A Maglód Városi Bölcsőde egy olyan szociális intézmény, amely a gyermekek nappali ellátását végzi, bölcsődei ellátást biztosítva a legkisebbek számára.
Az Intézmény Felépítése és Elhelyezkedése
A bölcsőde épületegyüttese három működési egységből áll. Egységenként két-két csoportszoba és gyermeköltöző várja az apróságokat. Ezen kívül még gyermekmosdó is növeli a gyermekek komfortérzetét. Az 50 négyzetméteres csoportszobákat külön-külön játszóudvar és nagy terasz egészíti ki. Itt játszótér, homokozó és párakapu került kialakításra. A terasz mérete és kialakítása lehetővé teszi a gyermekek szabadban történő altatását.
Csoportok és Egyedi Megjelenés
A gondozási egységek beosztása és méretük egyforma, de mégis egyedi kialakítást kaptak. Minden csoport saját névvel és egyedi, rá jellemző színnel különül el a többitől. A jellemző szín az öltözőszekrényeken, a mosdóban, a csoportszoba bejárati ajtaján és bizonyos mértékig a csoportszobában is megjelenik. A csoportok neveit már kiválasztották: lesz süni, cica, maci, katica, nyuszi és mókus csoport.
A Bölcsőde Pedagógiai Alapelvei és Céljai
Bölcsődénk nyitott a kisgyermekes családok számára. Fontosnak tartjuk, hogy minden kisgyermek és felnőtt jól, otthonosan érezze magát intézményünkben. Célunk, hogy a gyermekek nyugodt, biztonságot nyújtó nevelői légkörben, a játékon keresztül, a játékba integráltan tanulással gazdagodjanak értelmileg, érzelmileg és szociálisan.
A játék, mint a legfontosabb tevékenység a bölcsődei korosztály számára meghatározza arculatunkat, melyben figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat és az egyéni képességeket is. A családlátogatások és a bölcsődei beszoktatás során szeretnénk megismerni a családok nevelési jellegzetességeit, hagyományait, hogy ezeket tiszteletben tartva vehessünk részt a gyermekek gondozásában, nevelésében. Arra törekszünk, hogy a beszoktatást végző kisgyermeknevelő gondozza a kisgyermeket a teljes bölcsődei időszaka alatt.
Bölcsis Beszoktatás - Tapasztalatok
Maglód és Rákosmente Összefüggései
Maglód településként szorosan kapcsolódik Budapest XVII. kerületéhez, Rákosmentéhez, mivel a kerület keleti határán fekszik. Rákosmente a magyar főváros, Budapest egyik kerülete, amely a Duna bal partján, Pesten fekszik, a főváros keleti részén.
Rákosmente az ország legfejlettebb részéhez, a közép-magyarországi régióhoz tartozik. Rákosmente a budapesti keleti agglomerációs területek fontos ellátó központja, a környező települések számára (Ecser, Maglód, Pécel) vonzerőt jelent, és ellát közigazgatási, szolgáltatási, közművelődési és egészségügyi funkciókat is.
Rákosmente Földrajzi Jellemzői és Történelme
A Dunától keleti irányban, a Gödöllői-dombság felé fokozatosan emelkedő Pesti-hordalékkúpsíkság része, ezért területe szinte teljes egészében dombvidéki jellegű. A pesti oldal és egyben a Pesti-síkság legmagasabb pontja, a Pécellel és Maglóddal határos, 241 méter magasságú Erdő-hegy is itt emelkedik. A kerület túlnyomó része zöldövezet, az egy főre jutó zöld- és erdőterületek szempontjából a II. és a XII. kerületek mellett a legjobban ellátott fővárosi kerület, a pesti oldal kerületei közül a legnagyobb kiterjedésű erdőterületek a XVII. kerületben találhatók.
A kerületnek közös történelme, lévén 1950 óta létezik, nincs, az egyes kerületrészek azonban mind rendelkeznek önálló történelemmel, az leginkább Keresztúr (a mai Rákoskeresztúr), valamint Csaba (a mai Rákoscsaba) történelmének feleltethető meg. A kerület határában fekvő Rákos-mező a középkorban országos jelentőségű hely volt, 1286 és 1540 között rendszeresen tartottak itt országgyűléseket illetve nemesi gyűléseket. Bartók Béla 1911 és 1920 között Rákoshegyen élt és alkotott, egykori otthona ma emlékházként funkcionál.
Közlekedés és Infrastruktúra Rákosmentén
A kerület tömegközlekedéssel való ellátottsága igen magas szintű, Rákoskeresztúrról a 67, 97E, 161, 161A, 161E, 169E, 261E járatokkal 15-20, Rákoscsabáról és Rákoskertről 25-30, Rákoshegyről a 168E járattal 25, míg Rákosligetről és Rákoscsaba-Újtelepről a 176E, 276E járatokkal 30-35 perc körüli menetidővel közvetlenül az Örs vezér terére és az metróhoz lehet jutni, a 68, 98, 202E autóbuszokkal pedig Kőbánya-Kispest és az metró érhető el közvetlenül.
A kerületben 2007-től indult meg a kerékpáros infrastruktúra kialakítása, bővítése. Pályázatokon elnyert támogatásokból a Pesti út mellett összesen 6,8 km hosszúságban valósult meg kerékpárút, illetve a Rákos-patak mentén újabb 3,6 km hosszú, 3 m széles nyomvonal készült a Rákoscsaba utcától a Cinkotai útig. Emellett a kerületi vasúti megállóknál 4x20 férőhelyes B+R parkoló is kialakításra került.
Önkormányzati és Gazdasági Adatok
A kerületi polgármesteri hivatal Rákosmente Önkormányzatának hivatásos szakapparátusa, melynek irányításáért a polgármester, míg a vezetéséért, működésének jogszerűségéért és szakszerűségéért a jegyző a felelős. Rákosmentén 2011-ben 7 169 működő vállalkozást tartottak nyilván, a helyi gazdaságban mindenek előtt a szolgáltató jellegű vállalkozások dominálnak. A 791 kiskereskedelmi üzlet közül 133 élelmiszerüzlet, 127 élelmiszer-szaküzlet és 406 nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi szaküzlet volt. Az üzemanyagtöltő állomások száma a kerületben 2011-ben 14 volt, a járműszaküzletek száma 65. A kerületben három működő piacot és vásárcsarnokot tartanak nyilván, ebből egy önkormányzati, kettő pedig magántulajdonban van.
| Gazdasági Mutató | Adat (2011) |
|---|---|
| Működő vállalkozások száma | 7 169 |
| Kiskereskedelmi üzletek száma | 791 |
| Élelmiszerüzletek száma | 133 |
| Üzemanyagtöltő állomások száma | 14 |
| Piacok és vásárcsarnokok száma | 3 |
Kulturális és Természeti Értékek Rákosmentén
A kerületben négy múzeum található, az Erdős Renée Ház Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítóterem, a Laborcz Ferenc Emlékház, a B. L. Terem, Csekovszky Árpád keramikus műveinek állandó kiállítása az elhunyt művész egykori alkotóházában, illetve ezen felül működik a Vigyázó Sándor Művelődési Ház is. Emellett Rákosmente területén két színház működik, a Gózon Gyula Kamaraszínház Rákosligeten, illetve az Ascher Oszkár Színház a Rákoskerti Művelődési Házban és egy zeneház, a Bartók Béla 1911-1920 közötti otthonául szolgáló épület, a Rákoshegyi Bartók Zeneház.
A kerület természeti értékei közé tartozik a 40 hektáros Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület tele növényritkaságokkal, gazdag madárvilággal, ami Budapest egyik legháborítatlanabb vizes élőhelye. 2012-ben építették ki a 15 állomásos tanösvényt tájékoztató táblákkal, több védett madárfaj is költ itt rendszeresen.
tags: #maglod #onkormanyzat #bolcsode