Új korszak indul a 30 év alatti egygyermekes és a 40 év alatti kétgyermekes anyák életében, ők ugyanis ebben a hónapban fizettek utoljára személyi jövedelemadót. Január elsejétől tovább bővül a kormány családtámogatási programja, így jövő évtől több mint 100 ezer édesanya mentesül az adókötelezettség alól.
A következő lépcső - fogalmazott Kocsis Máté a közösségi oldalán annak kapcsán, hogy a 30 év alatti egygyermekes és a 40 év alatti kétgyermekes anyák most fizettek utoljára szja-t. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, csütörtöktől náluk is él az adómentesség.
Amint azt az Origo is megírta, 2026. januártól indul a kétgyermekes anyák szja-mentessége. Jövőre először a 40 év alattiak számára vezetik be az szja-mentességet, ami 120 ezer anyát érint, négy év alatt pedig fokozatosan eljutnak oda, hogy minden kétgyermekes édesanya szja-mentessé válik.
Koncz Zsófia családügyi államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt hangsúlyozta, jövőre a 30 év alatti édesanyák szja-mentességét is tovább szélesítik, kiterjesztik a teljes jövedelemre. Hozzátette, szintén január elsejétől újabb 50 százalékkal emelkedik a családi adókedvezmény, ezzel fél év alatt két lépésben megduplázzák azt.
A fiatal édesanyák a jövőben teljes szja-mentességet élvezhetnek, függetlenül attól, mennyit keresnek. A magyar kormány célja, hogy ezzel is megerősítse a fiatal családok anyagi biztonságát.
Anyák napja alkalmából az Origón összeszedtük, hogy milyen támogatásokat vehetnek igénybe az édesanyák. Az Országgyűlés áprilisban megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely történelmi jelentőségű a magyar családtámogatásban.
Az új jogszabály 2026 január elsejétől az átlagbérre való kötöttséget megszünteti, és lehetővé teszi, hogy a 30 év alatti, gyermeket nevelő nők a teljes jövedelmükre szja-mentesek lehessenek. Így több mint 100 ezer forintra emelkedik a havonta igénybe vehető szja-mentesség.
A kedvezményt kiterjesztették minden 30 év alatti édesanyára is, azaz nemcsak azok vehetik majd igénybe, akiknek a gyermekei az elmúlt két évben születtek. Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára szerint ezáltal több ezer olyan fiatal édesanyát tudnak majd támogatni, akik eddig nem részesülhettek teljes mértékben az szja-mentesség előnyeiből.
Jövő évtől félmillió édesanya lehet szja-mentes Magyarországon, 2029-től pedig egymillió. Ez a világon egyedülálló - mutatott rá az államtitkár.
Hogyan lép életbe az édesanyák szja-mentessége?
Első lépésben 2026 januárjától a negyven év alatti kétgyermekes édesanyáknak biztosítják az szja-mentességet, majd ezt követően négy év alatt minden kétgyermekes édesanya szja-mentes lesz.
Szerdától benyújtható az adóelőleg-nyilatkozat a három gyermeket nevelő anyák szja-mentességére, nekik ugyanis október 1-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a munkával megszerzett jövedelmeik után. A nyilatkozat legegyszerűbben a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásában (ONYA) adható be elektronikusan.
A kedvezmény minden édesanyának jár, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként legalább három gyermek után jogosult, vagy legalább 12 éven át jogosult volt családi pótlékra. A kedvezmény tehát akár felnőtt gyerekek után is igénybe vehető - írták a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményében.
A kedvezmény a törvényben meghatározott, munkával szerzett jövedelmekre, így például a munkabérre, a vállalkozói kivétre, a megbízási szerződéssel vagy őstermelői tevékenységgel szerzett jövedelemre is érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy a háromgyerekes édesanyák keresete teljes egészében mentesül az szja alól.
A családi adókedvezmény megduplázása és egyéb béremelések
A kormány két lépcsőben megduplázta a családi adókedvezményt, melynek újabb, januári 50 százalékos emelésével a gyermekes családok is még több pénzhez jutnak. Egy gyermek esetében 20 ezer forintra, két gyermeknél gyermekenként 40 ezer forintra, azaz összesen 80 ezer forintra, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 66 ezer forintra nőtt a havi kedvezmény összege.
Jelentősen emelkedik a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák nettó fizetése is, mivel januártól ők is SZJA-mentességet kaptak.
Januártól átlagosan további 10 százalékkal nőtt a tanárok és óvodapedagógusok bére, így átlagkeresetük már eléri a bruttó 950 ezer forintot. A szakképzésben dolgozó szakoktatók bére is 10 százalékkal emelkedett, így a béremelés után a minimum bruttó fizetésük 775 500 forintra nőtt, az átlagbérük megközelíti a 890 000 forintot.
Magasabb fizetés érkezik februárban a kulturális, a szociális, a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi területen dolgozókhoz is: ők 15 százalékos béremelést kaptak. A kormányhivatalokban dolgozó kormánytisztviselők fizetése is további 15 százalékkal nőtt januártól, a tavaly szeptemberi 15 százalékos emelés után.
Társadalmi fogadtatás és demográfiai trendek
A kormány intézkedései elsöprő népszerűségnek örvendenek. A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a lakosság háromnegyede jónak tartja a többgyermekes anyák adómentességének kiterjesztését, a családi adókedvezmény megduplázását és a minimálbér emelést is. A válaszadók 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jónak tartja a többgyermekes anyák adómentességének kiterjesztését, 22 százalék inkább rossznak értékelte.
A minimálbér emeléséről is hasonlóan vélekedik a társadalom: 76 százalék jónak tartja, 19 százalék viszont inkább rossznak véli.
A gyermekvállalási kedv néhány év alatt sokat nőtt Magyarországon. A tavalyi végleges adatok szerint 91 577 gyerek született Magyarországon, a születésszám lényegében stagnál 2014 óta. A teljes termékenységi arányszám (ennyi gyereket szülne egy nő élete folyamán, ha az adott évi adatok állandósulnának) a 2011-es 1,24-ről 1,49-re ugrott 2016-ra.
Demográfiai és etnikai változások a 18. századi Magyarországon (Középszint)
A termékenységi arányszámnak 2 fölött kellene lennie ahhoz, hogy a népesség számottevő bevándorlás nélkül reprodukálja magát, a kormánynak is az a célja, hogy elérjük ezt az értéket. A Demográfiai Portréban prezentáltak azonban egy kis kérdőjelet biggyesztenek a politikai intézkedések sikeressége mögé.
A nemzetközi trendek vizsgálatában érdemes külön figyelmet szentelni az EU-n belüli volt szocialista országoknak. Ezekben az országokban a rendszerváltás után mind jelentősen csökkent a termékenység, az ezredforduló környékén 1,3 alatti termékenységi rátákat mértek.
Ugyanakkor mindez arra is rámutat, hogy a régióban megfigyelhető termékenységnövekedésnek vannak határai, és több országban nem maradt tartós. Kicsit kijjebb zoomolva azt látjuk, hogy az Európai Uniós képben nem volt különösebb változás az elmúlt pár évben, az átlagos termékenységi ráta 1,6-en állt 2016-ban, 2 fölött pedig egyetlen ország sincs már.
Az egyik oldalon a skandináv országokat, Franciaországot és Nagy-Britanniát találjuk, a másikon pedig a német nyelvű és a dél-európai országokat, utóbbiak abszolút sereghajtók.
A kormány családpolitikája alapvetően azt célozná, hogy azok vállaljanak gyerekeket, akik el is tudják tartani őket, igaz, a sz Szegedbb családoknak nem is nagyon segítenek ebben, az intézkedések többsége a jobb körülmények között élőknek nagyobb mértékben kedvez. Ezzel szemben a diplomásoknál egy fordított trend figyelhető meg, a csoport létszáma a vizsgált időszakban 10 százalékkal nőtt, viszont csak 4 százalékkal lett több náluk a gyerekvállalás.
A hivatalos cél, hogy mindenkinek legyen legalább két gyereke, de még jobb, ha hármat vagy négyet vállalnak a párok. A családnövekedés valószínűségét a kutatók úgy megbecsülték meg, hogy visszamenőleg megvizsgálták a majdnem befejezett termékenységi életutakat (ez 40-44 éves nőket jelent). A családi adókedvezmény pedig a felsőfokú végzettségűeknél növelte meg a harmadik gyerek vállalásának esélyét.
tags: #kisgyermekes #csaladanyak #index #origo