Az újszülött érkezése egy család életében mindig nagy izgalommal és rengeteg új teendővel jár. Az első hetek leginkább a túlélésről szólnak, de tele vannak szeretettel, örömmel és izgatottsággal. Sok szülőnek új kihívásokkal kell szembenéznie, hiszen temérdek új dolgot kell elsajátítani. Az új családtag alvási ütemtervének kitalálása, a szoptatás vagy a legjobb tápszer kiválasztása kulcsfontosságú lehet, és a partner támogatása ebben rengeteget segíthet.
A pennsylvaniai gyermekorvos, Steph Lee szerint az első néhány hét a megfelelő táplálási ütemezésről és annak állandósításáról szól, hogy a baba visszanyerje születési súlyát. „Ha egy anya szoptat, a lehető leginkább hidratáltnak és kipihentnek kell lennie - még akkor is, ha csak 20 percre veszi át apa a kicsit, hogy anya szundizzon picikét napközben. Vagy előre előkészített ételt csinál a családnak” - mondta Dr. Lee.
Néha a kultúránk azt a látszatot kelti, mintha a segítségkérés bűn lenne, mintha ez valahogy a kudarc beismerése lenne. De most szültél egy picike embert, és a testednek időre van szüksége, hogy felépüljön és pihenjen. Tomika Bryant kétgyermekes anyuka mesélte: „Az első babánknál rájöttem, hogy a férjem segítőkész akar lenni, de nem tudta, hogyan, és újdonsült anyaként úgy éreztem, mindent nekem kell megtennem.” Miután abbahagyta a „szupermama szindrómát”, gyorsan összeállítottak egy ütemtervet a feladatok megosztására.
Bár az édesapák szívesen segítenének, nem biztos, hogy tudják, mit kell tenniük. Bár nem várhatod el, hogy a párod gondolatolvasó legyen, néhány dolog nagyon alapvető kellene legyen mindenki számára. Amiyah Martin vállalkozó rájött, mire van szüksége a férjétől: „Szükségem volt rá, hogy hozzon enni és segítsen annyit, hogy néha pihenhessek kicsit” - mondta. „A babáért csináltam mindent, tehát ő volt a felelős, hogy segítsen nekem.” Jessica Eastman Stewart hozzátette: „A férjem a mellszívó és a tartozékok őre volt. Minden használat után megtisztította őket, ügyelve, hogy visszahelyezze immár tisztán arra a helyre, ahol pumpálni fogok.”
Ha vannak idősebb testvérek, akik nem elég nagyok ahhoz, hogy gondoskodjanak magukról, akkor a partnered lehet az, aki megadja nekik azt a figyelmet, amire szükségük van. Mindenki látni akarja az újszülöttet, de néha nem tudják, mikor mehetnek nálatok. És bár értékeled az ételt vagy az ajándékokat, néha csak egy szundira vágysz. A háztartás gondozása sok időt és energiát igényel, és néha éppen a kapacitásunk határán vagyunk. Ne feledd el, a partnered is ember. Ahogy te sem vagy emberfeletti, úgy a párod sem.
Az apa-baba kapcsolat kialakulása egészen más szinteken zajlik és időben el is tolódhat. Az anya és a baba közötti kapcsolat természetesnek érezhető rögtön a fogantatás után, hiszen az édesanya a szíve alatt hordja a gyermekét és majd az emlőjéből tudja táplálni, tehát a testi kontaktus azonnali. Az édesapáknak ez természetüknél fogva nem adatott meg, de ők is érezhetik ezt a nagyon szoros kezdeti kapcsolatot, csak más módon.
Általában a szenzitívebb édesapák azonnal ráéreznek arra, hogy hogyan kapcsolódjanak a magzattal is. Énekelnek neki, simogatják a kismama hasát és beszélgetést kezdeményeznek a csöppjükkel. Míg más édesapáknak ez idegen lehet elsőre. Férfi-női szerepek a szülővé válással változhatnak. Védőnői tapasztalatok alapján fontosnak tartom megemlíteni, hogy szem előtt kell tartania egy párnak, hogy ők a férfi és a nő, nemcsak szülők. Ez az egyik alapja annak, hogy a babák mindkét szülővel tudjanak kapcsolódni. Attól még, hogy anyává és apává vált 2 ember, a nő és a férfi szerepeknek is meg kellene maradnia, az intimitással egyetemben. Ha ezt meg tudja tartani egy pár, akkor tud igazán lelkileg és fizikális szinten is egyensúlyt teremteni a gyermeknek. A kapcsolatok ápolását szem előtt tartva minőségi időt kellene adniuk a szülőknek önmaguknak külön-külön, kettesben is és persze a gyerekekkel is.
A gyermekednek ugyanannyira szüksége van az apai mintára és kapcsolatra, mint az anyaira. Az apai minta alatt a szoros apa-baba kapcsolatot értem. A minőségi idő az apával már születéstől fogva fontos lehet a gyermek számára. Az érzelmi biztonságot ugyanis az apa jelenléte is biztosítja a kisdednek.
Milyen kapcsolódási lehetőségei vannak egy apának?
Egy apa másként kapcsolódik a gyermekkel. Sokszor játékosabb módon és elképesztően más kreativitással, mint egy édesanya. Ez főleg 1 éves kisgyermekkor utánra tevődik általában. Jó, ha az apuka is viszi a gyermeket sétálni, vagy ringatja, mesél neki mondókákat. Sőt, a babamasszázs egy kifejezetten jó lehetőség lehet arra, hogy az édesapa osztatlan figyelmet nyújthasson a csöppségének. Ez egy intimebb belső, mély kapcsolat kialakításának az alapja is lehet. A babamasszázs segítségével egy édesapa rá tud hangolódni a baba igényeire, finomságára és érzékenységére.
Az anya szerepe főleg a gondoskodás, az érzelmi biztonság megteremtése a gyermeke számára. Az apa pedig az, aki úgymond megmutatja a világot, „kiszakítja” a gyermeket a komfortzónájából, másként játszik és birkózik vele. Mindkét szerep más és más hatással van a gyermekre, és akkor tud igazán kiegyensúlyozottan fejlődni, ha mindkét szülő nagyjából egyformán kiveszi a részét a gondozásból és a maga módján játszik, kommunikál a fejlődésben lévő gyermekkel.
A kisfiú életében a fő példakép, akivé válni szeretne, az az apa. A kislánynak pedig az első „szerelem”, vagyis az első férfi minta, akihez kötődik, az édesapa.
Mit nyújthat a babamasszázs, ha kapcsolódásról van szó?
A babamasszázs elősegíti a szülő-gyermek közti kötődés erősödését, belső összehangolódását. Ilyen közös élménnyel napról napra jobban megtanulhatja kedves Édesapa megérteni a gyermeked jelzéseit, ha nincs olyan érzékelésed, mint az édesanyának van. A kezdetekben babád nem tudja elmondani, amit szeretne, hiszen csak sírással jelez, ha valami nem tetszik neki és mosollyal, ha igen. A kettő között is számos jelzése van egy csecsemőnek, amit az apukák is el tudnak sajátítani, ha ők masszírozzák gyermeküket. Ha időt szentelsz neki, érteni fogod, melyik sírás mit jelent és annak megfelelően tudsz reagálni a kisded igényeire.
A babamasszázs elején engedélyt kérünk a babától mindenre és figyeljük, hogy mit válaszol. Hiába hangzik furcsán, ha belegondolsz, attól, hogy másnak kedve van egy jó programhoz, nem biztos, hogy neked is jól esne. Különböző érzékenységgel születnek a gyermekek. A határokat meg kell figyelnünk és alkalmazkodnunk kell hozzá. Ha engedélykéréskor sír a babád, vagy elfordul tőled, jelezvén, hogy nem szeretne most masszázst, akkor tartsuk tiszteletben. Ilyen esetben később újra próbáljuk, hátha megjön a kedve. Ha viszont rád mosolyog, vagy ellazultnak látod őt, azt jelzi, hogy kezdődhet a masszázs!
Kedves Édesapa, kedvet kaptál a babád masszázsához? Ha nem vagy tag, akkor csatlakozhatsz az Anyák és Apák országos közösség FB csoporthoz, mely Magyarország mindkét szülőt szívesen fogadó közössége.
Hogyan tudnak az apák kötődni egy újszülötthöz?
Nos, ha újszülött édesapja vagy, ez a bejegyzés csak neked íródott. Olvasson tovább néhány tippért és javaslatért az újszülötthöz való kötődés legjobb módjairól. És minden olvasó anyuka bátran ossza meg férjével ezt a hasznos információt!
Hogyan építsünk kötődést az első pillanattól a babával?
Mindegy, hogy ez az első baba, vagy a negyedik, mindig nagyon fontos a kötődés. Az anyukák mindig különleges kapcsolatban vannak a babával, hiszen 9 hónapig a szíve alatt élt vele. Ezért is sok apa úgy érzi, hogy meg kell várnia, amíg a baba nagy lesz, hogy különleges kapcsolatot alakítson ki vele. A jó hír az, hogy az egész folyamatot az első pillanatban el lehet kezdeni, sőt, már a 9 hónap alatt is.
- Mindig vegye kézbe a babát: Bármilyen körülmény is legyen, mindig szánjon időt az Apuka arra, hogy a babát felvegye, beszéljen hozzá, vigasztalja, ha sír, szemébe nézve nyugtassa meg.
- Vegye át az Apuka az éjszakai műszakot: Az éjszakai műszak nem csak Anyunak szól; ez egy remek alkalom, hogy apa is kötődjön a babához. Az éjszaka csendjében ez a tökéletes alkalom arra, hogy magához szorítsa babáját, és tudassa vele, mennyire szereti őt.
- Nyugtassa meg a babát, amikor szüksége van rá: Fontos, hogy tudassa a Babával, hogy nem Anya az egyetlen, aki megadhatja neki, amire szüksége van. Ahelyett, hogy azonnal átadná a babát, amint sírni kezd, szánjon néhány percet arra, hogy egyedül próbálja megnyugtatni. A babát ringató mozdulatokkal közel tartva, általában meg lehet csinálni a trükköt. Ezzel tudatja a babával, hogy Apuka is lehet a kényelem forrása.
- Légy gyerekes a babával: A babák szeretik a fura arcokat és hangokat, ezért bohóckodjon neki minél többet, ettől a baba kacagni is kezd.
- Séta a babával: Fontos, hogy vigyük ki a kicsiket a szabadba. Ennek nem kell csodálatosnak vagy óriási kirándulásnak lennie: egy rövid séta is pont jó. A baba élvezni fogja az összes új látványt és hangot, amit a szabad levegő kínálhat. Amíg együtt vannak, mindig használjon babakocsit vagy hordozót, amely lehetővé teszi, hogy a baba egész idő alatt láthassa Önt.
- Pelenkázás: Lehet, hogy nem ez a legjobb módja a kötődésnek, de a babát naponta többször kell pelenkázni. Ez az az időszak, amikor beszélhet a babához, csiklandozhatja a baba lábujjait, ezáltal is élvezetesebbé téve a napi rutint.
- Legyen részese a lefekvés előtti rutinnak: Amikor megérkezik a családba a pici, beszéljék át a szülők a napi teendőket, ébredést, napközbeni feladatokat és a fektetést is. Néhány szórakoztató ötlet: a könyvek olvasása, dalok éneklése, ölelkezés, relaxáció.
- Énekeljen/olvasson fel mesét a babának: Hangodat hallja és felismeri a baba, ezáltal megnyugszik. Minél többet hallja a baba a hangodat, annál könnyebben felismeri azt, és megnyugvást talál benne. Ha közel tartja a babát éneklés vagy olvasás közben, ez elősegíti a kötődés élményét.
- Szánj időt kettőtöknek: Ha első alkalommal váltál apává, akkor meg kell tanulnod időt szakítani közös együttlétekre. Fontos, hogy szánj időt a kicsire, hogy erősödjön a kötődés.
- Babahordozó: Ahogy fentebb említettük, az Apukák is hordhatnak babahordozót! Az a megszokott, hogy az anya a mellkasához kötve sétál a babával, miközben intézkedik a ház körül. Most az Apukán a sor!
Apa végre hazajön a munkából, játszana a kicsivel, mire ő közli, hogy „csak anya” csinálhatja, csak ő fürdetheti meg és a többi. Mi ennek az oka? Miért taszítja el (látszólag) a kicsi az apát és ragaszkodik „csak anyához”? A „csak anya”-jelenség általában akkor jelentkezik, amikor a kisgyerek már elkezdett önállósodni és érdekelni kezdik anyán kívül mások is.
1. A 3 év alatti gyerekek még nem képesek tudatosan felidézni a szüleik emlékét, amikor elmennek, és nem tudják megnyugtatni magukat azzal, hogy anyára gondolnak (ezért is van szükségük átmeneti tárgyakra, plüssállatra, rongyira, cumira, ami megnyugtatja őket). Apa emlékét sem tudják felidézni, de mi felidézhetjük nekik napközben is, beszélhetünk nekik Apáról és arról, mit fogunk közösen csinálni, ha megjön, felhívhatjuk napközben is közösen Apát.
2. Az elválás fájdalmas dolog, és egy kisgyerek még nem tud ezzel az érzéssel mit kezdeni, ezért csak annyit mond „csak anya”. Azon, hogy pontosabban ki tudja fejezni, amit érez, az érzelmi intelligencia fejlesztése segíthet. Nevezzétek nevén az érzelmet, amit átél a kicsi, amikor történik („Tudom, hogy szomorú vagy, hogy apa elment, de uzsonna után megjön majd.” Érdemes mindig valamilyen fix napi eseményhez kötni Apa érkezését, így könnyebben megérti a kicsi, mire is számíthat).
3. Sok apuka sérelmezi, hogy a gyermek őt nem szereti, ezért nem akar vele lenni, és azt is furcsán fogadhatják, hogy a kisgyerek hisztizik, sír, amikor foglalkozni szeretne vele.
Az első dolog, hogy miután apa hazaért, nem kell erőltetni, hogy a kicsi játsszon vele. Legyen ott a közelben Apa, lássa őt a kicsi, szokja meg, így kis idő múltán már Apa is be tud vonódni a játékba.
A közös játék hidat ver a családtagok között. Játsszatok hármasban rendszeresen (labdagurítást, építőzést stb.), így észrevétlenül is épül a családi kötelék, és a kicsi kevésbé fogja úgy érezni, hogy csak anyára számíthat.
Apa is foglalkozzon sokat kettesben a kisgyerekkel, legyenek közös, rendszeres elfoglaltságaik, amiket lehet várni, amit csak ők ketten szoktak csinálni. Ez lehet közös kismotorozás, focizás, kutyasétáltatás, építőzés, játszótér vagy bármi, a lényeg, hogy rendszeresen legyenek olyan programok, amiket csak ők ketten csinálnak.
Az újszülött bőre rendkívül érzékeny, az első pár nap után gyorsan veszíthet nedvességtartalmából, szárazzá, hámlóvá válhat. Ápolására az első pillanattól nagy hangsúlyt kell fektetni, ugyanis az újszülött bőre a legnagyobb behatolási kapu a kórokozóknak. A születést követően már érdemes hypoallergén, jó minőségű fürdetőt és testápolót használni, melyekkel akár a későbbi ekcemás bőrelváltozások is megelőzhetők.
A gyermekorvosok által gyakran favorizált „gyógyszertári fürdető” valójában alkalmatlan és akár káros is lehet az újszülöttek ápolására. Csak két összetevőt emelnék ki: cetil-sztearil-alkoholt és metil-parahidroxibenzoátot tartalmaznak, melyek helyi bőrreakciókat és akár a későbbiekben jelentkező allergiás bőrtüneteket is okozhatnak. Tehát hagyjuk a régi berögződéseket, és az újszülött bőrét olyan készítménnyel ápoljuk, ami valóban alkalmas rá.
Sokan a heti kétszeri fürdetést javasolják újszülöttkorban, ugyanakkor magam részéről a napi rendszeres, néhány perces lemosást javaslom. Ezzel az újszülöttnél fix napi rutin alakítható ki, illetve a család a fürdetés alatt együtt lehet, közös élményt nyújthat, mellette pedig a gyermek is megszabadul a napi pelenkázás, nyáladzás és később az etetések okozta szennyeződésektől. A fürdőzést meleg helyen, biztonságos, újszülött fürdetésre alkalmas kádban kell lebonyolítani, és a fürdővizet a baba igényeihez érdemes beállítani.
Az első napokban a köldökcsonkra figyelni kell, hogy ne merüljön alá, száraz maradjon. Amennyiben víz érte, itassuk fel és töröljük szárazra. A fürdetés kezdetben nem több 2-3 percnél, a gyermek lemosása, gyengéd tisztítása után puha fürdőlepedővel a nedvességet felitatva (nem szárazra dörgölve) már krémezhető is. A köldök korszerű ellátása alatt a „tisztán és szárazon tartást” értjük, azaz a rutinszerű köldökkezeléshez semmilyen szer nem szükséges! Az újszülött köldökéhez mindig tiszta kézzel nyúljunk és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől is. A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek.
A kisfiúk fitymáját NEM SZABAD hátrahúzni erővel, csak annyira kell visszahúzni, amennyit enged. Orvosi vizsgálat akkor szükséges, ha a vizelet sugara nem egyenes (annyira szűk a rés), a fityma felpúposodik vizeletürítés kapcsán (ez egyébként gyakran segíti a letapadás oldását), vagy a terület livid, piros, gyulladt.
Általános érvényű szabály, hogy az újszülöttre mindig egy réteggel több ruha kell, mint amiben a felnőtt komfortosan érzi magát. Fontos a réteges öltöztetés, ugyanakkor figyelni kell, hogy jól szellőző, pamut ruházatot adjunk a gyermekre. Onnan tudható, hogy a gyermeknek melege van-e vagy esetleg fázik, hogy megtapintjuk a nyakát és hátát. Ha nyirkos, izzadt, akkor kevesebb ruházat elegendő, ha hűvös, akkor viszont jobban fel kell öltöztetni.
Normál időre és súllyal született újszülöttek esetén meleg hónapokban 7-10 naposan érdemes elkezdeni a levegőztetést, télen azonban javasolt megvárni a 2 hetes kort. Fontos a fokozatosság, kezdetben csak 10-15 percre nyissuk ki az ablakot, majd 2-3 hetesen vigyük ki a gyermeket ugyancsak fokozatosan a szabad levegőre. A huzattól minden formában óvjuk a gyermeket! A baba fejére sapka ajánlott kb. egy éves korig minden évszakban és utána is a meleg, és természetesen a hideg ellen.
2 hónapos korig, azaz az első kötelező oltásokig nem érdemes a nagyobb családdal találkozni és közeli hozzátartozók is csak messziről nézzék a gyermeket az első hetekben.
Az újszülött altatása a napi rutin nagyon fontos része. Nem szükséges egész nap görcsösen tartani az időpontokat, de a fürdetés és altatás idejét érdemes tartani. Az újszülöttet saját kiságyban, megfelelő keménységű matracon (ne süllyedjen be a matrac a baba alatt) kell fektetni. A szülőkkel való együtt alvás orvosi szempontból nem ajánlott, illetve a szakmai irányelvek a háton alvást javasolják, ugyanis a hason altatás növeli a bölcsőhalál előfordulását. A hason alvás viszont kedvezőbb a hasfájós csecsemőknek, nyugodtabb alvást eredményez és a mozgásfejlődés szempontjából is pozitívabb hatásokkal bír.
Az anyatejes táplálás fontosságát azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az újszülött és édesanyja számára is az igény szerint szoptatás (iszsz) a legelőnyösebb, nem érdemes görcsösen ragaszkodni a 2-3 óránkénti etetéshez. Az érett gyermek jelzi az igényeit, mikor éhes, nem szükséges éjszaka sem ébresztgetni még az első hetekben sem. Kivétel, ha koraszülött a csecsemő, valamilyen betegségben szenved vagy besárgult és aluszékony.
Az első hétre a gyermek napi folyadékigénye kb. 150 ml/kg-ra tehető, amit az étkezések alkalmával 24 óra alatt visz be: így pl. egy 3,8 kg-os, egy hetes újszülött napi igénye 570 ml, amit ha 8x eszik, kb. 70 ml-nek felel meg egy alkalomra. Ezt persze rugalmasan kell kezelni, lesz olyan amikor a baba 100 ml-t szopik, majd következő alkalommal csak 50 ml-t kér. Az anyatejes táplálást érdemes forszírozni, még ha kezdetben nehézségek is adódnak, erre kiválóan alkalmas szoptatási tanácsadó felkeresése vagy a védőnővel való konzultáció, esetleg a nyelv lenövésére gondolni, ha a baba ügyetlen, mert ez is gyorsan orvosolható.
D-vitamin: a megfelelő csontfejlődés biztosításának elengedhetetlen vitaminja, ugyanakkor számos egyéb jótékony hatása is előtérbe került, pl. kiváló immunerősítő. Napi adagolása szükséges az újszülöttek esetében, mely a hazai forgalomban lévő készítményeknél 1 cseppet (4-500 NE) jelent. A D-vitamin folyamatosan adagolható kisgyermekkorig, napi adagja 500-1000 NE. Kezdése a magyar gyakorlatban 2 hetes kortól ajánlott.
K-vitamin: a véralvadási zavarok elkerülése miatt szükséges a K-vitamin adagolása születéstől kezdődően. Jellemzően az első adagot az újszülött az első életnapon megkapja, majd egy hetesen egy ismételt adag következik, mely után havonta szükséges a készítmény adagolása (1 ampulla = 2 mg) otthon, szájon keresztül, amíg az anyatejes táplálás van nagyobb arányban. Teljesen tápszeres csecsemőknél az egy hetesen beadott adag után már nem kell további K-vitamin, ugyanis a tápszerek tartalmazzák a szükséges mennyiséget.
Az apaság új kihívások elé állít, teljesen új területe az életednek? Jó helyen jársz. Egyre elfogadottabb, hogy az apák a gyermek születésétől kezdve a családi csapat részeként dolgoznak. Már nem távoli passzív „árnyékfigurák” a gyermek életében, hanem részesei a babájuk mindennapjainak.
A férfiak többsége jó problémamegoldó képességekkel rendelkezik, kreatívan kitalálnak sok mindent. Ha egy feladattal kerülnek szembe, akkor komoly energiákat fordítanak annak megoldására. Azonban a gyerekek esetében ez a gondolkodás kevéssé sikeres. A babák sajátos „működési móddal” rendelkeznek. Ezért sokat segít a normál fejlődési szakaszokra való rálátás, mert ez az első lépcső az apává válás folyamatában. Nem megjavítani kell a babákat, hanem megismerni!
A kezdeti időszak rendkívül megterhelő mindkét szülő számára. Azonban sok apa úgy érzi, hogy a gyermek születésétől kezdve a családi csapat részeként dolgozik. A várandósság ideje alatt szinte alig-alig esik szó a leendő apákról. Mégis honnan lehet megtudni, hogyan váljak elég jó apává? A kezdeti stresszel teli napok/hetek nemcsak az anyából tudnak agressziót kiváltani, hanem az apákból is. Kitűzött célunk, hogy megkönnyítsük az apák számára a kezdeti nehézségek áthidalását.
Minden csecsemő sír, olykor naponta több órán keresztül. Ez kb. 2 hetes korban kezdődik és 4-5 hónapos korig eltart, változó intenzitással. Ez így normális, ezen a fejlődési korszakon minden baba átmegy. A megoldás - többet tudni erről az időszakról.
Egy újdonsült apának a legfrusztrálóbb dolog a sírás, de sorrendben ezt szorosan követi az alvás. Sok apa elmeséli, hogy mennyire megterhelő időnként az „altatás”. A szülők különböző altatási módszereket használnak, de van az úgy, hogy egyik sem válik be. Mivel az apák kreatívak, jellemző, hogy sok módszert kipróbálnak. Ugyanakkor néha fel kell ismerni, hogy nem mindig tudjuk megoldani a baba problémáit, mert nekünk is vannak korlátaink. A csecsemőket olykor nehéz megvigasztalni.
Tény, hogy a fiúk gyermekkorukban kevesebb gondozási ismeretet sajátítanak el, mint a lányok. Elég csak körülnézni a gyermekek játékai között. A lányok inkább családcentrikus játékokkal, míg a fiúk inkább akcióorientált játékokkal vannak körülvéve. Christia Spears Brown, Ph.D., a Kentucky Egyetem pszichológiai tanszékének docense szerint: „A mi társadalmunk, amely ennyire nemi alapon szerveződik, nem igazán készíti fel a gyerekeinket a sikerre.” A gendersemleges nevelés röviden annyit jelent, hogy a szülők nem erőltetik a gyerekükre a társadalom által generált nemi sztereotípiákat. A gendersemleges, vagy inkább nemi sztereotípia ellenes pedagógiai programok arra törekednek, hogy a fiúk a lányokhoz hasonlóan lehessenek együtt érzők, gondoskodók, törődők - és ezért bátorítják például a szerepjátékokat, a babázást. Azonban nagy hangsúlyt kap a személyes példamutatás is.
A klasszikus nemi sztereotípiákat valló családban felnövő fiúk természetesen nem lesznek apaként inkompetens szülők. Csak annyit jelent, hogy rövidebb idő alatt kell megtanulniuk a gondozás feladatait (itt nemcsak a fizikai feladatokra, pl. pelenkázásra gondolunk, hanem a csecsemővel való kommunikációra is).
A legtöbb apa már a várandósság alatt nagyon érdeklődő és kíváncsian követi az eseményeket. Egyre többen döntenek úgy, hogy a szülés alatt is támogatják párjaikat. Nem kevés várakozás, izgalom fűszerezi a hónapokat. Szerencsére a kórházi gyakorlat alkalmazkodott a szülők azon igényéhez, hogy együtt éljék át a gyermekük születését, biztosítják számukra az „aranyórát” a bőr-bőr kontaktust, azt a nyugalmat, amely nagyon fontos az élet első óráiban.
Persze vannak, akik számára idegen ez a világ, óvatosan közelítenek, esetleg szoronganak a látványtól, a hanghatásoktól, a szagoktól, a vértől. Ez érthető. Mára már számos lehetőség közül lehet választani. Sokat segítenek a különböző szülésre felkészítő tanfolyamok, melyek jelentősen oldják a szorongást.
„Anya csak egy van?” tartja a mondás. De mi a helyzet az apával? Milyen szerepe van a várandósság időszakában, a baba születésénél és azt követően? Természetesen nem megkérdőjelezhető az anyák szerepének elsődlegessége, és ha jobban belegondolok, érthető is, hogy a fenti mondás miért az édesanyát említi: a babák kapcsán ugyanis a legtöbb dolog valóban - legalábbis elsősorban - a kismamát érinti vagy róla szól. A várandósság időszakát tekintve ő az, aki elsőként tudja meg az örömhírt, aki a csöppséget kilenc hónapig a szíve alatt hordja, aki először érzi az apró karok és lábak kapálózását, aki orvosi vizsgálatokra jár, egészségesen táplálkozik, vitaminokat szed, kismamajóga órákat vesz, és sorolhatnám tovább. Később ő az, aki világra hozza a csecsemőt, aki táplálja, és - legalábbis az esetek döntő többségében - szintén ő az, aki korábbi munkáját és más elfoglaltságait éjjel-nappali „szolgálatra” cseréli.
A várandósság alatti vizsgálatok, ultrahangok, a szülésfelkészítő és más, a csemetével kapcsolatos tanfolyamok a szülőség első közös élményei lehetnek. A várandósság időszakát követően az első és legfontosabb pillanat a baba születése. Szerencsére ma már a legtöbb kórházban lehetőség van rá, hogy az apa is végig jelen lehessen. Sőt, a pár perce született kis jövevényt ő is a karjaiba veheti, ami nemcsak neki, hanem a kisbabának is meghatározó élmény.
A kórházból való hazamenetelt követően újabb feladatok várnak a szülőkre: a pici etetése, fürdetése, öltöztetése, és így tovább. E teendők többségét az otthon maradó anyuka végzi, de fontos odafigyelni rá, hogy az édesapa is bekapcsolódhasson. Természetesen jó, ha segít a pelenkázásban, de a munkájától, napi időbeosztásától függően érdemes kialakítani, hogy valamelyik olyan napi teendőben is aktívan részt vehessen, ami a baba számára is külön program. Ilyen például az esti fürdetés, ami a legtöbb apróságnak a nap fénypontja. Persze, ahogy mondani szokták, ahány ház, annyi szokás, vagyis családonként eltérhet a szülői feladatok megosztása.