A megfigyelés mint alapvető módszer a gyermekek megismerésében
A kisgyermekek személyiségének megismerése kiemelten fontos a pedagógiai és szociális munkában. A gyermek fejlődésének igen plasztikus korszaka az óvodáskor, amikor a legjobb szándék mellett is negatív hatást válthatunk ki, mély nyomokat hagyva a gyermek személyiségében. Ezért nagyon lényeges, hogy a gyermeki személyiséget minden oldalról, minél alaposabban megismerjük. A megfigyelés a legegyszerűbb módszer, amely a gyermekek megismeréséhez a pedagógiai kutatásmódszertanban megismert összes módszert használhatjuk, de a gyermekek életkorának figyelembe vételével ezeket kombinálhatjuk, ki is egészíthetjük.
A megfigyelés során a gyermekek játéktevékenységeikkel, rajzaikkal, metakommunikatív megnyilvánulásaikkal és nem utolsósorban a környezethez való szociális adaptációjuk színvonalával fejtenek ki intenzív közlő tevékenységet, amelyeknek megfigyelését a segítő ugyanúgy alkalmazza kliensének megismerése céljából, mint a felnőttekkel készített interjúkat. A megfigyelés elsősorban a gyerekek megfigyelő és gondolkodási képessége fejleszthető. Ezért már ebben a korban meg kell kezdeni az élettelen tárgyak, egyszerű természeti jelenségek, időjárási elemek, élőlények stb érzékszervekkel felismerhető tulajdonságainak megfigyelését, mindezt folyamatosan, játékos tevékenység közben. Minőségi tulajdonságokat vizsgálunk. A megfigyelés differenciált és alapos észleléshez kötődik.
Kezdő kutatóknak, kezdő pedagógusoknak feltétlenül a beavatkozás-mentes vizsgálatokat ajánljuk, mint például a megfigyelés. A megfigyelés rendeltetése szerint lehet a pedagógiai folyamat elemzése, a pedagógiai szituáció elemzése, vagy a személyiség jellemző jegyének megfigyelése. A megfigyelésnek kritikus pontja, hogy a megismerés tárgyával, témájával kapcsolatban több oldalról szerezzünk adekvát információt, kerüljük a szubjektivitást, ne cseréljük fel az ok és okozat tényét, törekedjünk az objektivitás biztosítására, teremtsünk mindig természetes környezetet a megfigyelésre, és alkalmazzunk adekvát megfigyelési technikát és technikai eszközöket.
A megfigyelés kiegészítő módszerei
Összehasonlítás és csoportosítás
A megfigyelés és a leírás módszerének következetes gyakorlásával a gyerek képessé válik elemi összehasonlítások elvégzésére. Az összehasonlítás a megfigyelés egy bonyolultabb formája, ahol azonosságok, különbözőségek, hasonlóságok, eltérések bukkannak elő. Ezt követi a megfigyeltek rendezése, csoportosítása, ahol bizonyos szempontok szerint halmazokat képezünk. Ilyenkor olyan kérdéseket tehetünk fel, mint: Melyikből van több, kevesebb, melyik hosszabb-rövidebb?
Mérés
A mérés során mennyiségi tulajdonságokat vizsgálunk. Mérhetünk például hosszúságot (pl. hány diónyi hosszú egy virág szára?) vagy több-kevesebb viszonyt.
Kísérletezés
A kísérletezés egy mesterségesen, szándékosan előidézett jelenség. Bár az óvodában még nem gyakorolják a gyerekek, az óvónő által beállított kísérletek biztosítják néhány, a természetben nehezen tanulmányozható jelenség, mint a rügyfakadás, csírázás folyamata, növények és állatok mozgása (földigiliszta, csiga), vagy a katica altatás közvetlen és folyamatos megfigyelését.
Tájékozódás
A tájékozódás fejlesztése magában foglalja az irányok ismeretét (bal-jobb, fönt-lent, elöl-hátul, stb.). Játékokkal, mint a csukott szemmel lépegetés előre-hátra, jobbra-balra, vagy négyzethálós papíron bábuval való lépegetés (föl kettőt, le egyet stb.), fejleszthető ez a képesség.
Beszélgetés, beszéltetés és elbeszélés
A beszélgetés, mint kérdések-válaszok láncolata, kulcsfontosságú a gyermekek megismerésében. Fontos az óvónő kérdéskultúrája, a kérdések megfogalmazásánál gondot kell fordítani a tartalomra, a nyelvi megfogalmazásra és a sorrendre. A kérdések lehetnek tények megállapítását kívánóak, egyszerű felsorolást célzók, vagy oksági viszonyok feltárását és elemi következtetéseket kívánóak. A kérdések legyenek érthetőek, pontosak, konkrétak és egyszerűek, ne tartalmazzanak ismeretlen szót.
Az elbeszélés történhet az óvónő és a gyermek részéről is. Az óvónő elbeszélése legyen szemléletes, érdekes, érzelemgazdag, színes, így fejlesztheti a gyermek képzeletét, szókincsét és gondolkodását. A gyermek részéről az elbeszélés azt jelenti, hogy élményeik, megfigyeléseik és ismereteik összefüggő, folyamatos elbeszélését kívánjuk meg tőlük. Ezért e módszer elsősorban a középső és nagycsoportban valósítható meg. Gyakran kell alkalmaznunk kisegítő, rávezető és irányító kérdéseket, és fontos, hogy az óvónő a segítés, javítás mellett alkalmazza a buzdítást és dicséretet is.
Bemutatás és magyarázat
A bemutatás és magyarázat a virtuális-verbális ismeretek egységét jelenti. Jó alkalom erre a séták és kirándulások, ahol a gyermekek mozgásában, változásában és fejlődésében láthatják a természetet, megfigyelhetik annak jelenségeit és az összefüggéseket. A séták és kirándulások csak akkor értékesek, ha tervszerű irányítás és szervezés jellemzi őket. A megfigyelt tárgyról vagy jelenségről szerzett ismereteket jobban elmélyíthetjük, ha összehasonlítást végzünk már ismert tárggyal.
A képelemzés a beszélgetéshez kapcsolt magyarázat sajátos formája. Akkor használjuk, ha a tárgyat, jelenséget nem tudjuk a valóságban bemutatni. Az óvónő kérdései, magyarázatai során a képen ábrázolt tárgyak, jelenségek, események megértésére irányul a gyermekek figyelme. Célszerű a képelemzést korcsoportonként differenciálni: kiscsoportban a képen levő néhány tárgy megnevezése, felsorolása, tulajdonságaik észrevétetése, egyszerű cselekvések értelmezése, érzelmekre következtetés, alakok és tárgyak viszonyítása. Középső csoportban a tárgyak, személyek közötti kapcsolatok, összefüggések felfogása, térbeli viszonyok megállapítása, cselekvést ábrázoló képek megértése, munkájukra következtetés. Nagycsoportban a képen látott kapcsolatok, összefüggések közötti eligazodás, előzmény vagy következmény megállapítása, képsorozatok értelmezése.
Egyéb módszerek és eszközök a gyermekek megismerésében
Játék
A környezetismeret oktatását is játékos formában kell megoldani. Ez a játékos cselekedtetés, ahol a játékot az óvónő szervezetten építi be a foglalkozásba. A játék manuális és szellemi munkát is igényel a gyermektől, fejleszti megfigyelőképességüket, emlékezetüket, képzelőerejüket és gondolkodásukat.
Diagnosztikus értékelés és portfólió
A gyermekek megismeréséhez a diagnosztikus értékelés is fontos, amely részletesen, pontosan, jól áttekinthető formában fogalmazza meg az egyes képességekre koncentrálva a kiindulási állapotot. Ajánlott a gyermekről rövid videofelvételt készíteni játék közben, illetve fotókat. A fejlődési portfólió jól használható a fogadóórákon, segíthet a szülőkkel való kapcsolat szorosabbá fűzésében, a gyermek otthoni és óvodai nevelésének összehangolásában. A portfólióba azokat a produktumokat és dokumentumokat gyűjtjük, amelyekkel az adott területet feltártuk, illetve bizonyítjuk. A fejlesztési célok gyermekekre való időszakonkénti lebontása, a tevékenységek és a haladás dokumentálása is a portfólió része lehet.
Anamnézis és csoportnapló
Az anamnézis lapokon rögzítik a gyermekek családjára, nevelési szokásrendszerére, személyiségjellemzőire, viselkedésére, születési és fejlődési körülményeire, egészségállapotára vonatkozó adatokat. A csoportnapló pedig időrendben tartalmazza a gyermekekkel kapcsolatos történéseket, eseményeket, következményeket és megoldásokat. A papír-alapú és az elektronikus csoportnapló vezetésének is megvannak az előnyei és hátrányai.
Gyermekrajz-elemzés és produktumok megfigyelése
A gyermeki produktumok, a rajzok, alkotások nyújtják a legmélyebb betekintést lelki világukba. Kérésre vagy spontán készített alkotás egyaránt alkalmas az elemzésre. Következtetéseket egy rajz alapján sosem szabad levonnunk, de vegyük észre, ha segélykérést jelez.
Sose engedd meg felnőtt gyerekeidnek ezt a hat viselkedést – tönkreteheti az időskorodat
Számos egyéb vizsgálati módszer is alkalmazható, mint például gyermekrajz-elemzés, családrajz, tervezett szituációs játékok, világjáték, GMP teszt, stb. A felméréseket időszakonként alkalmazza a pedagógus a fejlődés meghatározására, kialakult kapcsolatrendszerek feltárására, csoport-egyén megismerésére. Ilyen pl. a szociometria készítése a postás játékkal, produktumok megfigyelése.
tags: #kisgyermekek #onjellemzesenek #megfigyelese