A gyermekmunka egy komplex globális probléma, amely a világ legszegényebb országaiban különösen súlyos. Az érintett gyermekek száma riasztó, minden ötödik gyermek valamilyen módon érintett ebben a jelenségben. A legtöbb gyerekmunka a mezőgazdasági és ipari termelésben, valamint háztartási cselédként foglalkoztatott gyerekek körében van jelen.
Bár a hivatalos statisztikák szerint Magyarországon nem létezik gyermekmunka, ennek oka, hogy itthon az iskola előtt és után, vagy helyett dolgoztatott gyerekek veszélyeztetett gyerekekként kerülnek be az adatok közé. Fontos tisztázni, hogy milyen mennyiségű munka és milyen kortól számít gyermekmunkának, milyen munkák végezhetők legálisan a kiskorúak esetében, és mi a helyzet a gyermek influenszerekkel.
Mi minősül gyermekmunkának?
Az általánosan elfogadott definíció szerint az 5-11 éves korosztályban akkor minősül gyermekmunkásnak egy gyerek, ha hetente legalább 1 óra gazdasági munkavégzést és 21 órányi fizetetlen háztartási munkát végez. Dr. Gy.Sz. szerint ez nagyban eltér országonként és régiónként.
A gyakorlatban sok esetben az történik, hogy a munkaadó egy egész családot „vesz meg” intenzív munkára, és ebbe a családi munkabérbe beletartozik az összes családtag által elvégzett munka. Ez a fajta kizsákmányolás a gyerekeket és felnőtteket egyaránt érinti, és komolyan felveti a gazdasági szereplők és a fogyasztók felelősségét.
Szintén a gyermekmunka egy gyakori példája az, amikor iskolába járás helyett a gyerekeket használják családi vagy közösségi háztartási munkákra. Ez nagyon gyakran a lányokat érinti jobban.
Dr. Bagi Krisztina kiemeli, hogy a gyermekvédelemben dolgozók tudják, hogy vannak családok, ahol a gyerekek iskola előtt fát gyűjtenek, állatokat takarmányoznak, iskola után a kertben dolgoznak, vagy a családi kisboltban segítenek - néha meg iskola helyett is azt kell csinálniuk, amit a szülők kiadnak nekik. Ezeket a helyzeteket ritkán jelzik önállóan, mint gyermekmunkát.
Diákmunka vs. Gyermekmunka
Dr. Gy.Sz. hangsúlyozza, hogy a diákmunka fizetett, szerződött, legális munkavégzés, amely speciális feltételeknek kell megfelelnie, hogy biztosítsa a 18 éven aluli diák egészségének és egészséges fejlődésének megóvását. Ezzel szemben a gyermekmunka teljes mértékben illegális, legtöbb esetben ellentételezés nélküli, vagy ha van is, az messze alatta marad az elvégzett munka valódi értékének.
Milyen munkák végezhetők legálisan kiskorúak esetében?
Dr. Gy.Sz. szerint a szülő tudtával és hozzájárulásával, valamint csak olyan munka végezhető, amely a gyerek egészséges fejlődését nem érinti hátrányosan. 15 éves kor felett, nyári szünetek ideje alatt végezhet munkát a gyerek, a szülő beleegyezésével. A munkavégzés helyének meg kell felelnie az egyéb törvényi előírásoknak is.
A gyermekkori munkavégzés, a gyerek korának megfelelő, egyéb szükségleteit is tiszteletben tartó háztartási, családi körben végzett munka kifejezetten fontos és lényeges. Az ágyat bevetni, szemetet levinni, segíteni takarítani, mosogatni, vagy a szülővel együtt a kertben dolgozgatni nem minősül tiltott gyermekmunkának, mivel nem veszélyezteti a gyerek egészséges fejlődését.
Gyermekek a digitális világban: Influenszerek
Napjaink egyik sokakat foglalkoztató témája az influenszer szülők és a „celebgyermekmunkások”. Dr. Gy.Sz. szerint ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés, amelyre nálunk nincs hivatalos szabályozás. Se a gyerek által keresett pénzre, se a 14 éven felüli influenszer gyerekek szerződésére, se a családi influenszerekre.
Gyermekvédelem és veszélyeztetettség
A gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot olyankor értesítik, ha felmerül, hogy egy családban a gyermek veszélyeztetve van. Veszélyeztetés minden olyasmi, ami árt a gyerek testi vagy lelki fejlődésének. Lehet veszélyeztető, ha a szülő csinál valamit, amit nem kellene, vagy nem csinál valamit, amit kellene. Nem kell, hogy a családban direkt ártsanak a gyereknek, az elhanyagolás is lehet veszélyeztetés.
Elhanyagolásnak azt nevezzük, ha a gyerek nem kap elég figyelmet, gondoskodást. Nemcsak a szülő cselekedetei okozhatják a veszélyeztetést, hanem a környezet is, ahol a gyerek él (például hajléktalanság).
A családgondozó szerepe
Ilyenkor a családgondozó feladata megnézni, hogy minden rendben van-e a családban, és segíteni azokat a problémákat megoldani, ami miatt jelzést tettek a gyermek érdekében. Például segíthet lakást vagy munkahelyet keresni, vagy segíthet megoldani a vitát az iskola és a szülők között.
Ha a családgondozó felkeresi a családot, az még nem jelenti azt, hogy a gyereket el fogják venni. Csak akkor jöhet szóba egy gyerek családból való kiemelése, ha a szülők egyáltalán nem működnek együtt a családsegítővel, vagy segítséggel sem tudják megoldani a súlyosabb problémákat, és nem veszik figyelembe a tanácsokat.
Ki jelezhet veszélyeztetést?
Mindenki jelezheti a gyermekjóléti szolgálatnak, ha egy gyereket veszélyeztetve lát, tehát a szomszéd vagy egy rokon is. Vannak olyan szakemberek, akiknek viszont ez nem csak egy lehetőség, hanem a kötelességük. Ilyenek az iskolai tanárok, óvodai dolgozók, védőnő, háziorvos, nevelési tanácsadó, de a rendőrség, bíróság és az ügyészség is. Fontos, hogy nemcsak akkor kell nekik jelezni, ha biztosak a dologban, hanem már akkor is, ha a gyanú felmerül.
Védelembe vétel és kiemelés
A védelembe vétel előtt a családot idézik a gyámhatóságra egy tárgyalásra, amire kötelező elmenni. Ezen megbeszélik, hogy mi a gyermeket veszélyeztető helyzet, és azt hogyan kellene közösen megoldani. A tárgyalás után a szülők kapnak egy döntést a gyámhatóságtól, aminek „védelembe vétel” a tárgya. Ez egy határozat, amiben a gyámhatóság kötelező feladatokat ad a szülőknek, a gyermeknek és a családgondozónak is.
Ha védelembe veszik a gyereket, akkor a családgondozó és a gyámhatóság mellett megjelenik egy új szereplő is: az „esetmenedzser”. Ő a gyermekjóléti és családsegítő központ szakembere, és ettől kezdve elsősorban ő felelős a gyermek ügyéért. A védelembe vételről szóló döntést egy év múlva köteles felülvizsgálni a gyámhatóság.
Van egy speciális eset: 50 óra igazolatlan iskolai hiányzásnál a gyámhatóság köteles védelembe venni a gyereket, és ilyenkor a családi pótlékot is meg kell vonni a családtól.
Családbafogadás és ideiglenes hatályú elhelyezés
Ha a gyermek nem tud a szüleivel maradni, mert például a szülő kórházba kerül, és nem tudja ellátni, akkor lehet kérni a gyámhatóságtól, hogy egy családtag (például nagyszülő, nagynéni vagy akár unokatestvér) befogadja őt. Ezt családbafogadásnak hívják.
Ha a gyermeket súlyosan veszélyeztetik otthon, akkor ideiglenesen kiemelik a családjából, ezt hívják ideiglenes hatályú elhelyezésnek. Ilyenkor a gyereket megvizsgálják különböző szakemberek, és szakvélemény alapján döntenek az elhelyezésről. Főszabály szerint a 12 év alatti gyerekeket nevelőszülőnél kell elhelyezni.
Az ideiglenes hatályú elhelyezést a gyámhatóság köteles egy hónap múlva felülvizsgálni. Ha sikerül bizonyítani, hogy megoldódtak a problémák, a hatóság visszaadja a gyerekeket. Ha ez nem sikerül, akkor a gyámhatóság nevelésbe veszi a gyereket, ami azt jelenti, hogy a gyermeket elviszik otthonról és hosszabb időre gyermekotthonba vagy nevelőszülőkhöz kerül.
Szakemberek a kisgyermekek közvetlen közelében
Az ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól 1991 óta a magyar belső jog része is. Azonban a tapasztalatok szerint nagyon korlátozottan ismerik az Egyezmény szövegét, tartalmát, és az ezekből következő feladatokat és lehetőségeket a gyerekekkel foglalkozó szakemberek. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága szerint a gyerekekkel kapcsolatba kerülő szakemberek gyakran nem rendelkeznek elég tudással, önbizalommal, és nincs kapacitásuk arra, hogy teljesítsék a jogi kötelezettségeiket.
Az NM-rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás formáinak szakmai létszám irányszámait és létszámminimum-normáit. A Kjt. 70. §-a értelmében a megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg, melynek mértéke a pótlékalap 100%-a lehet.
Köznevelési és gyermekvédelmi dolgozók javadalmazása
A pedagógus szakképesítéssel, szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltőt legalább a kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény illeti meg. A Gyvt. 15. § (10) bekezdése alapján a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár.
A köznevelési intézményekben a további foglalkoztatottakra vonatkozó előírásokat, a munkatársakra vonatkozó végzettségi és képesítési követelményeket jogszabályok határozzák meg.
Szakmák a gyermekek közelében
- Dajka: Közreműködik a gyerekek nevelésében, gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében, a balesetvédelemben, az ételek előkészítésében és a gyermekek tevékenységének aktív segítésében. A köznevelési törvény óvodai csoportonként egy dajka alkalmazását írja elő.
- Gondozónő és takarító: Dajka helyett vagy együtt. Közreműködik a gyermekek gondozásában, a higiéniás feltételek biztosításában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében, valamint balesetvédelmi teendőket lát el.
- Pedagógiai asszisztens: 3 óvodai csoportonként 1 fő alkalmazása van finanszírozva. Közreműködik a gyermekek tevékenységeinek előkészítésében és lebonyolításában, részt vesz az intézményen belüli és intézményen kívüli programok, szabadidős feladatok előkészítésében és lebonyolításában.
- Könyvtáros: Működteti az intézményi könyvtárat, támogatja a nevelő-oktató munkát, korszerű könyvtári szolgáltatást nyújt.
- Szabadidő-szervező / iskolai szociális munkás / gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: Alkalmazása csak azon intézményekben kötelező, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola vagy a kollégium létszámának legalább 25%-át, és az érintettek létszáma meghaladja a 100 főt.
- Iskolatitkár: Az intézményi adminisztráció és az operatív intézményműködtetés területén vannak feladatai.
- Rendszergazda: Minden iskolának alkalmaznia kell: 1-250 közötti tanulólétszámnál félállásban 1 főt, 251-750 tanulólétszámnál főállásban 1 főt, felette 2 főt.
- Laboráns: Az iskolák 5. évfolyamától 250 tanulónként 1 főt kell alkalmazni.
- Pedagógiai felügyelő: 1 fő alkalmazható, ha a kollégium nevelőtestülete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint működik.
- Szakorvos: Munkáját elsősorban a korai fejlesztés és gondozás feladatkörben és a szakértői bizottság munkája során veszik igénybe a pedagógiai szakszolgálatok.
- Ápoló: Feladata a gyermekek testi épségének, fizikai állapotának, valamint gondozásának felügyelete és egészségi állapotuk nyomon követése.
- Gyógytornász: Rehabilitációs programokat tervez és hajt végre, amelyek javítják vagy helyreállítják a gyermekek mozgásfunkcióit.
Iskola-egészségügyi ellátás
Az iskola-egészségügyi ellátást valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve kell intézményenként vagy több intézmény ellátásának közös biztosításával megszervezni. Az iskolaorvosi feladatokat háziorvos, belgyógyász vagy csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos láthat el. Védőnői feladatot főiskolai végzettséggel rendelkező védőnő láthat el. Egy védőnő összesen legfeljebb 1000 főt láthat el.
Az iskolafogászati ellátás preventív és terápiás gondozást jelent. Úgy kell megszervezni, hogy valamennyi intézmény számára fogászati rendelőt kell kijelölni. 1200 főt meghaladó tanulólétszám esetén az iskolafogorvosi ellátás biztosítására teljes munkaidejű fogorvos foglalkoztatása szükséges.
Közfoglalkoztatás és gyermekfelügyelet
A közfoglalkoztatás kiemelt célja a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők segítése annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatott munkát tudjon vállalni az elsődleges munkaerőpiacon. A közfoglalkoztatási jogviszonyban a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit a közfoglalkoztatásról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Hosszú nyári szünet, kitolódott munkaidő és nyugdíjkorhatár, helyben nem elérhető nagymama, drága táborok, szülő közelségére vágyó gyermek igényeinek figyelembe vétele. Ilyen tényezők miatt vannak nagy gondban nyáron a magyar családos munkavállalók, és nem is kevesen küzdenek a folyamatos nyári gyermekfelügyelet megoldásával.
Felmérések szerint ez minden 3. magyar családban gondot jelent. Nagyon kevés a gyerekbarát munkahely, amely magánénak érzi a családos munkavállaló problémáját, és segíti őt gyereksarokkal, családi napközivel, munkaidő-kedvezménnyel vagy éppen 8 hetes nyári tábor szervezésével.
Családbarát munkahelyi megoldások
Szerencsére van olyan munkáltató, amelyik törődik a családos munkavállalókkal. Az EPAM Magyarország például júliusban és augusztusban, munkaidő alatt gyermekfelügyeletet biztosít a székházában a dolgozók gyermekei számára. A 4-14 év közötti gyerekeknek változatos programokat szerveznek.
A National Instruments Hungary Kft. szintén nyári táborral segíti a családos dolgozókat, és három helyi családi napközivel is partnerek. A Mavir Zrt. a nyáron egy hétre szünidei elfoglaltságot biztosít a dolgozók gyermekeinek, megismertetve a szülők munkahelyét, játékos formában.
A BDO-nál 2013 óta működik családi napközi, ahol szakképzett gondozók a munkaidőhöz igazodva vigyáznak a gyermekekre. A K&H Bank 2013 nyarán nyitotta meg központjában a családbarát munkahelyi szobát, munkaállomásokkal kialakítva.
tags: #kisgyermekek #kozvetlen #kozeleben #dolgozok