A gyermekek megfelelő tápláltsági állapota alapvető fontosságú az egészségük, fejlődésük és jólétük szempontjából. Számos megbetegedés kockázatát csökkenti, mint például a magas vérnyomás és a cukorbetegség, javítja az iskolai és a fizikai teljesítményt, továbbá pozitívan hat a társas kapcsolatokra. Az egészséges életmód kialakítása már egészen fiatal korban, különösen az óvodai nevelés során kezdődik, ahol a táplálkozás és az étkezési szokások kiemelt szerepet kapnak.
Az egészséges életmód alapjai és az óvodai nevelés
Szakdolgozatomban szeretném bemutatni azokat a mindennapi szükségleteket, amelyek elősegítik az egészséges életmód kialakítását, különös figyelmet fordítva az óvodai nevelésre. Az irodalmi kidolgozásomban részletesen tárgyalom a táplálkozást, valamint azokat a szigorú szabályokat, amelyeket be kell tartani egy nevelési intézménynek a gyermekek megfelelő étkeztetési rendszerében. A gyermekek otthoni főzésbe való bevonása lehetőséget teremt számukra, hogy megismerjék az alapanyagokat és élelmiszereket, amely hozzájárul az egészséges étkezési szokások kialakításához. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) számára kiemelten fontos a családok tájékoztatása az egészséges étkezés megvalósításának lehetőségeiről, ezért 2017-ben táplálkozási irányelvet dolgozott ki a 6-17 éves korosztálynak.
Az OKOSTÁNYÉR® ajánlás és a fenntartható közétkeztetés
Az OKOSTÁNYÉR® ajánlás célja, hogy közérthető formában adjon iránymutatást az egészséges, iskoláskorú lakosságnak a korszerű napi étrend összeállítására vonatkozóan. Az ajánlás weboldalán (okostanyer.hu) ingyenesen letölthető receptekkel, menüjavaslatokkal, adagolási útmutatóval segítik a tanácsok hétköznapi alkalmazását. A Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) képviseletében Dávid-Dobos Zsófia jó gyakorlatokat mutatott be a közétkeztetés területéről. A hazai közétkeztetésnek nem csak az étkezési kultúra, hanem a fenntartható élelmiszer-ellátás kialakításában is jelentős szerepe van. A jogi szabályozások, táplálkozási ajánlások életmóddá válásában kiemelt felelőssége van a közétkeztetői magatartásnak is. Ezen túlmenően az „egészséges” táplálkozásnak csak az egyik dimenziója az elfogyasztott élelmiszerek beltartalma. Éppúgy figyelembe kell venni a táplálkozás környezetét: az étkezési időt, az étkezési környezetet, a választási lehetőséget, az étkezési kultúrát, a tápanyagot hordozó élelmiszerek minőségét.
Táplálkozási problémák és evészavarok kisgyermekkorban
Az ötödik fő részben azokat az étkezési problémákat és evészavarokat mutatom be, amelyek a 3-7 éves gyermekek körében is gyakran előfordulhatnak. Ugyanakkor Európa-szerte és Magyarországon is előfordul, hogy a gyermekek tápláltsági állapota nem kielégítő, túlsúly, elhízás vagy alultápláltság állapota áll fenn. Szűcs Zsuzsanna az előadásában bemutatta a gyermekkori táplálkozás meghatározó epigenetikai szerepét.
WHO Gyermek Tápláltsági Állapot és Táplálkozási Vizsgálat (COSI)
A WHO Európai Regionális Irodája egy standardizált, az európai régióra kiterjedő gyermekkori elhízást monitorozó rendszert hozott létre (Childhood Obesity Surveillance Initiative, COSI), melynek célja, hogy a gyermekkori elhízás trendjét az egyes országok összehasonlítható adatainak segítségével követni lehessen, illetve időszerű, valid és megbízható adatok álljanak rendelkezésre a 7 éves gyermekek tápláltsági állapotáról. A vizsgálat 2007 óta gyűjt adatokat és ma már több mint negyven ország részvételével zajlik. Az adatokat egy adott tanévben egyszer gyűjtik és a vizsgálatot 2-3 évente ismétlik. A résztvevő országok azonos protokoll alapján, mérőműszerekkel és egységes számítási módszerekkel határozzák meg a túlsúly és elhízás előfordulását a 6-9 éves gyermekek körében.
A COSI 2022 felmérés Magyarországon
A hazánkban 2022-ben lezajlott kutatás a COSI hatodik adatgyűjtési köre volt. A felmérés lehetővé teszi, hogy a Magyarországon élő első és második osztályos tanulók körében - országos reprezentatív mintán, mérésre alapozva - határozzuk meg a túlsúly és az elhízás, valamint az alultápláltság prevalenciáját. Ezen kívül lehetővé teszi az érintett korosztály életmódtényezőinek, táplálkozási szokásainak és fizikai aktivitásának felmérését; az iskolák táplálkozás-egészségügyi környezetének felmérését. Ezenfelül a WHO módszertanát egy szűkebb almintán kiegészítettük egy táplálkozási naplós adatfelvétellel és testösszetétel vizsgálattal. Az így nyerhető adatok segítenek a táplálkozási rizikófaktorok pontosabb beazonosításában, ezáltal további szakpolitikai intézkedések alapjául szolgálhatnak. A felmérést az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) Táplálkozás-epidemiológiai Főosztályának munkatársai koordinálták és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság (EMMI EüÁT) pénzügyi támogatásával valósult meg.
A mintavétel és adatgyűjtés módszertana
A mintába került iskolák értesítése az Oktatási Hivatal levelezési rendszerén keresztül történt meg. A WHO ajánlása szerint korévenként kb. 2800 az elérni kívánt minta nagysága. A vizsgálat során a tervezett minta kialakítása és a beválasztás osztályok szerint történt (elsős és másodikos osztályokat választottunk ki). Korábbi tapasztalatok alapján kb. 10%-os meghiúsulási aránnyal számolva 7200-ban határoztuk meg a tervezett mintanagyságot. A Közoktatási Információs Iroda (KIR) adatbázisa szerint az átlagos osztályonkénti tanulólétszám 20 az elsősök között, ezért legalább 150, legfeljebb 180 iskolában és ezen belül egy-egy elsős és másodikos osztályban határoztuk meg a mintát. Ebből alakítottunk ki, egy legalább 12, legfeljebb 14 iskolát tartalmazó almintát, ahol a vizsgálat kiegészült a részletes táplálkozási adatfelvétellel. A mintavételi keretet a magyarországi, állami fenntartású általános iskolába járó, nem összevont tagozaton tanuló 7,0-7,9 éves gyermekek adták. A vizsgálat kezdete és az adatfelvétel befejezése 2022-ben történt. Vizsgálatunkban kérdőíves felmérésre és antropometriai mérésekre került sor. A szülői tájékoztatás és a beleegyező nyilatkozatok aláírását követően a vizsgálók a gyermekek testtömegét, testmagasságát, derékkörfogatát mérték, emellett az iskolára és az egyéni kockázati tényezőkre vonatkozó iskolai és szülői kérdőívek kitöltésére került sor. Az antropometriai méréseket egészségügyi végzettségű mérőszemélyzet, a táplálkozási felmérést dietetikus végzettségű szakemberek végezték. A WHO által kidolgozott standard kérdőívek segítségével gyűjtöttünk információkat az iskolákról (táplálkozás-egészségügyi környezet, részvétel intervenciós programokban, oktatás az egészséges táplálkozásról, sportolási lehetőségek) és szülői kérdőívvel az egyéni kockázati tényezőkről (születési súly, szoptatás időtartama, táplálkozás, fizikai aktivitás, alvás, szociális státusz). Az antropometriai vizsgálatoknál a mérést az OGYÉI által biztosított, és az iskolákba eljutatott egységes magasságmérőkkel és digitális mérlegekkel végezték. A mérőeszközök a gyártó által hitelesítettek voltak, a vizsgálat megkezdése előtt kalibrálásra kerültek. A papír alapú kérdőívek adatainak rögzítése külön a COSI vizsgálathoz készített Excel táblázatban történt kettős adatbevitel alkalmazásával. Az adatfeldolgozás, -tisztítás és -elemzés az OGYÉI-ben történik. Sem a papíron, sem az elektronikusan rögzített adatok nem tartalmaztak személyazonosításra alkalmas információkat, kizárólag sorszámkód mentén kerültek rögzítésre. A kérdőívek és adatok tárolása során biztosított volt, hogy azokhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá. Az elemzés a STATA 17.0 statisztikai programcsomaggal történt, mely alkalmas a vizsgálati dizájn figyelembevételére. A statisztikai elemzés során populációs becsléseket végeztünk, mellyel a magyarországi 7 éves gyermekek túlsúly/elhízás/alultápláltság országos gyakoriságait határoztuk meg.
Eredmények és megfigyelések
A gyermekek tápláltsági állapotának a túlsúly és elhízás irányába történő elmozdulása megtorpant. Hasonló prevalenciák figyelhetők meg, mint 2010-ben és 2016-ban, de kismértékű emelkedés észlelhető. 2024. május 30-án rendezte meg a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Táplálkozástudományi Főosztálya a WHO Gyermek Tápláltsági Állapot és Táplálkozási Vizsgálat, COSI 2022 eredményeit bemutató konferenciát. Dr. Susovits Kitti bemutatta a COSI 2022 módszertanát, illetve az antropometriai mérések eredményét. A hazánkban 2022-ben lezajlott kutatás a COSI hatodik adatgyűjtési köre volt. A 6-8 éves gyermekek 64%-a normál tápláltsági állapotú. A korosztályok között jelentős különbség figyelhető meg. Az életkor előrehaladtával nő a nem megfelelő tápláltsági állapot előfordulása: a 6 évesek körében szignifikánsan magasabb a normál kategóriába tartozók aránya a 8 évesekhez képest.
A szülők felelőssége a gyermekek személyes adatainak védelmében | Zsuzsa Vörös | TEDxYouth@Budapest
Földrajzi és szociális különbségek
A fővárosban élők nagyobb arányban vannak a normál tápláltsági állapot kategóriában a községben élőkhöz képest, ezzel szemben a községben élők nagyobb arányban vannak az elhízott kategóriában a fővárosban élőkhöz képest. Az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők körében a túlsúlyos és elhízott gyerekek nagyobb aránya, a főiskolai/egyetemi végzettségű szülők körében pedig a normál tápláltsági állapotú gyerekek nagyobb aránya figyelhető meg. Szakdolgozatom kutatási részében a városi és falusi családok étkezési szokásait összehasonlítva igyekszem majd következtetéseket levonni.
Élelmiszer-fogyasztási szokások és fizikai aktivitás
Dolgos Judit Ágnes ismertette a gyermekek élelmiszer-fogyasztási szokásaira vonatkozó eredményeket, összevetve azokat a gyermekek otthoni főzésbe való bevonásával, amely lehetőséget teremt a gyermekek számára, hogy megismerjék az alapanyagokat, élelmiszereket. Zentai Andrea a 6-8 éves gyermekek fizikai aktivitását és életmódját mutatta be. Az eredmények alapján a többet sportoló gyerekeknek ritkábban van saját okostelefonjuk, tabletjük vagy számítógépük, gyakrabban étkeznek napi ötször, esznek naponta/naponta többször friss gyümölcsöt, zöldséget és ritkábban fogyasztanak cukrot tartalmazó üdítőitalokat, teákat, szörpöket. A fővárosban/városokban a gyermekek nagyobb aránya sportol, az iskolába való közlekedést a szülők biztonságosabbnak találták, kevesebb időt töltenek a gyermekek képernyő előtt, kisebb arányban van a szobájukban televízió vagy számítógép.
| Tényező | Gyakrabban sportolók | Ritkábban sportolók |
|---|---|---|
| Saját okostelefon/tablet/számítógép | Ritkább | Gyakori |
| Napi ötszöri étkezés | Gyakori | Ritkább |
| Napi friss gyümölcs/zöldség fogyasztás | Gyakori | Ritkább |
| Cukros üdítőitalok fogyasztása | Ritkább | Gyakori |
Iskolai környezet és javaslatok
Varga Anita az iskolai kérdőív főbb eredményeit mutatta be, javaslatokkal kiegészítve azokat. Jogszabályba kellene foglalni egy minimum étkezési időt, mivel jelenleg az alsó tagozatosok 23%-ának 10-19 perce, 40%-ának 20-24 perce, 16%-ának 25-29 perce és 21%-ának legalább 30 perce van elfogyasztani az ebédet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőitalok (iskolák 20%-ában elérhető), és 100%-nál alacsonyabb gyümölcstartalmú gyümölcsitalok/nektárok (iskolák 37%-ában elérhető), a sós (iskolák 23%-ában elérhető) és édes rágcsálnivalók (iskolák 30%-ában elérhető) elérhetőségét csökkenteni/korlátozni lenne javasolt az iskolákban.
Kockázati tényezők trendjei és fejlesztési programok
Bakacs Márta a jelentősebb kockázati tényezők trendjeiről számolt be, a korábbi COSI vizsgálatok eredményeivel összevetve a legfrissebb adatokat. Negatív trend figyelhető meg azonban a táplálkozással kapcsolatos oktatás és sportolási lehetőségek tekintetében. A friss gyümölcs és zöldség elérhetőségében 2019 és 2022 között egy csökkenés volt megfigyelhető, de összességében 2010 óta növekvő trend látszik. Az egyéni tényezőknél a vizsgált 12 évben nőtt a sportolók aránya és kevesebb időt töltenek a gyerekek szabadidőjükben a házi feladat elkészítésével. Nőtt viszont az iskolába autóval közlekedők aránya, és csökkent az aktív játékra fordított idő hétköznap. Dr. Szabóné Dr. Kaj Mónika előadásában bemutatta, hogy a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) a 2023/2024. tanévben 304 iskolában indította el új, komplex, iskolai testmozgás alapú egészségfejlesztési programját (www.aktiviskola.hu). A program központilag koordinált, monitorozott modelljével egy olyan minőségelvű iskolai védjegyrendszert biztosít, amely segítségével iskolaspecifikus, a helyi szükségletekre, lehetőségekre és igényekre szabott fejlesztések történnek meg.
Iskolakert és Ovikert Programok
Pauliczky Nóra az Országos Iskolakert-fejlesztési Programot mutatta be. Az iskolakert gyűjtőfogalomként magában foglalja a köznevelés teljes területét, így a bölcsőde, óvoda, általános- és középiskola, kollégiumok, tanodák oktató-gyakorló kertjeit, sőt még a felsőoktatási intézmények hallgatói számára fenntartott tankerteket is. Ezek az iskolakertek ma már többféle célt kiszolgálnak, megjelenik bennük a környezeti nevelés, az egészséges életmódra nevelés, a tanultak gyakorlati alkalmazása, a pályaorientáció, és mivel a gyermekek többsége heti rendszerességgel tevékenykedik bennük, érzelmi kötődést alakít ki, saját élmény alapján nyújt tapasztalatot, felismerést. Stiller Tamás, séf, előadásában az Ovikert Program 11 évét mutatta be. A program hosszú távra szóló célja, az ismeretátadás, a generációk közötti kapcsolatteremtés és, hogy megismertesse a gyerekekkel, honnan kerül az asztalra a zöldség. Az előadó szerint a Covid-járvány és az ukrán konfliktus okozta ellátási zavarok nyomán az önfenntartás és a gazdák, élelmiszer-ellátók új generációinak kinevelése is előtérbe került.
tags: #kisgyermekek #taplalkozasi #szokasainak #vizsgalata #kutatas