A "Kisgyermekek Nagy Mesekönyve" egy igazi klasszikus, amely évtizedek óta kíséri a magyar gyermekek felnövését. Az 1955-ös kiadás különösen kiemelkedő, hiszen széles körű gyűjteményt kínál, amelyben a hazai és külföldi mesék, versek és történetek gazdag tárháza várja a fiatal olvasókat. Ez a kötet nem csupán egy könyv a polcon, hanem egy kapu a képzelet világába, ahol ravasz törpék, nagy erejű óriások, bátor vándorlegények és szépséges királylányok kelnek életre.
A Könyv Különlegessége és Története
A "Kisgyermekek Nagy Mesekönyve" egy olyan válogatás, amely a kiadások száma alapján is bizonyítja, hogy a mese örök. Ahogy a politikai rendszerek változnak, a mesék iránti szeretet és igény állandó marad. Ez a kötet mindenféle mesét tartalmaz, a Grimm testvérektől a különböző népek meséin át a klasszikus és újabb darabokig. Noha néhány történet alkalmasságát illetően felmerülhetnek viták kisgyermekek számára, a mesék sokfélesége garantálja, hogy minden korosztály találhat kedvére valót. A gyermekek nyitottsága az újdonságokra pedig lehetővé teszi, hogy bármelyik történet elvarázsolja őket.
A könyv nem csak a tartalmával, hanem a történetével is kiemelkedő. Eredeti megjelenésének éve 1847, de az 1955-ös kiadás volt az egyik legnépszerűbb, és összesen 9 kiadást ért meg 1955 és 1994 között, további 6 kiadással később. Ez a kiadói siker is jelzi a könyv időtállóságát és népszerűségét.
A Mesekönyv Tartalma és Szerzői
A kötet gazdag tartalomjegyzékkel rendelkezik, amelyben több mint száz mese és történet található. Ezek között a legismertebb és legkedveltebb szerzők művei éppúgy helyet kapnak, mint a népmesék és kevésbé ismert alkotások. A szerzők között megtaláljuk többek között:
- Klasszikus meseírók: Charles Perrault ("A tündér"), Jacob Grimm és Wilhelm Grimm ("A méhkirálynő", "A kis manók", "A fehér kígyó", "Az édes kása", "A békakirályfi", "Az öreg nagyapó és a kis unoka", "A szalmaszál, a szén és a bab"), Hans Christian Andersen ("Borsószem királykisasszony").
- Magyar szerzők: Móra Ferenc ("Dióbél királykisasszony", "Gergő juhász kanala", "Mátyás király meg az igazmondó juhász", "Tél apó haragja", "Pilletánc", "Sosevolt király bánata", "A másik macska", "Ki ér többet?", "A didergő király", "Miért jár a kutya mezítláb?", "A mi pókunk", "Nagy ebéd volt nálunk", "A király kenyere"), Gárdonyi Géza ("Egérvadászat", "Mikor diák, mikor király", "Csordás Andris", "A komédiás disznó", "A mindentudó kalap", "Istók kertje", "Mi újság malac úrfiak?", "Brekeke és Zsákrágó úrfiak utazása"), Arany László ("A kis malac és a farkasok", "Icinke-picinke", "Farkas-barkas", "A kiskakas gyémánt félkrajcárja", "A szürke ló", "Az egyszeri gyerek", "A kóró és a kismadár", "A farkas-tanya", "A kis ködmön"), Benedek Elek ("Tréfás mese", "Félsz", "A galamb, a réce, meg a lúd", "Az okos leány", "A prücsök krajcárkája", "Kutya szeretne lenni", "Csali mese", "Három kívánság"), Illyés Gyula ("Mátyás király meg az igazmondó juhász", "Így jár, aki irigy", "Az aranyköles", "Ihók és Mihók", "Nyakigláb, Csupaháj, meg Málészáj", "A kocsisok meg a grófok"), Kolozsvári Grandpierre Emil ("Az aranyszőrű bárány", "Az örökség", "A tíz buta legény", "Árgyilus és Tündér Ilona", "Mátyás király és a varga", "A légy meg a bolha", "A két kicsi bocs meg a róka", "Hány lába van a lúdnak", "A búbos pacsirta meg a rezgőfű", "A kis nyúl"), Lestyán Sándor ("Fogadd be a rókát a házadba", "Aranymálinkóék hálája", "A szénégető és az őzgida"), Szép Ernő ("Mátyás kovács", "Mátyás király bolondja", "Egy nagy művész, aki a borsót hajigálja", "Mátyás három lustája", "A kamarásról, aki arany tálcára lépett", "A terhes szekér találkozott a hatlovas hintóval"), Jókai Mór ("A koldus veréb", "Arab tréfa"), Móricz Zsigmond ("A vödör és a kút", "János vitéz", "A császár édesanyja", "A póruljárt ördög", "A köszöntő"), Mikszáth Kálmán ("Az óriási csizmák", "Gazsi kalandja", "Az elégedetlen fazék", "Az ördög táncosnője"), Krúdy Gyula ("Tatárok a dunaparton", "Az udvari bolond tréfája"), Weöres Sándor ("Dolgosi, Lustási és Többetnemhenyélek", "Az arany fejsze", "Thien és Dia").
- Külföldi szerzők és népmesék: Lev Tolsztoj ("A macskakölyök", "Filipok", "A mókus és a farkas", "A tolvaj"), Makszim Gorkij ("A kis veréb", "Nagyanyó seregélye"), Vitalij Bianki ("Az elégedetlen légy", "Medvebocs-fürösztés", "Gyávácska-Marisa", "A róka meg az egérke", "A ravasz róka meg az okos vadkacsa"), Dmitrij Mamin-Szibirjak ("Mese a bátor nyúlról"), Jevgenyij Csarusin ("Hogyan tanulta meg kimondani Zsenya az r-et?", "Félelmetes história", "Jóbarátok", "Milyen állat járt itt?"), Borisz Sz. Zsitkov ("Az icike-picike halacska", "A bátor kiskacsa", "A szappan", "A csóka"), Valentyina Oszejeva ("A jó gazdasszonyka", "A hiba"), Anatole France ("A napernyő alatt", "A kis beteg", "Rosszak a nagyfiúk", "Két szál virág").
Népszerűség és Visszajelzések
A "Kisgyermekek Nagy Mesekönyve" népszerűsége nem csak a kiadások számában mutatkozik meg, hanem a lelkes olvasói visszajelzésekben is. Sok felnőtt emlékszik vissza gyermekkorából erre a kötetre, és most már saját gyermekeinek olvassa fel belőle a meséket. Az olvasók kiemelik a válogatás gondosságát, az ismert és ismeretlen szerzők sokféleségét, valamint a különböző országok és népek meséinek gazdagságát. A mesék hossza is változatos, a rövid versektől a több oldalas történetekig minden megtalálható benne.
Egyik kiemelt értékelés szerint "Több hónapos élmény felnőttnek, gyereknek egyaránt. A kiadások száma mutatja, hogy ha a politika változik is, a mese örök. És itt aztán mindenféle mese van, a Grimmtől a különböző népek meséitől a klasszikus és újabb darabokig." Egy másik olvasó a könyv elejéből származó mesékre emlékezik vissza, és megjegyzi, hogy családja előszeretettel választott belőlük. Kiemeli a természetről szóló meséket, különösen "Borika fáját", amely szerinte a fák szeretetére nevel.
Rózsa és Ibolya: Egy Kiemelkedő Történet
A "Rózsa és Ibolya" Arany János egyik költői meséje, amely bár nem az 1955-ös "Kisgyermekek Nagy Mesekönyvének" tartalomjegyzékében szerepel közvetlenül, mégis szorosan kapcsolódik a mesék világához és a gyermekirodalom klasszikusaihoz. Arany "Rózsa és Ibolya" című műve egy népmesei elemekkel átszőtt történet, ahol a mostoha ármánykodása, a háromszoros próba és a szerelmesek egymásra találása mind-mind kötelező elemei a hagyományos meséknek.
A történet stílusa és a könnyed, fülbemászó rímek Arany zsenialitását dicsérik. Ahogy egy olvasó is megjegyzi, "A történet olyan, mint egy népmese. Ha népmeséket olvasunk, akkor sokszor találkozhatunk olyan elemekkel, amelyek itt feltűnnek. A mostoha ármánykodása, a háromszoros próba, s végül a szerelmesek egymásra találása mind-mind kötelező eleme a nép ajkán terjedő mesének."
A "Rózsa és Ibolya" Fogadtatása
Bár Arany később állítólag szégyellte ezt a művét, az olvasók mégis kedvelik. Kiemelik, hogy a történetben a női szereplő, Ibolya az aktívabb, aki lényegében saját magának küzd meg a boldogságáért. Ez a motívum különösen figyelemre méltó a magyar népmesék kontextusában, ahol az ésszel rendelkező, erős fiatal lányok nem bővelkednek. A "Rózsa és Ibolya" ezért is lehet példaértékű a lányok számára, hisz mind észben, mind erőben kiemelkedik a hősnő.
Az egyik legnépszerűbb idézet a műből: "Az ilyen csillag nem érdemli fényét. Csak ha gőgje múlik, és csillagszemébe újra befér a világ, akkor tündököljön." Ezt Gáli József "Mese a gőgös csillagokról" című meséje is alátámasztja, amely szintén megtalálható a "Kisgyermekek Nagy Mesekönyvében".
A Mesék Tanulsága és Hatása
A mesék nem csupán szórakoztatnak, hanem tanítanak is. A "Kisgyermekek Nagy Mesekönyve" számos olyan történetet tartalmaz, amelyek erkölcsi tanulságokkal szolgálnak, segítve a gyermekek fejlődését. Például a "Mese a gőgös csillagokról" című történet Gáli Józseftől arról szól, hogy a gőg milyen pusztító lehet, és csak az alázat hozhat igazi fényt. A "Borika fája" című mese a fák szeretetére nevel, ami különösen fontos a természettel való harmonikus kapcsolat kialakításában.
A mesék emellett kulturális hidat is képeznek. Az orosz mesékben feltűnő orosz nevek és helyszínek, ahogy egy olvasó is megjegyzi, visszarepítik az embert egy olyan időbe, amikor az orosz kultúra átszőtte a hétköznapokat. Ma, amikor az angolszász kultúra dominál, ezek a történetek újdonságként hatnak, és lehetőséget biztosítanak más kultúrák megismerésére.
A Könyv Illusztrációi
Noha a könyv mindössze 12 illusztrált oldalt tartalmaz, ezek az illusztrációk "gyönyörűek" és "alig várja az ember, hogy odaérjen hozzájuk". Az illusztrációk fontos szerepet játszanak a mesék hangulatának megteremtésében és a gyermekek képzeletének serkentésében. Segítenek életre kelteni a történeteket és mélyebb élményt nyújtanak az olvasás során.
Összefoglalás
A "Kisgyermekek Nagy Mesekönyve 1955" egy időtlen klasszikus, amely generációk számára nyújtott felejthetetlen élményeket. A válogatás sokszínűsége, a neves szerzők művei, a népmesék gazdagsága és az erkölcsi tanulságok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a könyv örök helyet foglaljon el a magyar gyermekirodalomban. Akár a "Rózsa és Ibolya" romantikus története, akár egy Mátyás királyról szóló kaland, vagy egy állatmese tanulsága, ez a kötet mindenki számára tartogat valami különlegeset.
tags: #kisgyermekek #nagy #mesekonyve #1955 #rozsa #es