A kisvállalati adó (KIVA) egy egyszerűsített adónem, amely két, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki: a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót. Egyik nagy előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra.
A KIVA többek között választható kft., bt., kkt., zrt., egyéni cég és ügyvédi iroda számára is. Kettős könyvelésre lesz szükség, és nyitó mérleget csak abban az esetben kell készítened, ha tao-ról a kiva adónemre térsz át.
Fontos: az előlegszámításnál figyelembe vett adóalapokat még korrigálni kell, különböző növelő és csökkentő tételekkel.
A KIVA adónem választása és feltételei
A KIVA alanyai a Katv. rendelkezéseinek megfelelően választhatják ezt az adózási formát. Amennyiben nem induláskor választottad a KIVA adónemet, akkor kiva alanyiság a bejelentkezést követő hónap első napján jön létre. Tehát ha például október 1-től a kiva alanya szeretnél lenni, azt szeptemberben be kell jelentened. Ebben az esetben a 25T201T nevű változásbejelentőt kell benyújtanod az adóhatóság részére, melyen jelölhető, hogy kiva szerint szeretnél adózni.
A KIVA választásakor a kapcsolt vállalkozások bevétele és létszáma is beleszámít a belépési feltételekbe. A 3 milliárd Ft-os bevételi határ a KIVA-ra való belépéskor számít, és itt a kapcsolt felek bevételeit is össze kell számolni. Ha kiderül, hogy a belépéskor a kapcsolt vállalkozások miatt nem feleltek meg a feltételnek, a NAV visszamenőlegesen szünteti meg az alanyiságot.
A NAV utólag is vizsgálhatja, hogy a belépéskor valóban teljesültek-e a feltételek. Ha nem, az adóalanyiság visszamenőlegesen is megszűnhet, és a cég visszamenőlegesen a társasági adó hatálya alá kerül. Fontos: A kilépési feltételek vizsgálatakor nem kell figyelembe venni a kapcsolt vállalkozások adatait.
A KIVA választható külföldi tulajdonú cégek számára is.
KIVA és a személyi jellegű kifizetések
A Katv. 20. § (2) bekezdése szerint személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
A Katv. szerint az adó alapját a jogszabályban felsorolt különböző növelő és csökkentő tételek és a személyi jellegű kifizetések egyenlege képezi, azonban minimum a személyi jellegű kifizetések után kell megállapítani az adókötelezettséget. Nem képez azonban adóalapot (vagyis nem minősül személyi jellegű kifizetésnek) a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény.
A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. 2019. 01. 01-től hatályos szabályai szerint) a tag által személyesen végzett, de nem munkaviszonyban teljesített tevékenység díjazása minősül.
A tárgyhót követő hónap 12. napjáig be kell adnod a bevallást a személyi jellegű kifizetések tekintetében, és havi járulékfizetésre is kötelezett vagy eddig az időpontig, amennyiben van bármilyen kivét az adott hónapban.
Adókedvezmények és kedvezményezett foglalkoztatottak
A KIVA esetében a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény szerint kedvezményeket lehet igénybe venni a kedvezményezett foglalkoztatottak után. A Katv. 2. § 19. pontja tartalmazza a kedvezményezett foglalkoztatott definícióját, ami visszautal a Szochó tv-ben foglalt szabályokra. A kedvezmények tekintetében a Katv. a Szocho tv-ben előírt rendelkezések alkalmazását írja elő, amit a munkaerőpiacra lépők esetében a Szocho tv. 11. §-a tartalmaz.
A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak munkaerő-piacra lépők után érvényesíthető adókedvezménye is érvényesíthető, mivel a jövedelmük hiába szocho mentes, de a TB járulék alapját képezi.
Az életbe lépő módosítások jelentősen szűkítették a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény időtartamát, a korábbi összesen 3 éves időtartamról 18 hónapra. A kedvezmény szűkítése már 2024. augusztus 1-től megtörtént, a 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet alapján; a rendeletben foglaltakat a 2024. augusztus 1. napját követően létesített munkaviszonyok esetében kellett alkalmazni. Az új szabályok 2025. január 1-től bekerültek a Szocho törvénybe is azzal az átmeneti rendelkezéssel, hogy a Mód törvénnyel megállapított új szabályok (vagyis a kedvezmény 18 hónapos időtartama) a munkaerőpiacra lépők kedvezménye esetében a 2025. január 1-jétől létesített munkaviszonyok tekintetében alkalmazandóak. Ez azt jelenti, hogy általános esetben - a korábbi kormányrendeletben foglaltakat is figyelembe véve - a 2024. augusztus 1. A Katv-ben azonban nem került meghatározásra a korábban létesített munkaviszonyokra vonatkozó átmeneti szabály, ezért a kivás vállalkozásokra 2025. január 1-jétől a 18 hónapos időtartam vonatkozik. A kivás vállalkozások esetében nincs lehetőség a régi szabályok szerinti érvényesítési időszak teljes igénybevételére. Így a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozások esetében 2025. január 1. napjától csak 18 hónapig vehető igénybe a kedvezmény, még akkor is, ha 2024.
A szakképzési hozzájárulás megszűnését követően a kisvállalati adóalanyoknak továbbra is lehetőségük lesz az adó-visszaigénylésre a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho. tv.) 11. §-a alapján, a munkaerőpiacra lépők kedvezményének keretében.
KIVA bevallási és befizetési határidők
Az előleget negyedévente vagy köteles bevallani és megfizetni. Az előlegbevallás 2025-ben a 25KIVA jelű nyomtatványon a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig beadandó és legkésőbb eddig az időpontig fizetendő az adóelőleg. A 2025-ös év első előleg bevallás és befizetés esedékessége - a 2025. január 1. és 2025. március 31. közötti időszakot érintően - 2025. április 20.
A kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként kell megállapítanod, és az adóévet követő május 31-ig be kell vallanod. A tárgyévet követő év május 31-ig a kettős könyvelésből fakadóan számviteli beszámolót kell készíteni.
A KIVA bevallási és befizetési határidői a negyedévente benyújtott előlegbevallások esetében a negyedévet követő hónap 20. napja, míg az éves záróbevallásé az adóévet követő május 31.
Változások az iparűzési adóban
A 2023-as évtől változásokat vezettek be az iparűzési adóval kapcsolatban. A könnyítés lényege, hogy lehetőség nyílt különböző bevételi sávok melletti fix összegű iparűzési adó fizetésre azoknak a kisvállalkozóknak, akiknek a bevételük nem haladja meg a 25 millió forintot. Tehát az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módját választani lehet.
Az iparűzési adó tekintetében általában adóelőnnyel lehet számolni egy kivás cég esetében. Emiatt a szolgáltató cégeknek jellemzően megéri.
Amennyiben az egyszerűsített (sávos) ipa alá tartozol, úgy alapesetben nem kell bevallást benyújtanod (azonban vannak kivételek, például sávváltásnál vagy székhelyváltoztatásnál).
Egyéb kötelezettségek és tudnivalók
A cégnek számos egyéb kötelezettsége lehet, különböző feltételek szerint. Például, ha van személyautó a cég tulajdonában, cégautóadót kell fizetni, de számos más teendő is felmerülhet.
A KIVA mértéke 2024-ben is 10 százalék marad a jelenlegi információk szerint. A kisvállalati adó (KIVA) mértéke várhatóan 2024-ben nem változik az előző évihez képest.
Fontos kiegészítés: Ha az adóalany a tartozását a határozat véglegessé válásáig megfizeti, a NAV visszavonhatja a megszűnésről szóló határozatot. A megszűnés napjával önálló üzleti év zárul, és soron kívüli KIVA bevallást kell benyújtani. Az alanyiság megszűnése esetén a cég TAO alá kerül. A KIVA által kiváltott adókat (pl. a SZOCHO-t) is be kell fizetni.
tags: #kiva #kedvezmeny #gyed #utan