A kolonoszkópia, vagy vastagbéltükrözés, a vastagbél vizsgálatának alapja, arany standardja. Ezzel az eljárással nyert információt mással nem lehet pótolni. Lehetőség van szövettani mintavételre és szükség esetén terápiás beavatkozások elvégzésére is. Az eljárás során a megfelelően előkészített vastagbelet a végbél felől egy hajlékony optikai eszközzel, endoszkóppal (kolonoszkóppal) tekintjük át szem ellenőrzése mellett.
A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) legfontosabb javallatai (indikációi):
- Tápcsatornai vérzés gyanúja
- Véres széklet
- Székelési szokás (habitus) megváltozása
- Rosszindulatú vastagbélbetegség gyanúja
- Idült hasmenés
- Idült székrekedés
- Elhúzódó, indokolatlan hasi fájdalom
- Étvágytalanság
- Fogyás
- Indokolatlan hőemelkedés, láz
- Tapintható hasi térfoglalás
- Vastagbélrák szűrés
Az 50. életév felett, tekintettel a vastagbélrák gyakori előfordulására, egészséges, panaszmentes egyéneknél is javasolt szűrés céljából. Amennyiben a vastagbéltükrözés teljesen negatív eredményt mutat, úgy öt évig nyugodt lehet az egyén afelől, hogy vastagbéldaganat alakulna ki nála.
Indokolt a vastagbéltükrözés olyankor is, ha más képalkotó vizsgálattal a vastagbél betegségére utaló eltéréseket találnak. Vastag- és végbélrák műtéti megoldását követően is szükséges az időszakos kolonoszkópos ellenőrzés. Azoknál a betegeknél, akik gyulladásos vastagbélbetegségben szenvednek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa), a betegség fennállásától számított 8-10 év után fokozott a vastagbélrák kialakulásának kockázata, ezért 1-2 évenként célszerű a vizsgálatot elvégezni.
Örökletes vastagbél polyposis tünetegyüttesekben szenvedőknél (pl.: familiáris polyposis szindróma, Gardner-szindróma, cancer family syndrome, Lynch-szindróma stb.) már fiatal korban, akár 10-12 éves kortól 1-2 évente is szükség lehet a vizsgálatra a vastagbélrák kialakulásának megelőzésére. Úgynevezett paraneopláziás tünetek esetén (visszatérő vénagyulladások/trombózisok, vashiányos vérszegénység, dermatomyositis) is a kivizsgálás részét képezi a kolonoszkópia.
Kolonoszkópia terhesség alatt
Terhesség esetén, ha mindenképpen szükséges a vastagbél vizsgálata, elsősorban csak a rectosigmoidoscopia elvégzése javasolt. Ilyenkor csak a végbél és a szigmabél vizsgálata történik meg. Terhesek esetén nem szabad vizsgálatot elvégezni fenyegető koraszülés, méhlepényleválás, idő előtti burokrepedés, terhességi eklampszia (rángógörcs-roham) esetében.
A CT-kolonográfia a CT-vizsgálóban zajlik. A vizsgálat röntgensugárzás segítségével készít felvételeket, így sugárterheléssel jár, ezért terhesség esetén csak igen kifejezett orvosi indikáció esetén végezhető el.
Ha a terhesség korai szakaszában (pl. 2-3 hetes terhesség) merül fel a vastagbéltükrözés szükségessége, a vizsgálat halasztása indokolt, még a vastagbélrák családi előfordulása esetén is. Ebben az esetben konzultálni kell a kezelőorvossal az új időpontról vagy a vizsgálat tartós halasztásáról.
Az ítélet, colonoscopia! - Egy vastagbéltükrözés átélése
A kolonoszkópia ellenjavallatai
Vannak olyan, az életet közvetlenül veszélyeztető állapotok, melyekben a vizsgálat elvégzése kontraindikált:
- Heveny szívizomelhalás, szívinfarktus
- Krónikus légzőszervi betegség okozta oxigénhiányos állapot
- A kiváltó októl függetlenül bármely sokkos állapot (pl. vérkeringést megingató alsó tápcsatornai vérzés)
- Gyógyszeresen nem befolyásolható magasvérnyomás-betegség
- Heves lefolyású colitis, toxicus megacolon
- Vastagbél átfúródása (perforáció)
Magas kockázatú állapotokban (nem korrigált véralvadási zavar, súlyos szívkoszorúér-betegség, szívizominfarktus utáni néhány hétben, friss vastagbélműtét utáni állapot, heveny hashártyagyulladás, heveny diverticulitis, nagyméretű hasi aortatágulat [aneurysma]) a vastagbéltükrözés elvégzése viszonylagos ellenjavallatot jelent. Fent említett kórképek esetében mindig az életveszélyt okozó alapbetegség megoldása az elsődleges cél. Csakis ezután kerülhet sor a vastagbéltükrözésre.
Nem végezhető el a kolonoszkópia a beteg együttműködésének hiányában, valamint a beteg (törvényes képviselő) írásos beleegyezése nélkül sem.
A kolonoszkópia előkészítése
A vizsgálat egyik alapfeltétele a vastagbél teljes kitisztítása. A vastagbél kitisztításához egy 1-2 napos étrendi (rost-, salakszegény étrend, bőséges folyadék fogyasztása) és egy napos gyógyszeres előkészítést (hashajtást) is igényel. A vizsgálatot megelőző napon reggelire már csak valami könnyűt szabad fogyasztani, az ebéd pedig legyen húsleves. A vizsgálathoz szükséges béltisztaság csak úgy érhető el, ha déltől már nem fogyaszt szilárd ételt, és kerüli a feketekávé, feketetea, a piros és a rostos gyümölcslevek fogyasztását. A vizsgálat napján nem szabad koplalni, mivel ez nagyon megterhelő a szervezet számára. Igaz, hogy ilyenkor szilárd táplálékot már tilos fogyasztani, de a szükséges kalóriát és folyadékot mindenképp pótolni kell. Erre a célra ajánlott a világos, átlátszó folyadékok fogyasztása. Ilyenek a gyümölcsteák, a gyógyteák, a szűrt almalé és a fehér szőlő leve, az izotóniás sportitalok, valamint a gyömbér és a tonik. A vizsgálat előtt a beteg legalább 6 órán át éhgyomorra marad.
Az altatáshoz mindenképpen szükséges vérvétel és EKG. Vastagbéltükrözés előtt szükséges friss (egy hónapon belüli) vérkép és INR érték, gyakran vesefunkciót is néznek mellé. Altatásban történő vizsgálat esetén EKG, altatóorvosi vizsgálat is szükséges. Ha Ön 6 héten belüli leletekkel rendelkezik és orvosa ezeket megfelelőnek találja, akkor nem szükséges újabb vizsgálat.
Gyógyszerszedés a béltükrözés előtt
A vizsgálat előtt tisztázni kell, milyen gyógyszereket szed a beteg. Egyes készítmények nem befolyásolják a vizsgálatot, azonban vannak olyan gyógyszerek, amiket el kell hagyni a beavatkozás előtt. A napi szinten szedett gyógyszerek többségét - mint pl. vérnyomáscsökkentők, koleszterinszintre ható készítmények, asztma ellenes szerek, gyomorvédők, pszichiátriai szerek - nyugodtan lehet szedni a szokott módon, nem kell kihagyni őket.
Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb gyógyszertípusokat és az azok elhagyására vonatkozó javaslatokat:
| Gyógyszertípus | Javaslat |
|---|---|
| Vaspótló készítmények | Legalább egy héttel a vizsgálat előtt el kell hagyni. |
| Cukorbetegség esetén tablettás készítmények | A megelőző napok diétája alatt szedhetőek, a hashajtás és a béltükrözés napján kihagyható. |
| Inzulin | Konzultálni kell a gondozó diabetológus orvossal az adag módosításáról, esetleges elhagyásáról. |
| Vérlemezke kitapadást gátló készítmények (clopidogrel hatóanyagú) | Legalább 10 nappal a vizsgálat előtt érdemes elhagyni. |
| Acetilszalicilsav tartalmú gyógyszerek | Mellettük a legtöbb beavatkozás elvégezhető. |
| Régebbi, kumarin típusú vérhígítók | Átlagosan a beavatkozás előtt 5 nappal érdemes elhagyni. |
| Újabb típusú (DOAC) vérhígítók | 48 órával a vizsgálat előtt érdemes elhagyni. |
Vérhígító készítmények elhagyásakor mérlegelni kell a vérrög kialakulásának kockázatát, és ha a kockázat magas, akkor bizonyos esetekben más típusú vérhígító (általában kis molekulasúlyú heparin, azaz LMWH) kezelés bevezetése szükséges azokra a napokra, amikor a gyógyszert nem szedi. Az LMWH-t a vizsgálat napján ne adja be. A tablettás vérhígítóra való visszaállásban mindenképp kérje háziorvosa segítségét!
A vizsgálat menete
A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) során egy vékony, hajlékony száloptikás eszközt juttatnak fel a végbélnyíláson keresztül a vastagbélbe. A páciens a bal oldalára fekszik felhúzott lábakkal. A kolonoszkópos eszköz kb 150 cm hosszú, flexibilis, női mutatóujjnyi vastag. Az eszközt csúsztatóval kenjük be, majd óvatosan a végbélbe vezetjük. Az eszközt ezután műfogásokkal egészen a vakbélig, illetve a vékonybél utolsó szakaszáig vezetjük, miközben több-kevesebb levegőt fújunk a bélbe, hogy eszköz vezetése könnyebb legyen, és a nyálkahártya megítélésére lehetősége nyíljon. Az eszközön keresztül fény vetül a bél falára, illetve kevés levegővel a bél lumenét felfújva tesszük láthatóvá. A vizsgálat érdemi része az eszköz visszahúzásakor történik, ekkor alaposan megvizsgálja az orvos a vastagbél nyálkahártyáját.
A vizsgálat ideje változó, a beavatkozás jellegétől függően általában kb. 15-30 percet vesz igénybe. A kolonoszkópia kissé kellemetlen, átlagosan 20-30 percig tartó, altatás nélkül és altatásban is végezhető invazív eljárás. A vizsgálatot bódításban, vagy szükség esetén teljes altatásban is lehet végezni, mely után a beteg saját lábán távozhat. Ehhez az alkarba egy műanyag vénás kanült, tűt helyezünk be, ezen keresztül a páciens altató, bódító és fájdalomcsillapító injekciókat kap.
A tükrözés során a szakorvos a kolonoszkóp csövét a végbélen keresztül óvatosan bevezeti a vastagbélbe, ezután a tágulás elősegítésére levegőt fújnak be, a kolonoszkóp pedig végig körben halad a hasban a vastagbél teljes körű vizsgálata érdekében. A kolonoszkópia során a vizsgáló alaposan áttekinti a vastagbelet és amennyiben szükséges és technikailag lehetséges, a vékonybél utolsó szakaszát is. A talált elváltozásokból szükség szerint szövettani mintavétel is történik. A vastagbéltükrözés során vett szövettani mintavétel fájdalmatlan eljárás. A vizsgálat altatásban teljesen fájdalommentes!
Szén-dioxid inszuffláció
A legkorszerűbb endoszkópos laboratóriumokban világszerte kezdenek bevezetni egy forradalmi újítást, mely során a vizsgálat során levegő helyett széndioxidot használnak. Az ilyen eljárással történő beavatkozások kényelmesebbek és gyorsabb felépülést biztosítanak, mint hagyományos úton, levegő befújásával végzett vizsgálatok. A szén-dioxid könnyebben elillan, felszívódik, így kevésbé okoz feszítő érzést. A tükrözés és ébredés után nincs kellemetlen has feszülés, szélgörcs, hasi fájdalom, amely szokványos (hagyományos) levegő befújásnál a betegek nagy részénél gyakran elforduló jelenség. Az eljárás további előnye, hogy a vizsgálat gyorsabb és nagyobb valószínűséggel végezhető teljes kolonoszkópia (=a vastagbél teljes hosszának átvizsgálása).
Szövődmények és utókezelés
Megfelelően képzett, tapasztalt vizsgáló és modern műszerek esetében a vastagbéltükrözés biztonságos vizsgálat. Az endoszkópos vizsgálat diagnosztikus pontossága, értéke egyértelműen felülmúlja a vizsgálattal járó esetleges kellemetlenségeket, illetve az esetleges, ritkán előforduló szövődmények kockázatát. A kolonoszkópia invazív eszközös beavatkozás, és mint ilyennek, előfordulhatnak szövődményei. A vizsgálat során jelentkezhet szédülés, hányinger, hasi fájdalom. Talán a leggyakoribb kellemetlenség, hogy az előkészítés, hashajtás, illetve a tükrözéssel járó mechanikus irritáció következtében aranyeres panaszok lépnek fel, főként akkor, ha a betegnek korábban már volt hasonló panasza. Ezek általában enyhék.
A vizsgálat befejeztével, ha a páciens még mindig haspuffadást, hasi görcsöt jelez, akkor hányinger-, hányáscsillapítót, görcsoldót és infúziókat adnak és szélcsövet helyezhetnek a végbélnyílásba, hogy a befújt, megrekedt levegő távozhasson, és a panaszok oldódjanak. A beavatkozás jellegétől, és az altatás effektusától függően a páciensnek esetleg a vizsgáló intézményben kell maradnia az orvos utasításának megfelelő ideig. Láz, hasi fájdalom, véres széklet esetén a kezelőorvost azonnal értesíteni kell.
A vizsgálat után azonnal lehet folyadékot fogyasztani és mértékkel étkezni. A vizsgálatot követően érdemes pár órát pihenni, és sok folyadékot inni, hogy a hashajtás következtében elvesztett vizet a szervezet mielőbb pótolhassa. Ha a kolonoszkópia során altatásra került sor, akkor szükség lehet a páciens átmeneti, néhány órás fektetésére, megfigyelésére. Elbocsátást követően 24 órán keresztül tilos járművet vezetni, veszélyes munkát végezni. Ezért a tervezett béltükrözésre kísérőszemély, gépjárművezető biztosítása szükséges. A vizsgálat után a páciens azonnal írott leletet, vizsgálati eredményt kap.
tags: #kolonoszkopia #terhesseg #eseten