A klimax, vagy más néven változókor, a nők életének egy természetes, többéves életszakasza. Ez az időszak magába foglalja az utolsó menstruáció időpontját (menopauza, amelynek megállapítása csak utólag lehetséges), valamint az azt megelőző és az azt követő időszakot. A klimax nem betegség, hanem a kor előrehaladtával a női szervezetben bekövetkező hormonális változások (a petefszkek működése fokozatosan leáll, nem következik be peteérés és tüszőrepedés) következménye. Ez az állapot azonban jelentősen ronthatja az életminőséget a menopauza tünetegyüttes révén, továbbá fokozza a csontritkulás, a szív- és érrendszeri, valamint bizonyos idegrendszeri betegségek kockázatát.
A változókor kezdetét nem lehet egy konkrét időponthoz kötni, ez inkább egy időszaknak, átmenetnek tekinthető. A változás lassan kezdődik, eleinte csaknem észrevétlenül csökken a nemi hormonok termelődése. Számos tényező (testsúly, életmód, örökletes tényezők, stb.) befolyásától függően ez a csökkenés a 40 - 50. életévek között kezdődik. A változókor kezdetének, vagyis a premenopauzának első jele a menstruációs ciklus rendszertelenné válása. A havi vérzések közti idő lerövidülhet (25 nap alá), vagy akár hosszabbodhat is (35 nap fölé). A premenopauzában esetenként közti-vérzések, pecsételő vérzések fordulhatnak elő. Jelentkezhetnek még további, változókorra utaló tünetek is.
A klimaxnak három szakaszát különböztetjük meg, attól függően, milyen hormonális változások zajlanak épp. Az első fázis a premenopauza, melyet a perimenopauza követ, és az utolsó állomásnál jutunk el a posztmenopauzához, ami már a hétköznapi értelemben vett menopauza utáni időszakot jelöli. Az első két fázisban, amikor a hormonális változások már megkezdődnek, még teherbe lehet esni, bár kisebb eséllyel, mint korábban. Mivel a pre/perimenopauza alatt még mindig teherbe lehet esni, fontos, hogy továbbra is fordítson figyelmet a fogamzásgátlásra! Még akkor is, ha évek óta jól bevált fogamzásgátló módszert használ, a perimenopauza jó alkalom arra, hogy bejelentkezzen orvosához.
A menopauza tünetei és hatásai
A változókor jelenségei a nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron) termelődésének ingadozása, majd hiánya miatt következnek be. A nők kétharmadánál nappali és éjszakai hőhullámok és izzadási rohamok, alvászavar, szapora pulzus, szívdobogásérzés, fejfájás, gyakori, sürgető vizelési inger, hajhullás, ízületi fájdalom jelentkezhet. Ötödüknél hangulati labilitás, ingerlékenység, szorongás, depresszió, memóriazavar, a koncentrálóképesség romlása, csontritkulás talaján kialakult csonttörés, hüvelyszárazság, csökkent szexuális vágy (libidó), nedvesedési képesség (lubrikáció) és orgazmuskészség tapasztalható. A testkép megváltozása, a termékenység elvesztése jelentős pszichés hatással bírhat. A testi-lelki tünetek kihatnak a közérzetre, a párkapcsolatra, a szexuális életre, a munkavégző-képességre.
A menopauza alatt a női nemi hormon - ösztrogén - termelődése a minimálisra esik vissza. Az ösztrogén a ciklus szabályozásán kívül, egyebek között a test hőszabályozásában is szerepet játszik. Az ösztrogénhiány miatt a köztiagyban található hőszabályzó központ a hozzá befutó adatokat "tévesen értelmezi". Például egy átlagos hőmérsékletű helyiséget túlfűtöttnek ítél meg. Ennek következményeként a hőszabályzó központból érkező „utasítás” alapján az erek kitágulnak, hogy a feleslegesnek ítélt hőmennyiséget a fokozott vérkeringés segítségével elvezessék. Ezzel egyidejűleg fokozódik a verítékezés, mely a pórusokon keresztül a bőr hűtését segíti elő. A szervezet ezen tevékenységének eredménye a hőhullám és a verítékezés, melyek a testhőmérséklet „normális” szintre való beállítását szolgálják.
Előfordulhat vérzészavar: rendszertelen, túl gyakori menstruáció, tartós vérzéskimaradást követő erős vérzés. Ha egy év vérzésmentesség után újra hüvelyi vérzés jelentkezik, nőgyógyászati kivizsgálás javasolt kismedencei ultrahanggal, sz.e. méhtükrözéssel (hiszteroszkópia).
Lehet-e teherbe esni a klimax alatt?
A klimax sokak számára egyet jelent a terméketlenséggel, ezért úgy gondolják, ekkor már nincs is szükség fogamzásgátlásra. Klimax alatt a legtöbben azt az időszakot értik, amikor már megszűnt a menstruáció és a peteérés, így már a teherbeesés esélye sem fenyeget. Igen ám, de a menopauzának ez csupán az utolsó állomása, a posztmenopauza. Ezt megelőzi még a pre- és a perimenopauza is. Előbbi során csupán a progeszteron mennyisége csökken, később már az ösztrogéné is. Igazi klimaxról akkor beszélhetünk, ha már 1 éve nem jelentkezett menstruáció. Addig azonban lehet peteérés, tehát megtermékenyítés is - főleg a premenopauza fázisában -, így nagyon fontos ekkor is gondoskodni megfelelő fogamzásgátlásról.
A változókor természetes életszakasz, amely azonban nem jelenti azt, hogy a teherbeesés lehetősége megszűnt volna. A változókori terhesség jeleit gyakran nehéz felismerni, mivel hasonlíthatnak a klimax tüneteihez. Ha kérdése van a témával kapcsolatban, forduljon bizalommal nőgyógyászához.
A válasz egyértelműen igen. Amíg a menstruáció teljesen el nem marad, és azt követően még legalább 12 hónap el nem telt, a teherbeesés lehetséges. A helyzetet bonyolítja, hogy ebben az időszakban a ciklusok kiszámíthatatlanná válnak. Előfordulhat, hogy több hónapnyi kimaradás után újra jelentkezik vérzés, ami azt a téves képzetet keltheti, hogy a termékeny időszak már lezárult. A kérdés azért különösen fontos, mert ebben az életkorban könnyen összetéveszthetők a terhesség korai jelei a klimax tüneteivel.
A természetes úton való teherbeesés is elképzelhető a menopauza kezdeti időszakában, ám érdemes számításba venni a lombik (IVF) programban való részvételt is. Természetesen ez is csak egy bizonyos állapotig lehetséges, amikor még vannak kinyerhető, érett, megtermékenyíthető petesejtek.
A 40 év feletti várandósság fokozott odafigyelést igényel mind az anya, mind a magzat egészsége szempontjából. A 40 év feletti várandósság során gyakrabban alakul ki terhességi magas vérnyomás. A gesztációs diabétesz kialakulásának esélye ebben az életkorban magasabb. A várandós nő életkorának előrehaladtával növekszik bizonyos kromoszóma-rendellenességek előfordulásának valószínűsége. A változókori terhességeknél gyakrabban fordul elő koraszülés. Az életkor előrehaladtával emelkedik a spontán vetélés kockázata is. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a kockázatok megfelelő orvosi felügyelet mellett jól kezelhetők. A rendszeres kontrollvizsgálatok, a javasolt szűrések elvégzése és az egészséges életmód nagyban hozzájárul a sikeres várandósság kihordásához.
Kockázatok és teendők terhesség esetén
A reproduktív funkció és a női nemi hormonok természetes csökkenése különböző komplikációkhoz vezethet a terhesség során. Például gyakrabban fordul elő, hogy a 35 év feletti nőknél olyan szövődmények alakulnak ki, mint a terhességi cukorbetegség és a terhességi magas vérnyomás (preeclampsia). A 40 évnél idősebb nők gyermekeinél nagyobb a kromoszóma-rendellenességek (például Down-szindróma) esélye, valamint megnő az alacsony születési súly vagy akár a koraszülés kockázata is.
Ha hirtelen jelentkező, intenzív alhasi fájdalmat vagy erős görcsöket tapasztal, különösen ha ez vérzéssel társul, azonnal forduljon orvoshoz. Az élénkpiros vérzés, különösen ha erőssége meghaladja a normál menstruációs vérzést vagy ha vérrögök is távoznak, azonnali kivizsgálást igényel. A makacs fejfájás és a látási problémák (homályos látás, villogó foltok) a terhességi magas vérnyomás vagy praeeklampszia jelei lehetnek. Ha azt észleli, hogy a baba szokásos mozgásmintája megváltozik, vagy hosszabb ideig nem érez mozgást, ne várjon az orvosi vizsgálattal. A 38°C feletti testhőmérséklet veszélyes lehet a magzat fejlődésére. Az arc vagy a kezek hirtelen feldagadása, különösen ha gyors súlygyarapodással jár együtt, a praeeklampszia jele lehet. Bármelyik fenti tünet észlelése esetén azonnal keresse fel a legközelebbi szülészeti osztályt.
Menopauza és táplálkozás: változik a tested, változnak az étkezési igényeid
Életmód és megelőzés
A rendszeres testmozgás (hetente 2x 30-50 perc saját testsúlyos/súlyzós erősítés, hetente 3x 50 perc állóképesség-fejlesztő aerob testmozgás, pl. futás, úszás, kerékpározás, gyors gyaloglás) lényegesen csökkenti az agyvérzés, a szívinfarktus, az érelmeszesedés, a vastagbél-, az emlő-, a méhtest-, a petefészekrák kockázatát és a halálozást, javítja az anyagcserét, az immunrendszer működését, az izomerőt, a szellemi képességeket. Kerülendő a dohányzás, az alkohol- és kávéfogyasztás.
Évente javasolt nőgyógyászati szűrővizsgálat kismedencei ultrahangvizsgálattal, valamint laborvizsgálatok (vérkép, glükóz, inzulin, HbA1c, koleszterin, triglicerid, TSH, máj-, vesefunkció), 2 évente emlőszűrés és csontsűrűségmérés (DEXA). A menopauza szindróma diagnózisának felállításához általában nincs szükségünk laboratóriumi tesztekre, de az ösztrogén, a progeszteron és a szabályozó hormonok (FSH és LH) szintje a vérből kimutatható.
Kezelési lehetőségek
A változókorban jelentkező kellemetlen panaszok, testi és pszichés tünetek leghatékonyabb, oki kezelése a nemi hormonok pótlása szájon, bőrön vagy hüvelyen keresztül. Ez akkor indokolt, ha a panaszok jelentősen rontják az életminőséget, a munkaképességet. Célja a tünetek csillapítása a lehető legkevesebb mellékhatás árán és a kellemetlen következmények elkerülésével. Ennek érdekében részletes kivizsgálásnak, egyéni rizikófelmérésnek kell megelőznie a hormonterápiát.
Gyógynövénykészítmények is segíthetik a változókori panaszok enyhülését (általában kisebb hatékonysággal, mint a hormonterápia). Egy részük ún. fitoösztrogén, ösztrogénként képes hatni bizonyos emberi szövetekben, szervekben az ösztrogénreceptorokhoz kötődve. Más részük az ösztrogénreceptorokat modulálja (fito-SERM). Alkalmazásuk leginkább akkor ajánlott, ha a hormonkezelés ellenjavallt, a panaszok enyhék, vagy a páciens nem akar hormont szedni.
Hormonterápia
A hormonterápia kockázatai és ellenjavallatai lehetnek, ezért nagyon fontos, hogy alkalmazása előtt mérlegeljük, hogy az említett panaszok enyhítése érdekében milyen kockázatot vállal a páciens, van-e olyan tényező, ami miatt számára a hormonkezelés nem javasolt.
A méhtestrák kockázatának ösztrogénterápia mellett észlelt emelkedése kiküszöbölhető progesztogén együttes szedésével. Az emlőrák kezdetét jelentő genetikai károsodás több évvel a góc mammográfiával, ultrahanggal vagy tapintással való felfedezése előtt alakul ki. A hormonterápiával összefüggésbe hozható kockázatnövekedés kismértékű, függ a hormonalkalmazás időtartamától, és a kezelés abbahagyását követően 5 éven belül megszűnik.
A szájon át alkalmazott hormonkezelés kismértékben növeli a vérrögképződés (trombózis, embólia, stroke) kockázatát, amit fokozhat a túlsúly, bizonyos örökletes véralvadási zavarok, sebészeti beavatkozások, tartós ágynyugalom. A bőrön keresztül történő vagy a hüvelyi alkalmazás viszont nem növeli a rizikót még elhízott nőknél, illetve tromboembólia korábbi előfordulása esetén sem.
Ellenjavallatok: emlőrák, méhtestrák, trombózis, embólia, májbetegség, súlyos vesebetegség és tisztázatlan eredetű hüvelyi vérzés, megvastagodott méhnyálkahártya.
Fogamzásgátlás 40 éves kor felett és a változókorban
Ötvenéves kor körül a spontán terhesség már nagyon ritka, de nem lehetetlen. A menopauza után egy évvel terhesség már nem fordul elő, ezért a nem kívánt terhesség elleni védekezés az utolsó menstruáció után még egy évig folytatandó.
Az érettebb nők is ugyanolyan lehetőségek közül választhatnak, mint a fiatalabbak, ám a magasabb trombózisveszély miatt az idősebbeknek már nem nagyon ajánlják a magasabb hormontartalmú és a két komponensű készítményeket. Éppen ezért már 40-45 éves kor körül érdemes más módszert választani a fogamzásgátló tabletták helyett. A spirál, különösen a hormontartalmú változatok, jó megoldást jelenthetnek. A spermicid - vagyis spermaölő - szerek is használhatóak kúp vagy hüvelykrém formájában.
Csontritkulás és hüvelyszárazság
2010-ben az Európai Unió országaiban 22 millió nőnek és 5,5 millió férfinak volt csontritkulása. A hormonkezelés jelentősen csökkenti a csonttörés kockázatát.
Elegendő ösztrogén és glikogén jelenlétében a hüvelyi tejsavbaktériumok (Lactobacillusok) tejsavat termelnek, ezzel biztosítva az alacsony pH-t, amely sok kórokozó szaporodását gátolja. Menopauza után a csökkent tejsavbaktérium-flóra nem képes fenntartani ezt, a pH emelkedik, a hüvelynyálkahártya hámrétege vékonyabb lesz, a védő nyákréteg termelődése csökken. A szájon, bőrön vagy hüvelyen át történő hormonkezelés elősegíti ezek visszaszorítását, a tejsavbaktériumok újbóli elszaporodását, a normál baktériumközösség és kémhatás helyreállítását.