A kismama napi ajánlott kalória- és tápanyagbevitele terhesség alatt

A várandósság kilenc hónapja izgalmakkal teli időszak minden nő életében. A kismamák teste óriási változáson megy keresztül, a baba érkezésére pedig fizikálisan és mentálisan is fel kell készülni. A terhesség alatti intenzív magzati növekedés és fejlődés megköveteli az anya táplálkozási szükségleteinek megváltoztatását.

A táplálkozás elsődleges célja a várandósság ideje alatt az új élet támogatása - ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk a magzat egészségét szolgáló, és a kismama igényeire szabott étrend megtervezésére, ugyanis ez kihathat a gyerek teljes élettartamára és számos vonatkozásban meg is határozza azt. A méhen belüli fejlődés a gyermek egész életét befolyásolja, így nagyon fontos, hogy az édesanyák egészséges életmódot kövessenek.

Az nem titok, hogy a táplálkozás hatással van a magzat fejlődésére, viszont jól táplálkozni a terhesség kilenc hónapja alatt egy igazi kihívás lehet. A terhesség alatt az anyagcsere és a vércukorszint szabályozás is átalakul, így jelenhet meg egyes nőknél a terhességi cukorbetegség. Ha az anya kiegyensúlyozott, odafigyel étkezésére, azzal elősegíti, hogy egészséges babája szülessen.

Súlygyarapodás és kalóriaigény a terhesség alatt

Várandósság alatt fokozatosan gyarapszik a testtömeg. A súlygyarapodás ideálisan a terhesség folyamán összesen 10-12 kg-ot ér el. A gyarapodást a magzat (3,4 kg), az anyaméh (0,9 kg), a méhlepény (0,7 kg), a magzatburok, a magzatvíz (0,8kg), az anya vérmennyiségének növekedése (1,2 kg), a folyadék visszatartás (1,4 kg), a zsírlerakódás (3 kg) és az emlők mirigy-állományának növekedése (0,45 kg) alkotja.

Egy egészséges terhesség során ideálisnak mondható a 7-15 kg közötti súlygyarapodás, kettős ikerterhesség esetében a 20 kg-t, hármas ikerterhesség esetén a 22 kg-t meg nem haladó érték tekinthető optimálisnak. Az alultáplált kismamák kívánatos súlygyarapodása megközelíti a 15 kg-t, míg a jelentősen túlsúlyosok esetében ez az érték 7 kg körüli. A normál és enyhén túlsúlyos tartományban a 10-13 kg véleményezhető egészségesnek.

Hogy ezt az optimális súlygyarapodást tartani tudjuk, nagyon fontos, hogy meghatározzuk a kismama kalória szükségletét és ennek megfelelően tervezzük meg a napi tápanyag mennyiséget. A kismama energiaszükséglete függ a várandósságot megelőző tápláltsági állapottól és a fizikai aktivitás mértékétől, így mindig egyénileg kell meghatározni és kialakítani a megfelelő étrendet.

A közel 60 kg testsúlyú nem várandós nő napi szükséglete: 2000 kcal (8500 kJ). Terhesség alatt körülbelül 300-400 kalóriával, szoptatás alatt 500 kalóriával nő a napi kalóriaszükséglet, ebből kiindulva érdemes napi 2300-2900 kcal-val tervezni.

Általánosságban elmondható, hogy a többletenergia-igény az első trimeszterben napi 150 kalória, a második és harmadik trimeszterben pedig napi 300 kalória. Az energiaigény az első harmadában legfeljebb 6-7%-kal nő, ami nem többet, mint 150 kcal energiatöbbletet jelent naponta. Később már ennél többel, mintegy 300 kcal energiával növekszik az igény.

Fontos viszont megjegyezni, hogy az extra kalóriaszükséglet nem egyenlő a terhesség teljes időtartama alatt. Bár a napi átlagos érték is érdekes adat, szerencsésebb ha az extra kalóriaigényt a három trimeszterre lebontva vizsgáljuk. Amennyiben a fizikai aktivitás jelentősen csökken, és/vagy a kismama már a terhesség kezdetén túlsúlyos, ne növelje a napi energiabevitelét.

Ha a kismama túlsúllyal kezdte meg a terhességet, ez a plusz kalória bevitel nem haladhatja meg a 200-at. A bevitt energia nagy része a megnövekedett alapanyagcserét fedezi, míg 40%-a az új szövetek képzésében játszik szerepet.

Makrotápanyagok szerepe és ajánlott bevitele

A terhesség alatti étrend fehérjében gazdag és viszonylag szénhidrátdús, tehát relatíve zsírszegény legyen. Fontos az is, hogy terhesség alatti étrendünkben megfelelő arányban jelenjenek meg a szénhidrátok, a fehérje, és az olyan egészséges zsírok is, mint például a lazacból, olívaolajból vagy magvajakból származók.

Fehérje

A várandós anyának naponta 10 g-mal több fehérjére van szüksége. Az összes energia igény kb. Napi 90-110 g fehérjebevitelre van szükség a várandósság ideje alatt. A női szervezet fehérje igénye nem várandós állapotban: 45 g/nap. Terhesség alatt 30 g/nap mennyiséggel nő, tehát a szükséglet 75 g/nap. Javasolt, hogy ennek 2/3-a komplett fehérje forrásból származzon.

Ezt a plusz 10 g fehérjét értékes fehérjeforrásokkal pl.: 3 dl tejjel, 3 dkg félzsíros sajttal, 5 dkg sertéscombbal, 2 db tojással lehet fedezni. Fontos, hogy a napi fehérjebevitel legalább fele állati eredetű legyen. Tehát hús, tojás vagy tejtermék. Ezt kiegészítve fogyaszthatunk teljes kiőrlésű kenyeret, búzacsírát, dióféléket, olajos magvakat.

A fehérje a sejtek, az enzimek és hormonok építőanyaga, segíti a víz megkötését és a tápanyagok szállítását. A tej- és hústermékek mellett fehérjeforrások a hüvelyesek, a gabonafélék és az olajos magvak is. A fehérjebevitel során a szárnyasok és a marhahús fogyasztása előnyben részesítendő a sertéshússal szemben.

Ételek fehérjetartalma (100g-ra vonatkoztatva)

Szénhidrátok

A fehérjén kívül szénhidrátból és zsírból is kevéssel többet ajánlott bevinni a megnövekedett energia szükséglet fedezéséhez. Az energiaigényünk felét érdemes szénhidrátokból fedezni. Ez körülbelül naponta 300-350 g szénhidrátot jelent. A szénhidrátszükséglet 175 g/napra nő várandósság alatt, a nem várandós nők napi 130 grammról.

A szénhidrátok, mint tápanyagunk mozgósíthatók legkönnyebben energiatermelés céljára. A különböző szénhidrátok arányára azonban figyelmet kell fordítani. Háttérbe kell szorítani az egyszerű szénhidrátokat (cukrokat), és növelni kell a rostokban gazdag összetett szénhidrátok mennyiségét. Célszerű az összetett szénhidrátok, keményítők, továbbá a rostos ételek fogyasztására törekedni.

Szénhidrátok bevitelekor az alacsonyabb GI (glikémiás index) termékeket válasszuk. Az egyszerű szénhidrátok sok kalóriát és energiát tartalmaznak, viszont nem magas a tápanyag tartalmuk egy terhes étrend során. A kalóriaszámoláshoz jó ismerni példákat az egyszerű szénhidrátra, melyekbe beletartoznak a fehér kenyér, fehér rizs vagy tészta, finomított gabona, sütemények, torták, gyorsételek és cukrok.

Az összetett szénhidrátok másfelől tele vannak ásványi anyaggal, fehérjével és rostokkal - minden, ami szükséges a kisbabánknak és magunknak. Zöldségek; gyümölcsök; teljes kiőrlésű kenyér, gabona és tészta, barna rizs, szárított bab és borsó; és párolt vagy héjában sült krumpli mind az összetett szénhidrátok közé tartoznak. A gabonakészítmények terén számtalan olyan alapanyag és helyettesítő létezik, amelyeket cukorbetegként vagy akár inzulinrezisztensként is szabad fogyasztani. A teljes kiőrlésű kenyerek, tészták, a gersli, bulgur, kuszkusz, árpapehely mind lassan szívódnak fel, ezért nem emelik meg hirtelen a vércukorszintet.

A gabonaféléket minden nap, minél több alkalommal érdemes fogyasztani. Az ajánlott mennyiség naponta 6-8 egység. Egy egységnek felel meg például egy szelet pizza vagy egy szelet kenyér és egy szelet kalács. Az összetett szénhidrátok csoportjába tartoznak a zöldségek és gyümölcsök is, naponta legalább négy alkalommal fogyasszunk belőlük.

Napi 28-36 g rostbevitel javasolt, ami segíthet megelőzni vagy csökkenteni a székrekedést. A fogantatás előtti magas rostfogyasztás a preeclampsia és a dyslipidaemia kockázatának csökkenésével járt egy megfigyeléses vizsgálatban. Az élelmi rostok megnövelt bevitele az emésztőrendszerre van jótékony hatással. Tulajdonképpen olyan összetett szénhidrátok ezek, melyek kis mértékben emészthetőek. A főzelékfélékből és a gyümölcsökből a pektin, a gabonafélékből a béta-glukán, a cellulóz és a lignin nyerhető ki.

A legtöbb dietetikus szerint a napi kalória keretünk 60 százalékát összetett szénhidrátnak kell kitennie. A rostok a szénhidrátban, mint a gyümölcsöket és a zöldségeket tartalmazó étrend a terhesség alatt, segíthet az esetleges szorulást leküzdeni. Együnk friss vagy fagyasztott zöldségeket, gyümölcsöket. Sokkal nagyobb a tápanyag tartalmuk, mint a konzerv változatoknak.

A Magyarországon népbetegségnek számító elhízás és túlsúly a terhesség idején sokkal nagyobb veszélyt jelent a kismamára és a babára egyaránt. Épp ezért a finomított fehér búzalisztből készült péktermékek és tészták magas glikémiás indexszel rendelkeznek, ezért hamar megemelik a vércukorszintet. A hagyományos kenyér, kifli, zsemle, valamint a cukrokban is gazdag péksütik, mint a kakaós csiga, bukta, sajtos pogácsa nem illeszthetőek be az étrendbe.

A finomított cukrot, a cukros üdítőitalokat, édességeket is el kell kerülni annak érdekében, hogy a vércukorszint ne ingadozzon, és a kívánt értéken belül maradjon. A méz, valamint a barna cukor sem férnek bele a diétába, annak ellenére, hogy sokan egészségesnek gondolják fogyasztásukat.

Zsírok

A zsírok esetében is ugyanolyan fontos a minőségük mint a mennyiségük. A napi összes energia bevitel 25 százalékát tanácsos ebből a tápanyagcsoportból fedezni. Ez kb. napi 60-70 g zsírt jelent. Ügyeljünk, hogy sovány húsokat és felvágottakat vásároljunk. Emellett az ételkészítés során kerüljük a bő zsiradékban sütést, sok olaj használatát.

A főként növényi eredetű zsiradékokban és a tengeri halakban lévő többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a szív-, és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Egyik fajtájuk az omega-3 zsírsavak, amelyeknek szerepük van a szem ideghártya és az agy fejlődésében. Egyes kutatások szerint várandósság idején ezeknek a zsírsavaknak a hiányos bevitele gyakrabban vezethet terhességi magas vérnyomáshoz, koraszülésekhez.

Napi 200-300 mg DHA (omega-3)-bevitel ajánlatos, melynek fontos forrásai a halfélék. A szervezet ugyanis ilyenkor fokozottabban érzékeny a zsíranyagcsere-zavarokra, és könnyebben felszaladnak a kilók is, ezért a megnövekedett energiaigény ellenére se fogyasszon több zsírt.

A zsiradékok fogyasztásakor törekedni kell a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó termékek fogyasztására, a konyhai felhasználásban előnyös a nagy tisztaságú olíva- és lenmagolaj használata. A előforduló zsíranyagcsere-zavarok esetén, az étrendbe jól beépíthető növényi zsiradék/olaj (hőfoktól függ) a kókuszzsír. A kókuszzsír egy rendkívül eredményesen használható zsiradék, könnyen emészthető, rövid-, és közepes hosszúságú zsírsavakat tartalmaz. A sztearinsav (hosszú szénláncú zsírsav) csökkenti a zsiradékok, olajok emészthetőségét.

A finomított cukrot, a cukros üdítőitalokat, édességeket is el kell kerülni annak érdekében, hogy a vércukorszint ne ingadozzon, és a kívánt értéken belül maradjon. A méz, valamint a barna cukor sem férnek bele a diétába, annak ellenére, hogy sokan egészségesnek gondolják fogyasztásukat.

A tejtermékek közül a vajat, tejfölt, érett sajtokat kell helyettesíteni sovány verziókkal. A zsíros húsok, mint az oldalas, tarja, szalámi, hurka vagy kolbász, a koleszterinszintre is negatív hatással bírnak, és a terhesség után sem javasolt gyakori fogyasztásuk.

Vitaminok és ásványi anyagok

A várandósság ideje alatt jelentősen fokozódik a kismama vitamin- és ásványianyag-szükséglete. Ezek az életfunkciókhoz elengedhetetlen anyagok általában nincsenek meg az emberi szervezetben, így kívülről kell bejuttatnunk őket. Legszerencsésebb természetes formában elfogyasztani a vitaminokat, ásványi anyagokat, mert így szívódnak fel a leghatékonyabban.

Ha nem tudjuk magunk számára a vegyes táplálkozást biztosítani vagy az orvos úgy rendeli, étrend kiegészítők formájában is hozzáférhetők. A kismamák étrendjének - a várandósság alatt fellépő szövődmények és a magzat károsodásának kivédéséhez - a megfelelő arányban kell tartalmaznia a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket, mint például a folsav, B6-, B12-, C-vitamin, kalcium, cink, jód és vas.

A várandósság előtti és alatti vitamin kezelés nem vonatkoztatható el a terhességi anyagcsere egészétől, a terhesség idején fogyasztott táplálékok, táplálkozás összességétől. Minden készítmény, így a vitaminok javallata során is ismernünk kell a várandós étkezési szokásait.

Szintén fontos megemlíteni, hogy „gyógyszerként”, vitaminok formájában csak a különbözetet, azaz az egészséges táplálkozás mellett megmaradt vitamin hiányt, célszerű a szervezetbe juttatni. Ennek függvényében elkerülhetők a vitamin túladagolás veszélyei (A-vitamin, D-vitamin, E-vitamin, jódbevitel). A vitamin- és ásványianyag-pótlás kellő körültekintést és megfelelő ellenőrzést igényel.

A-vitamin és Béta-karotin

Várandósoknak az első trimeszterben (a várandósság első 12 hetében) különösen óvakodniuk kell a túlzott A-vitamin beviteltől, szívfejlődési rendellenességet okozhat. Ha egy kismama magzatvédő vitamint szed, mellé A-vitamin készítményt tilos szedni. Az A-vitamin az állati eredetű élelmiszerekben találhatók (máj, tojás, vaj).

Az A-vitamin előanyaga a béta karotin, mely a mélysárga zöldségekben és gyümölcsökben található elsősorban. Ha béta karotinból bőven fogyasztunk, akkor a szervezetünkben abból pontosan annyi A-vitamin képződik, melyre a szükségünk van!

B-vitaminok

Ha az anya étrendje tartalmaz elegendő B1-vitamint, akkor az újszülöttnek sincs szüksége pótlásra. A B1-vitamin hiánya okozza a Beri-beri betegséget, B1-vitaminban gazdag a teljes kiőrlésű rozsliszt, kukorica, élesztő, zöldborsó, káposzta, olajos magvak, gesztenye, hús és máj.

Várandósan megnövekszik a szervezet B6-vitamin igénye, B6-vitaminnal csökkenthetők a reggeli hányingerek, illetve a magnézium hiányhoz társuló lábikragörcsök. A magnézium felszívódásához, beépüléséhez elengedhetetlen a B6-vitamin. B6-vitamin hiánytünetei a fentieken túl immunrendszer gyengeség, a fehérje anyagcsere romlása.

B12-vitamin az állati eredetű élelmiszerekben fordul elő, ezért a szigorú vegán (kizárólag növényi) étrendet követők számára javasolt a B12-vitamin pótlása.

C-vitamin

A C-vitamin az egyik legfontosabb vízben oldódó vitamin, minden életfolyamathoz szükséges, minden rugalmas anyag képzéséhez (bőr, kollagén, izmok, szalagok stb.) kell. Az immunrendszer működéséhez is elengedhetetlen a C-vitamin.

D-vitamin

Többféle D-vitamin létezik, közülük a legfontosabb a D2- és D3- vitamin, az emberi szervezetben elsősorban a D3-vitamin található, ezt tekintjük általánosan D-vitaminnak. Az A-, és D-vitaminok egymás hatását felerősítik. Valamint D-vitaminra van szükség a Ca beépülésére is.

E-vitamin

Az első és legfontosabb tulajdonságaként a spontán vetélést megakadályozó (antiabortív) képességét ismerték fel, ezért a tulajdonságáért kapta a „termékenység vitaminja” nevet. Amennyiben az étrend tartalmaz elegendő E-vitamint, úgy nincs szükség kiegészítésre.

Folsav

Folsav szükséges a vérképzéshez, az immunrendszer egészséges működéséhez. A tervezett terhesség előtt legalább 1 hónappal elkezdett folsav-pótlással megelőzhetők a velőcső záródási zavarokból adódó fejlődési rendellenességek.

K-vitamin

A K-vitamin a véralvadáshoz szükséges a szervezetben, hiánya vérzéses komplikációkhoz vezethet.

Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok közül a kalcium, magnézium, foszfor iránti igény 50%-kal, a jód, cink, réz iránti igény 25-30%-kal nagyobb a terhesség alatt. A vas szükséglet a 4. hónaptól duplája a fogamzás előttinek. A magzat kalcium igénye a 3. harmad idején a legnagyobb.

Túlzott mértékű kalcium, vas bevitele csökkentheti a cink felszívódását. Iránymutatásként kijelenthető, hogy a terhesség alatti kalcium szükséglet 1200 mg/nap (ez megfelelő mennyiségű tej és tejtermék, szójabab stb. fogyasztása mellett biztosítható), ugyanakkor a szervezet magnézium igénye is fokozódik.

Hazánk lakosságának 80%-a bizonyítottan jódhiányos, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a napi jódszükséglet biztosítására (pajzsmirigy betegek esetén kivétel). Pajzsmirigybetegség esetén jódmentes terhesvitamin szedése javasolt. A kismama vas- és a folsav szükségletet is célszerű pótlással biztosítani. Napi 30-60 mg elemi vas, napi 0,5-0,8 mg folsav fedezi a várandós nő szükségleteit. A magzati vasraktárak a várandósság utolsó 10 hetében telnek meg, ezért különösen ebben az időben érdemes a várandós vasbevitelére figyelmet fordítani.

Folyadékbevitel

Ha a várandós anyukának nincsenek ödémás tünetei (vizesedés főleg a lábon), nem kell a folyadékfogyasztást korlátozni. Mivel a konyhasó vízvisszatartó hatású, hajlamosít az ödémák kialakulására, azok lassúbb apadására.

A napi folyadékigényt főleg italokból elégítjük ki, de egyes táplálékok is jelentős mennyiségű vizet tartalmaznak (gyümölcsök, zöldségek, savanyított tejtermékek, levesek, mártások, főzelékek). A szomjúság legjobban ivóvízzel, ásványvízzel oltható. A napi folyadék szükséglet kb. 2 liter.

Ennek fedezésére az italok közül legalkalmasabb a jó minőségű víz és ásványvíz, a natúr vagy hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcs-zöldséglé, natúr gyümölcstea. Az értékes innivalók sorában a tej, tejes italok-turmixok és az ivójoghurt, kefir is igen csak említésre méltó. A tej 87-89%-át víz alkotja, többi részét, pedig magas biológiai értékű fehérje valamint tejcukor és tejzsír.

A kismamák táplálkozásának megtervezésekor a folyadékfogyasztás korlátozása nem indokolt. Javasolt előtérbe helyezni a tej, illetve a vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag gyümölcs és zöldséglevek fogyasztását. A kinintartalmú üdítők méhkontrakciókat okozó hatásuk miatt kerülendők.

Étrend a terhesség különböző szakaszaiban

Első trimeszter

Az étvágy nő - ezt próbáljuk zsírszegény, cukormentes élelmiszerek fogyasztásával csillapítani. A 6. és 12. hét között jellemzőek lehetnek a reggeli rosszullétek, hányinger, hányás. Ennek csillapítására jó lehet a felkelés előtt elfogyasztott keksz, kétszersült, kevés tea, mely után még 15 percig maradjunk az ágyban, pihenjünk. A hányingert elkerülhetjük gyakori, kis mennyiségű étkezéssel. Azt együk, amit megkívánunk (de ez ne vezessen egyoldalúsághoz). Segíthetnek továbbá a hideg, savanykás italok, a fehérjében gazdag vacsora, B6-vitamin, gyömbér, valamint a dohányzás, kávéfogyasztás, alkoholfogyasztás mellőzése.

Az első trimeszterben az alap energiaigény mindössze 6-7%-kal növekszik meg, ami kb. 150 kalóriát jelent. Néhány példa az energia bevitel növeléséhez:

• Fél db zsemle + 1 db kockasajt
• 1 pohár natúr joghurt + 1 db őszibarack
• 2 dl 2,8%-os tej + 1 db abonett
• 8 dkg félzsíros tehéntúró + 1 db paradicsom
• 1 db kifli + 2 dkg csirkesonka

Második és harmadik trimeszter

A gyomorürülés ebben az időszakban gyorsabbá válik, a tápanyag felszívódás pedig hatékonyabbá. A súlygyarapodás ekkor már látható méreteket ölt. Gyakran előfordul székrekedés. Megelőzésére a hagyományos módszereken kívül (például aszalt szilva beáztatott leve, szilvalekvár, utifűmaghéj, zabkorpa, zöldség, gyümölcs és levük, joghurt, kefír, langyos víz) szükség lehet gyógyszeres kezelésre. Figyeljünk, hogy csak olyan szert válasszunk, ami nincs káros hatással a magzatra. Ezt érdemes egyeztetni a kezelőorvossal!

Később ez már 300 kalóriára növekedhet, ám ha a kismama túlsúllyal kezdte meg a terhességet, ez a plusz kalória bevitel nem haladhatja meg a 200-at. Néhány példa az energia bevitel növeléséhez:

• 3 dkg baromfi párizsi + 1 db zsemle + 1 db tojás
• 3 dkg trappista sajt + 50g barna kenyér + 1 db nagyobb alma
• 10 dkg tonhal filé + 1 db kifli + 2 db paradicsom
• 1 doboz gyümölcsjoghurt + 80 g bakonyi barna kenyér
• 2 dl 2,8%-os tej + 2 evőkanál zabpehely + 50 g banán

Általános táplálkozási javaslatok

Naponta 5-6 alkalommal étkezzünk, kisebb mennyiségeket. Az egészséges, változatosan összeállított, vegyes táplálkozás fedezi az anya és ezzel együtt a magzat tápanyag szükségletét. Terhesség során, a fejlődő szervezet magához vonja, az összes, számára szükséges tápanyagot, vitamint és ásványi anyagot. Nem megfelelő ellátottság esetén, tehát az anyai szervezet fog hiánytüneteket produkálni.

A terhesség alatti egészséges táplálkozásban az állati és növényi eredetű komplett fehérjeforrások mellett a megfelelő mennyiségű gabonafélék, pékáruk, gyümölcsök, zöldségfélék játszanak nagy szerepet. Ez alatt az időszak alatt kívánatos a zöldségek és a tengeri halfélék széleskörű fogyasztása, mérsékelt konyhai hőhatással elkészítve, emellett számos zöldség nyers fogyasztása jelentős pozitív élettani hatással bír.

A zöldségek és gyümölcsök terén több is létezik, amelyek korlátlanul fogyaszthatók, akár önmagukban, akár köretként használjuk fel őket. Ráadásul fontos is, hogy elegendő mennyiséget fogyasszanak belőle a várandós nők: a rengeteg zöldség és gyümölcs ugyanis fedezi a kellő vitamin- és rostmennyiséget. A salátafélék, paradicsom, uborka, retek, padlizsán, sóska, spenót és a brokkoli, valamint a cseresznye, málna, szeder, áfonya és a citrusfélék is ezek közé tartoznak. A hüvelyeseket hetente 1-2 alkalommal érdemes csak ebédre vagy vacsorára választani.

Vegetáriánus étrend terhesség alatt

Az, hogy egy kismama vegetáriánus, nem jelenti azt, hogy nem tudja biztosítani a megfelelő tápanyagokat és vitaminokat a magzat és saját szervezete számára. Azonban az egészséges táplálkozás még nagyobb odafigyelést igényel ebben az esetben. A vegetarianizmus több ágát is megkülönböztetjük:

• A vegán kizárólag növényi eredetű táplálékokat fogyaszt.
• A makrobiotikus főként gabonaféléket, zöldségeket és hüvelyeseket fogyasztanak.
• A lakto-vegetáriánus a növényi eredetű nyersanyagok mellett tejet és tejtermékeket is fogyaszt.
• A lakto-ovo étrendje kiegészül a tojás fogyasztásával is.
• A szemivegetáriánus baromfihúst és halat is ehet.

A fentiek közül egyedül a vegán táplálkozás az, melyet érdemes felfüggeszteni a várandósság ideje alatt, ugyanis így a D-, a B12-vitaminokból, a kalciumból, a vasból és a cinkből nem jut elég a kismama szervezetébe. Ha mégis ragaszkodik a leendő édesanya a megszokott életmódhoz, ezt mindenképpen jelezni kell a kezelőorvosa felé, hiszen ezeket a tápanyagokat pótolni kell. A többi irányzat esetében már árnyaltabb a kép, ugyanis kellő odafigyeléssel ezekkel a táplálkozási feltételekkel bevihető a kellő vitamin mennyiség. Vegetáriánus nők étrendjében ügyelni kell a fehérje-, vas-, és a kalcium bevitelre.

Terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz)

A terhességi cukorbetegség, vagy más néven gesztációs diabétesz akkor jelentkezhet, amikor a várandóssággal együtt járó hormonális változások lecsökkentik az inzulin hatását a szervezetben. A vércukorszint emiatt emelkedni kezd, és ha a leendő anyuka hasnyálmirigye nem tudja előállítani a kellő inzulinmennyiséget a szénhidrátok lebontásához, akkor kialakul a cukorbetegség.

Becslések szerint minden második kismama túlsúlyos vagy elhízott a várandósság korai szakaszában, ami jelentősen növeli a terhességi magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A terhességi cukorbetegségnek általában nincsenek tünetei, ám komoly veszélyt jelent mind a kismama, mind a baba egészségére. Az átmeneti diabétesz magas születési súlyt és a baba belső szerveinek megnagyobbodását okozhatja, a 12. hét után pedig koraszüléshez vagy vetéléshez is vezethet. A terhességi cukorbetegségben szenvedő nők 20-50 százalékánál 2-es típusú cukorbetegség alakul ki a szülést követő 5-10 éven belül.

Magyarországon a terhességek 4-6 százaléka során diagnosztizálják a kezelőorvosok a gesztációs cukorbetegséget, de az előfordulás gyakorisága évről évre növekszik. Hazánkban 2004 óta kötelező cukorterheléses vizsgálatot is végeznek a terhesség 22-28. hetében, hiszen egy fennálló cukorbetegség az anya és a magzat egészségét is veszélyezteti.

A kialakulásért genetikai és életmódbeli tényezők egyaránt felelősek lehetnek. A túltáplálkozás, elhízás, mozgásszegény életmód és a finomított élelmiszerek fogyasztása mind emelik a terhességi cukorbetegség megjelenésének kockázatát. Az esetek többségében a terhességi cukorbetegség személyre szabott diétával, elegendő mozgással és rengeteg folyadék bevitelével jól kezelhető. Ritkán fordul csak elő, hogy inzulinkészítménnyel is ki kell egészíteni a terápiát. Az életmód újraszervezésében természetesen diabetológus és dietetikus szakértők segítenek a pácienseknek.

A terhességi cukorbetegség a babát is veszélyezteti. A babák esetében magzati túlnövekedés alakulhat ki, illetve fokozódhat a gyermekkori elhízás kockázata. A cukorbeteg kismamák babáinál jellemzőbb a magas születési súly és a szervek túlnagyobbodása is. A várandósság alatti cukorbetegség nem megfelelően kezelve sokszorosára növelheti a magzatnál a fejlődési rendellenességek esélyét, valamint gyakoriak az inzulinproblémák is az ilyen újszülötteknél, hiszen a kismama magas vércukorszintjének kompenzálása miatt a gyermek szervezete hozzászokik a megnövekedett inzulintermeléshez.

A személyre szabott terhességi cukorbetegség mintaétrend mellett az aktív életmód kialakításában is hozzájuk lehet fordulni tanácsért. Az étrend általában könnyen betartható, nem jár drasztikus lemondásokkal. Elsődleges célja az egészségmegőrzés, a diétát pedig érdemes folytatni a baba megszületése után is.

tags: #kismama #napi #ajanlitt #kaloria #bevitel