Koltay Gábor (Budapest, 1950. február 9.) Balázs Béla-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek munkássága évtizedek óta meghatározó, különösen a történelmi és irodalmi témák feldolgozásában.
Életút és pályafutás
Koltay Gábor a budapesti I. István Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Főiskolai tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán végezte 1969-1974 között. 1974-ben a Népszava gyakornoka volt. 1975-1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt.
1979-1981 között a Magyar Televízió, 1981-1986 között a Mafilm rendezője volt. Pályafutását Nemeskürty István által vezetett Mafilm Budapest Filmstúdióban kezdte 1981-ben.
Színházi és filmes munkásság
Koltay Gábor nevéhez számos történelmi tárgyú film és színházi előadás fűződik. Rendezőként az Illés zenekar koncertjéről készült filmmel debütált, de színházi rendezőként is elismert alkotó.
- Az István, a király című rockopera 1983-ban a városligeti Király-dombon került bemutatásra, majd film is készült belőle.
- Később Nemeskürty István két játékfilmjének forgatókönyvét is jegyezte: az 1996-ban bemutatott Honfoglalás és a 2001-es Sacra Corona.
- 1991-ben mutatták be rendezésében a Julianust, 1993-ban az István király tévéfilm változatát.
- Koltay rendezte többek között A képpé varázsolt időt, a Szép volt, fiúkat, és a Befejezetlen forradalmat.
Koltay Gábor rendezői érzékenysége, történetmesélési stílusa és vizuális megoldásai kiemelkednek a magyar kulturális színtéren.
Szabad Tér Színház és Kiadó
1986-2003 között a Budapesti Művészeti Hetek és Szabadtéri Színpadok (1990-től Szabad Tér Színház) igazgatója volt. Amikor 1986-ban a Szabad Tér Színház élére került, felkérésére Nemeskürty István több színpadi műhöz is írt szövegkönyvet, majd kiadói együttműködés is kialakult közöttük.
1987-ben létrehozta a Szabad Tér Kiadót, melynek igazgatója. A Szabad Tér Kiadó Nemeskürty számos könyvét jelentette meg, "gyakorlatilag írói életművének második felét", végül pedig egy 12 kötetes, díszkötéses életműsorozatot is kiadott tőle. Több könyvet is írt zene, film, színház és sport témában, többek között John Lennonról, Szász Endréről, vagy Verebes Józsefről, a mágusról.
Koltay Gábor: Itt élned, halnod kell. ( Zenés történelmi képeskönyv ) 2016. június 17.
Nemeskürty István méltatása
Koltay Gábor filmrendező méltatta Nemeskürty Istvánt, akinek halálával "egy nagyon sokoldalú ember, az egyik utolsó polihisztor távozott a magyar kulturális és szellemi közéletből". Nemeskürty István magát mindig irodalomtörténésznek tartotta, de számos történészi munkát is írt, többek között a 2. magyar hadseregről, a török korról vagy a két világháború közötti Magyarországról, és a megszokottnál sokkal őszintébben és mélyebben tárt fel bizonyos történelmi helyzeteket, személyeket.
József Attila Színház körüli viták
Koltay Gábort 2011. március 16-án nevezték ki megbízott ügyvezető igazgatónak a József Attila Színház élére. Még három hónap sem nem múlt el kinevezése után, amikor a főpolgármester szerdán kora délután azonnali hatállyal menesztette a filmrendezőt.
Az indoklás szerint megrendült Koltayban a bizalom, a fővárosi önkormányzat későbbre ígért bővebb tájékoztatást. Információk szerint Koltaynak azért kellett távoznia, mert szerződéseket kötött a főváros vezetésének háta mögött, annak jóváhagyása nélkül, fenntartva ezzel a költséges állandó társulatot. Úgy tudni, hogy a városvezetés nem akart állandó társulatot, ezzel szemben Koltay a saját feje után ment az elmúlt két és fél hónapban, és nem változtatott a szervezeti felépítésen. Alig rúgott ki embereket, viszont azokat is pótolta, sőt a színházat is elkezdte felújítani.
Csomós Miklós, a kultúráért felelős főpolgármester-helyettes hozzátette: "Megengedhetetlennek tartjuk, hogy nem egyeztetett, és a szerződések aláírásával kényszerpályára állította a színház működését". A főpolgármester-helyettes szerint új pályázatot kell kiírni, hogy lássák, milyen hatásai vannak a Koltay által aláírt szerződéseknek a színház működésére.
A József Attila Színház megszüntetésének híre többször előkerült már, de Csomós Miklós februárban cáfolta ezt. Ugyanakkor az is felmerült, hogy igazgatói pályázat helyett színházi célra történő hasznosítási pályázatot írnának ki, amelynek keretében „magántőke bevonásával egyéb funkciók is szóba jöhetnek”.
Az igazgatói pályázatot május 17-én írta ki a főpolgármester, az új direktor feladatául szabva klasszikus és kortárs magyar és világirodalmi művek, igényes és korszerű zenés darabok bemutatását, a színházművészet megújítását célzó előadások létrehozását. Az új igazgatónak ezenkívül gondoskodnia kell a színház felhalmozott adósságállományának rendezéséről, és ki kell dolgoznia egy sikeres működési struktúrát is. A pályázatok benyújtásának határideje június 17. volt, az igazgatói megbízatás augusztus 1-jétől öt évre szól.
Dokumentumfilmek és társadalmi kérdések
Koltay Gábor filmrendezői tevékenysége során számos dokumentumfilmet is készített, melyek társadalmilag érzékeny és fontos témákat dolgoznak fel.
217 nap - Wittner Mária emlékére
A közmédia ismét lehetőséget kínált arra, hogy a nézők visszatekintsenek az 1956-os forradalom egyik megrendítő személyes történetére. November 24-én, hétfőn 21 órakor az M5-ön azok is megtekinthették a Wittner Mária életét bemutató alkotást, akik az országos tévépremier idején lemaradtak volna róla. A Balázs Béla-díjas Koltay Gábor neve garancia arra, hogy a nézők hiteles, mégis érzelmileg átütő történelmi feldolgozást kapjanak. A 217 nap - Wittner Mária emlékére című alkotás fontos küldetése az emlékezés.
Requiem a meg nem született gyermekekért...
Koltay Gábor rendezésében született meg a Requiem a meg nem született gyermekekért... című dokumentumfilm, amely a népességfogyás és az abortusz magas számának kérdését boncolgatja. Magyarország lakossága 25 éve folyamatosan csökken, a születések és a halálozások számát figyelembe véve évente 30-40 ezer fővel. Ezzel összefüggésben különösen riasztó az évi 50 ezer abortusz magas száma.
A népességfogyás nemzeti sorskérdés, amelyre Fekete Gyula író egész életművével évtizedeken keresztül mindhiába hívta fel a figyelmet. Amennyiben a XXI. században a létszámát és szellemi állapotát tekintve egy ismételten magára találó, megerősödő nemzet megteremtése a cél, akkor elengedhetetlen, hogy feltárjuk az okokat és kijelöljük a megoldás felé vezető utat. A dokumentumfilm hangsúlyozza, hogy a 85 éves trianoni folyamat mára beteljesedő hatásának ellensúlyozására a megoldás érdekében sokoldalú nemzetépítésbe kell kezdeni.
A filmben neves személyiségek mondják el véleményüket a számukra lehetséges megoldási módokról: az ember fogalmának definiálásától, az abortusz rettenetes következményein át a gyermekvállalás pozitív aspektusáig. Megszólalók: Barsi Balázs ferences atya, Dr. Bolberitz Pál teológus, Dr. Hegedűs Lóránt református püspök, Dr. Jobbágyi Gábor jogász, Dr. Kellermayer Miklós orvos, Dr. Paksy Mária pszichiáter és Dr. Téglásy Imre tanár. A bemutató dátuma: 2006. május 11.
Ezek a folyamatok rávilágítanak a XX. század összezavarodott történelmi, politikai, társadalmi, kulturális, egészségügyi problémáira. Amennyiben a XXI. században a létszámát és szellemi állapotát tekintve egy ismételten magára találó, megerősödő nemzet megteremtése a cél, akkor elengedhetetlen, hogy feltárjuk az okokat és kijelöljük a megoldás felé vezető utat.