A korai terhesség fokozott védelme és a várandósság első trimeszterének tudnivalói

A női testben már a megtermékenyülés pillanatától kezdve jelentős változások kezdődnek. Megváltozik a hormontermelés, az anya szervezete elkezd felkészülni a következő kilenc hónapra. A terhesség kezdetét az utolsó menstruáció első napjától szokták számítani. A terhességi kor azért is lényeges, mert ez alapján értékelik a magzat fejlődését, határozzák meg a vizsgálatok, valamint a szülés várható időpontját is. Az első trimeszter a terhesség 13. hetéig tart, azaz nagyjából 3 hónapot ölel fel.

Az első trimeszter sokak számára jelent kihívást, de ez teljesen normális, hiszen ilyenkor számos fizikai és érzelmi változáson kell átesni. Ebben az időszakban a hormonszint egészen megváltozik a korábbihoz képest, ami az érzelmeket is nagyban befolyásolja, éppen ezért az ellentétes érzelmekkel sincs baj. Fontos ismerni az időszak intervallumát, és még lényegesebb, hogy ismerjük, milyen változások mennek végbe ilyenkor a szervezetben és mi történik a magzati fejlődésben.

A terhesség legkorábbi jelei és tünetei

A terhesség első jelei már a fogantatást követő első egy-két hétben is jelentkezhetnek, akár a menstruáció kimaradása előtt is. Fontos azonban, hogy a terhességi tünetek egyénenként változhatnak, és megjelenésüknek más okai is lehetnek. Néhányan nagyszerűen érzik magukat és nem küzdenek semmilyen kellemetlenséggel. Mások majd minden tünetet megtapasztalnak.

• Puffadás és székrekedés: A megtermékenyülés után fokozottan termelődik a progeszteron nevű hormon. Ez a simaizmok ellazulását okozza, ami miatt lelassul a bélműködés. Ennek következménye lehet a puffadás, vagy székrekedés. A puffadás és teltségérzet egyébként gyakori a terhesség későbbi szakaszaiban is, hiszen a magas progeszteron termelődés a terhesség alatt végig fennmarad.
• Pecsételő vérzés: Viszonylag gyakori a kis mennyiségű, pecsételő vérzés is a megtermékenyülés utáni 2. hétben, ami a beágyazódásra is utalhat. Ha a pecsételő vérzést később, a terhesség 5. hetétől tapasztaljuk, akkor azonban érdemes felkeresni a kezelőorvost. Ez ugyanis lehet az alacsony progeszteron termelődés jele, és progeszteron pótlásra lehet szükség.
• Mell érzékenysége és megnagyobbodása: Már a menstruáció kimaradása előtt megjelenik a mell fokozott érzékenysége, feszülése, amely annak köszönhető, hogy a szervezetben több ösztrogén és progeszteron termelődik. Kicsit később jelentkezhet a mellbimbók megnagyobbodása és besötétedése.
• Fáradékonyság: A megtermékenyülés után a hormonoknak köszönhetően a szervezet működése felgyorsul, ami miatt hirtelen több energiára van szükség. Sok kismama azt érzi, hogy nem tudja kipihenni magát, és a nap bármelyik szakaszában el tudna aludni. Ebben az időszakban fontos a sok pihenés.
• Fejfájás: Gyakran jelentkezik a fáradékonysággal együtt, és szintén hormonális okokra vezethető vissza.
• Hangulatingadozás: A hormonok hatására előfordul, hogy a kismama nagyon érzékenyen reagál a külső ingerekre, sőt akár ok nélkül is előfordulhat lehangoltság vagy hirtelen jókedv.
• Gyakori vizelési inger: Már a terhesség elején elkezdődhet, ilyenkor nagyobb részben okozzák hormonális hatások. A méh is elkezd növekedni, így a húgyhólyagnak egyre kevesebb hely jut.
• Hüvelyi folyás változása: A terhesség első heteiben már megváltozhat a hüvelyi folyás mennyisége és minősége is. Figyelem! Ha a hüvelyi folyás mellett csípő vagy viszkető érzés jelentkezik, esetleg a színe sárgássá, zöldessé változik, vagy kellemetlen szag jelentkezik, az fertőzésre utal.
• Megemelkedett pulzusszám: A terhesség 4. hetétől megemelkedik a pulzusszám is. Ez annak köszönhető, hogy a terhesség alatt egyre több oxigénre van szükség, így a szív jobban dolgozik.

A terhesség későbbi jelei és megerősítése

A terhesség 5. hetétől (ami tehát a megtermékenyülés utáni 3. hét) a terhesség első jelei már általában együtt és erősebben jelentkeznek. Ilyenkorra már megtörtént a beágyazódás és az embrió fejlődése rohamosan gyorsul. Hamarosan már biztosan meg lehet állapítani a terhességet.

• Menstruáció kimaradása: Ez a terhesség viszonylag biztos jele. Azonban előfordulhat, hogy a menzesz csupán késik.
• Hányinger és rosszullét: A kismamák nagyon gyakran tapasztalnak a terhesség 5-6. hetétől hányingert, rosszullétet, bár a tünet ritkán már korábban is megjelenhet. Ez talán az egyik legkellemetlenebb terhességi tünet, amely az első trimeszterben fokozottabb, a második trimesztertől jellemzően enyhébb, vagy akár meg is szűnhet. A hányinger vagy hányás oka terhesség alatt termelődő HCG hormon, illetve az is, hogy az emésztési folyamatok megváltoznak. A rosszullétek jelentkezését csökkenteni lehet azzal, ha sosem üres a gyomrunk. A rosszullétek súlyosabb formája az úgynevezett terhességi vészes hányás, amikor a kismama naponta többször tapasztal rosszullétet és hányást.
• Megváltozott étvágy és érzékelés: A kismamák gyakran mesélnek vicces történeteket arról, hogy milyen furcsa ételeket vagy italokat kívántak a terhesség alatt. Az érem másik oldala, amikor a terhesség alatt bizonyos illatok vagy ízek visszataszítóvá válnak, sőt akár rosszullétet is okozhatnak.

A terhesség megerősítése

Bár a terhesség első jeleiből lehet következtetni a várandósságra, biztos eredményt csak a terhességi teszt elvégzésével kaphatunk. Ez képes ugyanis kimutatni a kizárólag terhesség alatt termelődő HCG hormont. Már léteznek extra érzékeny terhességi tesztek, amelyek sokszor képesek kimutatni a terhességet a menstruáció várható időpontja előtt is. Fontos azonban tudni, hogy a HCG hormon termelődésének kezdete és mértéke egyénenként változó lehet. A teszt elvégzése után - a teszt típusától függően - mindig van egy időintervallum, amikor a teszt érvényes. Ha ez az intervallum lejárt (jellemzően 10-15 perc elteltével), akkor a teszt már nem nyújt megbízható eredményt.

A terhességet akkor tekinthetjük teljesen biztosnak, amikor az orvosi vizsgálaton az ultrahangos készülékkel történő vizsgálat alatt már látható a terhesség, és az embrió szívhangja is hallható. Ez azonban csak a terhesség 6. hetétől várható - előbb még nem biztos, hogy látszik a petezsák és nem érzékelhető a szívhang sem.

Veszélyeztetett terhesség: tudnivalók és okok

Fontos, hogy a veszélyeztetett terhesség nem azt jelenti, hogy bármiféle rendellenesség alakult ki a magzatnál. Ez a fogalom azokat a nagyobb kockázatú terhességeket foglalja magába, amelyek esetén valamilyen tényező miatt nagyobb az esély bizonyos problémák, szövődmények kialakulására szülés előtt, alatt vagy után. A várandósság ilyen esetekben nagyobb gondosságot igényel, mint egy tipikus terhesség. Azt is jó tudni, hogy bár a komplikációk lehetősége nagyobb az átlagosnál, korai felismerés és rendszeres gondozás mellett a veszélyeztetett terhesség is az esetek zömében teljesen egészséges gyermek megszületésével végződik.

Mi minden vezethet veszélyeztetett terhességhez?

A terhességek mintegy 20-30 százaléka magas kockázatú kategóriába tartozik. A veszélyeztetett státusz megállapítása minden esetben a kezelőorvos feladata. Legtöbb esetben olyan kismamákat érint, akiknek a terhesség fennállása előtt már diagnosztizált krónikus betegségük volt, esetleg a teherbeesést követően alakult ki olyan egészségügyi probléma, amely körültekintőbb megfigyelést kíván a terhesgondozások során. Az egyéni kórtörténet, a terhesség aktuális állapota és a kismama kora is növelheti a szövődmények esélyét.

Életkor

A gyermekvállalás alapvetően a 20-as életévekben a legegészségesebb, ugyanakkor sokan ma már jóval később jutnak el a családalapítás lehetőségéig, így az sem ritka eset, hogy valaki a 40-es évei környékén esik teherbe. A másik véglet, az igen korai teherbeesés sem ritka, és ugyanúgy hordozhat magában kockázatokat, mint a későbbi terhesség.

• Tizenéves korban
• 35 évesnél idősebb korban (előrehaladott anyai kor)

Előző terhességek

Korábbi terhesség(ek) során felmerülő problémák is állhatnak egy következő várandósság magasabb rizikója hátterében. Például:

• Ha több vetélés történt a teherbeesés előtt
• Ha régóta fennálló meddőségi problémák után sikerül a fogantatás
• Koraszülés egy korábbi terhesség során
• Egy korábbi halvaszületés vagy egy újszülött elvesztése esetén
• Császármetszéssel végződő korábbi szülés(ek)
• Öt vagy több terhesség kihordását követően

Az egyéni kórtörténet

Amennyiben ismert egészségügyi problémával esik teherbe egy nő, fokozott figyelemre és valószínűleg az átlagosnál több vizsgálatra, szűrésre lesz szükség a várandósság idején. Mindez azért szükséges, mert bizonyos betegségek esetén a terhességgel járó változások (hormonális, fizikai, lelki stb.) az alapbetegség fellángolását, rosszabbodását okozhatják. Mindemellett a már meglévő betegség miatt szedett gyógyszerek tekintetében is fokozott odafigyelést követel a terhesség 40 hete, valamint a szülés. A terhességi szövődményekhez vezető leggyakoribb egészségügyi problémák:

• Cukorbetegség
• Magas vérnyomás
• Szívbetegségek
• Daganatos betegségek
• Vesebetegség
• HIV-fertőzöttség
• Túlsúly
• Autoimmun betegségek
• Miómák a méhben
• Korábbi méhműtét

A jelenlegi terhesség állapota

A várandós nők számára Magyarországon egy kötelező terhesgondozási protokoll szerint szükséges részt venni azokon a szűrővizsgálatokon, amelyek a terhesség különböző szakaszaiban a kismamát vagy a babát veszélyeztető tényezők és állapotok kiszűrésére alkalmas. Amennyiben az ellátás során bármilyen szövődmény gyanúja felmerül, a terhesség veszélyeztetett státuszúvá válhat. Magas kockázatot jelenthet, ha:

• Ikerterhességről van szó
• A baba nem növekszik a várt módon
• A szülés előtti vizsgálat során a baba genetikai vagy más egészségügyi probléma jeleit mutatja
• A terhesség során alakul ki valamilyen szövődmény, probléma

Néhány egészségügyi probléma a terhesség alatt kezdődik vagy alakul ki. A várandósság akkor válhat magas kockázatúvá, ha:

• Gesztációs, vagyis terhességi diabétesz alakul ki a kismamánál
• Toxaemiás állapot, azaz - különböző fokú - terhességi magas vérnyomás alakul ki
• Elöl fekvő méhlepény esetén
• A méhnyak nem megfelelő állapota esetén
• Rh-összeegyeztethetetlenség miatt

Káros szenvedélyek

A szövődmények magasabb rizikójával hozhatók összefüggésbe a kismama káros szenvedélyei. Valószínűsíthető, hogy terhesség nem lesz problémamentes, amennyiben:

• A kismama rendszeresen fogyaszt alkoholt a terhessége alatt (magzati alkohol szindróma)
• Dohányzik a várandósság idején
• Drogokat használ a terhesség alatt

A veszélyeztetett terhesség megállapítása és gondozása

A terhesség megállapítása során elvégzett szűrővizsgálatok adják az elsődleges információt arra vonatkozóan, hogy a következő 8-9 hónap magasabb rizikóval jár-e vagy sem. A szűrővizsgálatok nem adnak diagnózist, de segíthetnek annak felismerésében, hogy ha a kismamának nagyobb eséllyel alakulhat ki bármilyen egészségügyi problémája. A szűrés tehát a pozitív terhességi teszt utáni első orvosi konzultáció során kezdődik, és folytatódik végig a terhesség alatt a terhesgondozás menetrendje szerint.

Vizsgálatok és szempontok a veszélyeztetett terhesség felismerésében

Az alábbi vizsgálatok és szempontok deríthetnek fényt a veszélyeztetett terhességre:

• Családi kórtörténet
• A kismama egészségügyi előzményei (korábbi vagy fennálló betegségek, műtétek)
• Terhességi előzmények
• Fizikális vizsgálat
• Testsúly
• Vérnyomásmérés
• Ultrahangvizsgálat
• Vér- és vizeletvizsgálat

Ajánlott szűrővizsgálatok, amennyiben veszélyeztetett a terhesség

Nagyobb figyelmet kíván a magas kockázatú terhesség, amely az alapvető terhesgondozási lépéseken túl további teszteket, vizsgálatokat jelent a kismama számára. Ezek talán megterhelőek lehetnek, ugyanakkor a mama és a baba egészségének védelmében fontos, hogy a szorosabb gondozási tervben együttműködő legyen a várandós nő. A következő tesztekre lehet szükség:

• A vérszegénység (vas szintje a vérben), a vércukorszint és a fennálló fertőzések (például nagyon ritkán HIV) rendszeres ellenőrzése
• Vizeletvizsgálatok
• Súly és vérnyomás ellenőrzése
• A méh, a méhnyak vizsgálata
• Magzati szívhangvizsgálat
• Magzati szívultrahang-vizsgálat
• Magzatmozgások szoros nyomon követése
• Non-stressz teszt (NST)

Tünetek, amelyek orvosi kivizsgálásra szorulnak

Bizonyos panaszok a terhesség során is felvethetik a magasabb rizikó kockázatát, ezért minden kismamának fontos ismernie azokat a tüneteket, amelyek rendellenességre utalhatnak, ezért mielőbbi kivizsgálásra szorulnak:

• Vérzések (pecsételő vagy élénkpiros hüvelyi vérzés): azonnali orvosi ellátást igényelnek
• A hüvelyváladék típusának vagy szagának változása
• Végtagok dagadása
• Görcsök, méhösszehúzódások
• Húgyúti fertőzésre utaló jelek (égő érzés vagy fájdalom vizelés közben, gyakori vizeletürítés)
• Fejfájás
• Homályos látás
• Szédülés
• Láz
• A baba mozgásának változása (pl. csökkent magzatmozgás)

Ha úgy érzi, hogy valami nincs teljesen rendben, forduljon orvosához, vagy menjen egyenesen a kórházba, hogy ellenőrizzék a magzat és az Ön állapotát! Sok esetben téves riasztás történik, de a fenti tünetek esetén jobb az elővigyázatosság, ezért ajánlott mielőbb orvosi segítségért folyamodni.

Lehetséges komplikációk és kezelésük

A magas kockázatú terhesség lehet zavartalan, sőt, a legtöbb nagykockázatú terhesség egészséges csecsemő megszületésével ér véget. Ha megfelelő megfigyelésben és kezelésben részesül, követi az orvosa utasításait, és mindent megtesz, hogy gondoskodjon magáról, csökkentheti a szövődmények kockázatát. Bizonyos esetekben azonban a magas kockázatú terhesség komolyabb problémákat is kiválthat, esetleg egy normál terhesség is okozhat váratlan problémát, és válhat veszélyeztetetté. Amikor súlyos szövődmények merülnek fel a terhesség alatt, az anya és a baba számára is nagy veszélyt hordoz magában. Okozhat:

• Vérnyomásproblémát
• Koraszülést
• Kis súlyú újszülöttet

A súlyos szövődmények életveszélyesek lehetnek. Bár ritka a fejlett országokban, de a nagy kockázatú terhesség szövődményei az anya vagy a baba halálához is vezethetnek. Éppen ezért nagy jelentősége van a megelőzésnek, amelyben az édesanya és az egészségügyi ellátórendszer résztvevői közötti kölcsönös együttműködés szükséges.

Mi vár a kismamára, ha veszélyeztetett a terhessége?

A pluszvizsgálatok mellett bizonyos esetekben a munkavégzés alóli felmentés szükséges, azaz táppénzre jogosult akár már a terhesség megállapítását követően a kismama. Ha az egészségügyi problémák megkövetelik, előfordulhat, hogy szigorú ágynyugalomra lesz szükség a terhesség biztonsága szempontjából. Egyes esetekben gyógyszerekre is szükség lehet a további szövődmények kialakulásának elkerülése céljából (pl. véralvadásgátló injekció, amennyiben fokozott trombózishajlam bizonyosodik be a kismamánál).

Az első trimeszter: mit csináljunk és mit ne?

Az első trimeszter tele van kérdésekkel és bizonytalansággal. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő útmutatást kapj arról, mire kell figyelni, illetve mit nem szabad csinálni a terhesség ezen szakaszában. Fontos, hogy a terhességi vizsgálatokat mindenképp komolyan kell venni, hiszen fontos, hogy minden fejlődés, változás megfelelően monitorozva legyen. Ezekről persze saját orvosodtól, nőgyógyászodtól részletes útmutatást fogsz kapni.

Mit csináljunk ebben az időszakban?

1. A legfontosabb vizsgálatokra menjünk el:
   • Kórtörténetek: Elengedhetetlen, hogy szakorvosunk ismerje a kismama és a leendő apa kórtörténetét is. Ez magában foglalja az aktuális egészségügyi állapotot, pl. cukorbetegség, rendellenes vérnyomás, vérszegénység, allergia, aktuálisan szedett gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők. A korábbi műtétekről, betegségekről, valamint hosszan fennálló egészségügyi problémákról (értelmi vagy testi fogyatékosság) is fontos, hogy tájékoztassuk orvosunkat. A nőgyógyászati kórtörténet is fontos, ezért a menstruációnk jellemzőiről, esetleges korábbi terhességekről, szülésekről, komplikációkról is fontos, hogy beszámoljunk.
   • Nőgyógyászati vizsgálatok: Az első három hónap során havonta kell felkeresni nőgyógyászod (amennyiben nincs semmilyen komplikáció).
   • Medencei vizsgálat: Ezzel a vizsgálattal megállapítható a méh mérete és helyzete, meghatározható a magzat kora, valamint ellenőrizhető a medencecsontok mérete és szerkezete. PAP-tesztet is ennek során végeznek el: a hüvelyből és méhnyakból vett mintákból kimutathatóak az esetleges kóros sejtek.
   • Laboratóriumi vizsgálatok (vérképvizsgálat, vizelet): A vérvételre a nőgyógyász ad beutalót, a vizeletvizsgálatot pedig a védőnő végzi el.
   • Genetikai vizsgálat: Ez a vizsgálat segít kiszűrni a magzat fejlődési rendellenességeit. Amennyiben nőgyógyászod genetikai ultrahangvizsgálatot is szokott végezni, abban az esetben nem lesz szükséged beutalóra. Ellenkező esetben ilyenkor fel kell keresni egy másik szakorvost erre a vizsgálatra.
2. Életmódbeli változtatások:
   • Szedjünk vitaminokat, étrend-kiegészítőket: Érdemes a terhesvitaminok, magzatvédő készítmények között szétnézni, melyek mind a kismama mind a baba egészségét támogatják. A folsavat azonnal érdemes elkezdeni szedni, ahogy felmerül a gyermekvállalás szándéka.
   • Legyünk aktívak: Az aktív életmód fenntartása rendkívül fontos a terhesség alatt is, de figyelj a testedre, ne erőltesd meg magad túlzottan. Az alacsony kockázatú várandósság esetén jót tesz a rendszeres, kíméletes mozgás, sport.
   • Egészséges táplálkozás: Nagyjából napi 150 kalóriával érdemes többet enni, mint a terhességet megelőzően. Igyekezz egészséges, tápláló, változatos ételeket fogyasztani, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket, húsokat, tojást, valamint a teljes kiőrlésű gabonát. Fontos: a második és harmadik trimeszterben már kb. 300-350 extra kalória szükséges.
   • Pihenés: A terhesség alatt a kismama sokkal kimerültebb, fáradékonyabb, a test így jelzi, hogy a korábbinál több pihenésre van szüksége, hiszen óriási munkát végez ebben az időszakban.
   • Sok víz: A megfelelő hidratáltság a kismama és a fejlődő magzat szempontjából is kiemelten fontos.

Mit kell kerülnünk?

1. Cigaretta, drog: Amennyiben a terhességet megelőzően valaki rendszeresen dohányzik, mindenképp fontos a leszokás lehetőségeiről beszélni az orvosával. A terhesség alatti dohányzás rendkívül káros, a dohányzás ugyanis nagyban megnöveli a születési rendellenességek kockázatát a babáknál. A hagyományos cigaretta mellett a többi hasonló dohányterméket és e-cigarettát is kerülni kell, hiszen a szervezetbe kerülő nikotin károsíthatja a fejlődésben levő baba agyát, valamint tüdejét is.
2. Alkohol: Az alkoholfogyasztás a dohánytermékekhez hasonlóan kis mértékben is igen káros lehet, mivel megnöveli a születési rendellenességek, a vetélés és halvaszületés veszélyeit, vagy okozhat értelmi fogyatékosságot, magzati alkoholspektrum zavarokat.
3. Kontakt sportok, vagy amiben megsérülhetünk: Például foci, kosárlabda, röplabda, boksz, harcművészetek, minden ütközéssel, eséssel, rázkódással járó mozgásforma (pl. síelés, korcsolyázás, lovaglás, fal- és hegymászás).
4. Jacuzzi, szauna: Az ilyen helyeken a terhes nőket nagyban veszélyezteti a túlmelegedés, kiszáradás, valamint az ájulás kockázata. Az anyák testhőmérsékletének jelentős emelkedése hatással lehet a baba fejlődésére, ez kimondottan igaz az első trimeszterre. Egyes kutatások azt is megállapították, hogy az ilyen forró helyeken töltött időtől megduplázódhat a vetélés kockázata.
5. Egyes ételek: Mivel az anya szervezete látja el tápanyaggal a fejlődő magzatot is, bizonyos ételeket kerülni kell a terhesség ideje alatt, ugyanis kockázatos lehet a fogyasztásuk.
   • Nyers hal (sushi) - a tengeri ételek javasolt kerülni, nemcsak az ételmérgezés veszélye, hanem az esetleges magas higanytartalom miatt is.
   • Nem pasztörizált tej, sajt, gyümölcslevek - ide sorolhatók a lágy sajtok is, melyek a terhességre negatív hatással bíró baktériumokat tartalmazhatnak.
   • Alulsütött és feldolgozott húsok, nyers tojás - a nem megfelelően elkészített tojás vagy hús magukban hordozzák a listeriosis és a toxoplazmózis kockázatát, melyek súlyos, akár életveszélyes betegségekhez, valamint súlyos születési rendellenességekhez vezethetnek.
   • Túl sok koffein - kávét fogyasztani nem tilos ugyan, de nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a mértékre.

Pszichés támogatás és jó tanácsok

Lelkileg megterhelő lehet szembesülni a ténnyel, hogy a terhesség során magasabb kockázata lehet bizonyos problémák kialakulásának. A szorongás, a szomorúság, sőt a harag érzése is normális, ugyanakkor a terhesség alatti állandó aggodalom sem a kismama, sem pedig a magzat egészségére nincs jó hatással. Ha úgy érzi, nem tud egyedül megbirkózni a helyzettel, próbáljon meg támogatást találni: házastársa, partnere, családtagjai és barátai kiváló forrást jelenthetnek. Ha azonban valakire szüksége van, hogy beszéljen a félelmeiről, akkor orvoshoz is fordulhat, vagy pszichológust is felkereshet, aki segíthet az érzelmek feldolgozásában. Jó ötlet a hasonló helyzetben lévő kismamákkal is beszélgetni, személyesen vagy akár internetes fórumokon.

Ha már jobban érzi magát, képes lesz arra, hogy az egészségére és a várandósság örömeire összpontosítson. Ne felejtsük el, hogy a veszélyeztetett terhesség nem jelenti azt, hogy feltétlenül rossz dolog fog történni a kismamával vagy a babával. Inkább azt jelenti, hogy extra gondoskodásra és plusz ellenőrzésekre van szükség ahhoz, hogy megőrizze saját és magzata egészségét. Járjon el az előírt szűrésekre, figyeljen oda az életmódjára (étkezzen egészségesen, mozogjon rendszeresen), és tartsa be kezelőorvosa utasításait!

tags: #kora #terhesseg #fokozottv #edelme