Köldökcsonk fájdalom: A köldökzsinór elvágása és a csonk ápolása újszülötteknél

A kisbaba megszületése utáni pillanatok egyfajta időtlen állapotot teremtenek a szülőszobában. Ahogy az újszülött az édesanyja mellkasára kerül, a külvilág zaja elcsendesedik, és minden figyelem az új életre irányul. Ebben a mámoros, egyszerre kimerítő és felemelő állapotban azonban sok szülőben felmerül egy apró, mégis kínzó kérdés, amikor meglátják az orvost vagy a szülésznőt a steril ollóval közeledni: vajon fáj-e a babának, amikor elvágják azt az éltető hidat, amely kilenc hónapon át összekötötte őt az édesanyjával?

A köldökzsinór anatómiája és az elvágás fájdalommentessége

A köldökzsinór biztosítja az anyaméhben a magzat oxigén- és tápanyagellátását a méhlepényen (placenta) keresztül. A köldökzsinórban két artéria és egy véna található egy ruganyos anyagba ágyazva (Wharton-kocsonya). Átmérője átlagosan 1,5 és 3,6 cm között változik, hossza pedig 35-80 cm között. A leglényegesebb információ azonban az idegrendszeri hálózat hiánya. Míg a bőrünk, az izmaink vagy a belső szerveink tele vannak fájdalomérzékelő receptorokkal (nociceptorokkal), a köldökzsinórban ilyenek nem találhatóak.

Ez azt jelenti, hogy amikor a szülésznő elhelyezi a csatokat és elvágja a szövetet, a baba semmilyen fájdalmat nem érez. A köldökzsinór elvágása nem csupán egy fizikai aktus, hanem a baba önálló életének kezdete. Az újszülött sírása mögött teljesen más okok állnak. Gondoljunk bele: az újszülött egy meleg, csendes, sötét és biztonságos környezetből hirtelen egy hideg, vakítóan világos és zajos világba érkezik. A sírás az újszülött túlélési mechanizmusa, ezzel tágítja ki a tüdejét, és így kommunikálja a környezete felé, hogy megérkezett.

Az orvosi tapasztalatok azt mutatják, hogy a babák reakciója sokkal hevesebb egy rutin vérvételre a sarkukból, mint a köldökzsinór kezelésére.

Késleltetett köldökellátás

A modern szülészet egyik legszebb hagyománya, hogy az édesapa (vagy a kísérő) vághatja el a köldökzsinórt. Fontos tudni, hogy a köldökzsinór állaga nem olyan, mint a bőré vagy a szöveteké. Leginkább egy kemény, gumiszerű anyaghoz hasonlít, ami némi erőkifejtést igényel az ollótól. A szülésznő mindig elhelyez két csatot, és a vágás ezek között történik, így nincs esély vérzésre vagy sérülésre.

A modern szülészeti gyakorlat jelentősen átalakult, és egyre több kórházban alkalmazzák a késleltetett köldökellátást (Delayed Cord Clamping - DCC). Ez azt jelenti, hogy várnak legalább egy-három percet, vagy amíg a zsinór pulzálása teljesen meg nem szűnik, mielőtt sor kerülne az átvágásra. Ez a folyamat tulajdonképpen egy természetes vértranszfúzió, mivel a méhlepényben maradó vér nagyjából egyharmada még átáramlik a babába a születés utáni percekben. Ez a vérmennyiség extra vasraktárakat biztosít, ami alapvető fontosságú az agy fejlődéséhez az élet első fél évében.

Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor az azonnali elvágás elkerülhetetlen. Ha a babának azonnali újraélesztésre van szüksége, vagy ha az édesanyánál erős vérzés lép fel, az orvosi csapatnak prioritást kell adnia a biztonságnak.

A köldökcsonk kialakulása és leesése

Megszületést követően a köldökzsinórt leszorítják és egy steril ollóval átvágják, majd az újszülött hasfalától pár centiméterre rákerül a köldökcsatt, az átvágott felszínt fertőtlenítik. Az újszülött köldökzsinórjának ezt a maradványát nevezik köldökcsonknak, mely pár órán belül elkezd száradni, színe fehéresről barnás-szürkére változik. A természetes száradás következtében a köldökcsatt már az első életnapokon le is vehető az újszülöttről. A csonk általában 10-14 nap alatt esik le, de ebben is vannak egyéni különbségek: néha már 1 hét is elegendő hozzá, míg másoknál akár 3 hétbe is beletelhet.

A köldökcsonk leesése után egy sebfelszín marad vissza a hasfalon a később kialakuló köldök helyén. Sokan aggódnak, hogy a száradó csonk fájdalmat okoz a babának, de ahogy maga a vágás sem fájt, úgy a száradás és a leválás folyamata is érzéketlen területen zajlik.

A köldökcsonk ápolása: Mit tegyünk és mit ne?

Az újszülött hazaadásakor a vizsgáló gyermekorvos megtekinti a köldökcsonkot: az egészséges köldökcsonk környezete békés, nem látható körülötte bőrpír, a köldökcsonk maga száraz, nem váladékozik. Az otthoni ellátás során a szülők feladata elsősorban a köldökcsonk szárazon tartása, ezzel is tovább segítve az élettani, természetes folyamatot. A modern ajánlások szerint a „száraz kezelés” a leghatékonyabb. Ez azt jelenti, hogy nem kell már alkohollal vagy különböző porokkal kezelni a csonkot, mert ezek valójában késleltethetik a természetes baktériumflóra kialakulását és a leválást.

Tisztán és szárazon tartás

A köldökcsonk gondos ápolás igényel, amíg leválik. A nem megfelelően kezelt seb súlyos fertőzések forrásává válhat. Elsődleges feladat a csonk és a körülötte lévő felület szárazon tartása, valamint az irritáció elkerülése. Ez elsősorban a fürdetés és a pelenkázás során jelent nagyobb kihívást. A köldök korszerű ellátása alatt a „tisztán és szárazon tartást” értjük, azaz a rutinszerű köldökkezeléshez semmilyen szer nem szükséges!

A köldökzsinórcsonk alapjánál, ott, ahol a baba hasához csatlakozik, időnként kis vérzés észlelhető. Ezt sokszor egyszerűen a pelenka dörzsölő hatása okozza, ami irritálja ezt a kényes területet, és a köldökzsinórcsonkot dörzsölve-meghúzva vált ki vérzést. Ez önmagában nem ad okot aggodalomra. Nézzük, mire figyeljünk, hogy elkerüljük a vérzést és a fertőzést:

• Szárazon tartás: Tartsa szárazon a köldökzsinórcsonk környékét. Ezzel kicsit lerövidítheti azt az időt, ami a köldökcsonk leszáradásához kell. Kerülni kell minden olyan kezelési módot, ami nedves környezetet hoz létre a köldökcsonk környezetében, illetve a sebfelületen (például vizes áztatás, szappanvizes lemosás, gyakori nedves fertőtlenítés, hintőporozás). Ugyanis a nedves környezetben könnyedén kórokozók telepedhetnek meg, melyek a köldökcsonk és a seb elfertőződését okozhatják.
• Fürdetés: Az első időszakban ne úgy fürdessük a babát, hogy a babakád vizébe merítjük, hanem csak töröljük át puha nedves ruhával. Ha elkerüljük a bőr felázását, ezzel is gyorsíthatjuk a köldökzsinórcsonk leesését. Ha elkerüljük a bőr felázását, ezzel is gyorsíthatjuk a köldökzsinórcsonk leesését. Amennyiben a csonkhoz mégis víz érne, finoman le kell itatni róla a nedvességet. Esetleg hajszárítót is alkalmazhatunk, alacsony hőfokon, távolról tartva.
• Levegőztetés: Időnként levegőztessük a baba bőrét. Nap közben rövidebb időre vegyük le a baba ruháját, hogy szellőzzön a köldök környéke (a helyiség hőmérséklete természetesen ehhez igazodjon). A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek.
• Pelenkázás: Rendszeresen cseréljük a baba pelenkáját. Ha nem hagyjuk a pelenkát nagyon átnedvesedni, ezzel csökkentjük annak esélyét, hogy a pisi a köldökzsinórcsonk környékére jutva azt feláztatja, ezzel egyben fertőzés veszélyének is kitéve a babát. A pelenkázás során törekedni kell arra, hogy a köldökcsonkra ne kerüljön a fertőzések kialakulását nagyban növelő széklet vagy vizelet. Fiúgyermek esetén érdemes figyelni rá, hogy a baba nemi szerve ne a csonk irányába álljon, így hatékonyabban megelőzhetők az ilyenfajta balesetek. Szintén segít elkerülni a vizelettel való érintkezést - valamint az irritációt -, ha a köldökcsonkot nem fedjük be, hanem inkább annak szegélyét lehajtva, alatta rögzítjük a pelenkát.
• Természetes leválás: Hagyjuk, hogy a csonk magától essen le. Azaz ne erőltessük, ne piszkáljuk, ne húzogassuk vagy dörzsöljük.

Fertőtlenítés

A jelenlegi nemzetközi ajánlások alapján nem szükséges a köldökcsonk rutinszerű, naponta történő többszöri fertőtlenítése. Magyarországon az ajánlások az Octenisept-es fertőtlenítést javasolják. Fertőtlenítésre Octenisept spray alkalmazása javasolt, melyből egyetlen fújás is elegendő a sebfelszínre, és törölgetés nélkül hagyni kell megszáradni rajta.

Amennyiben vizelettel, széklettel szennyeződne, vagy ha a terület váladékozik, bőrpír jelentkezik, Octenisept-es fertőtlenítés szükséges naponta 1x. Az alkoholt és a jódot érdemes inkább elkerülni, mivel irritálhatják az újszülött érzékeny bőrét, és az alkohol a baba vékony, érzékeny bőrén keresztül képes felszívódni, a jód pedig pajzsmirigy-alulműködést okozhat. A hintőpor semmilyen seb esetén sem ajánlott, így köldökcsonk ápolására sem, mert alatt könnyebben megtelepszenek a baktériumok, és a tüdőbe kerülve hosszútávú károsodást okozhat.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Minimális váladékozás és szivárgó vérzés elő-előfordulhat, egyéb más tünetek hiányában nem szükséges orvosi vizsgálat a rutin státuszvizsgálaton kívül. Fontos hangsúlyozni, hogy a köldökcsonk minimális vérzése, enyhe váladékozása még normálisnak tekinthető.

Kóros állapotra például a kellemetlen szag és olyan külső jelek utalhatnak, mint a nagyobb mennyiségű váladékozás, erősebb vérzés, piros bőr, duzzanat, vagy akár a csecsemő megemelkedett testhőmérséklete. Ebben az esetben alkalmazzunk fertőtlenítőszert - az adott készítmény pontos használati utasításait követve - legalább 2-3 napon keresztül. Amennyiben a tünetek nem szűnnek, vagy a kezelés ellenére tovább erősödnek, mindenképpen kérjünk orvosi segítséget.

Meg kell mutatni a babát a gyermekorvosnak, ha:

• a vérzés bőségesebb, gyakran ismétlődik vagy nehezen szűnik.
• a köldökzsinórcsonk környékéről genny (sűrű sárgás vagy zöldes váladék) ürül.
• a csonk körüli bőr kipirosodott és meleg tapintású.
• a baba lázas, elesett állapotú, nyűgös.
• a köldökzsinórcsonk vagy a körülötte lévő bőr érintésre érzékeny, a baba számára szemmel láthatóan fájdalmas.

3 hónapos kor alatt lázas állapot esetén azonnali orvosi vizsgálat szükséges minden esetben.

Gyakori köldökproblémák és kezelésük

1. Késői köldökleválás

Nincs szigorú definíciója, de 3 héten túl történő köldökleválás esetén késői folyamatról beszélünk, mely eseteiben felmerülhet immungyengeség (LAD), fertőzés vagy akár urachus rendellenesség is. 3 héten túl történő köldökleválás is általában beavatkozás nélkül megtörténik, elősegíti ha a területet levegőztetik, szárítják, azonban fontos, hogy pl. alkohollal ne kezeljük ekkor se a köldököt, mert amellett, hogy a bőrt szárítja, a csonk leválását elősegítő baktériumokat is eltávolítja a területről. A teljesen kiszáradt köldököt ezt követően szikével vagy ollóval el lehet távolítani.

2. Köldök granulóma (vagy köldökgomba)

Semmi köze nincs a köldök gombás fertőzéséhez. Leggyakrabban váladékozó, gyulladt köldök leválása után jelentkezik a köldökből kinövő, rózsaszín, kocsányos, 3-10 mm-es szövetmassza. Kezelésére a heti 1-2x alkalmazott ezüst-nitrát oldatot (ún. lápiszolást) használják néhány héten keresztül. Elővigyázatosan kell a szert alkalmazni, mert a normál bőr kémiai égését és elszíneződését okozhatja. Amennyiben a lápiszolás nem vezet eredményre, a granulóma sebészi eltávolítása is szóba jön, azonban előzőleg érdemes alaposan megvizsgálni a granulómát, mert felmerülhet, hogy valójában köldök polipról van szó.

3. Köldök polip

Olyan kinövések, melyek az embrionális fejlődés során a bélrendszeri vagy húgyúti hámból maradtak hátra. Nagyon hasonlóak a köldök granulómákra, csak sokkal ritkábban fordulnak elő és nem reagálnak az ezüst-nitrátos kezelésre. Sebészi eltávolításuk szükséges.

4. Köldöksérv

A köldök körül lévő gyűrűt kötőszövetes rész borítja, mely idővel, a környező izmok erősödésének hatására záródik. Legszembetűnőbb a sérv a baba sírásakor, amikor a hasi nyomás megemelkedik és a sérv elődomborodik kissé. Átlagosan 5 éves korra spontán eltűnik, teendőt nem igényel, ragasztani teljesen felesleges, csak a ragasztóra jelentkező allergiás reakciókat és a bőr macerálódását idézhetjük vele elő. Nagyon ritkán jelentkezhetnek problémák a köldöksérvekkel kapcsolatban és záródásuk elmaradhat társult betegségek esetén (pl. Down szindróma, 18-as kromoszóma rendellenesség vagy kötőszöveti defektusok) is. Fontos elkülöníteni az ún. supraumbilicalis sérvektől (köldök feletti sérvek), melyek spontán záródása nem történik meg!

5. Köldök elfertőződése (omphalitis)

A köldökcsonk egy sebfelszín, melyet a bőr és a környezet baktériumai a születést követően szabadon elérhetnek. Fejlett országokban a köldök gyulladása 1 % alatti, azonban nem megfelelő higiénés körülmények között és otthon szülések során akár 8-22 % is lehet. Hajlamosíthat rá továbbá az alacsony születési súly, korai magzatburok repedés vagy a köldökvéna katéterezése is. Tünete a köldök körüli terület gyulladt, livid elszíneződése, bűzös váladékozása, illetve az újszülött általános állapotának romlása (táplálási zavar, letargia, láz...). Kezelésében a helyi fertőtlenítés mellett antibiotikum kezelés is szükséges, súlyos esetben kórházi felvétel és vénás készítmények (penicillin, aminoglikozidok). Amennyiben a köldök területe gyulladt, váladékozik, orvosi vizsgálat és kezelés szükséges!

tags: #koldokzsinor #csonk #fajdalom