A kisgyermekkori mesék jelentősége és a mesetérképek alkalmazása a csecsemő- és kisgyermeknevelésben

A kisgyermeknevelő lét sokak számára féltve őrzött álom, amely a felsőoktatásba való beiratkozással kezd valósággá válni. Az egyetemi évek alatt számos új ismerettel gazdagodik az ember, melyeket később a gyakorlatban is alkalmaznia kell. Az egyik legfontosabb feladat a szakdolgozatírás, melynek témaválasztásában a Pompás Napok módszertana is fontos szerepet kaphat.

A mesetérképek felfedezése és a szakdolgozati téma kiválasztása

A mesetérképekkel az egyetemi évek során ismerkedhet meg a leendő pedagógus, és rendszeres használatukat követően válhat bizonyossá, hogy ennek a technikának a mibenléte, alkalmazása és a gyermeki személyiségre gyakorolt hatása az egyik legérdekesebb és legkedvesebb téma a számára. Ezért érdemes elindulni a Pompás út felé.

A Pompás Napok weboldalán fellelhető összes információt érdemes összegyűjteni a mesetérképekről, és természetesen nem maradhat ki maga a mesetérkép sem. Így, kezdetleges „Pompás ismeretekkel”, valamint a "A kóró és kismadár" című meséhez készült rajzos csodával érkezhet a leendő konzulenshez, hogy átfogó képet mutathasson a választott témáról. Ha a vágyott szakdolgozati téma elfogadásra kerül, a következő lépésben felkereshető a Pompás Napok egyik alapítója, Rebeka. Rövid bemutatkozást követően felvázolható a készülő szakdolgozat címe és főbb fejezetei, majd együttműködésre kérhető fel az alapító. A pozitív válasz hamar megérkezik, mely örömmel, kedvességgel és pompás lelkesedéssel van átitatva. Ezt követően a Pompás Napok a mindennapok részévé válhat.

A szakdolgozat elméleti része és a kutatómunka

A Pompás Napok alapítói, Bogi és Rebeka magas szintű szakmai tudásukat és tapasztalataikat tanáccsá formálják, így hamarosan összeáll a tartalomjegyzék. Bár első olvasásra nem tűnik nagy eredménynek, ez jelenti a dolgozat vázát. A dolgozat elméleti részének megírására egy hosszú útként tekinthetünk, melynek első állomása az óvodai személyiségfejlesztés. Ezen alfejezetben a vonatkozó törvények és jogszabályok ismertetését követően a személyiségfejlesztést pedagógiai szempontból közelíthetjük meg. A témát követően a mesehallgatás fontosságára is ki kell térni, majd egy másik aspektusból kell vizsgálni, mégpedig a tervezett és spontán - de az óvodapedagógus részéről minden esetben tudatosság jellemezte - fejlesztésre, pontosabb kifejezéssel élve a fejlődéssegítésre kell helyezni a hangsúlyt. Vélemény szerint az ilyesfajta fejlődéssegítés leghatékonyabb módja az élőszóval mesélés, így a következő téma az élőszavas mesélésről szólhat.

A bevezető részben röviden bemutatható a Pompás Napok módszertana, illetve a segédeszköz használatáról is szót ejthető. A mesetérképekről szóló alfejezetben viszont azt a célt tűzhetjük ki, hogy ezt az újkeletű alkotást elhelyezzük az óvodapedagógusok által használt segédeszközök palettáján, illetve megkeressük helyét a mese világában. Ezen vállalkozás erőforrásait a lefordított külföldi tanulmányok, hazai értékes szakirodalmak vonatkozó részeinek megjelenítésével biztosíthatjuk. Továbbá dr. Boldizsár Ildikó és Luzsi Margó gondozásában negyedévente megjelenő MESE Összművészeti Folyóiratban olvasottak is kiváló alapként szolgálhatnak a dolgozathoz.

A szakdolgozat második felét a kutatómunka előkészítése, lefolytatása és a leszűrt eredményei alkotják. Mivel a vizsgálni kívánt segédeszköz használatával összefüggésben még nem született kutatás, így a primer kutatás lehetőségével érdemes élni. A vizsgálat célja, hogy átfogó képet kapjunk a mesetérkép óvodai alkalmazásáról, valamint, hogy rövidtávon milyen személyiségfejlesztő hatásokat lehet elérni használatával. Mindemellett törekedni kell arra, hogy a lakóhelyen élő és a vizsgálatban szereplő szakemberek véleményét megismerjük a mesetérképről, továbbá, hogy megtudjuk, a pedagógusok általánosságban mennyire tartják nyitottnak önmagukat egy új módszertan megismerésére, milyen mértékben tudnak alkalmazni egy újszerű komplex segédeszközt.

A Pompás Napok alapítóinak írásbeli engedélyével két mesetérképet egy kéthetes tesztidőszakra lehet bocsátani a vizsgálatban résztvevő pedagógusok számára. A mesetérkép technikát egy összeállított használati útmutató alapján sajátíthatják el. A kéthetes tesztidőszakot követően elektronikusan kapják meg a kérdőívet az óvodapedagógusok, melyben a tesztidőszakot megelőző és a tesztidőszak alatti gondolataikat, tapasztalataikat rögzíthetik. A visszaérkezett kérdőívekben kapott válaszokat feldolgozva kiderülhet, hogy a válaszadó óvodapedagógusok jelentős része gondolja úgy, hogy a mesetérkép könnyen használható segédeszköz, mely rendkívül hasznos, mindemellett változatosabb tevékenység megtartására válhat képessé alkalmazásával. Az is kiderülhet, hogy a megkérdezettek többsége szívesebben mondana mesét fejből a mesetérkép technika megismerését követően.

A kisgyermeknevelő szerepe és a mese hatása

A kisgyermeknevelő szerepe, mint a legkisebb korosztállyal foglalkozó szakember, rendkívül fontos a rábízott gyermekek testi-lelki egyensúlyának megőrzéséért. A testi-lelki egészség megtartása milyen hatással van a kisgyermek személyiségfejlődésére. Fontos bemutatni a gyermeki személyiségfejlődést befolyásoló közösségek szerepét (család, társas kapcsolatok), valamint foglalkozni a bölcsődei nevelés, gondozás személyiségfejlesztésre gyakorolt lehetőségeivel. A gondozás, a napirend, a játék, a mese és az alkotó tevékenységek mind-mind lehetőséget biztosítanak a gyermek életében.

Egy saját összeállítású kérdőíven alapuló kutatáson keresztül választ lehet keresni arra, hogy a testi-lelki egészség egyensúlyát hogyan befolyásolja a szülő-gyermek kapcsolat minősége, a társas kapcsolatok, a bölcsőde és a kisgyermeknevelő szerepe. A kutatási eredmények azt mutathatják, hogy a gyermek életminőségét a családban kapott értékek és minták határozzák meg. A bölcsődében a kisgyermek társas kapcsolatokon keresztül tanul, amely során személyisége nyitottabbá válik.

A mese mint gyógyító erő és nevelési eszköz

A szakdolgozatban a mese hatásait vizsgálhatjuk a gyermeki elmére, gondolkodásra és személyiségfejlődésre. A munka első részében a mesét mint műfajt elemezhetjük, kitérve a fogalmára és jellegzetességeire. A továbbiakban a mesék korszakait taglalhatjuk, írhatunk a népi hagyományokról, valamint arról, hogy a régi időkben a mesék hogyan épültek fel, hogyan terjedtek a magyar kultúrában.

Ezt követően a mesepszichológiát elemezhetjük, Kádár Annamária munkáit alkalmazva szakirodalomként. Ebben a részben a gyermeki világkép elemeit felhasználva, mesekönyvekből idézve elemezhetjük a mesék komponenseit. Később rátérhetünk az emocionális és kulturális nevelésre a mese eszközeivel, amely a kisebbségi, társadalmi feszültségek oldására, a gyermekekkel a másság elfogadtatására irányul.

A harmadik fejezetben a mesék hatását vizsgálhatjuk 0-3 éves korig, a fejlődési szakaszok mentén haladva. Ebben a részben arról eshet szó, hogy a gyermeknek milyen mesékre van szüksége növekedésének egyes fázisaiban, és hogyan tudjuk megvalósítani a korai olvasóvá nevelés folyamatát, a könyvek szeretetét és becsületét.

A digitalizáció hatása és a mesélés fontossága

A negyedik fejezetben a digitalizációról, a technika rohamos fejlődéséről ejthetünk szót, mely káros hatást is gyakorolhat a gyermekek személyiségének fejlődésére. Természetesen ennek jótékony hatásait is ismernie kell a szülőknek, és azt mértékkel használni. Sajnos sok szülő átesik a ló túloldalára és a gyermek a mérték és minőség ismerete nélkül, valamint felügyelet nélkül használhatja a digitális eszközöket.

A szakmai munka során sokat mesélhetünk a csoportunk gyermekeinek, ami mind a pedagógus, mind a gyermekek számára igazán felemelő érzés, különleges, domináns élmény. Ezzel hatalmas tapasztalatot nyújthatunk nekik, olyan tapasztalatokban lesz részük, amiket együtt élnek át.

A szakdolgozat során a mese témakörében kutatást végezhetünk. Az elméleti ismereteket minél pontosabban igyekszünk ismertetni a dolgozat során. Kitérhetünk az első vonalon a gyermekek fejlődésére, hogyan alakulnak ki az érzelmeik. Igyekezhetünk minden időszaknak a méhen belüli fejlődéstől kezdve leírni a legfontosabb állomásait. Fontos, hogy a születés előtti szakaszban lévő történések is nagyban befolyásolják a születés utáni életet. Ezen tényezők mellett a mesével kapcsolatos ismereteket is fontosnak tarthatjuk. Több szempontból is lejegyezhetjük az ezzel kapcsolatos információkat. Kitérhetünk a legfontosabb gyermekkori konfliktusokra, amiken való átkelésen segít a mese a gyermeknek. Az örömelv és a valóság elv közötti különbség megismerése ugyan olyan fontos, mint az ödipális konfliktusok megértése. A gyermekben millió folyamat játszódik le, és mindig tudni kell a szülőnek és a kisgyermeknevelőnek erre, hogyan is kell reagálni. Tudni kell, melyek azok a mesék, amik a legkisebb korosztály számára alkalmasak, amik segítenek nekik eligazodni az élet nehézségei között.

Kutatás a kisgyermeknevelők körében

A kutatás során a kisgyermeknevelők szempontjából vizsgálódhatunk. A kérdőív során olyan kérdéseket érdemes feltenni, amivel képet kapunk arról, hogyan állnak a mesék világához. A kitöltések által komplex képet kaphatunk arról, hogy hogyan működik a kisgyermeknevelők, a gyerekek és a mese együttesen. Megtudhatjuk, mit gondolnak a mese erejéről a kisgyermeknevelők, melyek a gyermekek kedvenc meséi. Ezek mellett, hogy mekkora készlettel rendelkeznek a bölcsődék, és mennyire befolyásolja a kapcsolatot egy-egy mesélési alkalom. A szemléltetés világában is érdemes eligazítást kapni.

Szakmai cikkeink és vendégírónk tollából született írások is számos izgalmas témát feszegetnek, ötletekkel szolgálnak. Ajánljuk figyelmükbe kiadványainkat, amelyekben kidolgozott mesefeldolgozásokat találnak.

tags: #kisgyermekkori #mesek #szakdolgozat #csecsemo #es #kisgyermeknevelo