Az ápolási díj egy fontos szociális támogatás Magyarországon, amely a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg hozzátartozóikat otthonukban gondozó személyeknek nyújt pénzügyi segítséget. Ez az ellátás biztosítja, hogy a gondozók - akik gyakran teljes munkaidőben nem tudnak dolgozni - anyagi háttérrel rendelkezzenek, miközben szeretteikről gondoskodnak.

Ma Magyarországon több mint 50 ezer személynek jár az ápolási díj valamelyik fajtája. Ezen belül 17 ezer fő számára utal a kormány rendszeresen gyermekek otthongondozási díját (GYOD), amely 2019-ben került bevezetésre, míg 33 ezer ember részesül ápolási díjban minden hónapban.
Az ápolási díj fajtái és összegei
Az otthonápolással kapcsolatos állami támogatásnak három fajtája van:
- Alapösszegű ápolási díj: Akkor jár, ha valaki 18 év alatti tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos rokon rendszeres otthoni ápolását és gondozását végzi.
- Emelt összegű ápolási díj: Annak a hozzátartozónak jár, aki fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi otthonában.
- Kiemelt ápolási díj: Akkor jár, ha az ápolt 18. életévét betöltött, megváltozott munkaképességű személy, akinek egészségkárosodása jelentős és önmagát nem vagy csak segítséggel képes ellátni. A 18. életévét be nem töltött (vagy 18. életévét betöltött, de tanulmányokat folytató) személy után is járhat kiemelt ápolási díj, ha állapotára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Kiemelt ápolási díjra akkor jogosult valaki, ha az ápolt hozzátartozója önellátásra képtelen, egészségkárosodása jelentős.
Az ápolási díj havi bruttó összege az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeghez igazodik. 2026-ban az ápolási díj összege emelkedik, a központi költségvetés által meghatározott alapösszeg növekedésének megfelelően.

Ápolási díj összege 2026-ban - bruttó és nettó havi összeg
| Ellátás típusa | Százalékos mérték | Havi bruttó összeg | Havi nettó összeg* |
|---|---|---|---|
| Alapösszegű ápolási díj | 100% | 51.760 forint | 46.584 forint |
| Emelt összegű ápolási díj | 150% | 77.640 forint | 69.876 forint |
| Kiemelt ápolási díj | 180% | 93.170 forint | 83.853 forint |
* A nettó összeg a 10% nyugdíjjárulék levonásával számított érték. Más levonás nem terheli az ápolási díjat.
A GYOD, azaz a gyermekek otthongondozási díja változatlanul havi bruttó 200.000 forint, több gyermek esetén pedig 300.000 forint.
Jogosultsági feltételek
Az ápolási díj megállapítása szempontjából kizárólag nagykorú hozzátartozó jogosult a támogatásra, aki tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy ápolását végzi otthoni körülmények között. Hozzátartozónak minősülnek: házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott gyermek, mostoha gyermek és nevelt gyermek, örökbefogadó szülő, mostoha szülő és nevelőszülő.
Súlyosan fogyatékos személynek tekinthető például az a személy, aki nem lát, nem hall, súlyos értelmi fogyatékos vagy végtaghiányos, amely miatt önmagát nem képes ellátni. Tartós betegségről pedig akkor beszélhetünk, ha előreláthatólag három hónapnál hosszabb ideig fog az illető személy ápolásra szorulni.

Ki nem jogosult ápolási díjra?
Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha:
- az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve ha:
- a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
- az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
- a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg;
- rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a Szoc-tv. 42. §-ának (4) bekezdése szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak;
- szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója;
- keresőtevékenységet folytat, és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.
Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.
Az igénylés menete
Az ápolási díj iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnál. Az ellátás igényléséhez rendszeresített formanyomtatvány letölthető a kormányzati portálokról, továbbá a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok honlapjáról. Az igénylés személyesen vagy online is benyújtható a megfelelő nyomtatványon keresztül.

Az ápolási díj megállapítása iránti eljárásban állapotvizsgálat keretében történik meg az ápolt személy ápolási, gondozási szükségletének megállapítása, melyet a járási hivatal által felkért szakértő végez el. Alapösszegű és emelt összegű ápolási díj igénylése esetén csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt személy tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos.
A kiemelt ápolási díj megállapítása iránti eljárásban a kiemelt ápolási szükségletet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek esetében a szakorvos igazolja; helyszíni vizsgálatra ez esetben nem kerül sor.
Az ápolási díj folyósítása és megszüntetése
Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít, amennyiben a díjban részesülő személy nyugdíjjárulékot fizet az ellátás után. Ez a kötelezettség nem vonatkozik azokra, akik saját jogú nyugdíjban részesülnek vagy elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az ápolási díj folyósítása nemcsak nyugdíjjogosultságot biztosít, hanem egészségügyi szolgáltatásra is jogosít.
Az ellátásra való jogosultság feltételeit a járási hivatal kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.
Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:
- az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
- az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
- az ápolt személy meghal (a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával),
- az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
- a jogosultságot kizáró bármely körülmény bekövetkezik,
- azt az ápolást végző személy kérte (a kérelemben megjelölt időponttól, vagy - időpont megjelölésének hiányában - a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával).
Kapcsolódó jogszabályok
- a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 40-44. §
- a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 25-33. §
- a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló 82/2013. (XII.29.) EMMI rendelet