A kisgyermeknevelés és gondozás szakmai alapjai

A kisgyermekgondozó, -nevelő kiemelkedő szerepet játszik a legkisebbek, az újszülöttkortól hároméves korig terjedő korosztály gondozásában és nevelésében. Munkáját speciális gyermekintézményekben (pl. bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, alternatív napközbeni ellátás) végzi, ahol a gyermekek napirendjét a szükségleteik figyelembevételével követi. A kisgyermekgondozó, -nevelő elsődleges feladata a kisgyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, valamint a harmonikus fejlődésük támogatása.

A képzés célja csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére, fejlődésének segítésére. Átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermeknevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni. Képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre.

Olyan pedagógiai szakember, aki fejlesztési és nevelési módszerek alkalmazásával a csecsemő kortól a 3 (legfeljebb 5) éves korig terjedő életszakaszban ellátásra szoruló csecsemők és kisgyermekek gondozását és fejlesztését képes ellátni. Komplex gondozási, pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi ismeretek birtokában segíti a korosztály egészséges testi, érzelmi, kapcsolati és beszédkészségének, illetve értelmi képességeinek a fejlődését, szocializációját, valamint támogatja a kisgyermekes családok nevelési tevékenységét.

A kisgyermeknevelő feladata, hogy olyan derűs, biztonságos légkört teremtsen, ahol a gyermekek jól érzik magukat, lehetőséget kapnak a társas kapcsolatok megtapasztalására, a közös élményekre. A gyermek a játékon keresztül ismerkedik a világgal, olyan környezetet kell köré teremteni, melyben tevékenykedhet, felfedezhet, hogy ismereteit gyarapítsa.

A kisgyermeknevelő képzése és kompetenciái

A kisgyermekgondozó, -nevelő szakma a szociális ágazat 5 éves technikumi képzésén sajátítható el. A képzés első két éve a szociális ágazati alapoktatást foglalja magába, ami írásbeli és gyakorlati ágazati alapvizsgával zárul. A képzés része a 200 óra egybefüggő szakmai gyakorlat, melyet a 12. évfolyamon teljesítenek a diákok. A képzés érettségivel és szakmai vizsgával zárul.

A tanulmányaid során intézményenként eltérően 15-18 kredit értékben szerezhetsz olyan specializációs ismereteket, amelyek az intézményes kisgyermekellátás, innováció a kisgyermeknevelés területén, a családi nevelés támogatása, gyermekvédelem, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, művészeti nevelés kisgyermekkorban, kora gyermekkor és idegen nyelv, inter- és multikulturális nevelés területeken nyújtanak többlet tudást.

A szakmai gyakorlat ebben a képzésben 30 kreditet ér, vagyis egy teljes félévnyi kreditnek felel meg. A szakmai gyakorlat részét képezik a csoportos és egyéni intézményi gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása, valamint az összefüggő komplex gyakorlat. Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható oly módon, hogy az egyes szakaszok 2 hétnél rövidebbek nem lehetnek. A komplex szakmai gyakorlat csak bölcsődében, mini bölcsődében teljesíthető.

A csecsemő- és kisgyermeknevelő szakember feladata a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, nevelése, fejlődésének segítése. Ezzel a végzettséggel a leggyakrabban betöltött munkakörök a csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, a szociális segítő, a szociális gondozó, az általános irodai adminisztrátor és a gyermekfelügyelő, dajka.

A kisgyermeknevelő képzése olyan intézményekben is elérhető, ahol korábban csak középfokú végzettséggel dolgoztak. A koragyermekkori nevelés és fejlesztés jelentősége egyre erőteljesebb társadalmi és képzési támogatást kap.

A bölcsődei nevelés és gondozás fontossága

A bölcsőde célja, hogy az ún. napközbeni ellátás keretében biztosítsa a 20 hetes-3 éves korosztály felügyeletét, gondozását, nevelését. A bölcsődében rendkívül fontos a szülővel való bizalmi, partneri kapcsolat kialakítása a gyermek harmonikus fejlődéséhez. A szülő ismeri a legjobban a gyermeket, ő tudja azokat az ismereteket a gyermekről átadni a kisgyermeknevelőnek, melyek az egyéni bánásmód kialakításához szükségesek.

A bölcsődében törekszünk arra, hogy az életkornak megfelelő, változatos és minél egészségesebb ételeket adjunk a gyerekeknek. Nagy hangsúlyt fektetünk a szabad levegőn tartózkodásra, a mozgásra, a mozgásfejlesztésre. Az egészségnevelés az egyén egészséges életmód felé való irányítása. Megtanítani, megmutatni azt, hogy mit tehet az egészsége, és a betegségek megelőzése érdekében. Az egészségnevelés a családban kezdődik, majd a közösség, a kortársak, a média is befolyásolja. A bölcsődében igyekszünk megismertetni a gyermekeket a helyes kultúrhigiénés szokásokkal, és a prevenciós feladatokba bevonunk gyermekorvost, gyermekfogszakorvost is.

A koragyermekkori fejlesztés nemzetközi háttere

Az OECD országokban egyre növekvő politikai figyelem irányul a kisgyermeknevelésre, gondozásra, a gyermekek tanulására. A gyermekek napközbeni ellátását (bölcsőde, családi napközi) és az óvodai nevelést nem csak a női munkaerő-piaci esélyegyenlőség egyik feltételének tartják, hanem a gyermek szempontjából az egész életen át tartó tanulás megalapozásának tekintik a korai fejlődési szakaszt.

Az OECD Oktatási Bizottsága 1998-ban indította útjára „A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálatát” (Thematic Review of Early Childhood Education and Care [ECEC] Policy). A vizsgálat kitér az iskolaköteles életkornál fiatalabb gyermekek számára létrehozott valamennyi nevelési és ellátási formára. Az áttekintés születéstől az iskolaköteles korig kíséri figyelemmel a gyermekeket. Dokumentálja a kisgyermekellátás és -nevelés megvalósításának változatosságát, elemzi a témával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, és javaslatokat fogalmaz meg az adott társadalmi-gazdasági környezetben alkalmazható fejlesztésekre vonatkozóan.

1996-ban az OECD oktatási miniszteri találkozó témája Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása volt. A miniszteri értekezlet zárónyilatkozata elsődleges célként jelölte meg a kisgyermekellátás és -nevelés színvonalának és hozzáférhetőségének javítását, a családokkal való szoros együttműködést. A miniszterek leszögezték, hogy az egész életen át tartó tanulás nem az iskoláskorral kezdődik, és elismerték a kisgyermekkori gondozásnak és nevelésnek az egész életen át tartó tanulás megalapozásában való fontosságát.

Főbb nevelési területek és módszerek

A kisgyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a kisgyermeknevelő elfogadó, empatikus, hiteles nevelői magatartása. A bölcsődei nevelésben figyelembe kell venni a kisgyermek spontán érésének, egyéni fejlődésének ütemét, a pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, kompetenciáját, nemzetiségi/etnikai, kulturális és vallási hovatartozását. A fejlődés ütemét mindig magához a gyermekhez viszonyítva kell megítélni.

A gondozási helyzetek megvalósulása során a nevelésnek és a gondozásnak elválaszthatatlan egységet kell alkotnia. A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei nem korlátozódhatnak a gondozási helyzetekre. A fiziológiás szükségletek kielégítése megteremti a magasabb rendű szükségletek kielégítésének feltételeit.

A korai életévekben alapozódnak meg a kognitív, érzelmi és társas kompetenciák, ezért támogatásuk kiemelt jelentőséggel bír a bölcsődei nevelésben. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a kisgyermek a játékon, a gondozási helyzeteken és egyéb tevékenységeken keresztül ismeretekhez, élményekhez, tapasztalatokhoz jusson, átélhesse a spontán tanulás örömét, megerősödjön benne a világ megismerésének vágya. Kíváncsiságának fenntartásával, pozitív visszajelzések biztosításával segíteni kell önálló kezdeményezéseit, megteremtve ezáltal az egész életen át tartó tanulás igényének, folyamatának biztos alapjait.

Főbb nevelési területek és módszerei: beszéd- és játéktevékenység, ének-zene, mozgásos és alkotótevékenységek, mese, vers, báb.

tags: #kisgyermeknevelo #es #gondozasa #konyv