Egy friss tanulmány szerint azon anyukák gyermekei, akik terhességük alatt gyakran használták mobiltelefonjukat, nagyobb eséllyel lesznek hiperaktívak, mint a keveset mobilozó édesanyák gyermekei. A Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet doktorandusza, Laura Birks és kollégái több mint 80 ezer anya-gyermek páros adatait vizsgálta meg Dániára, Spanyolországra, Norvégiára, Hollandiára és Koreára kiterjedően.
Az eredmények szerint az 5-7 éves kor közötti gyerekek esetében annál nagyobb volt a viselkedési problémák - elsősorban a hiperaktivitás - előfordulásának a valószínűsége, minél többet beszélt az édesanyjuk mobiltelefonon a terhesség idején.
A kutatókat meglepte az eredmény, mivel jelenleg nincsenek arra vonatkozó tudományos ismeretek, hogy a születést megelőzően a mobiltelefon-sugárzásnak való kitettség hiperaktivitást okozna a csecsemőknél. Az összefüggést azonban öt országra és időszakra - 1996 és 2011 között - kiterjedően megerősítették a szakemberek.
A különböző befolyásoló tényezők, köztük az anya kora, családi állapota és végzettsége figyelembe vételével a kutatók arra jutottak, hogy azok a gyerekek, akiknek az édesanyja legalább négyszer vagy egyhuzamban több mint egy órán át mobiltelefonált naponta a várandósság idején, 28 százalékkal nagyobb eséllyel voltak hiperaktívak, mint azok a társaik, akiknek az édesanyja naponta egyszer, vagy egyáltalán nem mobiltelefonált terhesen. Az Environment International című folyóiratban közölt tanulmány szerint azoknál a gyerekeknél volt a legalacsonyabb a viselkedési és érzelmi problémák kockázata, akiknek az édesanyja egyáltalán nem mobiltelefonált a várandósság alatt.
Mivel semmilyen olyan biológiai hatásról nincs tudomásunk, aminek a mobiltelefonokból kibocsátott sugárzás lehetne az oka, az eredmények a kutatócsoport munkatársait is meglepték. Egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a fenti eredmények valóban a mobilok biológiai hatása miatt alakultak így, hiszen számos egyéb tényező is szerepet játszhatott. A sokat telefonáló anyukák nagyobb százaléka hiperaktív, mint a mobiljukat kevésbé aktívan használók.
Robin Hansen, a davisi Kaliforniai Egyetem professzora mindezek ellenére úgy véli, hogy sokkal inkább a szülők nevelési módszereiben és szokásaiban kell keresni a választ a szülők mobiltelefon-használata és a gyermekkori hiperaktivitás között. Minden bizonnyal a kapcsolat nem a mobilok sugárzása és a gyerekek viselkedési zavara között van, hanem a gyermeknevelési szokások, szülői habitus, illetve a szülők személyisége és a mobilhasználat gyakorisága között, hiszen ezen tényezőkről ismert, hogy a gyermekek viselkedési zavaraival kapcsolatba hozhatók.
Várandós nők és a mobiltelefonok
Testsúlygyarapodás a terhesség alatt
A terhesség során a nők testsúlya természetesen gyarapszik. Azonban nem mindegy, hogy mennyivel nő a testsúly. A súlytöbbletet nem csak zsírlerakódás okozza, hanem a magzat súlya, a magzatvíz, a méhlepény, a növekvő emlők, sőt a vízháztartás megváltozása és a nagyobb vértérfogat is hozzájárul a testsúlyhoz.
Az ideális súlygyarapodás minden nőnél eltérő lehet, és számos tényezőtől függ. A nő előzetes testsúlya jelentős hatással van arra, hogy mennyit hízik a terhesség alatt. Azok a nők, akik normál testsúlyúak (BMI 18,5-24,9), általában 11-16 kilogrammos súlygyarapodásra számíthatnak. Azoknak a nőknek, akiknek a testtömeg indexe (BMI) kisebb, mint 18.5, kifejezetten ajánlott a nagyobb súlygyarapodás. A genetika is szerepet játszik a súlygyarapodás mértékében. Az étrend minősége és mennyisége kulcsfontosságú. A kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étkezés segít elkerülni a túlzott súlygyarapodást, míg a magas kalóriatartalmú, egészségtelen étkezések hozzájárulhatnak a gyorsabb hízáshoz. A rendszeres mozgás, mint például a séta, a kismama torna, kismama jóga segíthet kontrollálni a súlygyarapodást és fenntartani az egészséges testsúlyt. A terhesség során a hormonális változások hatással vannak az anyagcserére és a test víz- és sóháztartására. A terhesség alatt jelentkező egészségi problémák, mint például a terhességi cukorbetegség, a preeclampsia (terhességi magas vérnyomás) vagy a szív- és érrendszeri problémák, befolyásolhatják a súlygyarapodást. A terhesség alatti stressz, szorongás és érzelmi állapotok is befolyásolhatják a súlygyarapodást. A terhesség alatti súlygyarapodás tehát egyéni és sokszor komplex folyamat, amely a fent említett tényezők együttes hatására alakul ki.
Azt, hogy mennyit hízhat egy kismama terhesség alatt a negatív kockázatok emelkedése nélkül, elsősorban a várandósság előtti testtömeg-indexe (BMI) határozza meg. Nagyobb súlygyarapodás megengedett a terhesség előtt sovány vagy normál testtömeg-indexű nőknek, míg az eleve elhízott kismamáknál az elfogadható súlytöbblet határértéke alacsonyabb.
Ajánlott terhesség alatti súlygyarapodás BMI szerint
| Terhesség előtti BMI | Egyes terhesség (ajánlott súlygyarapodás) | Ikerterhesség (ajánlott súlygyarapodás) |
|---|---|---|
| <18,5 | 12,5-18 kg | >18 kg |
| 18,5-24,9 | 11,5-16 kg | 16,8-24,5 kg |
| 25-29,9 | 7-11,5 kg | 14,1-22,7 kg |
| >30 | 5-9 kg | 11,3-19,1 kg |
Forrás: Institute of Medicine
A súlygyarapodás időbeli megoszlása
Az első trimeszterben az ideális súlygyarapodás mértéke még minimális (1-3 kg), sőt az is előfordulhat, hogy a rosszullétek miatt a kismama veszít a súlyából. Emiatt nem kell aggódni, azonban ha a rosszullétek nem múlnak el a második trimeszterben sem és a kismama továbbra is súlyt veszít, az orvosi beavatkozást igényel. Az első trimeszterben egyes terhességben 0,5-2 kg súlygyarapodás ajánlott, mivel ilyenkor még a baba növekedése nem indokol jelentős többletsúlyt, ellenben a terhességi (gesztációs) diabétesz kockázatát elsősorban az első trimeszteri hízás növeli.
A második trimeszterben már hetente akár 0,3-0,5 kg-mal gyarapodhat a súlyod, főleg, ha alacsony súllyal vágtál bele a terhességbe. A harmadik trimeszterben szintén heti 0,3-0,5 kg súlygyarapodást tartanak ideálisnak, de általánosságban elmondható, hogy az utolsó hónapban a legtöbb anyuka súlygyarapodása megáll, vagy akár minimális súlycsökkenés is előfordulhat.
Miért baj a terhességi elhízás?
A terhesség során az optimálisnál nagyobb mértékű súlygyarapodás növeli a gesztációs diabétesz, valamint a terhességi magas vérnyomás és a preeclampsia (terhességi toxémia) kockázatát. Ezek a betegségek közvetlenül az anyuka, közvetve azonban a baba egészségét is veszélyeztetik. A kockázat elsősorban azon nőknél fokozott, akik a várandósságuk előtt is túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, és ez egészül ki jelentős terhesség alatti súlynövekedéssel.
Rendkívül fontos a terhességi cukorbetegség és magas vérnyomás időben történő felismerése és megfelelő kezelése, és lehetőség szerint a megelőzésük. A túlzott terhességi súlygyarapodás legfőbb következménye, hogy nagysúlyú babák születnek. A terhességi diabétesszel kezelt nőknek gyakori, hogy az átlagosnál nagyobb gyermekeik születnek, ám a terhesség során elhízott anyák esetében a cukorbetegségtől függetlenül is nagyobb a valószínűsége túlsúlyos csecsemő születésének.
Egy kutatás (Egészségügyi Kutatási Központ, Portland) szerint azoknak az anyáknak, akik több mint 18 kg-ot híztak terhességük alatt, több mint 20 százalékuk szült nagy babát, míg a normál testsúly-gyarapodásúak között ez az arány kevesebb mint 12 százalék volt. A terhességi diabéteszesek közül azok, akik sokat híztak, 29,3 százalékban adtak életet nehéz csecsemőnek, míg azok a betegek, akiknél normál testsúly-gyarapodás volt megfigyelhető, csak 13,5 százalékban szültek nagy gyereket.
A nagy súlyú babáknál egyéb - az anya egészségét érintő - kockázatok mellett magasabb a császármetszés valószínűsége, mert természetes úton történő szülés esetén könnyen beszorulhatnak a szülőcsatornába. Később nagyobb valószínűséggel alakulnak ki gyermekkori anyagcserezavarok, illetve felnőttkorukban is gyakoribb az elhízás és a metabolikus szindróma előfordulása. Kismértékű terhességi túlsúly rendszerint nem jár a komoly következmények gyakoribb előfordulásával, ám a nagyobb mértékű elhízással már szoros a kapcsolat, különösen ha kialakul a terhességi magas vérnyomás is. Gyakoribbá válnak az alábbi ritkább, ám súlyos rendellenességek, komplikációk is:
- fejlődési rendellenességek - nyitott gerinc, agyi, emésztőrendszeri és szívfejlődési rendellenességek
- lepényi rendellenességek, korai lepényleválás
- koraszülés
- vetélés, halvaszületés
- magasabb a csecsemőhalálozás előfordulása
- gyermekkori mentális-viselkedési rendellenességek gyakoribb előfordulása
Várandós nők és a mobiltelefonok
Az alultápláltság veszélyei terhesség alatt
A terhesség alatti éhezés, valamint a hiányos táplálkozás, beleértve a minőségi éhezést (értékes tápanyagokban szegény ételek fogyasztása, akár nagy mennyiségű táplálék mellett) is maradandó károsodásokat okozhat a magzatnál, de hosszú távú következményei is lehetnek a gyermek későbbi életében. Mindez azonban csak a jelentős alultápláltság esetén jelentkezik, kutatások szerint túlsúlyos vagy elhízott hölgyeknél még az sem probléma, ha várandósságuk ideje alatt némileg csökken a testsúlyuk.
Kutatások bizonyítják, hogy az alultáplált anyák gyermekeinél gyakoribb a fejlődésbeli elmaradás, továbbá későbbi életkorukban nagyobb eséllyel alakul ki cukorbetegség, túlsúly, szív- és érrendszeri betegségek, illetve hallás- és látászavarok, valamint idősebb korukban a kognitív képességeik csökkenésének is nagyobb a valószínűsége.
A terhesség alatti túlzott súlygyarapodás megelőzéséért
A terhesség valóban fokozott tápanyagszükséglettel jár, ez azonban nem elsősorban kalóriatöbbletet jelent, a kalóriabevitelre az alultáplált nőknek kell kiemelt figyelmet fordítaniuk. Az ajánlások szerint az első trimeszterben egészséges súlyú nőknek nem kell növelniük étkezéseik energiatartalmát, és semmiképp se haladja meg a napi 150 kcal-t. A második-harmadik trimeszterben az étkezés kalóriatöbblete 300 kcal legyen. A fogantatás előtt is fennálló diabétesz vagy inzulinrezisztencia esetén orvosi konzultáció és személyre szabott táplálkozási terv ajánlott.
Amire fokozott figyelmet kell fordítani, az a rostdús étkezés, az emelt ásványi anyag és vitaminpótlás. Kiemelten fontos a folsavpótlás, illetve a 4. hónaptól a vasé, de várandósság alatt magasabb a kalcium, magnézium, foszfor (50 %-kal), a jód, cink, réz, B-vitaminok és C-vitamin (25-30%-kal) iránti igény is.
Amennyiben nincs kontraindikáció, ajánlott várandósan is a rendszeres, könnyű sportolás, ami a túlzott súlygyarapodás elkerülése mellett az általános egészségi állapotra, a vérkeringésre, egyes terhességi panaszok megelőzésére is kedvezően hat.