Az Új Kenyér Ünnepe és a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér szimbolikája

Augusztus 20. az államalapítás ünnepe, „az ország születésnapja”, és az új kenyér ünnepe is. Ez a nap a magyar történelem, a hagyományok és a kenyér, mint az élet alapvető szimbóluma szerves összefonódását jelképezi. E kettős ünnep során egy kis vallási, történelmi és kulturális kalandozásra hívjuk Önöket, közelebbről is megvizsgálva a kenyér szimbolikáját és a hozzá kapcsolódó hiedelmeket.

Az Új Kenyér Ünnepe: Eredet és történelem

Az aratási időszak befejezése a nyár második felére esik. A néphagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret, s mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért e hónapot az Új Kenyér Havának is nevezik. A termény betakarítását hálaadással ünnepelték. A középkori Magyarországon az Új kenyér ünnepét még korábban, július 15-én ünnepelték. Augusztus 20. hagyományai egészen István király uralkodása idejére vezethetők vissza. Ekkor még augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartották, mert erre a napra hívta össze István a királyi tanácsot, és tartott törvénynapot Fehérváron. A mai dátumot Szent László királynak köszönhetjük, aki augusztus 20-ára tette át az ünnepet, emlékezve arra, hogy 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emelték oltárra I. Szent Istvánt.

Ünnepünk szakrális jellegét erősíti az, hogy 1818-ban Ferenc császár engedélyt adott Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozására. A Szent Jobb körmenet azóta is hagyományos ünnepi program. Tekintve, hogy az aratás végét is hasonló körmenettel ünnepelték meg, praktikus és kézenfekvő döntés volt a két ünnepet összevonni. A rendszerváltás óta az is elfogadott véleménynek számít, hogy az új kenyér ünnepét 1949-ben, az alkotmány elfogadásakor szovjet mintára mesterségesen alkották meg. Az ünnep eredeti jelentésének megváltoztatását kezdeményezte a II. világháborút követően az országgyűlés, ezzel próbálták ellensúlyozni a Szent István nap szakrális jellegét. A rendszerváltással végre újra élni kezdtek a régi hagyományok, ősi tradíciók. 1991-ben az Országgyűlés ezt a napot állami ünneppé nyilvánította.

A kenyér szimbolikája és az ünnepi asztal ékessége

Az ember legalapvetőbb élelmiszere a kenyér, az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. A kenyér a keresztény kultúrkörben „Jézus teste”; az önfeláldozás, a másért való lét, a tisztaság, az ártatlanság szimbóluma. A kenyér emellett jelképezi a táplálékot („Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”), a termelékenységet, a bőséget, az örökkévalóságot, a folytonosságot és a közösséghez tartozást, azaz, a legalapvetőbb társadalmi értékeinket. Az augusztus 20-ai állami ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik. Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett, és jelképévé vált az államiság ünnepének. Napjainkban az Államalapítás az államalapító Szent István király emlékünnepe. E legrégibb ünnepünkben jelen vannak: a magyar történelmi hagyományok, a katolikus liturgia és Szent István államalapító tevékenységének köszönhetően az államalapítás története. A legtöbb városi gyereknek augusztus 20-a csupán a várva-várt tűzijátékot jelenti, míg a kisebb településeken még él az új kenyér ünnepének hagyománya, ahol a gyermekek alig várják, hogy megszegjék a kemencében sült ropogós, nemzeti színű szalaggal átkötött cipót.

Augusztus 20. mint családi ünnep

Mára augusztus 20-a igazi családi ünneppé vált. A családok felkerekednek, és színes programokon vehetnek részt, pl. kézműves foglalkozások, kenyérsütés, népi játékok, régi mesterségek kipróbálása. Az ünnep komolyabb, lelki, liturgikus része az ünnepi szentmise és a Szent Jobb körmenet. Ünnepi Istentisztelet, önkormányzati megemlékezés és elismerések, ünnepi díszmenet, koszorúzás és újkenyér szentelés. Ilyenkor azért imádkozunk, hogy megmaradjon a hazánk azokon az alapokon, amelyeken Szent István elindította. Kenyeret áldunk meg, mert az áldás szebbé, értékesebbé, nemesebbé teszi azt, amit vagy akit megáldanak.

A kenyérről általában

Mi is a kenyér? A kenyér gabonafélék, illetve kukorica lisztjéből sült, erjesztett tészta, az újkorban alapvető néptáplálék. Némileg különböző formában ugyan, de a világ minden részén fogyasztják. A Magyar élelmiszerkönyv szabályozza, hogy mit lehet kenyérnek nevezni itthon. „A kenyér döntő részben gabonaőrleményekből tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer. A csomagolatlan termék tömege 250 g-mal osztható, de legalább 500 gramm.” Minél fehérebb egy kenyér, annál kevesebb benne a rost, és annál könnyebben emészthető, viszont az egészséges étrendben a magas rosttartalmú, lassabban felszívódót javasolják a szakemberek. Bár a KSH adatai szerint az utóbbi években némileg csökkent a kenyérfogyasztás, de a legtöbben még mindig napi szinten fogyasztjuk, leginkább szendvicsként. Egy ember átlagosan 45-47 kilónyi kenyeret fogyaszt el évente Magyarországon.

Elődje a lepény: A régészek olyan lapos edényeket találtak, amikben feltehetően lepényeket sütöttek. A magyarok már az őshazában termesztettek gabonát étkezési célra. A lepényből, azaz a kovásztalan kenyérből, fejlesztették ki a kovászos kenyeret.

Néhány érdekesség a kenyérről

A kenyér a történelem során számos néphittel és babonával fonódott össze:

• A néphit szerint a pénteki kenyér sír a kemencében.
• Pénteken, kedden, illetve Borbála és Luca napján tilos kenyeret sütni.
• Kenyeret nem süthet férfi vagy menstruáló nő.
• A tésztát addig kell dagasztani, míg nem csöpög a padlás, azaz, nem kezd gyöngyözni az asszony homloka.
• Dagasztás után szokás cuppogni a tésztának, a kemencébe helyezését követően pedig felemelni a szoknyát.

Szent István-napi kenyérverseny és kitüntetések

Minden évben a Szent István-napi kenyérversenyen dől el, hogy melyik kenyér érdemli ki azt a kitüntetést, hogy az ország első számú kenyere legyen. A Magyar Pékszövetség 2011 óta megrendezi a megmérettetést, ahol szakemberekből álló zsűri dönti el, hogy melyik lesz felvágva az Új Kenyér ünnepén, amit előtte meg is szentelnek. A Pékszövetség "Szent István napi Kenyér" versenyének első helyezettje idén a balmazújvárosi Gulyás kenyér lett, amit a Balmaz Sütöde Kft. kemencéiben sütöttek ropogósra, felelevenítve a gulyások békés életének egyik alapvető élelmiszerét. Az idei nyertes kenyér a hosszú érlelésű, kovásszal készült. Négyféle lisztet használtak fel, többek között a teljes kiőrlésű liszt is gazdagítja a terméküket. A kenyér jól átsült, vastag héjazattal rendelkezik. Ez biztosítja a régi paraszti kenyereknek megfelelő akár 10-15 napos eltarthatóságot.

tags: #kismamat #a #hasa #atkotve #nemzeti #szinu