A nyári szünet után újra jelentkezünk ajánlónkkal. Reméljük a sok-sok szabadtéri program mellett, pihenésként belefér egy kis mondókázás. Este pedig bújjatok össze a mesehallgatáshoz mint a kiscsibék. Miről szól majd a történet? Csak is a bölcsiről!
A bölcsődébe vagy oviba indulás minden kisgyerek és család életében izgalmas időszak. Sokszor talán a szülőknek még nagyobb kihívás is, mint a kicsiknek, hiszen a saját félelmeink és aggodalmaink borítják el az agyunkat és a lelkiismeretünk is erősen dolgozik, hogy másokra bízzuk az addig 24 órában mellettünk létező apróságot. Ehhez a folyamathoz szeretnék most segítséget nyújtani Nektek, és természetesen mi mással is lehetne ezt a "leggyerekbarátabb" módon megtenni, mint édes, aranyos gyerekkönyvekkel.
Bár a címben a bölcsikezdéshez is segítséget nyújtó könyveket ígértem, azokat nem tudok túl nagy számban nektek mutatni. DE! Az itt látható képeskönyvek legtöbbje tökéletesen működik úgy is, ha ovi helyett bölcsiről mesélsz a kicsinek és (abban az esetben, ha nem tud még 1-2 évesen olvasni és így mesélés közben ellenőrizni Téged :D) garantálom, hogy így is működni fog.
A lista elején lévő könyvekben nem lesz szó oviról vagy bölcsiről. Ezeket a meséket azért szerettem volna nektek megmutatni, mert az anyáról, apáról való leválást segítik és érdemes egyet-kettőt ezek közül is beszerezni és már jóval az intézménybe kerülés előtt forgatni, mesélni. Ezek a történetek magyarázzák el mesés formában a kicsiknek, hogy ha nem is látják napközben egy ideig a szülőket, anya és apa végig mindig felbukkan, és ha nem is vagyunk fizikálisan együtt, a szoros kötelék, szeretet, ami közöttünk van, ugyanúgy működik.
Találtok a listán böngészőket is, melyek segítségével szabadon beszélgethettek arról, mi vár a kicsikre a bölcsiben vagy oviban. Ami igen nagy előnyük, hogy megnyitják, beszéltetik a gyerekeket, így figyelmesen követve a mondandójukat, rájöhettek mi az, ami jobban foglalkoztatja őket az új helyzettel kapcsolatban, mire érdemes több időt szánni.
Két "szakkönyv" is került a listára, amelyek kis kinyitható ablakaikkal, izgalmas információikkal azokat a gyerekeket is lekötik és segítik, akik esetleg még nem ülnek le és hallgatnak végig hosszabb vagy rövidebb meséket. Őket egyébként tapasztalataim szerint a böngészők is könnyebben le tudják kötni, és a hatásuk, a szülői kreativitást bevetve, megegyezik a mesekönyvekével.
Végül érkeznek a klasszikus mesekönyv formátumok, amelyekben kisállatok és kisgyerekek tömegei kezdik az ovit (igény esetén bölcsit :D). Izgulnak, készülnek, aggódnak vagy nagy lelkesedéssel vágnak neki az ismeretlennek, ki-ki vérmérséklete szerint. Bízom benne, hogy megtaláljátok közöttük a gyerekeiteknek leginkább passzoló, segítő történeteket!
A mese ereje a kisgyermekek fejlődésében
A mese és a mesélés kiemelkedő szerepet játszik a gyermek fejlődésében már egészen kicsi kortól. A kisgyermekek életében számos fejlődési folyamat zajlik egyszerre: mozgásfejlődés, játékfejlődés, és egy külön kategóriaként a mesei fejlődés. Ez utóbbi már a legkorábbi időszakban, a bölcsődés korban elkezdődik.
Az első mesélési élmények nem klasszikus történetekhez kötődnek, hanem egyszerű, ritmusos mondókákhoz, cirógatókhoz és szójátékokhoz. A mesélést nem kell kizárólag könyvekre korlátozni. Már a mindennapi kommunikáció is egyfajta történetmesélés, hiszen amikor a szülők folyamatosan elmondják a gyermeknek, hogy mi történik vele és körülötte, segítenek neki megérteni a világot.
A legelső „irodalmi” élményt a mondókák, tapsoltatók és rövid, ismétlődő rímek jelentik. Ezek a játékok és szókapcsolatok segítenek a gyermekeknek az önazonosság kialakításában és a szókincsük bővítésében. A következő lépés a tárgyképes könyvek bevezetése, amelyek egy-egy konkrét tárgyat, például gyümölcsöket, állatokat vagy használati eszközöket mutatnak be. A következő szintet a böngészők jelentik. Ezek a képeskönyvek egy-egy nagyobb jelenetet ábrázolnak, például egy bölcsődei vagy játszótéri életképet, amelyen több apró részlet fedezhető fel. A szülők ilyenkor kérdésekkel segíthetik a gyermeket a történetalkotásban: „Mit csinálnak a gyerekek a játszótéren?” vagy „Látod azt a kisfiút a csúszdán?”.
A puha, tapintható könyvek egy újabb fontos állomást jelentenek. Ezek lehetnek textilből vagy más érzékelhető anyagból készült könyvek, amelyek nemcsak a vizuális, hanem a taktilis érzékelést is bevonják a mesélésbe. Egy-egy ilyen könyv szinte bábszínházként is funkcionálhat, hiszen a szülő bármilyen történetet kitalálhat a szereplők mozgatásával.
Az állatmesék különösen hasznosak lehetnek az óvodába való átmenet során. Ha a gyermek például nehezen szokja meg az új környezetet, akkor egy kitalált nyúlcsalád vagy rókacsalád történetébe ágyazva mesélhetünk neki arról, hogy a kis állatok hogyan barátkoznak meg az óvodával.
A bölcsődés korú gyermekek számára a mesélés nem csupán a történetek befogadását jelenti, hanem egy hosszú, összetett fejlődési folyamatot is. Kezdetben a testérzékelés, a ritmusok és a szavak hangulata fontosabbak, majd egyre inkább előtérbe kerül a történetek megértése és alkotása.
Milyen a jó mese a legkisebbeknek?
Az ideális mese a bölcsődés korosztálynak az olyan mese, amelyik rövid, hiszen a picik figyelme még gyakran elkalandozik. A szereplők neveit, az eseményeket még nem tudják megjegyezni, így érdemes egy egyszerű felépítésű, nem túl hosszú művet választani.
Fontos, hogy lassan, érthetően mondjuk a mesét, nem baj, ha kicsit bele is éljük magunkat, a szereplőket más és más hangon szólaltatjuk meg. Az ismétlés nagyon sokat segít abban, hogy rögzüljön a gyerekekben. Nem baj, ha egy mese vicces! Sőt! A közös nevetés, móka legyen része a mesélés rituáléjának!
A fejből való mesélés is jó hatással van a képzeletre, a spontanitásra. A mesekönyvek mellett a másik kedvenc mesélési variációm a diafilm, aminek előnye a kisgyermekek számára, hogy állóképet lát, a feliratot olvassák neki, és vissza is lehet térni rá, kérdezni lehet, hosszabban elidőzhetnek az apróbb részleteknél.
Egészen kicsi korban a gyermek nem tudja még különválasztani a mesét és a valóságot, ezért jó, ha közvetlenül kérdezhet és választ kaphat rögtön meseolvasáskor a szülőtől, a felnőttől. A klasszikus mesében a jó elnyeri jutalmát, a gonosz a büntetését. A gyermek képzeletének fejlődésében jelentős szerepet játszik a mesék hallgatása.
A mesehallgatásban - a tárgyi cselekvéstől eltérően - a gyermeknek nincs lehetősége, hogy közvetlenül a cselekvésre támaszkodjon. Ezért igénylik az öt éven aluli gyermekek a mesekönyvekben található - nélkülözhetetlen - képi illusztráció bemutatását. Amikor erről megfelejtkezünk, a gyermek azonnal kéri, hogy mutassuk meg a szereplőt, a házat, a várat stb. Ebben a korban még csak azt tudja elképzelni, amit a valóságban is átélt. A vele történteket feleleveníti a képek alapján. Például az állatkerti sétán tapasztaltak alapján felismeri az állatokat.
A mese tanulsága nem kiveszi a gyereket a világból, hanem erőt ad neki ahhoz, hogy a világ pozitív tendenciáival azonosuljon, nem beszélve arról, hogy a gyerek azt tudja meg, hogy a végén ő fog győzni, a legkisebb királyfi, akire senki sem gondolt. Ez rendkívül vigasztaló.
A jó mese az, amelyik nem nevelő célzatú, a szabad örömből született - a művészi mesék a jók. A másfél-két-három éves kisgyerekek az olyan meséket szeretik igazán, amelyek olyan történeteket mesélnek el, amelyek velük is megtörténnek. A gyerekek - minél kisebbek, annál inkább - imádják, ha a környezetük jelenségei elevenednek meg.
Maszat a fodrásznál - Nagy kalandok kicsiknek
Néhány ajánlott mese és könyv
A leválást segítő mesék:
- Julia Donaldson: A majom mamája (Pagony, 2018)
- Elvesztettem a mamámat! Így szólt a pillangó: - Szegény majom! Ne sírjál, segítek én a bajon. A bohókás pillangó lelkesen keresi, ki lehet a kicsi mamája - az elefánttól a denevérig. Mulatságos rímekkel bukdácsolunk át a dzsungelen, vissza majom mama karjaiba. - Zdenek Miler: A kisvakond és a nyuszi (Móra Kiadó, 2017)
A lepkével fogócskázó, bújócskázó kisnyuszi, lemaradva családjától eltévedt az erdőben. A kisegér, a süni és kisvakond siet segítségére. A színes lapozó a legkisebbekhez szól. - Oliver Jeffers: A pingvin és a kisfiú (Pagony, 2016)
"Volt egyszer egy kisfiú, aki egy napon egy pingvint talált az ajtaja előtt." A kisfiú segít neki visszajutni a Déli sarkra, de a hazafelé tartó úton rádöbben, hogy a kis pingvin nem eltévedt, csak magányos volt. Visszafordul érte és közösen hajóznak tovább. - Oliver Jeffers: Fent és lent (Pagony, 2017)
"Egyszer volt két barát és az egyikük repülni vágyott..." A kis pingvin mindent megpróbál, hogy megvalósuljon az álma, de a nagy kaland végére kiderül, hogy a pingvinek mégsem szeretnek repülni és a világon a legjobb együtt játszani. Oliver Jeffers világszerte ismert könyve végre magyarul! - Farkas Nóra: Összeköt a szeretet - Beszoktatós könyv (Manó Könyvek, 2018)
Hol volt Kobak, mielőtt megszületett volna? Mi az a láthatatlan madzag, ami akkor is összeköti az anyukájával, amikor éppen nincsenek együtt? Miért kell Kobaknak az óvodában maradnia, és mikor találkoznak újra? És mi vár rá ezen az ismeretlen helyen? Ezt a kedves könyvet lapozgatva és Szepesi Szűcs Barbara képeit nézegetve mindent megbeszélhetünk. A történet végén játékos feladatok és kitöltendő oldalak segítik a kicsiket abban, hogy megbarátkozzanak a gondolattal, mostantól ők is óvodába járnak. - Patrice Karst: A láthatatlan fonál (Kulcslyuk Kiadó, 2015)
Azokat, akik szeretik egymást, összeköti egy láthatatlan fonal. Akkor is, ha éppen távol vannak egymástól. Sőt, még akkor is, ha az egyikük már nem is él. Aki szeret valakit, soha nem lesz egyedül. A szeretteinktől való elszakadás és távollét mindannyiunknak nagyon nehéz élmény, de a gyerekek számára különösen ijesztő és fájdalmas. Márpedig az élet bőségesen teremt olyan alkalmakat, amikor ezt a félelmet és fájdalmat meg kell tapasztalniuk, legyen szó a szülők válásáról, valamelyikük külföldi munkavállalásáról, egy barátság megszakadásáról, vagy egy családtag haláláról. Sőt, van, hogy semmi különös nem történik, a gyermek mégis nagyon szorong a hozzá közelállók elvesztésétől, az egyedül maradástól. Néha annyira, hogy még az elalvástól is fél. Ezt a félelmet enyhíti Patrice Karst lírai szépségű, szívmelengető meséje, mely a világ minden táján meghódítja a kicsiket és nagyokat. Beavat a láthatatlan és elszakíthatatlanul erős fonal titkába, amit csak azok ismerhetnek, akik szeretik egymást. Megnyugtat, vigasztalást és biztonságérzetet ad, segít átvészelni a nehéz korszakokat is.„Ha hiszel a láthatatlan fonal létezésében - van; megjelenik és rángatni is tudod. Próbáld ki! Csodálkozni fogsz…” Vekerdy Tamás
Bölcsődei és óvodai életre felkészítő könyvek:
- Gyöngyösi Katalin: Vár a bölcsőde! (Ringató Könyvkiadó)
Ha egy kisgyermek bölcsődés lesz, az egész család élete megváltozik. Minél többet beszélünk a "bölcsiről", annál könnyebb elfogadni a gyerekeknek az új környezetet, szokásokat, a még ismeretlen felnőtteket és a társait. Erre az ismerkedésre, mesélésre teremtenek lehetőséget a Ringató-lapozók sorozat kiskönyvei. Szerzője Gyöngyösi Katalin kiváló bölcsődei szakember, elismert módszertani tanácsadó. A kedves illusztrációkat Gyöngyösi Adrienn készítette, figyelembe véve a bölcsődések életkori sajátosságait és a bölcsődei élet jellemzőit is. A lapozókat szülőknek, gyerekeknek és kisgyermeknevelőknek egyaránt ajánljuk. - Gyöngyösi Katalin: Bölcsődés vagyok! (Ringató Könyvkiadó)
Ha egy kisgyermek bölcsődés lesz, az egész család élete megváltozik. Minél többet beszélünk a "bölcsiről", annál könnyebb elfogadni a gyerekeknek az új környezetet, szokásokat, a még ismeretlen felnőtteket és a társait. Erre az ismerkedésre, mesélésre teremtenek lehetőséget a Ringató-lapozók sorozat kiskönyvei. Szerzője Gyöngyösi Katalin kiváló bölcsődei szakember, elismert módszertani tanácsadó. A kedves illusztrációkat Gyöngyösi Adrienn készítette, figyelembe véve a bölcsődések életkori sajátosságait és a bölcsődei élet jellemzőit is. A lapozókat szülőknek, gyerekeknek és kisgyermeknevelőknek egyaránt ajánljuk. - Susanne Gernhauser: Óvodai nagy böngésző (Scolar, 2018)
Nincs is izgalmasabb, mint az első nap az óvodában - ha a kicsik minden kérdésükre választ kapnak, mielőtt elindulnak. Mi történik reggel az érkezésnél, milyen játékokkal lehet játszani, mi van az udvaron, és hol fognak aludni ebéd után. Az Óvodai nagy böngészőből mindent megtudhatnak, így igazi kaland lesz minden napjuk! A képeskönyv tizenegy nagy, részletgazdag képén sok érdekes dolgot lehet megfigyelni. A könyv készítői minden oldalpár szélén kiemeltek néhány tárgyat vagy élőlényt, melyeket a gyerekek megkereshetnek az adott oldalpár nagyméretű képén. - Guido Wandrey: Vidám nyüzsgés az óvodában (Könyvmolyképző, 2009)
Vidám nyüzsgés minden évszakban. Mi történik az oviban? A képek részletei mindent elárulnak. Nézegesd, keresgélj, fedezd fel és mesélj! Az óvodában sok élmény vár rád - az év minden szakában. A Pitypang óvodában így telik az év: Tavasszal a gyerekek szeme láttára zöldül ki az udvar, ahol húsvéti tojásokat keresgélnek. Nyáron egy patak partjára kirándulnak, ősszel sárkányt eregetnek. A téli lámpás felvonulást mindenki örömmel várja, és természetesen a Mikulást is. Az öt kis barátot, Emmát, Bálintot, Petrát, Zsófit és Ádámot minden oldalon megtalálod. Csak jól nyisd ki a szemed, rajta! - Doris Rübel: Óvodás lettem! (Scolar, 2016)
Szakkönyvsorozat kisgyerekeknek 2 éves kortól. Képeskönyvünk titkos ablakait kihajtva rengeteg meglepetésben lesz részük a mindenre kíváncsi apróságoknak. - Monika Ehrenreich: Óvodába járok (Tessloff és Babilon, 2017)
Az ovisok izgalmas mindennapjai tárulnak a kis olvasó elé ebben a legújabb mini kötetben. Szülők és gyermekeik együtt kísérhetik figyelemmel, hogy zajlik egy nap az óvodában. Bekukkanthatunk a kicsik foglalkozásaiba, és megismerhetjük a nagyobbak napirendjét is. Kiderül, a könyvbeli óvodában hogyan zajlik az uzsonnázás, mikor mosnak kezet és fogat a gyerekek. Ezt - az ovis korosztálynak készült rajzokkal gazdagon illusztrált - kötetet nemcsak az óvodai felkészítés idején, hanem a napi rutinok újbóli megbeszéléséhez is érdemes újra és újra elővennünk! A már jól ismert minikvíz és a kedves kukucskáló ablakok néhány fontos kérdést és választ elevenítenek meg a könyv utolsó lapjain. - Tamás Zsuzsa: Kicsi Mimi és a Kökény ovi (Naphegy Kiadó, 2015)
Kicsi Mimi nagy változások elé néz. Nyuszimama úgy véli, kinőtték a régi üregüket, el kell költözniük, ráadásul itt az ideje, hogy Mimi óvodába járjon. Mimi egyáltalán nem örül. Mi lesz katicababával? Hát az ágyikójával? És miért kell óvodába mennie, amikor legszívesebben otthon maradna a mamával? Tamás Zsuzsa, Az év gyermekkönyve díjas író ezúttal két kedves mesével fordul a kisebbekhez, akik talán éppen hasonlóan nagy változások előtt állnak. - Bartos Erika: Bogyó és Babóca az óvodában (Pagony, 2018)
Két újabb Bogyó és Babóca mese, ahol a történet az óvoda körül forog, valamint egy virágbogárka is elveszik. Kibékülnek-e a fiúk, a lányok, és mit akarhat a nagy, piros pók? - Bartos Erika: Anna és Peti - Irány az óvoda! (Alexandra, 2006)
Irigylem Annát és Petit, hiszen mindig ilyen könyvecskékből szerettem volna olvasni kisgyermekeimnek. Mert a nagy mesék korszakát - mondhatnám, egyéves kortól - az efféle meséknek kell megelőzniük. A kisgyerekek mindennapjairól kellene mesélnünk, igen, lehetőleg olyan kedvesen, ahogy Bartos Erika szívhez szóló - mert szívből fakadó - rajzai és szövegei. Dr. Vekerdy Tamás pszichológus - Janikovszky Éva: Már óvodás vagyok (Móra Könyvkiadó, 2016)
"Amikor Dani először ment óvodába, nagyon örült annak, hogy már óvodába mehet, csak még annak nem tudott eléggé örülni, hogy ott is kell maradni." Mert így van ez, hogy az ember örül is meg nem is. Akkor is így van, ha az ember történetesen még kicsi. Hiszen nagyszerű dolog az - rang és tisztesség! -, hogy valaki már óvodás! Viszont mégiscsak: nincs ott Anyu, csak az óvó néni, idegen a hely, idegenek a gyerekek, és nem lehet hazaszaladni. Hát így kezdődik. De szerencsére felülkerekedik a kiscsoportosban is az „óvodásöntudat” - és ezzel elkezdődik az óvodai élet, a maga mindennapi kis történéseivel, örömeivel és szorongásaival. Janikovszky Éva vidám, okos, nagy gyermekismeretre valló könyvét - amely számos külföldi kiadást is megért - Réber László derűs, színes illusztrációi egészítik ki. - Liane Schneider: Bori óvodába megy (Manó Könyvek, 2010)
Bori a legszebb ruháját veszi fel ma, ugyanis születésnapja van. Hároméves lett, s most már ő is óvodás lehet. De vajon hogyan telik a kislány első napja az oviban? Mi lesz a jele? Kikkel fog játszani? Erről szól az első Bori-könyv. - Liane Schneider: Bori az óvodában (Manó Könyvek, 2018)
Bori minden nap örömmel megy az óvodába. Ott mindig történik valami: Bori felfedezőt játszik és megtalálja a hercegnő kincsét. Mindenféle csodás színeket próbál ki, segédkezik az óvodai konyhán, és nézi, hogyan nőnek a napraforgók. De a legjobb, amikor az óvodában ünnep van! - Tudnivalók az óvodában - Izgalmas kihajtható oldalakkal és Bori-névtáblákkal - Külön oldalak a közlekedésbiztonságról - Christian Tielmann: Berci óvodába megy (Manó Könyvek, 2017)
Hurrá! Berci végre óvodába megy, ahol rengeteg izgalmas kaland vár rá. Rajzol egy óriási lovagvárat, paradicsomszószos tésztát eszik, végül ebéd után még a sok fáradalmat is kipihenheti. Egy baj van csak: Mama túl hamar jön érte. Pedig ő még maradna… - Kajsa Gordan: Kifli kutyaoviba megy (Manó könyvek, 2011)
Valahol északon élt egyszer egy Kifli nevű kiskutya, kettesben a gazdájával. Egész nap együtt játszottak, míg egy napon a gazdi, Betti, munkát kapott. Hogy Kifli ne legyen magányos otthon, Betti beíratta egy kutyaóvodába. A kutyaovi nem sokban különbözik a gyerekek által ismert óvodától: először egy ismeretlen világ, ahol aztán hamar barátokra talál a gyerek… azaz a kutya. - Vadadi Adrienn: Ákos óvodába megy (Óvodás lettem!) (Pagony, 2014)
Ákos nemrég kezdte az óvodát. De hiába aranyos az óvó néni, hiába hívják játszani a gyerekek, csak nem akar bemenni egyedül a csoportba. Amikor anyukája otthagyja, azért sem játszik senkivel! És persze az elalvás sem megy könnyen. De játékkal, kedvességgel minden nagy probléma megoldható, és végül Ákos örül, hogy ő is óvodás, és együtt lehet a többiekkel! Hiszen együtt játszani a legjobb. Vadadi Adrienn író és óvónő. Történetei a legkisebb óvodásoknak szólnak, és párat…
A mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket. A belső kép ugyanis feldolgozás, indulatok, vágyak, szorongások, ismeretek feldolgozása, ezért kell mesélni este, vagy ha beteg a gyerek. Ettől lemegy a láza, testileg-lelkileg ellazul, megnyugszik, gyorsabban gyógyul.
A mese a feldolgozás fontos eszköze, a gyermek a világról való tudását is a saját belső képeibe öltözteti. A kisgyerek ezeket a belső képeket vetíti ki aztán a világba, a játékaiba is.
Fontos, hogy a felnőtt ne vonjon le erkölcsi tanulságot a meséből. Csak meséljünk, semmilyen tanulságot ne vonjunk le! A gyerekben lerakódik egy struktúra, ami “nevelni” fogja őt. Nem az az erkölcsi nevelés, hogy különböző elvekről prédikálunk, hanem hogy élményt adunk. Nem igaz, hogy a reális világkép nem az, ami a mesében van, hogy a végén győz a jó. De igen! Ez az igazság.
A mese tanulsága erőt ad a gyereknek ahhoz, hogy a világ pozitív tendenciáival azonosuljon, nem beszélve arról, hogy a gyerek azt tudja meg, hogy a végén ő fog győzni, a legkisebb királyfi, akire senki sem gondolt.
A klasszikus mese bölcsődébe, óvodába készülő gyermekek számára is remek támasz lehet. Segít feldolgozni az új helyzeteket, megnyugtatni a félelmeket és megerősíteni a biztonságérzetet. A megfelelő mesék kiválasztásával és a közös olvasással még szorosabbá tehetjük a kapcsolatunkat a kicsikkel, miközben támogatjuk fejlődésüket.
tags: #klasszikus #mese #bolcsodebe