A várandósság csodálatos időszak, ám bizonyos esetekben fokozott figyelmet és különleges intézkedéseket igényelhet. A veszélyeztetett terhesség kifejezés olyan állapotra utal, amikor a várandósság során a magzat vagy az anya egészségét veszélyeztető tényezők lehetséges jelenléte fokozottan fennáll.
A veszélyeztetett terhesség okai és kockázati tényezői
A veszélyeztetett terhesség kialakulásában számos tényező szerepet játszhat. Ezek közül egyesek a kismama korábbi egészségi állapotához kötődnek, mások a jelenlegi terhesség során alakulhatnak ki.
- Azok a nők, akiknél már a terhesség előtt ismert krónikus betegséget diagnosztizáltak - például magas vérnyomást, cukorbetegséget, szívbetegséget, pajzsmirigy-problémákat vagy autoimmun betegségeket - fokozott kockázatnak vannak kitéve a várandósság során.
- Vannak olyan kóros állapotok, amelyek a várandósság alatt jelentkeznek, és veszélyeztethetik a terhességet. Ide tartozik például a terhességi cukorbetegség, a preeklampszia, más néven terhességi toxémia (magas vérnyomás, fehérjevizeléssel), a trombózisra való hajlam, vagy a koraszülésre utaló jelek.
- A dohányzás, alkoholfogyasztás, a drogok használata a terhesség alatt jelentősen növeli a veszélyeztetett terhesség kockázatát.
- A nagyon fiatal, 18 év alatti vagy a 35 év feletti kismamák esetében a terhesség kockázatai magasabbak lehetnek.
- A túl alacsony vagy túl magas testsúly is kockázati tényező lehet.
- Ha a kismamának korábbi terhessége során komplikációk fordultak elő - például koraszülés, vetélés, magas vérnyomás -, a következő várandósság során fokozott figyelemre van szükség.
- A méh anatómiai eltérései, mint például a méhnyak rövidsége, a kettős méh, vagy hegesedés a korábbi beavatkozások után, szintén növelhetik a koraszülés és egyéb szövődmények kockázatát.
- A tartós stressz, a szorongás vagy a depresszió nemcsak a kismama, hanem a magzat egészségére is negatív hatással lehetnek.
A veszélyeztetett terhesség tünetei
A veszélyeztetett terhesség tünetei rendkívül változatosak lehetnek, és gyakran a kismama egyéni kockázati tényezőivel, valamint a terhesség előrehaladásával is összefüggenek. A leggyakoribb figyelmeztető tünetek közé tartozik a vérzés, amely lehet peteérés utáni apró folt vagy nagyobb, aggasztó mennyiségű is. Ilyen továbbá a hasi fájdalom, amely rendszerint görcsös, szúró jellegű, illetve a magzati mozgások csökkenése, ami a magzat állapotának változására utalhat. Ezen kívül a terhesség során jelentkező súlyos hányinger, hányás, láz vagy fertőzés szintén jelezheti a veszélyeztetett állapotot, mivel ezek a tünetek a kismama és a magzat egészségét egyaránt veszélyeztethetik. Fontos kiemelni, hogy a tünetek nem minden esetben jelentenek automatikus komplikációt, de a gyors orvosi beavatkozás minden rendellenes jel esetén elengedhetetlen.
A táppénzre való jogosultság feltételei
Keresőképtelenség - például veszélyeztetett terhesség - esetén a kismama táppénzre lehet jogosult. A jogosultság megállapításához szükséges, hogy a kismama rendelkezzen érvényes társadalombiztosítási státusszal és fennálló biztosítási jogviszonnyal. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
A táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jelenlegi jogviszonyában legalább 180 naptári napi jövedelemmel. Ha igen, akkor a táppénz alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos.
Ha az igénylőnek nincs 180 naptári napi jövedelme, de legalább 120 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a jogosultságot megelőző harmadik hónaptól visszafelé számítva, akkor a táppénz alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ha egyik feltétel sem teljesül, akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges jövedelem ennél kevesebb. Ez esetben a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani.
Kedvezmény szabály: Ha az igénylőnek azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani.
A táppénz igénylése és folyósítása
A táppénzes papírt a háziorvos kéthetente állítja ki. Ezt a munkáltatóhoz kell eljuttatni, aki, ha tb-kifizetőhely, maga intézi a folyósítást. Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet tart fenn, úgy a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettségének, a kifizetőhelyi elszámolásban tesz eleget.
A táppénz iránti kérelmet a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolással együtt a munkáltatóhoz kell benyújtani. Ha a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet tart fenn, úgy a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettségének, a kifizetőhelyi elszámolásban tesz eleget. A táppénz, a csed és a gyed ellátás igényeket, a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó munkáltató esetén, a kifizetőhelynél kell igényelni, az igényt a kifizetőhely bírálja el és folyósítja a munkavállaló részére és a kifizetőhelyi elszámolás benyújtásával térül meg a kifizetett összeg a foglalkoztatónak.
Az elbírálás a kérelemnek a kormányhivatalhoz vagy kifizetőhelyhez történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben. Bizonyos esetekben a táppénz visszamenőleg is igényelhető, amennyiben a kismama a veszélyeztetett státuszt időben igazolja, és a munkáltató vagy az egészségbiztosító elfogadja a visszamenőleges kérelmet.
A táppénz és egyéb anyasági ellátások
A veszélyeztetett terhes kismamák számára a táppénz lehetőséget biztosít arra, hogy a fokozott kockázat miatt biztonságos környezetben, munkavégzés nélkül vigyék végig a terhességüket. Táppénzre azok a kismamák jogosultak, akiket az orvos veszélyeztetett terhesnek minősít, és akik számára a munkavégzés a terhesség alatt egészségi kockázatot jelentene. A veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség tartamára nem jár betegszabadság, hanem táppénz.
A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől, keresetünktől és a havi minimálbér összegétől is. A táppénz napi összege legalább 730 nap biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkeresetünk 60%-a, ez alatt pedig az 50%-a. Bármekkora legyen is a fizetésünk, a táppénz napi összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad részét.
A CSED (Csecsemőgondozási díj) a szülés után vehető igénybe, ezért a veszélyeztetett terhesség idején járó táppénz nem helyettesíti. Mivel a két juttatás egymást követő időszakban vehető igénybe, így a kismama először a terhesség alatti fokozott védelmet biztosító táppénzt kapja, majd a gyermek születése után a CSED-et. A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, a csecsemőgondozási díjra való jogosultság legkésőbb a gyermek születésének napjával nyílik meg, koraszülött gyermek esetén pedig, a szülési szabadság első napjától. A csed ellátás lejárta után, gyermekgondozási díjat (gyed) igényelhet, melyre a csed lejártát követő naptól jogosult anyukánk, a gyermek kétéves koráig, ikergyermek esetén pedig 3 éves korig.
A várandós anya a magzat 91. napjától, de a szülés előtt 28 nappal is elindítható a CSED igénylése, a terhesgondozási kiskönyv másolatával. Ha a GYED-et a CSED-del együtt igénylik, nincs további teendő. 2024 júliusától a GYES igénylése automatikussá válik, ha az anya kapta a GYED-et.
A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni.
A várandós kismamáknak és friss szülőknek járó ellátások igénylése átlátható, ha tisztában vagyunk az alapvető szabályokkal és folyamatokkal.