A kisgyermekgondozó, -nevelő szerepe és karrierlehetőségei

A kisgyermekgondozó, -nevelő kiemelkedő szerepet játszik a legkisebbek, az újszülöttkortól hároméves korig terjedő korosztály gondozásában és nevelésében. Munkája kiegészíti a családi nevelést, érzelmi biztonságot nyújt, és folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel. A csecsemő- és kisgyermeknevelő szakember feladata a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, nevelése, fejlődésének segítése.

Az óvodai és bölcsődei dolgozók szerepe egyre jobban felértékelődik, mivel ezek az intézmények egyre fontosabb részét képezik az oktatási rendszernek. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a bölcsődei és óvodai személyzet fontosságát abban, hogy biztonságos és ösztönző környezetet biztosítanak a kisgyermekek számára készségeik fejlesztéséhez és önbizalmuk növeléséhez.

Kisgyermekgondozó és gyerekek interaktív játéka

Hol dolgozhat egy kisgyermekgondozó, -nevelő?

A kisgyermekgondozó, -nevelő munkáját speciális gyermekintézményekben végzi, ahol a gyermekek napirendjét a szükségleteik figyelembevételével követi. Biztosítja önálló tevékenységük feltételeit és az egészséges életmód kialakulását, segítséget nyújt a szociális készségek fejlesztésében. Szükség esetén gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat is ellát.

A Gyvt. 42. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján bölcsődei ellátást biztosíthat a:

  • Bölcsőde
  • Mini bölcsőde
  • Munkahelyi bölcsőde
  • Családi bölcsőde
  • Alternatív napközbeni ellátás

Ezzel a végzettséggel a leggyakrabban betöltött munkakörök a csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, a szociális segítő, a szociális gondozó, az általános irodai adminisztrátor és a gyermekfelügyelő, dajka.

Bölcsőde típusok és feladataik

A képzési útvonalak és a szakma jogi háttere

A kisgyermekgondozó, -nevelő szakma a szociális ágazat 5 éves technikumi képzésén sajátítható el. A képzés első két éve a szociális ágazati alapoktatást foglalja magába, ami írásbeli és gyakorlati ágazati alapvizsgával zárul. A képzés része a 200 óra egybefüggő szakmai gyakorlat, melyet a 12. évfolyamon kell teljesíteni. A képzés érettségivel és szakmai vizsgával zárul.

Az egyetemek immár jelentős részében van lehetőség a csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőfokú szakképzettség megszerzésére, amely a pedagógiai képzés területéhez tartozik. Az országban elsőként az ELTE TÓK indította el az angol nyelvű csecsemő- és kisgyermeknevelő képzést. Ha már a felsőoktatás előtt szeretnél pedagógiai képesítést szerezni, akkor érdemes olyan középiskolát választanod, ahol ilyen szakok indulnak és tanulhatsz pedagógiai, oktatási és szociális ismereteket adó tárgyakat.

A bölcsődei pedagógusok foglalkoztatásának jogi keretei

Fontos elvi kérdés, hogy a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 7. § (1) bekezdése azt rögzíti, hogy a bölcsőde nem köznevelési intézmény. Ugyanakkor az Nkt. 20. § (1) b) szakasza már úgy rendelkezik, hogy a többcélú köznevelési intézményként működő óvoda-bölcsőde már a köznevelési intézmények körébe tartozik.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 15. § (2) bekezdésének b) szakasza úgy rendelkezik, hogy a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közé tartozik a gyermekek napközbeni ellátása, tehát - a Gyvt. 41. § (3) bekezdésének elrendelése szerint - a bölcsődei ellátás is.

Bölcsődék Napja 2017 Tóth Ildikó - „A korai kötődés jelentősége”

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.) lehetőséget teremtett arra, hogy a felsőfokú kisgyermeknevelő szakképzettséggel rendelkező személyek pedagógus-munkakörben foglalkoztathatók, besorolásuk a pedagógus életpálya szerint történik, ezt a Púétv. 1. § (11) bekezdése 2024. január 1-jétől rögzíti.

A Kormány 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelete határozza meg, hogy a bölcsődében, mini bölcsődében milyen pedagógus-munkakörökben lehet foglalkoztatni a kollégákat. A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégák tehát nem minősülnek köznevelési foglalkoztatottnak, de foglalkoztatásuk során a Púétv. és a Kjt. felsorolt előírásait kell alkalmazni.

Teljesítményértékelés és juttatások

A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az évenkénti kötelező pedagógus teljesítményértékelést nem kell elvégezni, mivel a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésében nem szerepel a Púétv. 98. § (3) bekezdése, amely a pedagógusok évenkénti kötelező teljesítményértékelését rendeli el.

Ha a kisgyermeknevelő szakképzettséggel vagy más pedagógus szakképzettséggel foglalkoztatott személyt pedagógus munkakörben foglalkoztatják, akkor esetében a pedagógus életpálya szerinti illetményt és egyéb juttatásokat, a pedagógus előmeneteli rendszert kell alkalmazni.

A Gyvt. 15. § (15) kimondja, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt évi huszonegy munkanap alapszabadság, és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletben meghatározott pótszabadság illeti meg.

A Púétv. 98. § (1) bekezdése szabályozza a pedagógusok havi illetményét a fokozatuk alapján:

Fokozat Illetmény sáv
Pedagógus I. Meghatározott összeg
Pedagógus II. Meghatározott összeg

Pedagógus bértábla és illetményszámítás

Képzés a felsőoktatásban és egyéb lehetőségek

Az óvodapedagógus képzés mellett 2009 óta már a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés is főiskolai körülmények között zajlik. Érettségit követően és a megfelelő pontszám birtokában lehet felvételt nyerni a pedagógiai karok óvodapedagógiai alapképzésére. A legtöbb megyeszékhelyen lehetőség van ilyen típusú iskolába járni.

Az oktatás során a hallgatók a következő főbb tantárgyakkal ismerkednek meg:

  • Pedagógia és pszichológiai alapok
  • Ének-zene
  • Informatika
  • Magyar nyelv és irodalom
  • Matematika
  • Természet- és társadalomismeret
  • Testnevelés
  • Rajz

A tanulmányok során intézményenként eltérően 15-18 kredit értékben szerezhetők olyan specializációs ismeretek, amelyek az intézményes kisgyermekellátás, innováció a kisgyermeknevelés területén, a családi nevelés támogatása, gyermekvédelem, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, művészeti nevelés kisgyermekkorban, kora gyermekkor és idegen nyelv, inter- és multikulturális nevelés területeken nyújtanak többlettudást.

A szakmai gyakorlat ebben a képzésben 30 kreditet ér, vagyis egy teljes félévnyi kreditnek felel meg. A szakmai gyakorlat részét képezik a csoportos és egyéni intézményi gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása, valamint az összefüggő komplex gyakorlat. Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható, de az egyes szakaszok 2 hétnél nem lehetnek rövidebbek.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint német nyelv és nemzetiségi kultúra a gyermekkorban szak.

tags: #kisgyermekgondozo #nevelo #hol #dolgozhat