Amikor leendő szülőkkel arról beszélgetünk a szülésfelkészítő óráimon, hogy mi történik a kisbabával rögtön a megszületése után, a legtöbben rávágják azt, hogy elvágják a köldökzsinórt. A köldökzsinór elvágásának fontos szimbolikus jelentősége van: pontot tesz a megszületésre azzal, hogy megszűnik a fizikai kapcsolódás az anya testével. De vajon milyen hatásai vannak a köldökzsinór elvágásának időzítésének a babára, különösen a koraszülöttekre nézve?
A köldökzsinór anatómiája és funkciója
Először kicsit nézzük meg közelebbről a köldökzsinórt! Ebben a rugalmas, régi telefonzsinórhoz hasonló színes tekercsben egy kocsonyás anyagba ágyazva középen fut egy vastag véna. A vénában oxigén és tápanyagdús vér áramlik a méhlepényből a baba felé. Ezt a vénát körbefonja két vékonyabb artéria, amikben a vér áramlása pont ellentétes. Az artériákban szén-dioxidban és hulladék-anyagokban gazdag vér áramlik a kisbabából a méhlepénybe.
A köldökzsinór erei különlegesek több tekintetben. Bennük a vér mindkét irányba tud áramolni. A köldökzsinórok 95%-ban spirálisan tekerednek, általában a két artéria csavarodik a véna köré, de néha fordított a helyzet. A tekeredés iránya gyakrabban, de nem mindig, az óramutató járásával ellentétes. Az egyes csavarodások hossza a magzattól távolodva nő. Ennek a felépítésnek valószínűleg az a szerepe, hogy a zsinór rugalmas és erős legyen, és közben meg is tudjon nyúlni.
A magzatból újszülötté válás során a lepényi vér egy része is átjut a babába, ezzel megkönnyítve a levegő belégzésére való átállást. Egyes elméletek szerint a vérnek a méhlepénytől az újszülött felé való áramoltatása már a teljes megszületés előtt megkezdődik azáltal, hogy a kitoláskor az összehúzódások nyomást gyakorolnak a méhlepényre, ami a baba felé „tolja” a vért, és ez a nyomás hozzájárulhat ahhoz, hogy a baba tüdejében a hörgőcskék megnyíljanak. A kontrakciók között, ahogy a nyomás csökken, a vér egy része a babától visszafelé áramlik a lepénybe.
A köldökzsinór elvágásának időzítése: azonnali vagy késleltetett?
A szokás az, hogy egy koraszülött babánál azonnal átvágják a köldökzsinórt - ami természetesen a placenta és a baba közötti véráramlás végét jelenti -, azonban egyre több orvos, szülész és bába mondja azt, hogy egy ideig még hagyni kellene a köldökzsinórt, hiszen ilyenkor létfontosságú tápanyagok áramlanak a placentából az újszülött szervezetébe, így a túl korai átvágás káros a kicsi számára. Ha nem vágják el azonnal, akkor a születés utáni percekben a méhlepényben maradt oxigéndús magzati vér a köldökzsinóron keresztül visszaáramlik a kisbaba testébe! Ez a visszaáramlás szemmel is jól látható, ugyanis amíg ez a folyamat tart, addig a köldökzsinór lüktet.
Ha tehát a köldökzsinórt a megszületés utáni pillanatban azonnal elvágják, akkor a kisbaba vérének körülbelül egy harmada a méhlepényben marad, tehát vérszegényen kezdi az életét! Hogy miért? Egy tévhit miatt. Azt gondolták, hogy a méhlepényben lévő vér „felesleges”, többlet-vér és ha visszaáramlik a kisbaba testébe, akkor sárgaságot okoz.
A késleltetett köldökellátás előnyei és hátrányai
Az i-betűre természetesen a tudomány tette fel a pontot: 2013-ban publikáltak a Cochrane adatbázisban egy átfogó, korábbi kutatásokat összegző nagyon jó minőségű meta analízist erről a témáról. A kutatás megállapítása az volt, hogy ha várnak a köldökzsinór elvágásával, amíg az pulzál, akkor az újszülöttek átlagos születési súlya magasabb, magasabb a vérük hemoglobin szintje az életük első két napján, és ami a legfontosabb: az első fél évben feleannyi kisbaba szenved vashiánytól, illetve vérszegénységtől összehasonlítva azokkal a babákkal, akiknél a születés pillanatában vágták el a köldökzsinórt.
Az egyetlen negatív hatás az volt, hogy késleltetett köldökzsinór elvágásnál valamivel több olyan esetet jegyeztek fel, amikor a kisbabákat sárgaság miatt kék fény terápiával kellett kezelni. Ez teljesen logikus, hiszen a sárgaságot a vérben felszaporodó bilirubin okozza, mivel a máj nem tud megbirkózni a vörösvértestek lebontásával. Viszont a sárgaság általában nem egy komoly probléma, kékfény-terápiával hatékonyan és könnyen kezelhető.
A Te kezedben van az eszköz arra, hogy a besárgulás veszélyét minél inkább lecsökkentsd! Ez az eszköz pedig nem más, mint a minél gyakoribb szoptatás a szülés utáni első napokban! A kolosztrum egyik csodálatos tulajdonsága, hogy erősen hashajtó hatású. Ezért ha a kisbabád gyakran hozzájut ehhez a csodálatos anyaghoz, akkor ezzel segíted abban, hogy megszabaduljon az első kakijától, a magzatszuroktól vagy más néven a mekóniumtól. Ez az első kaki ugyanis azért olyan fekete, mert rengeteg bilirubint tartalmaz!
Különleges esetek és ajánlások
Ezzel a kutatással összhangban frissítették az Egészségügyi Világszervezet vonatkozó ajánlását is. Ez a dokumentum azt javasolja, hogy minden újszülöttnél - koraszülötteknél is! - várjanak legalább egy percet a köldökzsinór elvágásával, és az azonnali köldökzsinór ellátást csak abban az esetben javasolják, ha valamilyen technikai okból a babát olyan ellátásban (újraélesztés, lélegzés-támogatás, stb.) kell részesíteni, ami nem megoldható az anya közvetlen közelében. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában az egy percen túli köldökzsinór ellátás már késleltetett ellátásnak minősül, de jogos a kérdés, hogy mennyi az annyi, amennyit célszerű várni normál körülmények között a köldökzsinór elvágásával? Pontos választ erre nehéz adni, mivel a köldökzsinór pulzálási ideje is változó! Legtöbb esetben ez egy-két percen belül valóban megszűnik, de néha az is előfordul, hogy fél órával a szülés után is van még enyhe pulzálás.
A kórházak és az orvosok gyakorlata is változó, ezért ha Te azt szeretnéd, hogy az elkötéssel várják meg amíg a köldökzsinór lüktetése teljesen megszűnik, akkor ezt feltétlenül jelezd az orvosodnak és a szülésznődnek.
Milyen esetekben fordul elő, hogy a köldökzsinórt mégiscsak hamarabb elvágják? Tipikusan jellemző a korai köldökzsinór ellátás a császáros szüléseknél és akkor, ha valamilyen egészségügyi probléma merül fel a babánál. Ilyenkor a korai elvágás indoka az, hogy minél hamarabb megfelelő ellátásban tudják részesíteni az újszülöttet. Ez elsőre elég logikusnak hangzik, de ha jobban belegondolsz, ez nagyon abszurd! Hiszen abban a pillanatban, hogy elvágják a köldökzsinórt, babának a saját tüdejére és a saját keringésére kell hagyatkoznia 100%-ban, hogy elegendő oxigénhez jusson, holott a köldökzsinórból még kapna oxigéndús vért! Tehát éppen a problémás babákat állítják ezáltal nagyobb feladat elé azzal, hogy a köldökzsinór elkötésével kiiktatják a másodlagos oxigénforrást!
Köldökzsinórvér és -szövet gyűjtése
A köldökzsinór elvágása előtt vagy közvetlenül utána egy másik fontos döntés előtt is állhatnak a szülők: ez pedig a köldökzsinórvér és a köldökzsinór-szövet gyűjtése. Ez a vér ugyanis rendkívül gazdag őssejtekben, amelyek képesek a szervezet különböző sejtjeivé alakulni. A gyűjtés folyamata teljesen fájdalommentes és veszélytelen mind az anya, mind a baba számára. Miután a köldökzsinórt elvágták, a benne maradt vért egy speciális gyűjtőzsákba vezetik le. Ez a folyamat nem vesz el vért a babától, különösen, ha a késleltetett köldökellátás után végzik el. Fontos, hogy erről a lehetőségről még a szülés előtt tájékozódjanak a szülők, hiszen a gyűjtéshez speciális készletre és a szülészorvos közreműködésére van szükség.
Köldökzsinórvér-bankolás? Jó ötlet? Köldökzsinórvér-adományozás típusai – SZÜLÉSZ-NŐGÉSZ OKTATÓ
A késleltetett köldökzsinór-elszorításnak a terhesség 37. hete előtt világra jött koraszülötteknél van inkább jelentősége. A koraszülött csecsemőkkel kapcsolatban ellentmondásos véleményeket fogalmaztak meg, és tény, hogy az utóbbi évtizedekben inkább közvetlenül a szülés után került sor a köldökzsinór elvágására. A különböző világszervezeteknek eltérő ajánlásaik vannak a köldökzsinór elszorításának időpontjára vonatkozóan. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) például azt javasolja, hogy a köldökzsinórt egy-három perccel a születés után szorítsák el.
A köldökzsinórvér a vérképző őssejtek széles körben használt forrása. A késleltetett köldökzsinór-elszorításnak a köldökzsinórvér-levételre gyakorolt hatását vizsgáló 2018-as tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a köldökzsinór szülést követő 1 percen belüli elszorítása csekély negatív hatást gyakorol a köldökzsinórvér-egység levételére, és a cellularitása sem csökken.
Fáj-e a köldökzsinór elvágása a babának?
Sok édesanya aggódva figyeli, ahogy az újszülött felsír az olló csattanásakor, és azt hiszi, ez a fájdalom jele. Ahhoz, hogy megértsük, mit érez a baba a szülés utáni percekben, érdemes közelebbről megvizsgálni a köldökzsinór különleges szerkezetét. A leglényegesebb információ azonban az idegrendszeri hálózat hiánya. Míg a bőrünk, az izmaink vagy a belső szerveink tele vannak fájdalomérzékelő receptorokkal (nociceptorokkal), a köldökzsinórban ilyenek nem találhatóak. Ez azt jelenti, hogy amikor a szülésznő elhelyezi a csatokat és elvágja a szövetet, a baba semmilyen fájdalmat nem érez.
A valóságban a baba sírása mögött teljesen más okok állnak. Gondoljunk bele: az újszülött egy meleg, csendes, sötét és biztonságos környezetből hirtelen egy hideg, vakítóan világos és zajos világba érkezik. A sírás az újszülött túlélési mechanizmusa. Ezzel tágítja ki a tüdejét, és így kommunikálja a környezete felé, hogy megérkezett. A köldökzsinór elvágása során tapasztalt nyugtalanság inkább a hirtelen érintésnek, a testhőmérséklet változásának vagy a szokatlan pozíciónak köszönhető, semmint magának a vágásnak. Az orvosi tapasztalatok azt mutatják, hogy a babák reakciója sokkal hevesebb egy rutin vérvételre a sarkukból, mint a köldökzsinór kezelésére.
A köldökcsonk utóélete és gondozása
Mi történik a vágás után? Miután a zsinórt elvágták, a baba hasán egy néhány centiméteres csonk marad, amelyet egy steril műanyag csattal zárnak le. Ez a csonk az elkövetkező napokban jelentős változásokon megy keresztül. Kezdetben fehéres-kékes, kocsonyás állagú, majd fokozatosan sárgássá, végül barnává vagy feketévé válik, és teljesen beszárad. A köldökcsonk leválása általában a születés utáni 5. és 15. nap között történik meg. Sokan aggódnak, hogy a száradó csonk fájdalmat okoz a babának, de ahogy maga a vágás sem fájt, úgy a száradás és a leválás folyamata is érzéketlen területen zajlik.
A modern ajánlások szerint a „száraz kezelés” a leghatékonyabb. Ez azt jelenti, hogy nem kell már alkohollal vagy különböző porokkal kezelni a csonkot, mert ezek valójában késleltethetik a természetes baktériumflóra kialakulását és a leválást. Elég, ha tisztán és szárazon tartjuk, és ügyelünk rá, hogy a pelenkát visszahajtsuk, így a terület jól szellőzhet.
A köldökcsonk lehetséges problémái és kezelése
Bár a köldökzsinór elvágása és a csonk gyógyulása az esetek túlnyomó többségében problémamentes, szülőként fontos ismernünk azokat a jeleket, amelyek orvosi figyelmet igényelnek. Az egyik leggyakoribb jelenség a köldökgranulóma. Ez egy apró, vöröses vadhús-szerű képződmény, amely a csonk leválása után maradhat meg. Nem fájdalmas, de nedvezhet, és megakadályozhatja a teljes gyógyulást. Komolyabb aggodalomra adhat okot, ha a köldök körüli bőr vörössé, duzzadttá vagy forró tapintásúvá válik. Ha a terület kellemetlen szagot áraszt, vagy ha gennyes váladékozást tapasztalunk, az fertőzésre (omphalitis) utalhat. Ilyenkor nem szabad késlekedni, orvoshoz kell fordulni, mert a fertőzés a csecsemő szervezetében gyorsan továbbterjedhet. Szintén figyelni kell a köldöksérv kialakulására, ami egy puha duzzanat a köldök alatt, és főleg síráskor válik láthatóvá.
Gyakori tévhitek a köldökzsinórral kapcsolatban
A köldökzsinór köré az évszázadok során számos tévhit és népi hiedelem fonódott. Az egyik legmakacsabb ilyen mítosz, hogy a köldök formája - az, hogy „kifelé álló” vagy „befelé forduló” lesz-e - attól függ, mennyire ügyesen vágta el az orvos a zsinórt, vagy milyen szorosra kötötték azt. Egy másik gyakori hiedelem, hogy a baba köldökét „nyomni” kell valamivel (például egy érmével vagy fáslival), hogy ne legyen sérves vagy hogy szebb legyen a formája. Ez nemcsak hatástalan, hanem kifejezetten veszélyes is lehet, hiszen akadályozza a terület szellőzését, bőrirritációt okozhat, és növeli a fertőzés kockázatát. Sokan tartanak attól is, hogy a fürdetés során a víz árt a köldökcsonknak. Régebben szigorúan tilos volt a babát kádba tenni, amíg le nem esett a csonk. Ma már tudjuk, hogy egy gyors fürdetés tiszta vízben nem okoz gondot, amennyiben utána alaposan, de gyengéden szárazra töröljük a területet.
Kultúrák és hagyományok
Számos kultúrában a köldökzsinórt és a méhlepényt nem orvosi hulladékként kezelik, hanem mély tisztelettel övezik. Egyes népeknél szokás a köldökzsinórt kiszárítani és megőrizni, mint a gyermek szerencséjének zálogát. A modern világban is megjelentek hasonló törekvések, például a lótusz-szülés formájában. Ennél a módszernél egyáltalán nem vágják el a köldökzsinórt, hanem hagyják, hogy a méhlepény a babához kapcsolódva maradjon egészen addig, amíg a zsinór magától le nem válik (ez általában 3-10 nap). Akár tudományos, akár érzelmi oldalról közelítünk, a köldökzsinór elvágása mindenképpen egy rituális pillanat. Az anyai testből való fizikai kiválás nem jelent elszakadást, hanem egy újfajta kapcsolódás kezdete.
A történelem tanulságai
Nem ismerünk olyan hagyományt vagy kultúrát a korábbi korokból, ahol a köldökzsinórt szándékosan és rendszeresen hamar elvágták vagy elszorították volna, ismereteink szerint a legtöbbször jóval a lepény megszületése utánig vártak ezzel. Ha ez a várakozás bármilyen módon káros lett volna akár az anya, akár a baba számára, akkor ez a folyamat vélhetően másképp alakult volna az evolúció során. A jelenleg ismert hagyományos kultúrákban is érintetlenül hagyják a köldökzsinórt a lepény megszületéséig, és sok helyen ez azzal a hiedelemmel is összekapcsolódik, hogy ilyenkor megy át a teljes életerő az anyából a babába.
Az első említések arról, hogy már a méhlepény megszületése előtt elvágják a köldökzsinórt, a 17. századból valók. Ez összefügghet a férfi szülészek megjelenésével, amikor a szülés is egyre gyakrabban történt az ágyban hanyatt fektetve. Eben az időben egyes szakirodalmakban a köldökzsinór elszorítása mellett az az érv is megjelent, hogy „ne legyen véres az ágynemű”. Botha, aki 1968-ban dolgozta fel az erre vonatkozó történeti forrásokat, megállapította, hogy tudományos szempontból ezek az érvek egyáltalán nem alapozzák meg a köldökzsinór sietős elszorítását. 1773-ban Charles White is leszögezte, hogy a köldökzsinórnak a születés pillanatában való elvágására semmilyen más ok nincs, csak a megszokás. 1796-ban Erasmus Darwin, Charles Darwin nagyapja így írt: „Egy másik, a gyerek számára nagyon ártalmas dolog, az a köldökzsinór túl korai elszorítása és elvágása, amit épen kellene hagyni, nem csak a gyermek többszöri levegővételéig, hanem a zsinór lüktetésének megszűnéséig.”
Hogy miért vágták el mégis a köldökzsinórt egyre korábban? Több tényező is szerepet játszhatott, az egyik ezek közül az érzéstelenítők használata. Aztán 1920-ban megjelent DeLee nagy hatású cikke a megelőzésként alkalmazandó fogóműtétről. Az utóbbiak miatti aggodalom odavezetett, hogy elkezdték minél hamarabb elvágni a köldökzsinórt, annak érdekében, hogy az eszméletlenül fekvő anyából minél kevesebb bódító (és a légzést gátló) anyag jusson a babába. Később ehhez hozzáadódott az gyenge lábakon álló feltételezés, hogy az első néhány lélegzetvétel után a baba már megkapta a vérének 90%-át, és így egyre korábbi időpontra került az elvágás - sok helyen a születés utáni 15-20 másodpercen belül.
Gyakran ismételt kérdések a köldökzsinórról
- Tényleg nincsenek idegek a köldökzsinórban? Így van. A köldökzsinór szerkezete nem tartalmaz fájdalomérző idegvégződéseket.
- Miért sírnak a babák mégis a vágás után? A sírás oka általában az új környezet okozta sokk: a fények, a hidegebb levegő és a gravitáció szokatlan élménye.
- Mennyit érdemes várni a köldökzsinór elvágásával? A szakmai ajánlások szerint legalább 60 másodpercet, de akár 3-5 percet is érdemes várni, amíg a pulzálás megszűnik.
- Fáj-e az édesanyának a köldökzsinór elvágása? Egyáltalán nem. Ahogy a baba oldalán, úgy az édesanya felőli oldalon sincsenek idegek a zsinórban.
- Mit tegyek, ha vérezni kezd a köldökcsonk a leválás előtt? Egy-két csepp vér a csonk száradása során vagy a leválás után teljesen normális jelenség, hasonlóan egy sebet borító varhoz.
- Befolyásolja-e a vágás módja a köldök későbbi alakját? Ez egy tévhit. A köldök formáját az határozza meg, hogyan gyógyul a seb és hogyan forrnak össze a hasfali izmok a gyűrű körül.
- Szabad-e érni a köldökcsonkhoz a tisztálkodás során? Igen, sőt fontos, hogy tisztán tartsuk a területet. Ne féljünk tőle, a baba nem érzi, ha hozzáérünk a csonkhoz.
tags: #koldokzsinor #vago #ollo