A babavárás az ember életében nagy öröm, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg. A várandósság minden kismama számára egy nehézségekkel teli, ám csodálatos időszak. A legtöbb várandós hölgy azonban a várandósság időszakának nagyobb része alatt tud és akar is dolgozni. Esetükben rendkívül fontos, hogy a munkajogi szabályok olyan környezetet teremtsenek meg számukra, amelyek foglalkoztatásuk mellett saját, illetve magzatuk testi épségét, egészségét is biztosítják.
Várandós munkavállalók felmondási védelme
A Munka Törvénykönyve (Mt.) kimondja, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.
Felmondási védelem alatt állnak azok a női munkavállalók is, akik az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezeléseken vesznek részt - a kezelések kezdetétől számított hat hónapban. Fontos kiemelni, hogy a várandósság és az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés akkor ad védettséget, ha erről a dolgozó a munkáltatót tájékoztatta.
A munkavállalót nem terheli előzetes tájékoztatási kötelezettség várandósságával kapcsolatosan a felmondási tilalommal összefüggésben. Amennyiben a munkáltató csak a felmondás közlését követően szerez tudomást arról, hogy a felmondás közlésekor a munkavállaló várandós volt, úgy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül visszavonhatja felmondását, ezzel megszüntetheti a jogellenes állapotot.
A fizetés nélküli szabadságot már igénybe nem vevő anya vagy gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyát a gyermek 3 éves koráig a munkáltató felmondással a következő korlátok között szüntetheti meg:
- a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból, és az indoknak meg kell felelnie az azonnali hatályú felmondásra meghatározott követelményeknek;
- vagy a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból csak akkor, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
Munkakör-módosítás és munkavégzés alóli mentesítés
Rendkívül fontos, hogy a kismama foglalkoztatása ne veszélyeztesse se saját, se születendő gyermekének egészségét, testi épségét. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Amennyiben a kismama által betöltött munkakör az egészségi állapotára hátrányos következményekkel járna, akkor a munkáltató elsősorban a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást köteles megfelelően módosítani.
Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
Munkaidő-beosztásra és rendkívüli munkára vonatkozó szabályok
Várandós munkavállalók esetén külön szabályok vonatkoznak arra, hogy számukra mikor és milyen munkaidő osztható be:
- Éjszakai munkavégzésre a várandós munkavállalók nem oszthatóak be.
- Rendkívüli munkaidő (túlóra) sem rendelhető el számukra.
- Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetükben csak hozzájárulásukkal lehet alkalmazni.
- Heti pihenőnapjaik egyenlőtlenül nem oszthatóak be.
- Nem kötelezhető más helységben végzendő munkára hozzájárulása nélkül.
A várandós munkavállalók mentesülnek a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségük alól a kötelező orvosi vizsgálatok időtartamára. Az orvosi vizsgálat idejére a várandós munkavállalót távolléti díja illeti meg. Ez a mentesség kizárólag a vizsgálat időtartamára korlátozódik, és csak akkor, ha a vizsgálaton való megjelenés csak munkaidőben lehetséges.
Védje a várandós munkavállalók és az újdonsült anyák egészségét és biztonságát
Szoptatási idő
A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól.
Táppénz és szülési szabadság
Kismamaként, ha az egészségi állapotunk azt megengedi, a terhesség végéig dolgozhatunk, de ha a munkakör veszélyezteti a kismama és a magzat állapotát, akkor a szülés előtt táppénzre is mehetünk. A társadalombiztosítási szabályok szerint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára nem jár betegszabadság, a keresőképtelenség első napjától táppénz jár (9-es kód).
Amennyiben a munkavállaló 6-os kóddal, azaz terhesség-szülés miatti keresőképtelenség alapján lesz keresőképtelen, akkor az első 15 munkanapra betegszabadságon lesz (kivéve, ha betegszabadságát már „kivette”), majd ezt követően lesz jogosult táppénzre.
A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől, keresetünk és a havi minimálbér összegétől is. A táppénz napi összege legalább 730 nap biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkeresetünk 60%-a, ez alatt pedig az 50%-a. Bármekkora is a fizetésünk, a táppénz napi összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad részét.
Szülési szabadság
Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amelyből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza.
Csecsemőgondozási díj (CSED) és gyermekgondozási díj (GYED)
A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik. A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult.
A gyermekgondozási díj a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft).
A táppénz, a CSED és a GYED ellátás igényeket a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó munkáltató esetén, a kifizetőhelynél kell igényelni, az igényt a kifizetőhely bírálja el és folyósítja a munkavállaló részére.
Fizetés nélküli szabadság
A szülési szabadság lejártát követően (a gyermek 20-24 hetes korában) az anya fizetés nélküli szabadságot vehet ki a gyermek gondozására a gyermek 3. életévének betöltéséig. A fizetés nélküli szabadságot az apa is igénybe veheti, továbbá 2020. január 1-jétől már a Nagyszülői gyermekgondozási díjban (GYED-ben) részesülő nagyszülőt is megilleti.
Gyermek örökbefogadásakor a munkavállaló a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermek 10 éves koráig veheti igénybe a fizetés nélküli szabadságot a gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES-ben) részesülő szülő.
Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) és gyermeknevelési támogatás (GYET)
Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.
Pótszabadságok és egyéb juttatások
A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
Apák fizetett szabadsága: Gyermeke születésekor az apát 5 (ikergyermekeknél 7) munkanap pótszabadság illeti meg, amely igénybe vehető a gyermek 2 hónapos koráig. 2019-től a központi közigazgatásban dolgozó édesapáknak gyermekük születése után 8, ikergyermekeknél 10 munkanap apaszabadság jár. A központi közigazgatásban dolgozó nagyszülők pedig minden unoka születésénél 5-5 munkanap pótszabadságot kapnak.
Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. Az ellátás előfeltétele, hogy az anya a terhessége alatt legalább négy alkalommal vegyen részt terhes gondozáson. Az anyasági támogatás mértéke - kivéve az ikergyermekeket - 64 125 forint. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.
Részmunkaidő kötelező biztosítása
A munkáltató, ha a kisgyermekes munkavállaló kéri, köteles őt a teljes napi munkaidő felének megfelelő időtartamú részmunkaidőben alkalmazni a gyermeke 4. életévének betöltéséig. A három- vagy többgyermekes szülők a legkisebb gyermekük 6 éves koráig is élhetnek e lehetőséggel.