A korai terhesség anatómiája: Az első trimeszter részletes áttekintése

A terhesség, vagy más néven várandósság (graviditás), az az állapot, amikor egy nő méhében egy vagy több utód (embrió, majd magzat) fejlődik. Az emberi terhesség az egyik legtöbbet tanulmányozott emberi állapot, mely átlagosan 40 hétig, azaz 280 napig tart az utolsó menstruációs ciklustól számítva. A terhességet három szakaszra, trimeszterre osztják fel, melyek átlagos hossza 13 hét. Mindhárom trimeszterben más-más folyamatok zajlanak, és eltérő tünetekkel járnak.

A terhesség kezdete és a fogantatás

Bár meglepően hangzik, a terhesség kezdetét az utolsó menstruáció első napjától számítják. Ez azért van, mert a fogantatás a peteérés idején zajlik le, ami körülbelül két héttel van elmaradva a terhességi kortól. A terhességi kor azért lényeges, mert ez alapján értékelik a magzat fejlődését, és határozzák meg a vizsgálatok, valamint a szülés várható időpontját.

A fogantatás akkor történik, amikor a női ivarsejtet (oocyta, vagy köznyelven petesejt) a hímivarsejt (spermium) megtermékenyíti. A spermiumok a szexuális aktus során jutnak a nő hüvelyébe, ahol 48 órán át termékenyítőképesek maradnak. A két ivarsejt általában a petevezetékben találkozik. A megtermékenyített petesejt (zigóta) első osztódására a méhkürtben kerül sor, miközben az anya szervezetében már megindulnak a hormonális változások.

A zigóta 46 kromoszómája az új élőlény teljes genetikai lenyomatának első, egyedi változata. Ez az alapterv a DNS nevű molekulákban található, összetekerve, és tartalmazza a teljes szervezet fejlődési utasításait. Egyetlen sejt DNS molekulája annyi információt tartalmaz, hogy ha leírt szavakkal akarnánk jelképezni, és minden bázisnak csak az első betűjét írnánk le, akkor több mint 1,5 millió írott oldal keletkezne!

Az első hetek történései: a beágyazódás

A megtermékenyítés után mintegy 24-30 órával a zigóta befejezi az első sejtosztódást. A mitózis nevű folyamat során egy sejt kettéválik, majd a két sejt négyfelé, és így tovább. A megtermékenyítés után 24-48 órával a terhesség már kimutatható egy "korai terhességi faktor" nevű hormon észlelésével, mely az anya vérében található.

A megtermékenyítés utáni 3-4. napra az embrió osztódó sejtjei gömb alakot vesznek fel, és az embriót ekkor morulának nevezzük. A 4-5. napra egy üreg alakul ki ebben a sejtgömbben, és ekkor az embriót blastocystának nevezzük. A blastocystán belüli sejteket belső sejtmasszának nevezzük. Ebből a részből fejlődik ki a fej, a test és a fejlődő ember számára létfontosságú további struktúrák. A belső sejtmasszában található sejteket embrionális törzssejteknek nevezzük, mert ezek képesek létrehozni az emberi testben található több mint 200-féle sejt mindegyikét.

Miután a korai embrió végigutazott a méhvezetéken, beágyazódik az anyaméh belső falába. Ez a beágyazódásnak nevezett folyamat a megtermékenyítés utáni 6. napon kezdődik, és a 10-12. napon fejeződik be. A növekvő embrió sejtjei egy hormont kezdenek előállítani, melynek neve humán chrionic gonadotropin vagy hCG. Ezt az anyagot észleli a legtöbb terhességi teszt.

Az első trimeszter: embrionális fejlődés hétről hétre

Az első trimeszter a terhesség első 3 hónapját jelöli, ami a 12. hétig tartó időszak. Ez az embrionális fejlődés szakasza, amikor a megtermékenyített petesejtből fokozatosan hólyagos szerkezetű embrió, majd magzat lesz. Az első trimeszter sokak számára jelent kihívást, hiszen ilyenkor számos fizikai és érzelmi változáson kell átesni.

A kismama testi változásai az első trimeszterben

A terhesség első időszaka tele van kérdésekkel és bizonytalansággal. Sok kismamánál jelentkező érzelmi zavarodottság együtt érkezik a test változásaival, amelyek merőben eltérnek minden korábbi tapasztalattól. Több fontos fiziológiai változás is végbemegy a kismama szervezetében, ezek kiterjednek többek között a hormonháztartásra, a cukoranyagcserére, a légzésre, a keringésre, valamint a szívritmusra is.

• Menstruáció elmaradása: A legismertebb terhességre utaló jel az elmaradó ciklus. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a nők egynegyede tapasztal enyhe vérzést az első trimeszter alatt, ez az embrió beágyazódásának jele, és nem egyenlő a menstruációval.
• Hányás, hányinger: Noha gyakran hivatkoznak reggeli rosszullétként a terhességgel érkező hányingerre, valójában sajnos nem kötődik egyetlen napszakhoz ez az állapot. Mértéke egyénenként változik, elsősorban a hormonok felelősek érte.
• Mell megnagyobbodása, érzékenysége: A hormonok hatására a mellek érzékenyebbé válnak és megnövekednek. A mellekben futó vénák is láthatóvá válnak a megnövekedett vérszállítás miatt. Emellett többen tapasztalják a mellbimbók megváltozását, a bimbóudvarok elsötétedését a kezdeti időszakban.
• Gyakori vizelés: Mivel a méh elkezd növekedni, hogy megfelelő környezetet biztosítson a magzat számára, egy idő után elkezdi nyomni a húgyhólyagot, ez okozza a gyakori vizelési ingert.
• Kimerültség érzése: A szervezet óriási munkát végez a terhesség során, így nem meglepő, ha a kismama kimerültnek érzi magát.
• Hangulatingadozások: A hormonszint hirtelen változása valódi érzelmi hullámvasutat eredményez.
• Akné, az arcbőr romlása: Szintén a hormonok felelősek a bőr zsírosságáért is.
• 1-2 kilogramm hízás: Elsősorban a placenta, a mellek, a méh és a plusz vér súlya.
• Enyhén csökkenő vérnyomás: A hormonok ingadozása és a keringés változásai gyakran csökkenthetik a vérnyomást.
• Szaporább légzés és szívverés.
• Székrekedés, puffadás: A megemelkedett progeszteronszint hatására a belekben lelassulnak az izom-összehúzódások.
• Változások a hüvelyben: A hüvely fala megvastagszik és veszít érzékenységéből.

Az embrió fejlődése hétről hétre az első trimeszterben

A megtermékenyülés pillanatától a nyolcadik hét befejezéséig nevezhetjük embriónak a fejlődő magzatot, ez pedig körülbelül a 10-11. terhességi hetet jelenti. Az embrió fejlődése ezen időszak alatt rendkívül gyors és látványos:

• 1-3. hét: Az utolsó menzesz első napjától számítva. A petefészkek és a méh felkészülnek a termékenységre. A 2. héten történik a petesejt és a spermium találkozása, és ekkor már eldől a baba neme. A 3. hét végére a szedercsíra állapotú magzat beágyazódik a méhfal nyálkahártyájába.
• 4. hét: A menstruáció elmaradása utáni időszak kezdődik. A tiszta magzatburok körülveszi az embriót egy folyadékkal teli tömlővel, amit magzatvíznek nevezünk. Ekkor a szív rendszerint 113-at ver percenként.
• 5. hét: Az embrionális telep már kialakult. Az 5. héten már 2 mm-es a baba, elkezd kifejlődni a gerinc, az agy, az izmok, a csontok és a szív. Kifejlődnek az embrió kezei, a porcképződés pedig az 5 és fél hetes korban kezdődik meg.
• 6. hét: Borsószem nagyságú embrió. A terhességi teszt szinte egyértelműen pozitív, a HCG hormon szintje napról napra emelkedik. Kialakulnak a gerinc kezdetleges gyöngyei és a belső szervek is elkezdenek kifejlődni. A magzat szíve verni kezd és megjelennek a végtagkezdemények, fejlődik a nyak és az agy. A kezdetleges agyhullámok már 6 hetes és 2 napos korban kimutathatók.
• 7. hét: Kifejlődnek a preembrió csigolyái, valamint a felső és alsó végtagjai, először nyúlványok formájában. Az arcon felismerhetővé válnak az orrnyílások, az ajkak és a szemek is áttűnnek a bőr alól. A szív ekkor átlagosan 167-et ver percenként. A lány magzatokban a petefészkek azonosíthatók.
• 8. hét: Már magzatnak nevezzük, mostanra akkora, mint egy málnaszem. Az agy különösen összetetté válik, és az embrió testtömegének mintegy felét teszi ki. A végtagok tovább növekednek. Az arcon kialakul az orrcsont, az orrsövény és az eredetileg széles szájüreg kisebbedik. A vese vizeletet termel, amely a magzatvízbe ürül. A nyolcadik hét az embrionális időszak vége, ekkor az embrió egy csaknem 1 milliárd sejtből álló szervezetté nő.
• 9. hét: Olivabogyó nagyságú magzat, érzékeli a hangot és a fényt. Megkezdődik az ujjszopás, és a magzat képes lenyelni a magzatvizet is. Az alsó végtagokon még nem, de a felső végtagokon már kifejlődnek az ujjak. Az arc, a tenyér és a talp idegi receptorai érzékelik az enyhe érintést. A lány magzatokban azonosítható a méh.
• 10. hét: A magzat mérete akkora, mint egy szilva. Fejlődik az arca, teste egyenesebb alakú lesz, emiatt már kialakul az emberi formája. Teljesen kifejlődik a köldökzsinór és az összes (20) tejfog kezdeménye megjelenik az állkapocsban. A legtöbb magzat szopja a jobb hüvelykujját.
• 11. hét: Ebben az időszakban már hallható a magzat szívverése, mely egyre hangosabb és élénkebb. A magzat eper nagyságú, pici körmei nőnek. Kifejlődik a gerincoszlop, valamint minden lényeges szerv. Ilyenkor már jellemzően meg lehet állapítani a baba nemét.
• 12. hét: A baba minden belső szerve kialakult. Szopogatja a hüvelykujját, mérete olyan, mint egy lime. A száj belsejét elkülöníthető ízlelőbimbók borítják. A bélmozgás 12 hetes korban kezdődik. A hát és a fej tetejének kivételével a magzat teljes teste reagál az enyhe érintésre. Ez a reflexet "szopási reflexnek" nevezzük.

A méh és az embrió fejlődése az első trimeszterben

Az első trimeszter során a méh is jelentős változásokon megy keresztül, hogy befogadja és táplálja a fejlődő embriót.

Vizsgálatok és életmódbeli tanácsok az első trimeszterben

Az első trimeszter tele van kérdésekkel és bizonytalansággal, ezért fontos a megfelelő útmutatás arról, mire kell figyelni, illetve mit nem szabad csinálni a terhesség ezen szakaszában.

Fontos vizsgálatok

• Nőgyógyászati vizsgálatok: Az első három hónap során havonta kell felkeresni a nőgyógyászt (amennyiben nincs semmilyen komplikáció).
• Medencei vizsgálat: Ezzel a vizsgálattal megállapítható a méh mérete és helyzete, meghatározható a magzat kora, valamint ellenőrizhető a medencecsontok mérete és szerkezete. PAP-tesztet is ennek során végeznek el.
• Laboratóriumi vizsgálatok (vérképvizsgálat, vizelet): A vérvételre a nőgyógyász ad beutalót, a vizeletvizsgálatot pedig a védőnő végzi el.
• Genetikai vizsgálat: Ez a vizsgálat segít kiszűrni a magzat fejlődési rendellenességeit.
• Ultrahangos vizsgálat: Az első (hüvelyi) ultrahang általában a terhesség 5-6. hetében történik. A 6. hetet követően már nagy valószínűséggel hallható a szívhang. Az első ultrahangos szűrést általában a terhesség 12. hetén végzik.

Életmódbeli változtatások

• Vitaminok, étrend-kiegészítők szedése: Kiemelt fontossággal bír a folsav bevitele, melyről klinikai vizsgálatok által bebizonyosodott, hogy csökkenti az ún. velőcsőzáródási rendellenességek (pl. nyitott gerinc) kialakulásának kockázatát.
• Aktív életmód: Az aktív életmód fenntartása rendkívül fontos a terhesség alatt is, de figyelni kell a testre, nem szabad túlzottan megerőltetni magunkat.
• Egészséges táplálkozás: Nagyjából napi 150 kalóriával érdemes többet enni, mint a terhességet megelőzően. Igyekezni kell egészséges, tápláló, változatos ételeket fogyasztani.
• Pihenés: A terhesség alatt a kismama sokkal kimerültebb, fáradékonyabb, a test így jelzi, hogy a korábbinál több pihenésre van szüksége.
• Sok víz: A megfelelő hidratáltság a kismama és a fejlődő magzat szempontjából is kiemelten fontos.

Kerülendő dolgok

• Cigaretta, drog: A terhesség alatti dohányzás rendkívül káros, nagyban megnöveli a születési rendellenességek kockázatát.
• Alkohol: Az alkoholfogyasztás kis mértékben is igen káros lehet, mivel megnöveli a születési rendellenességek, a vetélés és halvaszületés veszélyeit.
• Kontakt sportok, vagy amiben megsérülhetünk: Például foci, kosárlabda, röplabda, boksz, harcművészetek, minden ütközéssel, eséssel, rázkódással járó mozgásforma.
• Jacuzzi, szauna: Az ilyen helyeken a terhes nőket nagyban veszélyezteti a túlmelegedés, kiszáradás, valamint az ájulás kockázata.
• Egyes ételek: Nyers hal (sushi), nem pasztörizált tej, sajt, gyümölcslevek, alulsütött és feldolgozott húsok, nyers tojás.
• Túl sok koffein: Kávét fogyasztani nem tilos, de fontos odafigyelni a mértékre.

tags: #korai #terhesseg #anatomia