Kőkút Belső-Somogy nyugati részén, Kadarkúttól délnyugatra fekszik, határának nyugati felében a Gyöngyös vize folyik keresztül. A település neve, mely kővel kirakott forrásra utal, önálló községgé 1925-ben alakult Hencse község Kőkúttapazd nevű lakott helyéből.
A kezdetektől a középkorig
A Hencséhez tartozó Alsótapazd-major, Felsőtapazd-puszta és Kőkúttapazd-major helyén feküdt a középkorban Tapazd falu, amelyről az 1421-1446 évekből vannak először adataink. Előfordul az 1536. évi adólajstromban is, amely már akkor is kiemelkedőnek számított a régióban.
Kőkút fejlődése a 20. században
Kőkúttapazdon már 1908-tól állami elemi népiskola működött, és 1924-ben „nyári menhely” (óvoda) is volt, jelezve a település korai elkötelezettségét az oktatás és a gyermekgondozás iránt. 1902 és 1927 között hitelszövetkezet is működött, amely a helyi gazdaság alapköve volt. 1932-ben a falu népessége 556 fő volt, akik 80 házban éltek, mutatva a közösség stabilitását és növekedését.
Régi jó barátom
Közszolgáltatások és gazdaság
Önálló kisközséggé alakulása után (1925) az állami elemi iskola tovább működött két tanítóval, ami biztosította a helyi oktatás folyamatosságát. A lakosság 58,2%-a tudott írni és olvasni, ami az akkori viszonyok között kiemelkedő aránynak számított. Ebben az időben polgári olvasóköre, tűzoltó és levente, valamint lövész egyesülete is volt, melyek a társadalmi élet és a közösségi szellem fejlődését mutatták.
A gazdasági életet a legszükségesebb ipari jellegű szolgáltatások, mint a kovácsok és cipész látták el. Két fűszer- és vegyeskereskedés és egy kocsma üzemelt, sőt, a községben egy dohánytőzsdés is volt. Ezek a szolgáltatások hozzájárultak a helyi lakosság mindennapi igényeinek kielégítéséhez.
| Földterület típusa | Terület (katasztrális hold) |
|---|---|
| Szántó | 447 |
| Rét | 70 |
| Legelő | 171 |
| Erdő | 17 |
| Szőlő | 138 |
| Kert | 6 |
| Terméketlen földterület | 62 |
| Összesen | 912 |
Adminisztratív változások és modern Kőkút
Közigazgatási besorolása szerint ekkor kisközségnek számított, és a kadarkúti körjegyzőséghez tartozott. 1936-tól 1949-ig önállóságát elvesztette és Kadarkút nagyközséggel egyesült, de a falu 1949-ben ismét önállóvá vált. Az ekkori népszámláláskor területe 2575 katasztrális hold (1481 ha), népessége 604 fő volt.
A településen 1974-ig termelőszövetkezet is működött, amely jelentős szerepet játszott a helyi mezőgazdaságban. A rendszerváltást követően a Kadarkúti körjegyzőséghez tartozott, majd 2009-ben a Mike-Kőkút-Hencse Körjegyzőséghez csatlakozott, ahol helyi ügyintéző heti két napon látja el a hivatalos ügyek intézését. Iskolája, óvodája jelenleg nincs, a gyermekek Kadarkútra és Ladra járnak intézményekbe. Művelődési lehetőségként a Könyvtár áll a lakosság rendelkezésére, amely a helyi közösségi élet fontos színtere.