A koraszülés jelei és megelőzésének lehetőségei kismamáknál

Nagyon sok édesanya tart attól, hogy koraszülött kisbabát hoz a világra. A kismamák egyik legnagyobb félelme, hogy babájukat idő előtt hozzák a világra, miközben jól tudják: kilenc hónapon át a számára legkellemesebb helyen, azaz az anya méhében kellene fejlődnie a magzatnak. A szülések 7-8%-ában azonban a szülés korábban indul be, vagy be kell indítani. Magyarországon a terhességek mintegy 8-10 százaléka fejeződik be korábban a kelleténél, vagyis a baba koraszülöttként látja meg a napvilágot a 8. terhességi hónap előtt, a terhesség 24. és a 37. hete között.

November 17-én, a koraszülöttek világnapján minden lilába borul, ezzel felhívva a figyelmet arra, hogy egy koraszülött is lehet egészséges felnőtt, és élhet teljes életet.

Mit jelent a koraszülés?

Amikor a várandósság rendben zajlik, általában a 40. héten jön világra a baba. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint akkor beszélünk koraszülésről, ha a világra jött baba életjelenségeket mutat, születési súlya pedig meghaladja az 500 grammot, de nem éri el a 2500 grammot. A várandósság 37. hete előtt világra jött babák számítanak koraszülöttnek.

A koraszülöttek csoportosítása:

• Extrém koraszülöttek: 22-27. héten született magzatok.
• Alacsony gesztációs korú babák: 28-31. héten születettek.
• Enyhén koraszülött babák: 32-36. héten születettek.

Az esetek több mint felében azonban csupán 1-2 héttel érkeznek korábban a kicsik ennél a 37. hétnél, vagyis a 34-36. héten. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente 15 millió kisbaba születik túl korán, körülük egymillió sajnos életét veszti az első négy hétben.

A modern koraszülöttgyógyászat fejlődésével már több eset is volt, ahol 500 gramm alatti vagy 24. hétnél fiatalabb terhességből született koraszülöttet sikerült megmenteni.

A koraszülés előjelei és tünetei

Annak, ha a baba előbb szeretne a világra jönni, több előjele is van. A koraszülés spontán kezdődik, és ugyanúgy jelentkezik, mint a normál szülés.

Gyanakodásra okot adó jelek (a 37. terhességi hét előtt):

• Hüvelyi vérzés.
• Alhasi nyomásérzés.
• Kismedencei fájdalom (ha a fájdalom görcsös és hasmenéssel jár, szintén gyanakodni kell).
• Méhösszehúzódások (rendszeresen jelentkező jóslófájások, 10-20 percenként jelentkező méhösszehúzódások).
• Megreped a burok, elfolyik a magzatvíz (hirtelen vízvesztés vagy szivárgás).
• Méhnyaknál található nyákdugó távozása.
• Székelési, illetve vizelési inger.
• Tompa deréktáji, illetve medencefájdalom, amely a comb irányába kisugárzik.

Ha a fent említett tünetek bármelyikét, vagy egyszerre akár többet is tapasztalunk, mielőbb forduljunk orvoshoz! Amennyiben a koraszülés jelei észlelhetők, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt! A mentő kiérkezéséig kerülni kell a fizikai terhelést.

A koraszülés lehetséges okai és kockázati tényezői

A korai érkezésnek nagyon sokféle oka lehet. Az esetek mintegy 50%-ában nincs azonosítható ok, a koraszülés spontán bekövetkezhet.

Fokozottan emelik a koraszülés kockázatát:

• Múltbeli terhességek: megelőző koraszülés (az ismétlődési kockázat akár 50% is lehet), korábbi spontán vagy művi vetélés (művi abortusz).
• Anyai egészségi állapot:
  • Magas vérnyomás.
  • Vesebetegségek.
  • Cukorbetegség.
  • Epilepszia.
  • Anyai fogágybetegség (parodontitis).
• Nőgyógyászati problémák:
  • Méh rendellenességei (fejlődési rendellenesség vagy korábbi beavatkozás miatt).
  • Méhnyak-elégtelenség.
  • Nemi betegségek, hüvelyi vagy húgyúti fertőzések.
• Életmódbeli tényezők:
  • Dohányzás.
  • Alkohol- vagy drogfogyasztás.
  • Tartós stressz, rossz mentális, pszichés vagy szociális körülmény.
  • Kóros alultápláltság, egészségtelen életmód.
• Terhességgel összefüggő állapotok:
  • Magzat fejlődési rendellenességei.
  • Ikerterhesség.
  • Méhlepény-rendellenesség.
  • Fokozott méhfalfeszülés.
  • Terhességi toxémia (praeeclampsia).

Fontos, hogy az apa dohányzása, alkoholfogyasztása, netán mértéktelen kávézása szintén veszélyezteti a magzat fejlődését és növeli a koraszülés kockázatát.

A koraszülés veszélyei és lehetséges szövődményei

A magzatok az anyaméhben meghatározott rend szerint fejlődnek. Jó esetben a 40. hétre alakul ki minden szervrendszerük, és áll készen arra, hogy az egészséges testi folyamatoknak köszönhetően, a szülés utáni életüket megkezdjék az újszülöttek. A tüdőnek, az idegrendszernek, az emésztőszerveknek, a veséknek, a májnak szükségük van a 40 hétre ahhoz, hogy az anyaméhben egészségesen kifejlődjenek. Ha idő előtt születik meg a baba, az immunrendszere még nem elég fejlett ahhoz, hogy a fertőzésekkel szemben védekezni tudjon.

Rövid távú szövődmények:

• Újszülöttkori légzési distressz szindróma (IRDS) - a légutak fejletlen állapota miatt.
• Fejletlen keringési rendszer, hőszabályozás, immunrendszer és anyagcsere.
• Légzésleállás a még nem kialakult légzőközpont miatt.
• Elégtelen nyelő- és szopóreflex, elégtelen mozgás a nem megfelelő fejlettségű ajak- és garatmozgató agyi folyamatok miatt, ami táplálkozási és emésztési gondokat okozhat.

Hosszú távú szövődmények:

• Idegrendszeri problémák.
• Látás-, illetve hallászavarok.
• Személyiség- és tanulási zavarok.
• Mozgáskoordinációs zavarok.
• Alkalmazkodási nehézségek.
• Szív- és érrendszeri megbetegedések.
• Agyi károsodás miatti fogyatékosság (cerebral palsy).
• Hiperaktivitás.

Az újszülött minél kisebb súllyal születik a világra, annál rosszabbul tud alkalmazkodni a méhen kívüli élethez. Az 500 gramm alatt világra jött magzatoknak sajnos a tíz százaléka sem marad életben. Az 1000 gramm alatti kisdedek a nagyon sérülékeny koraszülöttek sorába tartoznak. Az 1000-1500 grammos babák túlélési esélye mára 87-94 százalék.

Koraszülött babák ellátása és kezelése

A koraszülött babák számára mindenképpen az az ideális állapot, ha olyan egészségügyi intézményben születnek meg, ahol létezik intenzív koraszülött osztály a hozzá tartozó speciális felszerelésekkel, készülékekkel, szakemberekkel. A kórházból kikerülve pedig elengedhetetlen a kiegyensúlyozott védőnői és gyermekorvosi szakmai segítség elérhetősége a mama és a baba számára is elérhető távolságon belül.

A koraszülés diagnosztizálása:

Fenyegető koraszülés esetén a kórtörténet felvételét követően számos vizsgálatot rendelhetnek el:

• Fizikális vizsgálat: a koraszülés fizikálisan észlelhető jeleit vizsgálják.
• Vér- és vizeletvizsgálatok: kiszűrik a terhességi toxémiát, illetve egyéb problémákat.
• Hüvelyi vizsgálatok: meggyőződnek a magzatburok állapotáról, illetve fertőzés lehetőségéről.
• Nőgyógyászati ultrahangvizsgálat: felvételt készítenek a magzatról és a méhről.
• Kardiotokográfia (CTG): a magzat pulzusának és a méh összehúzódásának papírszalagon történő rögzítése.
• Magzati fibronectin meghatározása (foetalis fibronectin, fFN): a hüvelyváladékból vett minta alapján 99,2% biztonsággal megállapítható a koraszülés veszélye.

Az elvégzett vizsgálatok után a kezelőorvos értékeli a kapott eredményeket, és kiválasztja a legjobb kezelési módot.

A koraszülés kezelése:

A kezelési módok a koraszülés okát nem, hanem annak tüneteit kezelik. Cél a méhösszehúzódások csökkentése, illetve megszüntetése, valamint a magzat védelme.

• Ágynyugalom, fizikai aktivitás kerülése, nemi aktusok kerülése: magas rizikófaktorú terhesek esetében javasolt.
• Gyógyszeres kezelés (tokolitikum): lassítja az összehúzódásokat.
• Antibiotikum: megelőző céllal alkalmazhatják.
• Szteroidprofilaxis: a 35. terhességi hét előtt szükséges az újszülöttkori légzési distressz szindróma (IRDS) megelőzése céljából.
• Méhnyak műtéti lezárása (nyaki cerclage): megelőző intézkedésként.
• Hormonális oltás: megelőző intézkedésként hetente.

Ha a koraszülés már megindult, a szülésnél minden esetben jelen van az újszülöttek ellátására specializálódott szakorvos (neonatológus). A szülés után a koraszülöttet intenzív terápiás osztályon gondozzák. Fontos a kenguruzás is, ami előnyös lehet koraszülötteknél, segíti a kötődést és a fejlődést.

A koraszülés megelőzése

A koraszülés, mint megannyi más egészségi probléma, többnyire megelőzhető. Kifejezett és tökéletes megelőzési mód még nem áll rendelkezésre, de a prevencióra nagyon oda kell figyelni.

A koraszülés kockázatának csökkentése:

• Babatervezés előtti felkészülés: Már a fogantatás előtt figyelnie kell a leendő kismamának arra, hogy a saját egészsége rendben legyen.
• Rendszeres szűrővizsgálatok: Már a babatervezéskor érdemes felkeresni a nőgyógyászt, elvégeztetni minden fontos vizsgálatot, beleértve egy teljes labort is.
• Egészséges életmód:
  • Abba kell hagyni a dohányzást és az alkohol is tiltólistára kerül már a fogantatás előtt.
  • El kell kezdeni egészségesen élni, sokat mozogni.
  • Kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás.
• Vitaminok és ásványi anyagok: Már ekkor javasolt elkezdeni a várandósvitamin szedését, hiszen a folsavra és a többi, gondosan válogatott vitaminra és ásványi anyagra nagy szükség van a felkészülés időszakában is. Kiemelten fontos a D-vitamin, folát és vas szintje is.
• Társbetegségek kezelése: A meglévő betegségeket (magas vérnyomás, cukorbetegség, stb.) időben kezelni kell és rendszeresen kontrollálni.
• Fertőzések megelőzése és kezelése: A várandósság alatti fertőzések elkerülése, illetve időben történő kezelése elengedhetetlen.
• Orvosi utasítások betartása: A kezelőorvos által javasolt kezelés pontos követése.

Fontos, hogy a kispapák, azaz a férfiak sem maradhatnak ki a rutinellenőrzésből, hiszen az ő egészségi állapotuk is befolyásolja a magzat fejlődését és a koraszülés kockázatát.

tags: #hogy #erzi #a #kismama #hogy #hamarabb