A klimax a nagykönyv szerint 45-55 éves kor között köszönt be, ám egyre gyakrabban előfordul - főleg hormonzavarok, környezeti hatások, stressz miatt - hogy ennél jóval előbb, akár még a családalapítás előtt. Ez a jelenség a korai menopauza, vagy más néven korai klimax, ami azt jelenti, hogy a petefészek működése még 40 éves kor előtt leáll. Mivel elfogynak a tüszők és a hormonok aránya is megváltozik, a menstruáció nagy valószínűséggel elmarad.
Ha az érintett nő szeretne még szülni, akkor joggal fordul meg a fejében a kérdés, hogy vajon teherbe tud-e esni ebben az állapotban. Különösen igaz ez akkor, ha az érintett nő még saját gyermeken gondolkodik, vagy éppen gyermekvállalás előtt áll, hiszen a női hormonok megfelelő aránya, a tüszők hiánya, valamint a menstruáció elmaradása gátolja a sikeres fogantatást.
A korai menopauza nehézségeiről nem esik elég szó a közbeszédben, pedig ez is azok közé a jelenségek közé tartozik, amelyet nem érdemes tabuként kezelni. Hiszen a tünetek időben való felismerése, illetve a háttérben meghúzódó okok feltárása nagy segítség lehet azok számára, akik éppen aktuálisan terveznének gyermeket.
Mi a korai menopauza és hogyan különböztetjük meg a változókortól?
A menopauza és a változókor sok nő számára ijesztő fogalmak. A két fogalmat gyakran használják egymás szinonimájaként, pedig a szó szoros értelmében a menopauza a menstruáció végét, míg a klimax az úgynevezett változókort jelenti. A menopauza egy nő életében azt az időpontot jelöli, amikor a rendszeres menstruáció elmúlik, azaz a petefészek tüszőhormon-termelése lecsökken, illetve megszűnik. Ezután a természetes úton történő megtermékenyítés már nem lehetséges.
A klimax olykor érintheti a fiatalabb, akár a 30-as korosztály tagjait is. Jelenleg a nők mintegy 1-3 százalékát érinti ez a nehézség. Bár úgy tűnhet egyre gyakoribb a jelenség a fiatal nők körében, valójában a diagnózisok növekvő száma annak is köszönhető, hogy egyre inkább teret kap a közbeszédben a korai menopauzáról szóló párbeszéd. Így a tabusítás feloldódásával egyre több nő ismeri fel a jeleket, valamint mer orvoshoz fordulni.
A korai menopauza az, amikor ez a folyamat 40 éves kor előtt következik be. Akárcsak a termékeny életkor, úgy a változókor hossza is egyénenként eltérő lehet és a menopauzát megelőző 1-2 évtől akár 5-10 évig is terjedhet. Korai tüneteinek felismerése különösen fontos a családalapítás előtt álló nők esetében, hiszen ilyenkor fokozatosan csökkenni kezd a természetes fogantatás esélye is.
A korai menopauza tünetei és felismerése
A korai klimax első jeleiben nincs különbség a menopauzához képest, a fő ismérve ezért az idő előtti érkezése. Tünetei akár még a terhesség jeleivel is összekeverhetőek, hiszen a kimaradt menstruáció, ingerlékenység, hangulatingadozás mind utalhat erre.
A korai menopauza során általában a menstruáció először csak rendszertelenné válik, - éppen emiatt már ekkor tanácsos orvoshoz fordulni - és csak később szűnik meg, de akár az is előfordulhat, hogy egyik napról a másikra szakad vége a rendszeres havi ciklusnak.
A korai menopauzára emellett még utalhat:
- hüvelyszárazság
- csökkenő libidó
- bőr, szem és hajszárazság
- álmatlanság
- hőhullámok
- depresszió közeli állapot
- gyakori vizelési inger
- testsúly növekedése főként a hason, combon
- az emlők méretében is változás tapasztalható
A hőhullámok gyakran éjszakai izzadással járhatnak, a haj szárazsága pedig hajhullásban fokozódhat. Ezzel szemben az arcon, hason például sűrűsödhet a szőrzet: a közérzet a hormonháztartás felborulása és a külső jegyek változásai miatt egyaránt romlik, a stressztűrőképesség pedig csökken.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a ciklusai túl hosszúak, illetve túl röviddé válnak, esetleg 45 éves kora előtt minimum három hónapja teljesen meg is szűnik, forduljon szakemberhez, ugyanis a probléma több mindent is jelezhet.
A kezdeti vizsgálatok során biztosan sor kerül vérvételre, valamint a hormonrendszer ellenőrzésére, az ösztrogénszint, valamint az FSH (azaz a follikulus stimuláló hormon) mérésére. Utóbbit az agyalapi mirigy termeli és a szaporodási folyamatok szabályozásáért felel.
Az egyik legfontosabb diagnosztikai módszer a korai menopauza kapcsán az ösztrogénszint vizsgálata. Ha ugyanis kevés az ösztrogén mennyisége a szervezetben, akkor az általában arra utal, hogy a petefészek működése lecsökkent. Amikor a női szervezetben az úgynevezett ösztradiol szintje 36-os érték alá csökkent, akkor az egyértelmű jele annak, hogy a páciens a változókorba lépett. Amennyiben ez 40 éves kor előtt következik be, akkor korai menopauzáról beszélhetünk.
Természetesen ennyiből még nem lehet teljes diagnózist felállítani, ezért minden esetben szükséges egy alapos vérvizsgálat. Ez azért fontos, hogy kimutatható legyen a szervezetből az úgynevezett follikulusz stimuláló hormon, vagy ismertebb, illetve megjegyezhetőbb nevén az FSH. Ez a hormon szabályozza ugyanis a petefészek működését, illetve az ösztrogén hormonok termelését, így ha a petefészek kisebb mennyiségű ösztrogént termel, akkor a szervezeten belül megemelkedik az FSH szintje.
A labordiagnosztika segítségével a korai menopauza diagnosztizálásához TSH, FSH, LH, ösztradiol vizsgálata javasolt.
A korai menopauza okai
A korai klimax több okból is kialakulhat, és bár nincsen rá egyértelmű válasz, az eddigi orvosi tapasztalatok alapján egyes tényezők biztosan közre játszhatnak benne.
- Mivel a korai menopauza kapcsán jelentős arányban előfordul családi halmozódás, a szakemberek feltételezik, hogy valamiféle öröklődő hajlam állhat a háttérben a kialakulásnál.
- Bizonyos esetekben genetikai rendellenességek, toxikus anyagok károsító hatása vagy autoimmun rendellenességek állnak az elsődleges petefészek elégtelenség (POI, primary ovarian insufficiency) hátterében. Ám a legtöbb eset „idiopátiás”, ami azt jelenti, hogy a legalaposabb és legaprólékosabb kivizsgálás sem tár fel okot a rendellenesség hátterében.
- A modern életmód, a szennyezett ivóvizek és élelmiszerek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a nőknél kialakulhasson a korai menopauza, ennek alátámasztása és bizonyítása azonban még rengeteg kutatómunkát igényel.
- A krónikus stressz, illetve a táplálkozási zavarok is állhatnak annak hátterében, hogy a petesejtek minősége romlik, valamint felborul a női hormonrendszer. Ez utóbbi túlsúllyal is járhat, ami már önmagában is nehezíti a teherbeesést.
- A külső tényezők, mint például a dohányzás vagy a kemoterápia, tovább gyorsíthatják a petefészek hanyatlását, ami a menopauza korábbi kezdetéhez vezethet.
Korai menopauza és teherbeesés: Lehetőségek és kockázatok
A klimax a nagykönyv szerint 45-55 éves kor között köszönt be, ám egyre gyakrabban előfordul - főleg hormonzavarok, környezeti hatások, stressz miatt- hogy ennél jóval előbb, akár még a családalapítás előtt. Ha az érintett nő szeretne még szülni, akkor joggal fordul meg a fejében a kérdés, hogy vajon teherbe tud-e esni ebben az állapotban.
A menopauza nem egyik napról a másikra megy végbe, hanem hosszú évek alatt. A klimaxnak ráadásul 3 részét is megkülönböztetjük, attól függően, milyen hormonális változások zajlanak épp. Az első fázis a premenopauza, melyet a perimenopauza követ és az utolsó állomásnál jutunk el a posztmenopauzához, ami már a hétköznapi értelembe vett menopauza utáni időszakot jelöli.
Az első két fázisban, amikor a hormonális változások már megkezdődnek, még teherbe lehet esni - bár kisebb eséllyel, mint korábban. Mivel a pre/perimenopauza alatt még mindig teherbe lehet esni, fontos, hogy továbbra is fordítson figyelmet a fogamzásgátlásra!
Még akkor is, ha évek óta jól bevált fogamzásgátló módszert használ, a perimenopauza jó alkalom arra, hogy bejelentkezzen orvosához. Egyes fogamzásgátló módszerek ugyanis súlyosbíthatják a tüneteket, míg mások segíthetnek enyhíteni őket.
A reproduktív funkció és a női nemi hormonok természetes csökkenése különböző komplikációkhoz vezethet a terhesség során. Például gyakrabban fordul elő, hogy a 35 év feletti nőknél olyan szövődmények alakulnak ki, mint a terhességi cukorbetegség és a terhességi magas vérnyomás (preeclampsia). A 40 évnél idősebb nők gyermekeinél nagyobb a kromoszóma-rendellenességek (például Down-szindróma) esélye, valamint megnő az alacsony születési súly vagy akár a koraszülés kockázata is. Természetesen, ha valaki szeretne gyermeket, ez ne tántorítsa el, ám érdemes tisztában lenni a lehetséges kockázatokkal.
Menopauza és táplálkozás: változik a tested, változnak az étkezési igényeid
Lombik (IVF) a korai menopauza esetén
Bár a természetes úton való teherbeesés is elképzelhető a menopauza kezdeti időszakában, ám érdemes számításba venni a lombik (IVF) programban való részvételt is. Természetesen ez is csak egy bizonyos állapotig lehetséges, amikor még vannak kinyerhető, érett, megtermékenyíthető petesejtek. A menopauza fázisában már nincs peteérésünk, a fogantatás egyetlen járható útja a donor petesejtekkel végzett mesterséges megtermékenyítés.
Az in vitro fertilizáció (IVF, közismert nevén lombikbébi program) során a petesejt hímivarsejttel történő megtermékenyítése a testen kívül, laboratóriumi körülmények között történik. A megtermékenyítést követően a létrejött embriót visszajuttatják a méhbe. Ez az eljárás az asszisztált reprodukciós technológiák (ART) közé tartozik, és az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének köszönhetően egyre biztonságosabbá és eredményesebbé vált.
Meddőségi kezelések, például lombik program segítségével ez a kor kitolható és petesejt, vagy embrió adományozással akár a menopauzát követően is létrejöhet terhesség. Ekkor azonban számolnunk kell vele, hogy nem a saját petesejtünkből születik majd gyermek, illetve Magyarországon szigorú törvényi szabályozás vonatkozik erre.
Tévhitek a lombikról
Az IVF eljárással kapcsolatban számos tévhit kering. Fontos, hogy ezeket tisztázzuk:
- Tévhit: Az IVF minden esetben sikeres. Tény: Az IVF jelentősen növeli a teherbeesés esélyét, azonban a beavatkozás nem minden esetben sikeres. Az eredményességet több tényező is befolyásolja, például az életkor, a meddőségi probléma jellege, valamint a petesejtek és a spermiumok minősége.
- Tévhit: A meddőség kezelésének egyetlen módja az IVF. Tény: Az IVF csak egyike a sokféle elérhető termékenységi kezelésnek. További kezelési lehetőségként elérhető a gyógyszeres terápia, a sebészi beavatkozás és a méhen belüli megtermékenyítés - a kezelés típusa elsősorban a meddőség hátterében álló októl függ.
- Tévhit: IVF során mindig ikerterhesség alakul ki. Tény: Régebben az IVF során a többszörös embriótranszfer miatt nagyobb volt az esélye az ikerterhességnek, de a modern gyakorlatban egyre gyakoribb az egyetlen embrió visszaültetése, hogy csökkentsék a többes terhességek kockázatát.
- Tévhit: Az IVF növeli a magzati rendellenességek kockázatát. Tény: A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek egészségesen születik. Bár minimálisan magasabb a kockázata bizonyos születési defektusoknak IVF esetén, összességében mégis alacsony a kockázat.
- Tévhit: Az IVF fokozott egészségügyi kockázatot jelent az anya számára. Tény: Az IVF leggyakoribb mellékhatásai enyhék, általában enyhe puffadás és székrekedés jelentkezik. A súlyos szövődmények ritkák és jól kezelhetők.
- Tévhit: Az IVF korai menopauzát eredményez. Tény: Az IVF során előidézett hormonális változások a menopauza tüneteit idéző panaszokat okozhatnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy ténylegesen megkezdődne a menopauza.
Lombik egyedülálló nőknek
Nemcsak párok, hanem egyedülálló nők is részt vehetnek "asszisztált reprodukciós eljárásban", azaz lombikbébi programban. Amennyiben megerősítésre került, hogy változókorba léptünk, akár egyedülállóként is részt vehetünk asszisztált reprodukciós eljárásban. Attól függően, hogy áll-e más tényező a fogantatás útjában, általában választhatunk a hormonális stimuláció, az inszemináció és a lombik program közül.
A korai menopauza kezelése és a termékenység támogatása
A közhiedelemmel ellentétben a korai menopauza egy kezelhető betegség - mint ahogyan a normál időszakban jelentkező változókor is szinten tartható, ha időben orvoshoz fordulunk és betartjuk az utasításokat. A legtöbb esetben a korai menopauza csak kezelhető, de sajnos nem gyógyítható betegség.
A kezelés egyik legfontosabb eleme az úgynevezett hormonpótló terápia, aminek részeként az a cél, hogy a szervezetbe ismét megfelelő mennyiségű ösztrogén hormon kerülhessen. Ehhez gyakran elegendő csak bizonyos hormontartalmú fogamzásgátló készítményeket szedni, de természetesen léteznek olyan gyógyszerek, melyek kifejezetten az ilyen állapotokat, a korai menopauzás problémákat képesek visszafordítani.
Számos gyógynövény jótékony hatással lehet a változókori tünetekre. A zsálya és a citromfű például erős nyugtató hatásáról ismert, így segíthetnek az álmatlanság és a hangulatingadozások leküzdésében is. A barátcserje alkalmazása is egyre elterjedtebb a női hormonzavarok és a klimax tüneteinek kezelésére. Phyllis A. Baclh gyógynövényszakértő szerint például elősegíti a petefészkek progeszteron termelését, amivel képes szabályozni a ciklust, így a rendszertelen menstruáció esetén is megoldást nyújthat.
Kevésbé elterjedt megoldás, de hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend az akupunktúra is.
Az életmódváltás magában foglalja a rendszeres testmozgást, a megfelelő étrendet, a stresszoldás különböző módjait, mint például meditáció, jóga. Egyes gyógynövények nagyban támogatják a női hormonrendszer egyensúlyát, női szervek működését.
A hormonrendszer szabályozása, a tünetek enyhítése, valamint a fogamzóképesség támogatása gyógyszerek alkalmazásával is megtörténhet. Amennyiben a természetes fogantatás nem valósul meg, vagy nehezített, a pároknak esélyt adhat az inszemináció, azaz az orvosi támogatással zajló méhen belüli megtermékenyítés.
Ha ez is akadályozott, de a szakemberek úgy látják, vannak kinyerhető érett petesejtek, akkor a lombik módszer segítségével, laboratóriumi körülmények között végbemehet a hímivarsejt és a petesejt találkozása, valamint az embriók kitenyésztése.
