A tüdőgyulladás világszerte a tíz vezető halálok között szerepel, pedig manapság egy ilyen betegség könnyen gyógyítható. A gyógyuláshoz az idejében megkezdett kezelés fontos. A tüdőgyulladás egy olyan betegség, amikor gyulladás lép fel a tüdő légzsákjaiban, vagy ritkábban a tüdő interstitiumában. A légzsákok felelnek a gázcseréért a tüdőben, tüdőgyulladás esetén azonban megtelnek folyadékkal vagy gennyel, ami hurutos köhögéshez, lázhoz és mellkasi fájdalomhoz vezet. Nehézlégzés is felléphet, amennyiben nagy kiterjedésű a tüdőgyulladás, és kevés egészséges légzsák marad a gázcserére.
A tüdőgyulladás gyakori betegség, melyet bárki elkaphat, de az 5 év alattiaknál és a 75 év felettieknél nagyobb kockázatokkal járhat. Az életkor mellett számos más rizikófaktor is ismert, mint például a légzőszervi és egyéb krónikus megbetegedések, az immunrendszer betegségei, a másodlagos okból gyengült immunrendszer, valamint a váladék felköhögését nehezítő állapotok és betegségek.
A gyermekkori tüdőgyulladás egy olyan betegség, amely során gyulladás lép fel a tüdő légzsákjaiban, vagy ritkábban a tüdő interstitiumában. A légzsákok feladata a gázcsere a tüdőben, de tüdőgyulladás esetén folyadékkal vagy gennyel telhetnek meg, ami hurutos köhögéshez, lázhoz és mellkasi fájdalomhoz vezethet. Súlyos esetben nehézlégzés is felléphet, ha a tüdőgyulladás nagy kiterjedésű, és kevés egészséges légzsák marad a gázcserére.
A tüdőgyulladás típusai és kórokozói
A tüdőgyulladásnak több típusa ismert: egyik a lebeny-tüdőgyulladás, amikor a tüdőnek bizonyos szerkezeti egységét, a lebenyét érinti a gyulladás, a másik a hörgő-tüdőgyulladás, amely a légutak menti szövetekben terjed és a tüdők foltszerű megbetegedését okozza. Más felosztás szerint megkülönböztetünk közösségben és kórházban szerzett tüdőgyulladást is.
A tüdőgyulladást baktériumok, vírusok, gombák és paraziták egyaránt okozhatják. Gyakran előfordul, hogy egy másik betegség, például egyéb felső légúti fertőzés vagy influenza gyengíti le az egyén védekezőképességét, és ezzel lehetővé teszi a baktériumok megtelepedését és szaporodását. Csecsemő- és kisgyermekkorban gyakran egyéb légúti betegségek (gégegyulladás, hörghurut) szövődményeként alakul ki a tüdőgyulladás.
Bakteriális tüdőgyulladás
A bakteriális tüdőgyulladást a tüdő bakteriális fertőzése okozza. A típusos bakteriális tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozója 3 hetes kortól minden életkorban, így a felnőtteknél is, a Streptococcus pneumoniae, más néven a pneumococcus. A polyszacharid tokkal rendelkező baktériumot tünetmentesen hordozhatjuk az orr- és garatnyálkahártya felszínen. Ez a hordozó állapot leggyakoribb a 2-3 éves korosztályban, az életkorral csökken a hordozók aránya (a felnőtt lakosság kevesebb, mint 10%-a) és a baktériumhordozás időtartama. A pneumococcusnak legalább 93 fajtája, ún. szerotípusa ismert.
A bakteriális eredetű fertőzés lehet típusos és atípusos, és több különböző baktérium is kimutatható lehet a háttérben. Azért is fontos ismerni ezt az elkülönítést, mert a típusos tüdőgyulladás jellemző tünetei a magas láz, a légzési nehézség, míg az atípusos forma enyhébb tünetekkel járhat, de kezeletlenül elhúzódó, súlyosabb betegséget okozhat. A Mycoplasma pneumoniae, vagy Chlamydia pneumoniae által okozott tüdőgyulladás a középkorú korosztályban fordul elő leginkább, és ún. atípusos tüdőgyulladásnak számít.
Vírusos tüdőgyulladás
A vírusos eredetű tüdőgyulladás kórokozója többféle vírus lehet, pl. az influenza, az RSV és a náthát is okozó rhinovírus. A vírusos tüdőgyulladás általában felső légúti fertőzésként kezdődik, amely aztán átterjed a tüdőre, és tüdőgyulladást okoz. Előfordulhat, hogy a vírusos tüdőgyulladás felülfertőződik és bakteriális tüdőgyulladássá alakul át. Több mint 20 vírus ismert, amely tüdőgyulladást okozhat. Háromféle influenzavírust ismerünk, az A-t, a B-t és a C-t. Ezek közül az A és B vírus 5 éves kortól a leggyakoribb oka a vírusos tüdőgyulladásnak. Mindkét vírus okozhat súlyos tüneteket.
A légúti óriássejtes vírus (RSV) felelős leginkább a minden évben november és március között előforduló, a fiatal, többnyire 6 hónapos kor alatti csecsemők járványszerű kishörgőgyulladásáért (bronchiolitis), de a vírus az 5 év alatti korosztályban gyakori oka a tüdőgyulladásnak is.
Egyéb kórokozók és ritka esetek
Ritka esetekben a gyerekeknél étel, folyadék, gáz, por vagy gomba okozta tüdőgyulladás is előfordulhat. Egysejtű, parazitás tüdőgyulladást okoz a Pneumocystis carinii. A gombás fertőzéshez hasonlóan az eleve legyengült, komoly alapbetegséggel rendelkezőket támadja meg.
A félrenyelt idegen test (ételdarabka, kis játék, pénzérme, stb.) az esetek döntő részében nagy riadalmat okoz, mert a gyerek fuldoklik, kínzó köhögése jelentkezik, kipirul vagy elsápad/ellilul az esemény során. Ha az idegen test mélyebbre jut, az veszélyes állapotot jelent, ugyanis bármikor elmozdulhat, fulladást, reflexes légzésleállást okozhat. A gyermek nem tudja teljesen felköhögni a félrenyelt dolgot, az az alsó légutakba jutva terápiarezisztens obstruktív bronchitist, tüdőgyulladást, tüdőtályogot okozhat, ami visszatérő lázas állapot, fokozott légúti váladékképződés vagy asztmatikus tünetek képében jelentkezhet.
Típusos és atípusos tüdőgyulladás: milyen tünetekkel jelentkezik? | Dr. Bittner Nóra
Tünetek életkoronként
A tüdőgyulladás tünetei életkoronként különbözőek lehetnek. Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű személyeknél gyakran alattomosan, jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás. A tüdőgyulladás tünetei az enyhe megfázásszerű tünetektől a súlyos légzési nehézségekig terjedhetnek.
Újszülöttek és csecsemők
Újszülötteknél és csecsemőknél a tüdőgyulladás tünetei sokszor „alattomosak” és nem feltétlenül jellegzetesek. Előfordul, hogy először csak étvágytalanság, hőemelkedés, sápadtság jelentkezik, a gyermek vagy a baba elesett benyomást kelt. Láz azonban nem minden esetben jelentkezik, újszülöttek, csecsemők esetében akár el is maradhat. Náluk viszont a légzés felgyorsulása mindenképpen figyelmeztető jel. Ha a kicsi kapkodva, hangosan veszi a levegőt, a mellkasa gyorsabban mozog a szokásosnál, étvágytalan, rossz a közérzete, mindenképpen orvoshoz kell fordulni vele.
Az újszülöttkori tüdőgyulladás során az étvágy romlása, hőemelkedés, esetleg a testhőmérséklet csökkenése, sápadtság, és szapora szívműködés észlelhető, a baba elesett benyomást kelt. Újszülöttkorban az egész szervezetet érintő szepszis képében jelentkezhet, míg kisdedkorban a visszatérő vagy szűnni nem akaró láz hátterében derül ki tüdőgyulladás.
A gyermekkori tüdőgyulladások eredetük szerint legtöbbször „kevertek”, vírusok és baktériumok együtthatásából keletkeznek. Gyakran felső légúti fertőzések, influenza előzik meg a tüdőgyulladást. A légzés szaporább lesz, gyakori az inkább kilégzéskor jelentkező nehéz légzés. Feltűnő az orrszárnyi légzés. Súlyos esetben szapora a pulzus, puffadt a has. A csecsemő súlyos általános állapotúnak látszik. Nagy fokú az étvágytalanság, hányás és hasmenés is társulhat a felsőlégúti hurut tüneteihez.
Kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek
A típusos betegség rendszerint magas lázzal, köhögéssel, légzési nehézséggel, elesettséggel jár, az ún. atípusos tüdőgyulladás azonban sokszor enyhébb tüneteket okoz, például hőemelkedést, esetleg fejfájást és száraz köhögést, néha elesettség nélkül, ami nem feltétlenül jelenti a betegség enyhébb voltát. A tüdőgyulladás általában mély, produktív köhögéssel jár. Gyermeke valószínűleg nyálkát köhög fel tüdőgyulladás során. Valószínűleg első jelként észre fogja venni, hogy a baba vagy kisgyermek rendkívül nyűgös. Ez több tényező együttes hatásának köszönhető, többek között a köhögés és a mellkasi fájdalom kellemetlenségeinek, valamint a fáradtságnak és a rossz közérzetnek. Az iskoláskorú és idősebb gyerekek meg tudják mondani, hogy nem érzik jól magukat.
Ha a tüdőgyulladás tipikus tünetei jelennek meg gyerekeknél, hamarabb a betegség gyanúja irányába tereli a szülő figyelmét is. Ezek a hirtelen magas láz, hidegrázás, köhögés, hasi, esetleg hátfájdalom, szapora pulzus, magas légzésszám. Gyermekek esetén kiemelten fontos, hogyha gyermekünk bágyadt, kedvetlen, étvágytalan, mindenképpen lássa a házi gyermekorvos.
Az alábbi táblázat összefoglalja a tüdőgyulladások kóreredetére utaló jellemzőket:
| Típusos, bakteriális tüdőgyulladás | Atípusos bakteriális tüdőgyulladás | Vírusos tüdőgyulladás | |
|---|---|---|---|
| Életkor | bármely | 5 év felett | bármely |
| Évszak | tél | egész évben | tél |
| Kezdet | hirtelen | fokozatos | hirtelen |
| Láz | magas, több mint 38,5 C-os | mérsékelt, kevesebb, mint 38,5 C | magas |
| Nehézlégzés | gyakori | ritka | gyakori |
| Kísérő tünetek | szepszis, hasfájás, ajakherpesz | bőrkiütések | hurut, zihálás |
| Mellkasi folyadék | gyakran | 10-20 % | nem jellemző |
Diagnosztika
A tüdőgyulladás gyanúja esetén a fizikális vizsgálat mellett a mellkas röntgenvizsgálata szükséges, bár a kezdődő tüdőgyulladás - 24-48 órán belül - még sokszor nem ad radiológiai eltérést. Ilyenkor indokolt, amennyiben erre lehetőség van, a mellkasi ultrahangvizsgálat elvégzése, amely képes a mellkasfal közelében, a mellhártya lemezei között felszaporodó folyadék kimutatására. A laboratóriumi vizsgálatok (pl. vérkép, CRP, PCT) is segítenek a diagnózis felállításában és a betegség súlyosságának megítélésében.
Gyakran van szükség köpet-tenyésztésre is. Ennek során mintát vesznek a gyermeke által felköhögött váladékból, és elküldik egy laboratóriumba, ahol tenyésztést végeznek, hogy megállapítsák pontosan, hogy milyen fertőzése van gyermekének.
A gyermek általános állapota, klinikai tünetei, a tüdő hallgatózási és a mellkas kopogtatási lelete, a laboreredmények és a folyadék ultrahanggal meghatározott mennyisége dönti el, hogy az antibiotikus kezelés mellett szükséges-e a folyadék lebocsátása.
Kezelés
A tüdőgyulladás kezelése a kiváltó októl és a beteg állapotától függ. Bakteriális fertőzés esetén antibiotikumok, vírusosnál tüneti kezelés (pihenés, lázcsillapítás, folyadék) javasolt. Súlyos esetben kórházi kezelés, oxigénterápia szükséges. A bakteriális eredetűnek tartott tüdőgyulladások antibiotikumokkal kezelhetők. A tüdőgyulladás miatt kezelt beteg állapota a megfelelő antibiotikumok hatására néhány nap alatt sokat javulhat. Elmúlik a láz, csökken a köhögés és a nehézlégzés mértéke.
A komolyabb szövődmények megelőzésének érdekében feltétlenül fontos a tüdőgyulladás kezelése, ám még a korán felfedezett esetekben is előfordulhat, hogy a felépülés elhúzódik és a köhögés, nehézlégzés hosszabb időn át is fennmarad.
A tüdőgyulladás kezelése otthon is kiegészíthető az orvosi terápia mellett. Nagyon fontos a pihenés, ágynyugalom, a bőséges folyadékfogyasztás. A szoba levegőjének páratartalma sem mindegy, ha párásítót használ, figyeljen az optimális páramennyiségre! A légutaknak ki kell tisztulni, tehát reggel, délben ajánlott köptetőket, váladékoldókat alkalmazni, éjszaka - a pihenés biztosítása érdekében - lehetséges köhögéscsillapító készítményt bevenni.
Kórházi kezelés szükséges:
- Ha a gyermek kisebb, mint 3-6 hónapos
- Közepesen súlyos, vagy súlyos tüdőgyulladás esetén
- Légzési elégtelenség jelentkezése esetén
- Ha a gyermek állapota a kezelés ellenére nem javul (48-72 órán belül)
- Elégtelen folyadékfogyasztás esetén, kiszáradás gyanújakor
- Virulens kórokozó gyanúja esetén (S. aureus)
- A szülő és/vagy a beteg együttműködésének hiányában (pl. nem adható be szájon keresztül a gyógyszer a gyermeknek)
Típusos és atípusos tüdőgyulladás: milyen tünetekkel jelentkezik? | Dr. Bittner Nóra
Szövődmények
A tüdőgyulladás az esetek túlnyomó többségében nyomtalanul gyógyul, szövődménnyel leginkább a bakteriális kórokozók (különösen a S. pneumoniae és Staphylococcusok) esetén számolhatunk. A bakteriális gyulladás szövődménye lehet a mellkasi folyadék felhalmozódása, mely súlyos esetben a mellkas becsövezését és a folyadék lebocsátását teszi szükségessé. A tüdőtályog szintén sebészi ellátást igényelhet. Ritkán a bakteriális tüdőgyulladás szepszishez, vagyis a vérben terjedő bakteriális fertőzéshez vezethet. Ez súlyos szövődmény, és azonnali intravénás antibiotikumos kezelést igényel.
A tüdőgyulladás egy másik gyakori szövődménye a kiszáradás, mert sok gyermeknél csökken az étvágy a tüdőgyulladás alatt. Az is előfordulhat, hogy gyermeke túlságosan kimerültnek érzi magát ahhoz, hogy egyáltalán egyen és igyon. A kiszáradás megelőzése érdekében gyakran kínáljon gyermekének apró falatkákat és italokat. A jégkrémek hidratálást biztosítanak, és enyhíthetik a torokfájást. A csecsemők számára a szoptatás vagy a cumisüveg nyújthat némi vigaszt, ezért gyakran kínáljon etetést.
Megelőzés
A légúti fertőzések szezonjában általánosságban is fontos a cseppfertőzés esélyének csökkentése, a gyerekek rendszeres kézmosása, a megfelelő higiéné betartása, közös evőeszköz, pohár használatának kerülése. A tüdőgyulladás teljes biztonsággal nem védhető ki, de csökkenthető a kockázata.
A kötelező védőoltásoknak köszönhetően a Haemophilus influenzae b (Hib) baktérium és a S. pneumoniae 13 féle szerotípusa ellen teljeskörűen oltottnak tekinthetőek a gyermekek, akik életkoruknak megfelelően oltottak. A szamárköhögés kórokozója (B. pertussis) ellen is van védőoltás, itt azonban az alapimmunizálás idején és az emlékeztető oltás elmaradásakor előfordulhat a megbetegedés. A vírusos tüdőgyulladások megelőzésének lehetőségei az RSV oltás illetve az influenza elleni védőoltások.
Az influenza elleni védőoltással megelőzhető az influenza fertőzések 50-80%-a, és a súlyos szövődmények (például a tüdőgyulladás) jelentős része. A leggyakrabban súlyos tüdőgyulladást okozó 23 pneumococcus törzs ellen is létezik védőoltás, amely a krónikus betegeknek, illetve 65 éves kor felett mindenkinek ajánlott. A kisgyermekek védelmét segíti a pneumococcus elleni védőoltás, amely 2014 óta már kötelező, 2 éves kor alatt mindenkinek meg kell kapnia. Természetesen ezt az idősebbek is kérhetik, emellett ajánlott az influenza elleni védőoltás is, hiszen - különösen idősebbeknél - a betegség gyakori szövődménye a tüdőgyulladás.
tags: #tudogyulladas #tunetei #babaknal