Az óvodai iratkezelés nem pusztán adminisztráció, hanem a gyermekek jogainak, az intézmény működésének és a fenntartó felé való elszámoltathatóságnak az alapja. Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályozza.
Az iratkezelés jogszabályi háttere és dokumentumai
Az óvodák közfeladatot látnak el, így természetesen rájuk is vonatkoznak a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) kormányrendelet vonatkozó rendelkezései. A Nkt. értelmében a köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatban, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban határozza meg az intézmény adatkezelésének és adattovábbításának rendjét.
A segédanyagok felhasználásával a már meglévő Iratkezelési szabályzat módosítható, aktualizálható, igény szerint pedig teljesen új dokumentum készíthető. Az óvodák részére készített belső szabályzatminta a MÓD-SZER-TÁR korábbi dokumentum mintájára épült az időközben megváltozott jogszabályi környezet figyelembevételével, beleértve a GDPR-rendeletet is. A jogszabály egyetlen kötelező mellékletet ír elő: Irattári terv a 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a szerint.
Készítettünk viszont függelékbe kész segédanyagokat az iratkezelés helyi megkönnyítésére, melyek a teljesség igénye nélkül a következők:
- 1. sz. melléklet
- 2. sz. melléklet
- 3. sz. melléklet
- 4. sz. melléklet
- 5. sz. melléklet
- 7. sz. melléklet
- 8. sz. melléklet
- 9. sz. melléklet
- 10. sz. melléklet
- 11. sz. melléklet
- 12. sz. melléklet
- 13. sz. melléklet
- 14. sz. melléklet
- 15. sz. melléklet
- 16. sz. melléklet
- 17. sz. melléklet
- 18. sz. melléklet
- 19. sz. melléklet
- 20. sz. melléklet
- 21. sz. melléklet
- 22. sz. melléklet
Közirat minden olyan irat, amely a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott. Természetesen minden óvodának a beérkezett iratokat iktatnia kell, függetlenül attól, hogy ki az irat beküldője. Az iratok nyilvántartására, az iratforgalom dokumentálására, az iratkezelés megszervezésére vonatkozó legfontosabb általános szabályokat a fentebb hivatkozott 335/2005. kormányrendelet tartalmazza.
Az óvodai dokumentumok nyilvánossága és kezelése
A portfólió feltöltéséhez, illetve az iratkezelési feladatok elvégzéséhez át kell tekintenünk az iratainkat, különös tekintettel a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendeletre. Ez a rendelet az EMMI-rendelet 82. §-ában pontosan meghatározza, hogy mely dokumentumokat szükséges nyilvánosságra hozni a jogok érvényesítése, megismerése érdekében.
A szülői jogok és az óvodai határozatok
A pedagógiai program, házirend, szervezeti és működési szabályzat több olyan szabályozási elem részletszabályait állapítja meg, amelyek a szülői jogok érvényesítéséhez, gyakorlásához szükségesek. Az EMMI-rendelet konkrétan meghatározza, hogy mely dokumentumokat szükséges nyilvánosságra hozni a jogok érvényesítése, megismerése érdekében.
Az EMMI-rendelet 85. §-a szabályozza, hogy a határozatnak milyen elemeket kell tartalmaznia. Igen fontos követelmény, hogy az óvoda által hozott határozatokat minden esetben meg kell indokolni. A határozatot tértivevényes levél formájában kell kézbesíteni a szülőnek. Lehetőség van a határozat személyes átadására is, ebben az esetben a személyes átvétel tényét az óvodában maradó határozat példányán regisztrálni szükséges. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szülő kézzel ráírja a határozatra, hogy azt személyesen vette át.
A szülő fellebbezési jogával élhet a közléstől számított tizenöt napon belül: a Nkt. értelmében eljárást indíthat az óvoda intézkedése és intézkedésének elmulasztása ellen. Amennyiben az intézmény döntése elleni fellebbezés elbírálására nem a fenntartó jogosult, akkor a döntés elleni fellebbezést a nevelőtestület és a szülői szervezet tagjaiból álló legalább háromtagú bizottság hatásköre elbírálni. Az óvoda határozata akkor lesz jogerős, ha az ellen tizenöt napon belül nem nyújtottak be fellebbezést, vagy a szülő a fellebbezés jogáról lemondott. A határozat jogerejének azért van jelentősége, mivel csak jogerős döntés hajtható végre.
Az Emőd Városi Katica Bölcsőde és Napköziotthonos Óvoda alapító okirata és működése
Emőd Város Képviselő-testülete a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény és az államháztartási szakfeladatok rendje használatának útmutatójáról és a szakfeladatok tartalmi meghatározásáról szóló 5/2009. (III. 27.) PM tájékoztató alapján elfogadja a Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okiratát. A Képviselő-testület a 79/2008. (XI. 27.) sz. határozatát - a Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okiratáról - jelen Alapító Okirat hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezi.
Az intézmény székhelye: 3432 Emőd, Geleji u. Az intézmény telephelye: 3432 Emőd, Rákóczi u. Címe: 3432 Emőd, Kossuth tér 1. Az intézmény 2009-től működik.
Alaptevékenység és szolgáltatások
Az óvodai nevelés a gyermek hároméves korától a tankötelezettség megkezdéséig tart. Biztosítja a cigány kisebbségi nevelést magyar nyelven, valamint az integráltan fejleszthető, a megismerő funkció vagy a viselkedés rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását. Alaptevékenységen belül a rendelkezésre álló és az alaptevékenységre csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitásokat szabadon kihasználhatja. Az intézmény alaptevékenységet kiegészítő tevékenysége az alaptevékenység ellátását nem veszélyeztetheti.
Balesetek és óvodai szakvélemények kezelése
A jegyzőkönyvre vonatkozó szabályozásnál kell megemlíteni, hogy korábban az óvodákban kötelezően használt - az oktatásért felelős miniszter engedélyével előállítható és forgalmazható - nyomtatvány szolgált a tanuló- és gyermekbalesetek rögzítésére. Az EMMI-rendeletnek megfelelően a tanuló- és gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat az oktatásért felelős minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszerben kell rögzíteni. A tanuló- és gyermekbalesetekről papíralapú jegyzőkönyvet csak abban az esetben kell felvenni, ha az elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszerben valamilyen műszaki ok miatt nincs lehetőség.
Az óvodai szakvélemény egy három példányból álló nyomtatvány, amely alapvetően meghatározza a gyermek tankötelezettségének megkezdését. A szakvéleményben az óvoda az adott gyermek vonatkozásában dönt arról, hogy a gyermek megkezdheti-e a tankötelezettség teljesítését, vagy továbbra is az óvodát tartja még megfelelőnek a gyermek fejlődése szempontjából. Javaslatot tehet az óvoda a gyermek vonatkozásában arra, hogy a gyermek szakértői bizottság vagy nevelési tanácsadás keretében történő vizsgálatát tartja szükségesnek. A gyermek fejlődésére vonatkozó adatokat az óvodai nevelés teljes időszakára vonatkozóan rögzíteni kell. Ezért amennyiben az óvoda a gyermek további óvodai nevelésben tartására tesz javaslatot, akkor az óvodai szakvélemény egy példányát meg kell küldeni a jegyzőnek.
tags: #irattari #terv #katica #bolcsode #es #napkoziotthonos