A pedagógusok és a köznevelésben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak szabadságának kiadása a köznevelési intézményekben gondos munkáltatói tervezést igényel. A 2024. január 1-jétől hatályos jogszabályok jelentős változásokat hoztak a szabadságolási rendben, különösen a pótszabadságok és a szülői szabadság tekintetében. Jelen cikk részletesen bemutatja ezeket a szabályokat, kitérve a munkáltatói és munkavállalói jogokra és kötelezettségekre.
A pedagógusok szabadságolása 2024-től
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.) 90. §-a szerint 2024. január 1-jétől megszűnt a pedagógus pótszabadság, és az alapszabadság (a korábbi pedagógus pótszabadság beolvasztásával) 50 napra emelkedett. A Púétv. 91. §-a kötelezővé teszi a munkáltató számára, hogy a szabadságot az iskolai (nyári, tavaszi, őszi, téli) szünetekben, óvodában pedig a július és augusztus hónapokban adja ki.
A munkáltatói szabadságkiadás és a munkavállalói kérés
A Púétv. 91. § (2) bekezdése szerint a szabadság kiadási időpontját a munkáltató határozza meg, de döntése előtt meg kell hallgatnia a foglalkoztatottat. Ez azt jelenti, hogy téves az a gyakori szóhasználat, amely a „kiveszem a szabadságot” fordulatot alkalmazza, hiszen a szabadság kiadásának joga egyértelműen a munkáltatót illeti meg. A foglalkoztatott meghallgatásának kötelezettsége azonban lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett előre jelezze, mely időszakban szeretné a szabadságát vagy annak egy részét igénybe venni.
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókra 2024. január 1-től már a Púétv. idézett rendelkezése az érvényes, mely alapján a foglalkoztatott jogosult arra, hogy minden naptári évben hét munkanap szabadság kiadásának időpontját maga határozza meg. Ezzel kapcsolatos kérését legalább öt munkanappal korábban be kell jelentenie a munkáltató számára. Az így jogszerűen benyújtott kérést a munkáltatónak teljesítenie kell, mérlegelési joggal nem rendelkezik ebben a kérdésben.
A 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (Vhr.) 35. § (1) bekezdése előírja, hogy a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal köteles közölni. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kérelmére kiadott szabadságnál ennél rövidebb határidő is alkalmazható.
Munkavégzés az alapszabadság terhére
A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az ötven napos alapszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot munkavégzés céljára igénybe vegyen a Púétv. 90. § (3) bekezdése szerint. Ez a rendelkezés mind a pedagógusokra, mind pedig a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozókra vonatkozik.
Az így igénybe vett napokra a munkáltató kizárólag nevelési-oktatási feladatokat vagy továbbképzést határozhat meg. Nem lehet például igénybe venni az érintett munkáját szertárrendezés, óvodai eszközök karbantartása, pedagógiai dokumentumok készítése és más, nem a fenti csoportokba tartozó feladatok elvégzésére.
Ha egy pedagógus élve a Púétv. 91. § (3) bekezdésében meghatározott jogával hét munkanap, de akár egy munkanap szabadságot a szorgalmi időszakban (óvodákban a július-augusztusi időszaktól eltérően) vesz igénybe, akkor számolnia kell azzal, hogy „cserébe” a munkáltató az alapszabadságából akár tizenöt munkanap munkavégzésre is beoszthatja. Ebben az esetben nem érvényes a 90. § (3) bekezdésének a) és b) szakaszában a tevékenységre vonatkozó korlátozás, tehát az érintett bármilyen - munkakörébe tartozó - szakmai tevékenységre beosztható.
Fontos, hogy az alapszabadság egy részének igénybevételét feltétlenül írásban kell közölni a foglalkoztatottal, az igénybe vett szabadságnapok számának és időpontjának pontos megjelölésével. A döntés a munkáltató mérlegelésén, az intézményben elvégzendő feladatok minőségén és mennyiségén múlik.
Állampolgári ismeretek pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak (2024)
Pótszabadságok és szülői szabadság
A Munka Törvénykönyve hatályos szabályai szerint a munkavállalót gyermekére tekintettel két jogcímen illeti meg pótszabadság: mindkét szülőt a gyermeke életkora, illetve az apát a gyermek születésének ténye alapján. Emellett 2023. január 1-jétől bevezetésre került a szülői szabadság is.
Gyermekek után járó pótszabadság
A Munka Törvénykönyve 118. § (1) bekezdése határozza meg a munkavállalónak járó gyermekes pótszabadság mértékét:
- egy tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után kettő,
- két tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után négy,
- kettőnél több tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.
A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A pótszabadságot nem kell időarányosítani annak megfelelően, hogy a gyermek az év melyik szakában született.
Ki jogosult a gyermek utáni pótszabadságra?
A gyermek utáni pótszabadság a gyermek szülőjét illeti meg. Szülőnek minősül:
- a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,
- aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
- a gyám, a nevelőszülő és a helyettes szülő.
2012. január 1-je óta a gyermek utáni pótszabadság mindkét szülőt megilleti külön-külön, ezért nem szükséges nyilatkozniuk arról, hogy melyikük vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében. Elvált szülőknek is jár pótszabadság a gyermekek után, függetlenül attól, hogy a saját háztartásukban nevelik-e őket. A gyermek utáni pótszabadság az örökbefogadót, a nevelőszülőt és a gyámot a vér szerinti szülővel azonos módon illeti meg.
Fogyatékos gyermekre tekintettel járó plusz pótszabadság
A fogyatékos gyermekre tekintettel a pótszabadság az általános mértéktől eltérően, emelt mértékben jár, fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. A Munka Törvénykönyve 294. § (1) c) pontjában meghatározott fogyatékos gyermek fogalma a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényre hivatkozik, amely az emelt összegű családi pótlékra jogosító betegségeket és fogyatékosságokat veszi alapul.
Az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azokat a betegségeket és állapotokat, amelyek jogosultságot adnak emelt összegű családi pótlékra, és a gyermek fogyatékosságára tekintettel évenkénti két nap plusz pótszabadságra.
A pótszabadságra való jogosultság megállapításánál a munkáltatónak azt kell vizsgálnia, hogy a gyermek után folyósítanak-e magasabb összegű családi pótlékot, nem pedig a gyermek egészségi állapotát.
Az apa gyermek születése esetén járó pótszabadság
2013. január 1-jétől az apasági munkaidő-kedvezmény helyét az apasági pótszabadság jogintézménye vette át. Ennek mértéke:
- egy gyermek esetén öt munkanap,
- ikergyermekek születése esetén hét munkanap.
A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetve elhalálozik. A pótszabadságot legkésőbb a gyermek(ek) születését követő második hónap végéig a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Nem kell időarányosítani, akkor sem, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik vagy szűnik meg.
A munkavállalónak a pótszabadság igényléséhez be kell mutatnia a munkáltató számára a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkoznia arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, nem szüntette meg.
Szülői szabadság
A Púétv. 90. § (4) bekezdése szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A Púétv. 106. § (4) bekezdésének elrendelése alapján a szülői szabadság tartamára a szülő a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett GYED vagy GYES összegével.
A szülői szabadság munkahelyváltáskor a szülő személyéhez „tapad”, akár több munkaviszonyon átívelő módon. Szabadságmegváltásra itt kifejezetten nincs lehetőség. Az fel nem használt szülői szabadság el is tud enyészni, annak kiadásának időbeli eltolása nem lehetséges. A szülői szabadság ideje felmondási tilalmi időszaknak számít, tehát annak ideje alatt munkáltatói felmondás a munkavállalóval nem közölhető.
Szabadság kiszámítása tartós távollét esetén
Az intézményben történő aktív munkavégzéstől több évig elszakadó foglalkoztatottak szabadságának előrelátó tervezése, a számukra járó szabadság kiszámítása és kiadása nagyon fontos tényező a pedagógusok és egyéb köznevelési foglalkoztatottak fizetés nélküli szabadságról történő visszatérésének és tényleges munkába állásának tervezésekor. A Púétv. 93. §-a úgy rendelkezik a szülési szabadságról, hogy az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből legalább két hetet köteles igénybe venni.
Példák a szabadság számítására
Egy gyermek születése esetén
Tegyük fel, hogy a gyermek születésének időpontja 2023. október 1. Az anya szülési szabadsága 2023. október 1-jétől 2024. március 18-ig tart. Ezt követően az anya 2024. március 19-től gyermeke otthoni gondozása céljából igénybe veszi a fizetés nélküli szabadságot. Ennek első hat hónapja, azaz a 2024. március 19-től 2024. szeptember 19-ig terjedő időszak a Púétv. 90. § (2) bekezdés d) szakasza alapján munkában töltött időnek minősül.
Ha a gyermek hároméves korának betöltését követően 2026. október 2-án vissza kíván térni a munkavégzéshez, akkor a foglalkoztatottnak úgy kell számolnia, hogy a munkáltatónak még ki kell adnia számára a szülési szabadságra és az azt követő hat hónapra járó 38 nap szabadságot. Az aktív jogviszony helyreállása, azaz 2026. október 2-től az anya már nincs fizetés nélküli szabadságon, hiszen szabadságát tölti, azaz jár számára a 2026. október 2-től 2026. december 31-ig tartó 91 napra jutó időarányos szabadság, azaz 91/365 * 50 nap, azaz 12 nap.
Vagyis 2026. november 26. helyett csak 12 munkanap elteltével, azaz 2026. december 12-én állhat ténylegesen munkába. Természetesen - tekintettel a közelgő karácsonyi ünnepekre - ilyenkor racionális munkáltatói döntés (és foglalkoztatotti igény), hogy a munkáltató a karácsonyt megelőző és követő néhány napra és a szilveszterig tartó időszakra biztosítsa a szabadságot.
Két gyermek születése esetén
Tekintsünk egy másik példát két gyermek születése esetére. Az első gyermek születésének időpontja 2022. június 1., a második gyermek születése 2023. október 1.
Az első gyermek születésekor (2022):
- Szülési szabadság: 2022. június 1-jétől 2022. november 16-ig (168 nap).
- Fizetés nélküli szabadság első hat hónapja: 2022. november 17-től 2023. május 17-ig (183 nap, ebből 2023-ra 137 nap).
- A 2022-re és 2023. május 17-ig járó szabadság (egy gyermek után évi 48 nap pótszabadsággal) időarányos része: 502/365 * 48 nap, azaz 66 nap.
A második gyermek születésekor (2023):
- Szülési szabadság: 2023. október 1-jétől 2024. március 18-ig (168 nap).
- Fizetés nélküli szabadság első hat hónapja: 2023. március 18-tól 2023. szeptember 17-ig (ez a 2023. május 17-ig terjedő fizetés nélküli szabadságra vonatkozó időszakot metszi, ezért a számítás bonyolultabbá válik, a szöveg alapján a 2023-ra eső rész a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjából).
- A 2023. május 18-tól 2024. március 18-ig tartó időszakra járó szabadság (két gyermek után immár évi 52 nap pótszabadsággal).
Ha az anya a második gyermekének hároméves korát követően, tehát 2026. október 2-től kíván visszatérni a munkavégzéshez, akkor a felhalmozódott öt hónap szabadsága mellett a munkáltatónak azzal is kell számolnia, hogy 2026-ra, tehát az október 2-től december 31-ig tartó 90 napra a foglalkoztatott számára még jár a 90/365*50 nap, azaz 12 nap további szabadság, amelyet szintén ki kell adnia. A fizetés nélküli szabadság 2026. október 1-jét követő megszüntetésekor az aktív jogviszonyba történő visszatéréskor tehát még 113 + 12 nap, azaz 125 nap szabadság jár a foglalkoztatott számára, amely 5,7 hónapot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a szabadság lejáratát követő tényleges munkába állás időpontja hozzávetőlegesen 2027. március 23. lesz.
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer jogi háttere
Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról részletesen szabályozza a gyermekvédelmi rendszer működését, a gyermekek jogait és az ellátások igénybevételét. Fontos, hogy a gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez.
A törvény 5. §-a meghatározza a fontosabb fogalmakat, mint például a "fiatalkorú", "fiatal felnőtt", "gyermek hozzátartozói", "gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység", "gyermeki jogok", "ellátás", "természetbeni ellátás", "gyámhatóság", "gyermekvédelmi gondoskodás", "veszélyeztetettség", "várandós anya válsághelyzete", "tartós betegség", "fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt", "fenntartó", "családbafogadó gyám", "személyazonosító adat", "megelőző pártfogó felügyelő".
A gyermekvédelmi rendszerben dolgozókkal szembeni elvárások is szigorúak. A 10/A. § (1) bekezdése szerint nem foglalkoztatható az, aki büntetett előéletű, vagy akinek a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította bizonyos bűncselekmények miatt.
A gyermekvédelmi intézményekben foglalkoztatott személyek alkalmasságát pszichológiai alkalmassági vizsgálattal ellenőrzik, és életvitelüket is vizsgálhatják. Amennyiben a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott valaki, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni végkielégítés nélkül.
tags: #kisgyermeknevelo #potszabadsag #jogtar