A köldökzsinór kulcsfontosságú szerepet játszik a terhesség során, mégis gyakran kevés figyelmet kap. Ez a rugalmas, csőszerű szerv teremti meg a kapcsolatot a magzat és a méhlepény között, biztosítva a magzat oxigén- és tápanyagellátását az anyaméhben. A köldökzsinórral kapcsolatban azonban számos félreértés és aggodalom kering a kismamák körében, különösen ami a köldökzsinór-előesést illeti. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a köldökzsinór anatómiáját, működését, a köldökzsinór-előesés jelenségét, annak megelőzését, felismerését és kezelését, valamint egyéb gyakori kérdéseket.
Mi a köldökzsinór?
A köldökzsinór nem számít testrésznek, hivatalosan magzati mellékrésznek nevezzük. Amikor az apai és anyai sejtekből kialakult zigóta beágyazódik az anyaméhbe, két különböző sejtcsoportosulás jön létre: az egyikből fejlődik az embrió, a másikból pedig az embriót és később a magzatot tápláló méhlepény és köldökzsinór.
A köldökzsinór átlagosan 50 centiméter hosszú, de előfordul 20 centiméteres vagy 1 méteres hosszban is. Átmérője átlagosan 1,5 és 3,6 cm között változik. Ha 80 centinél hosszabb, akkor könnyebben hurkolódik a szülés folyamán, valamint előreeshet, ami megzavarhatja a szülés folyamatát. Ha 30 centinél rövidebb, akkor pedig nem tud természetes úton megszületni a baba.
A köldökzsinórban két verőér (artéria) és egy visszér (véna) fut spirálisan, melyeket egy kocsonyás anyagú kötőszövet, a rugalmas, zselés állagú úgynevezett Wharton-kocsonya vesz körül. Lényegében ez a köldökzsinór anyaga. A Wharton-kocsonya védi az ereket, ezáltal pedig a magzat tápanyagellátását.
- A véna feladata, hogy oxigénben dús, tápanyagokban gazdag vért szállítson a méhlepényből a baba felé.
- Az artériák pedig a szén-dioxidban és salakanyagokban gazdag vért szállítják el a babától a méhlepényig, amelyet aztán az anya veséje választ ki.
Ritkán előfordul, hogy csak egy artéria és egy véna van a köldökzsinórban, ami fokozott figyelmet igényel a terhesgondozáskor, de általában nem okoz problémát.
A magzat viselkedése a méhben
A magzatok viselkedését tanulmányozva megfigyelték, hogy a nagyobbacska, 25-30 hetes magzatok már játszanak az anyaméhben. Mivel túl sok játékszerük nem akad, azzal játszanak, ami ott elérhető: ha éppen nem az ujjukat szopják, akkor a köldökzsinórt tekergetik, rángatják, belebukfenceznek. A köldökzsinór ilyenkor rátekeredhet a magzat végtagjaira, törzsére, nyakára, de ki is bogozódhat onnan.
A kismamák nagy félelme, hogy a babájuk a nyakára tekeredett köldökzsinórral születik meg. Ez valójában egyáltalán nem ritka: az újszülöttek körülbelül negyede így születik. De szerencsére nem okoz különösebb problémát, csak akkor, ha valamilyen okból meghúzódik, megfeszül a köldökzsinór. Mivel a köldökzsinórban futó erek hosszabbak, mint maga a köldökzsinór (spirál alakban futnak a Wharton-kocsonyában), az, hogy a magzat húzgálja, rángatja a köldökzsinórt, szerencsére nem jár az erek elzáródásával. Rugalmas állaga miatt a köldökzsinór nagyon ritka esetekben csomózódik vagy törik meg.
Köldökzsinór-előesés: megelőzése, felismerése és kezelése
Köldökzsinór-előesésről akkor beszélünk, ha burokrepedés után a köldökzsinór az elölfekvő rész előtt tapintható; a méhszájban, a hüvelyben vagy a szeméremrés előtt. Ez egy nagyon ritka állapot, amikor szülés előtt vagy közben a köldökzsinór előbb kerül a szülőcsatornába, mint a magzat. Ilyenkor mindig sürgősségi császármetszés szükséges.
Köldökzsinór-süllyedés
Előfordulási gyakoriság és kockázati tényezők
A köldökzsinór-előesés előfordulási gyakorisága 0,1 - 0,6%. Medencevégű fekvés esetén 1%-nál kissé magasabb, gyakrabban fordul elő. Gyakoriságát számos tényező befolyásolja, multiparitás és fiú magzatok esetén gyakoribb.
Kockázatok és okok
A kórkép előkelő helyet foglal el a perinatális halálozás okai között, perinatális mortalitása 91/1000. Halálozás okaként a koraszülöttség és fejlődési rendellenességek mellett az újszülött oxigénhiányos állapota szerepel. Az asphyxia fő oka a köldökzsinór kompresszió, melynek következtében az artériás vazospazmus miatt a magzat vérellátása megszűnik, ami magzatelhalást okoz. Egészséges újszülötteknél halálos kimenetelű szövődményeket főleg otthonszülés esetén írtak le.
Megelőzés és kezelés
A cikk összefoglalja a köldökzsinór-előesés megelőzésére, felismerésére és kezelésére vonatkozó ismereteket. Fontos az orvosi felügyelet és a szülés során történő folyamatos monitorozás, különösen magas kockázatú terhességek esetén. Köldökzsinór-előesés esetén sürgősségi orvosi beavatkozásra van szükség, amely általában azonnali császármetszést jelent a magzat életének megmentése érdekében.
Egyéb köldökzsinór rendellenességek
- Köldökzsinór egy artériával: ez is egy ritka rendellenesség, körülbelül száz terhességből egy érintett. Általában a második trimeszteri ultrahangvizsgálaton ismerik fel, és önmagában nem feltétlenül okoz problémát, de bizonyos esetekben befolyásolhatja a magzat fejlődését, és együtt járhat egyes fejlődési rendellenességekkel.
- Nyak köré tekeredett köldökzsinór: bármennyire is ijesztően hangzik, ez egy viszonylag gyakori állapot, és legtöbbször nem okoz semmilyen komoly problémát.
- Köldökzsinórcsomó: ugyancsak rugalmas anyagának köszönhetően általában semmilyen gond nem származik abból, ha csomó van a köldökzsinóron, de ha túl szoros, akkor akadályozhatja a baba oxigén- és tápanyagellátását. Ezért is fontos az egész terhesség alatt figyelni, hogy a baba megfelelő intenzitással és eleget mozog-e, illetve mindig követni kell az orvos utasításait.
- Köldökzsinórciszta: a terhességek egy százalékában előforduló jelenség önmagában legtöbbször nem gond, viszont ritka esetekben együtt járhat bizonyos genetikai megbetegedésekkel.
- Vasa previa: nagyon ritka, ám komoly kockázattal járó állapot, amikor a köldökzsinór vérerei a magzatburokban szabadon futnak, közvetlenül a méhszáj előtt. A szülés megindulásakor, illetve a burokrepedés során megrepedhetnek, ami súlyos kockázatnak teszi ki a magzatot és az édesanyát is.
A köldökzsinór elvágásának időzítése
A baba megszületése után leszorítják és elvágják a köldökzsinórt. Ez a folyamat fontos szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen pontot tesz a megszületésre azzal, hogy megszűnik a fizikai kapcsolódás az anya testével. De pontosan mikor van a legideálisabb időpont az elvágására?
A modern orvosi álláspont szerint születés után érdemes pár percet várni, mielőtt elvágják a köldökzsinórt. Ideális esetben addig, amíg meg nem szűnik a vér odavissza áramlása a baba és a méhlepény között.
A késleltetett köldökzsinór-elvágás előnyei és hátrányai
A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a késleltetett köldökzsinór-elvágásnak számos egészségügyi előnye van:
- A babának nem kell azonnal a lélegzetvétellel bajlódnia, és még további értékes tápanyagokat kaphat az anyai szervezetből.
- Biztosítható, hogy a baba kevesebb eséllyel legyen vérszegény és vashiányos négy-hat hónapos korában.
- Az újszülöttek átlagos születési súlya magasabb, és magasabb a vérük hemoglobin szintje (oxigénszállító képessége) az életük első két napján.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vonatkozó ajánlása szerint minden újszülöttnél - koraszülötteknél is - várjanak legalább egy percet a köldökzsinór elvágásával. Az azonnali köldökzsinór-ellátást csak abban az esetben javasolják, ha valamilyen technikai okból a babát olyan ellátásban (újraélesztés, légzéstámogatás stb.) kell részesíteni, ami nem megoldható az anya közvetlen közelében.
A késleltetett köldökzsinór-ellátás kapcsán egyetlen negatív hatást említenek: a sárgaság magasabb kockázatát. Ez teljesen logikus, hiszen a sárgaságot a vérben felszaporodó bilirubin okozza. Viszont a sárgaság általában nem egy komoly probléma, kékfény-terápiával hatékonyan és könnyen kezelhető. Fontos, hogy a szoptatás gyakoriságával, különösen az első napokban a kolosztrum adásával, jelentősen csökkenthető a sárgaság kockázata.
Köldökzsinór-ellátás Magyarországon
Manapság már a legtöbb magyar kórházban hüvelyi szülésnél legalább egy-öt percet várnak a megszületés után a köldökzsinór elkötésével, így a kisbabák legalább a méhlepényben lévő vér nagyobbik részéhez biztosan hozzájutnak.
A köldökcsonk ellátása otthon
Az újszülött hazaadásakor a vizsgáló gyermekorvos megtekinti a köldökcsonkot: az egészséges köldökcsonk környezete békés, nem látható körülötte bőrpír, a köldökcsonk maga száraz, nem váladékozik. A köldökzsinórt az általános gyakorlat szerint kb. 4-5 centiméterre szorítják el a pocaktól, majd ennek mentén vágják el. Ami a helyén marad, az az úgynevezett köldökcsonk, amit ott rögtön fertőtlenítenek, majd később, az otthoni csecsemőápolás során is gondozni kell.
A köldökcsonk természetes száradása
A köldökcsonk pár órán belül elkezd száradni, színe fehéresről barnás-szürkére változik. A természetes száradás következtében a köldökcsatt már az első életnapokban le is vehető az újszülöttről. Az otthoni ellátás során a szülők feladata elsősorban a köldökcsonk szárazon tartása, ezzel is tovább segítve az élettani, természetes folyamatot, melynek következtében átlagosan egyhetes életkorban a köldökcsonk „leesik”. Ez az időszak akár 3 hétig is elhúzódhat a babáknál. Amennyiben 3 hét alatt mégsem történik meg a köldökcsonk leesése, orvosi vizsgálat szükséges az ok tisztázására. A köldökcsonk leesése után egy sebfelszín marad vissza a hasfalon a később kialakuló köldök helyén.
Mit tegyünk és mit ne?
Kerülni kell minden olyan kezelési módot, ami nedves környezetet hoz létre a köldökcsonk környezetében, illetve a sebfelületen (például vizes áztatás, szappanvizes lemosás, gyakori nedves fertőtlenítés, hintőporozás). Ugyanis a nedves környezetben könnyedén kórokozók telepedhetnek meg, melyek a köldökcsonk és a seb elfertőződését okozhatják. A jelenlegi nemzetközi ajánlások alapján nem szükséges a köldökcsonk rutinszerű, naponta történő többszöri fertőtlenítése, a hintőporozás pedig különösen elavult módszernek számít.
Amíg a köldökcsonk nem esik le, fontos, hogy a pelenkázásnál a pelenka ne dörzsölje a csonkot és ne irritálja a sebet. Amennyiben vizelettel, széklettel szennyeződne, fertőtlenítés javasolt. Fertőtlenítésre Octenisept spray alkalmazása javasolt, melyből egyetlen fújás is elegendő a sebfelszínre, és törölgetés nélkül hagyni kell megszáradni rajta.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Minimális váladékozás és szivárgó vérzés elő-előfordulhat, egyéb más tünetek hiányában nem szükséges orvosi vizsgálat a rutin státuszvizsgálaton kívül. Ha azonban a váladék bűzös, a köldökcsonk vagy a későbbi seb körül fokozódik a bőrpír, illetve gyakorivá válik a szivárgó vérzés, minél előbb orvosi vizsgálat szükséges. 3 hónapos kor alatt lázas állapot esetén azonnali orvosi vizsgálat szükséges minden esetben.
Gyakori jelenség az úgynevezett „köldökgomba”, más néven köldök granuloma, ami egy sarjszövet megjelenése a köldökcsonk helyén. Ennek kezelése ezüst-nitrát oldattal történik pár alkalommal, ami a sarjszövet leszáradását eredményezi.
Köldökzsinór-fertőzések
Az újszülöttkori fertőzések továbbra is vezető halálokok világszerte. Az orvosok úgy vélik, hogy ebben a köldökzsinór-fertőzések a fő tényezők lehetnek.
Szülés előtti fertőzések
A szülés előtt jelentkező köldökzsinór-fertőzések általában nem okoznak konkrét tüneteket, de jel lehet a fertőzött magzatvíz, ezt chorioamnionitisnak nevezzük (magzatvízfertőződés). Ha baktériumok jutnak a hüvelybe, az méhen belüli fertőzést okozhat. Bizonyos esetekben a fertőzés a köldökzsinórt is elérheti, ezt funisitisnek hívjuk. A funisitis növeli a szülési szövődményeket, és az ebben született csecsemőknek szövődményei lehetnek.
A chorioamnionitis megelőzése nem mindig lehetséges. A terhes nők fertőzésének gyors kezelése azonban csökkentheti a szövődményeket. A legtöbb esetben az orvos antibiotikumos kezelést ír elő a kismamának, és ilyen esetben valószínű, hogy kórházban is kell maradnia, és akár meg is indíthatják a szülést.
Szülés utáni fertőzések (Omphalitis)
Néha baktériumok megfertőzhetik a köldökcsonkot, ezt omphalitisnek nevezzük. Ez egy ritka állapot, amely a fejlett országok csecsemőinek körülbelül 0,7%-át érinti. Az újszülött bármilyen típusú fertőzése vészhelyzet jelenthet, ezért minden esetben azonnali beavatkozásra van szükség a szövődmények kockázatának megelőzése érdekében. Ha egy kisbabánál fertőzés jelei mutatkoznak, haladéktalanul fel kell hívni az orvost. Amíg orvos nem látta a babát, addig otthon ne adjunk neki semmit, sem fájdalomcsillapítót, sem egyebet.
tags: #elore #csuszo #koldokzsinor