A kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) választó egyéni vállalkozók számára a gyermekvállalás időszaka speciális helyzeteket teremthet, különösen az anyasági ellátások igénylésekor. Ez a cikk arra hivatott, hogy részletesen kifejtse a KATA és a csecsemőgondozási díj (CSED), illetve gyermekgondozási díj (GYED) közötti összefüggéseket, valamint a kapcsolódó tudnivalókat és lehetséges forgatókönyveket.
A KATA adózás alapjai és a gyermekvállalás
Sokan ismerik a KATA adózást, tudván, hogy kedvező a havi 50.000 Ft fizetési kötelezettség és a könyvelési egyszerűség miatt. Azonban, ha gyermeket tervez valaki, vagy már kismama, akkor pénzügyi szempontból hátrányos helyzetbe kerülhet a KATA rendszerben. Érdemes könyvelő segítségét kérni a büntetések elkerülése érdekében.
A cikkünkben szereplő példa egy másodállásos katás egyéni vállalkozóról szól, aki CSED folyósítása mellett szünetelteti katás vállalkozását, de előfordulhat, hogy ezen időszak alatt időnként mégis munkát végez. Ez a helyzet a KATA alanyok körében klasszikusnak számít, különösen a szülést követő fizetés nélküli szabadság alatt végzett tevékenység adózása kapcsán.
A KATA egyéni vállalkozó általában az adófolyószámláján mutatkozó hátralékáról veszi észre, hogy valami nincs rendben. A visszamenőleges bejelentésre - a szünetelés kezdetét és lezárását leszámítva - van lehetőség. A CSED, illetve a GYED folyósítása alatt az adófizetés alóli mentességet havonta kell jelenteni, nem pedig egyszer az elején (mint a szüneteltetésnél).
A szünetelés intézménye a CSED, illetve a GYED folyósítása esetén inkább csak egy zavaró tényező, a tevékenység tényleges folytatását kell vizsgálni. Fontos megjegyezni, hogy adózási szempontból teljesen mindegy, hogy a CSED vagy a GYED folyósítása mellett milyen mértékben lehet munkát végezni. A lényeg a Tbj. 8. §-a.
Csecsemőgondozási díj (CSED) és keresőtevékenység
Főszabály szerint a csecsemőgondozási díj (CSED) a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, legfeljebb azonban a gyermek születését követő 168. napig. Ezen időtartam alatt dolgozni nem lehet. Nem jár ugyanis CSED a biztosítottnak a szülési szabadság azon tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja. Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár CSED. Nem jár a CSED akkor sem, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat.
Keresőtevékenységnek minősül a biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység, akár kap érte díjazást, akár nem. Keresetnek minősül a biztosítási jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.
A jogszabály két kivételt fogalmaz meg, amelyeket nem minősít keresőtevékenységnek, így nem képez akadályát a CSED folyósításának sem:
- A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység.
- Az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.
Keresőtevékenység folytatása esetén a CSED-ben részesülő személynek azt 8 napon belül be kell jelentenie a folyósító szervnek. Például, ha valaki 2016. november 1-jétől ismét munkába kíván állni a CSED folyósítása alatt (2016. november 30-áig), akkor nem jár neki a CSED, és ezt az ellátást folyósító szervnek be kell jelentenie.
A kormányhivatalok és a MÁK jogalkotott, amikor kitalálta, hogy a korábbi munkából befolyt jövedelmekre „nyilatkozat” alapján nem követeli vissza a CSED összegét. A keresőtevékenység fogalma azonban nem említi lehetőségként a nyilatkozattételt. 2025. július 1-jével hatályba lépett az a könnyítés, amely már engedélyezi a CSED melletti munkavégzést a gyermek megszületését követő 90. nap után.
Gyermekgondozási díj (GYED) és keresőtevékenység
A CSED folyósítását követően, a gyermek második életévének betöltéséig a szülő részére gyermekgondozási díjat (GYED) állapíthatnak meg. 2016. január 1-jétől a GYED folyósításának teljes időtartama alatt korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni. Ez a rendelkezés a 2014-ben bevezetett „GYED extra” csomag kiterjesztése volt.
Az anya visszamehet az eredeti munkahelyére dolgozni, akár teljes vagy részmunkaidőben, ekkor a fizetés nélküli szabadság megszüntetését kell kérni. Munkahelyváltás is lehetséges a GYED folyósítása alatt, vagy akár új biztosítási jogviszony létesítése is.
A GYED-ben részesülő személy dönthet úgy, hogy társas vállalkozást alapít vagy egyéni vállalkozói jogviszonyt létesít. Ezt megteheti úgy is, hogy nem szünteti meg azon jogviszonyát, melyből GYED-re vált jogosulttá. A GYED folyósításának ideje alatt a már létező vállalkozást is lehet folytatni és személyesen közreműködni a vállalkozásban.
Amennyiben GYED folyósítása mellett tevékenykedik a vállalkozásban, akkor járulékfizetési „kedvezményben” is részesül a vállalkozó. Az egyéni és a társas vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt CSED-ben, GYED-ben részesül. A vállalkozók a GYED folyósításának ideje alatt mentesülnek a minimum járulékfizetési kötelezettségük alól, vagyis járulékokat csak a tényleges kivét vagy a tagi jövedelem után kell megfizetni.
Az apa is jogosult lehet GYED-re, ha megfelel a feltételeknek. Ekkor is folytathat keresőtevékenységet, és a család összes jövedelme szempontjából „megérheti”, hogy az apa vegye igénybe a GYED-et.
Kérdések és válaszok a KATA és az anyasági ellátások kapcsolatáról
Számos kérdés merül fel a KATA-s kismamáknál az ellátásokkal kapcsolatban. Nézzünk néhány példát:
Kérdés: Megoldást jelenthet egy 2020-tól kisadózó egyéni vállalkozó számára, ha a magasabb ellátás érdekében a szülés várható időpontját 2-3 hónappal megelőzően munkaviszonyt létesítene?
Részlet a válaszából: A Tbj-tv. 6. § (1) bekezdése i) pontjának értelmében a Kata-tv.-ben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy biztosítottnak minősül, és ez alapján a társadalombiztosítás valamennyi pénzbeli ellátására jogosult lehet.
Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra az a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2020. július 1-jétől végzi tevékenységét, fizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót, a szülése várható időpontja 2021. július hónap, és ettől a naptól szeretné igényelni az ellátást? Mi lesz a CSED alapja, ha egyéni vállalkozóként igényli az ellátást? Változik akkor a CSED összege, ha várhatóan 2021. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesít a vállalkozó, ahol a munkabére meghaladja a minimálbér kétszeresét?
Részlet a válaszából: A Tbj-tv. 6. § (1) bekezdése i) pontjának értelmében a Kata-tv.-ben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy biztosítottnak minősül, és ez alapján a társadalombiztosítás valamennyi pénzbeli ellátására jogosult lehet.
Kérdés: Főfoglalkozásúként meg kell-e fizetnie a havi 50 ezer forint összegű tételes adót egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó, vállalkozását heti 40 órás munkaviszonya mellett működtető egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha szülésére tekintettel a munkaviszonyában kiveszi az Mt.
Részlet a válaszából: A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében nem minősül főállásúnak az a kisadózó, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll.
Kérdés: Jogosult lesz a szülést követően ellátásokra, és ha igen, milyen összegben egy kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó, aki 2018 októberében kezdte meg a működését, és 2019. június 27-én megszületett az első gyermeke?
Részlet a válaszából: A Kata-tv. 10. §-a, illetve a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében a főállású kisadózó biztosítottnak minősül. Biztosítottként pedig nemcsak az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira, hanem a pénzbeli ellátásokra is jogosult.
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED?
Részlet a válaszából: A Kata-tv. 2. §-ának 11. pontja értelmében kisadózónak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély minősül.
Meddőségi ellátással kapcsolatos tudnivalók
Összefoglaló táblázat
Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb tudnivalókat a kisgyermekes szülők vállalkozói tevékenységével és az anyasági ellátásokkal kapcsolatban:
| Ellátás | Munka vállalása a folyósítás alatt | Főbb szabályok és korlátozások |
|---|---|---|
| CSED | Nem megengedett | A folyósítás alatt keresőtevékenység nem folytatható. Kivétel: nevelőszülői foglalkoztatás, illetve a folyósítás kezdete előtt már megkezdett tevékenységből származó, de a folyósítás alatt kifizetett jövedelem. |
| GYED | Megengedett | Korlátlanul végezhető keresőtevékenység. Lehetőség van visszatérésre a korábbi munkahelyre, munkahelyváltásra, vagy új vállalkozás indítására. Járulékfizetési kedvezmények érvényesíthetők. |
| GYASZ | Megengedett | A GYASZ folyósítása mellett egyéni-, illetve társas vállalkozóként dolgozó kisgyermekes szülő az ún. minimális alapok szerint köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. |
A kisgyermekes szülők egy része a gyermek születését követően több évig otthon marad a gyermeknevelés feladataival, másik részük egy idő elteltével visszamegy dolgozni. A kisgyermekes szülő dolgozhat vállalkozóként is a gyermeke kapcsán folyósított ellátás alatt. A keresőtevékenység korlátozása annyiban érvényesül, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet hallgatói (diplomás), illetve nevelőszülői gyermekgondozási díj folyósítása alatt vállalkozói jogviszonyban dolgozni.
A Tbj. 39.-40. §-ai alapján a biztosított társas-, és egyéni vállalkozó a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem - pl: társas vállalkozás esetén a személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem - alapulvételével fizeti meg. Azaz a GYED folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alap után a járulékot. Erre tekintettel a GYES teljes időtartama alatt a kisgyermekes szülő egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozóként - személyes közreműködést igénylő - tevékenységét úgy folytathatja, hogy ez esetben semmilyen idő-, és jövedelemkorlát nem érvényesül.
tags: #kata #csed #kereso #tevekenyseg #tbj