Kisgyermekek beszédfejlődése és a hangok kiejtése: Mikor kell aggódni és mit tehetünk?

A világos és helyes kommunikáció képessége az egyik legalapvetőbb készség, amelyre egy gyermeknek szüksége van az egészséges fejlődéshez és a minőségi élethez. A gyerekek az élet első éveiben fokozatosan, egyéni tempóban tanulnak meg kommunikálni. A szülők azonban gyakran bizonytalanok abban, hogyan támogassák helyesen a beszédfejlődést, és mikor kell fokozottan figyelni.

A beszédfejlődés szakaszai és a figyelmeztető jelek

A gyermek beszéde a születéstől az első iskolás évekig fokozatosan fejlődik. Közvetlenül születés után a kommunikáció formái elsősorban sírásra és kiáltásra korlátozódnak. A gyermek első kommunikációs csatornája a sírás. Az első hetekben a csecsemő hangjai magánhangzók és h-szerű hangok, melyek ún. feltétlen reflexhangok, melyeket a fájdalom, az éhség, a kényelmetlen testhelyzet vált ki. Pár hét után a feltétlen reflexhangok mellett megjelennek sírástól eltérő hangok is, amelyek már nemcsak magánhangzókat, hanem mássalhangzókat is tartalmaznak.

A 2 hónapos korban megjelenő gagyogás általában az elégedettséggel együtt járó hangkiadás. Körülbelül a 3. hónaptól a baba gügyögni kezd, felismeri a szülők hangját és mosollyal reagál. A gurgulázás, cuppogtatás olyan hangképzések, amelyek már bizonyos szervek fokozott használatát is igénylik. Ebben az életkorban a babák idegrendszere arra is alkalmassá válik, hogy az emberi hangra felfigyeljenek, és reagáljanak annak tónusára. Ez a beszédészlelés első állomásának is tekinthető, ami a későbbiek során a beszédértéssel kapcsolható össze.

Nagyjából a 6. hónaptól a gyermek megpróbál hangokat utánozni, és egyszerű szótagokat alkot („ba‑ba”, „ma‑ma”). 6-8 hónapos korban elkezdődik az utánzásos hangadás, ami azt jelenti, hogy sok kicsi megpróbálkozik olyan hang kiadásával, amit a felnőtt kiemel a számára. 8-10 hónapos kor között elkezdődik az értelmetlen szótagok kiejtése, ami egyfajta próbálkozás a hangképzésekre. Ez már tudatos a gyermek részéről, és a környezetében elhangzó, a figyelmét megragadó szavak szótagjai között válogat.

Az első egyszerű szavak 12-18 hónapos kor között jelennek meg. 12 hónapos kor körül egyszavas mondatok jelennek meg, melyeknek aktuális jelentésük az adott szituációtól függ. Ezek többnyire szótöredékek, hangutánzó szavak, vagyis a szülő által használt szavak torzításai. A globális beszédmegértés segítségével értelmezi a hallottakat, a mimika, a gesztus, a zenei elemek alapján. 15-21 hónapos kor körül összekapcsolódnak az egyszavas mondatok, megjelennek a 2, majd a 3-4 szavas mondatok. A globális beszédértés is tovább finomodik. Fokozottan érdeklődik környezete iránt. Egyre nagyobb a passzív és aktív szókincse. Kétszavas utasítást teljesít, ismeri a “köszönöm” és “szervusz” értelmét.

Kétéves kor körül a gyermek általában rövid, egyszerű mondatokat használ, például „anya enni”. 2-2,5 éves kor körül már bővített mondatokat használ. Képeskönyvből cselekvéssorokat tud elmondani, és névmásokat, ragokat használ, megkérdezi a tárgyak nevét.

3 éves kor körül már többes számot használ, és összetett mondatokkal fejezi ki magát. Kialakul az anyanyelvre jellemző hang- és fonémarendszer, melynek ejtésében az élettani pöszeség miatt még előfordulhat ingadozás. A szókincs folyamatosan gazdagodik, a nyelvtani elemek fokozatosan beépülnek. 3-4 éves korban a gyermek már rövid mondatokban kommunikál, kérdéseket tesz fel, és megfelelően reagál az egyszerű utasításokra.

5-6 éves korra a beszéd szinte teljesen kialakul - a gyermek nyelvtanilag többnyire helyesen beszél, bár a bonyolultabb szavakat még nem feltétlenül ismeri.

Érdemes, hogy a szülők felfigyeljenek, ha a gyermek:

• két évesen nem használ szavakat, vagy nagyon szegényes a szókincse;
• háromévesen nem érti az egyszerű utasításokat;
• vagy ha kiejtése továbbra is nehezen érthető a negyedik életév környékén.

Ilyen esetekben célszerű egyeztetni a gyermekorvossal vagy logopédussal.

A beszédfejlődés leggyakoribb problémái és okaik

A leggyakrabban előforduló jelenségek az megkésett beszédfejlődés, a kiejtési zavarok (selypítés, raccsolás, a sziszegő hangok helytelen kiejtése) és a beszéd folyamatosságának zavarai (dadogás, hadarás).

Megkésett beszédfejlődés

„A legkorábbi beszédprobléma a megkésett beszédfejlődés”. Ha a gyermek 2-2,5 éves kora körül nem vagy alig beszél, fontos logopédus segítségét kérni, aki logopédiai tanácsadás keretében nyújt segítséget a szülőknek. Ha egy ép hallású, ép értelmi képességű 3 éves gyermek még nem beszél, akkor valószínűsíthető, hogy a gyermek akadályozott beszédfejlődésű. A beszéd elsajátításának nehézsége, zavara áll fenn, mely lehet enyhébb vagy súlyosabb. Ebben az esetben elsősorban a beszéd feldolgozása és megértése nehezített.

Pöszeség (Artikulációs zavar)

A pöszeség az anyanyelv beszédhangjainak következetesen helytelen ejtése. Kisgyermekeknél általában a beszéd éretlenségének következménye s egyben tünete is (élettani pöszeség), amely esetenként akár 6 éves korig is elhúzódhat. Előfordul azonban, hogy a helyes kiejtés a jó beszédpélda hiányában vagy a beszédhangok megkülönböztetésének zavara következtében, esetleg a beszédszervi mozgások pontatlansága miatt nem alakulhat ki. Minél több tényező játszik szerepet a helytelen kiejtésben, annál súlyosabb hangzásbeli eltéréseket és torzulásokat észlelhetünk a gyermeknél: néhány beszédhangnak egy másikkal történő helyettesítésétől szinte valamennyi mássalhangzó torzításáig, kihagyásáig, sőt, a magánhangzók helytelen ejtésére is kiterjedhet a hiba. A pöszeség e kiterjedtségétől függően lehet részleges vagy általános. A szövegek hangos felolvasása esetén jól érzékelhető a különbség a háromféle szövegejtés között. Az általános pösze versmondásban a következő kiejtési hibákat találjuk: a h hang kimarad, az l és r helyett j hangot ejt a gyermek, a k, sz, s, cs, c helyén t hang hallatszik. A zs, z, gy mássalhangzók helyén d áll, az ny-et n hanggal cseréli fel. Természetes, hogy mind az általános, mind pedig a részleges pöszeségnek a fenti példán kívül számtalan változata létezik.

A pöszeséget nemcsak a hibás beszédhangok mennyisége szerint, hanem a kiváltó okok alapján is csoportosíthatjuk:

Élettani pöszeség

Az élettani pöszeség a beszédhangok kiejtésének a beszédfejlődéssel törvényszerűen együttjáró pontatlansága, helyesebben differenciálatlansága. Nem tekinthető beszédhibának. Folyamatos, spontán javulás jellemzi, a gyermek - köznapi, helytelen szóhasználattal - "kinövi". A javulás üteme szakaszos is lehet, tehát hirtelen nagyfokú javulás után hosszabb idő is eltelhet a kiejtés érzékelhető változása nélkül. Ezekben a szakaszokban azonban a nyelvi rendszer más összetevői (szókincs, nyelvtan rendszer) fejlődnek gyorsabban. A helytelen hangképzés az esetek többségében nem rögzül, azaz, nem alakul át "valódi" pöszeséggé. A kisgyermek rendszerint maga is elősegíti beszédszerveinek, hangképzésének tökéletesítését. Egy-egy új hangot vagy az azt tartalmazó szót mondogatja, ismételgeti, környezetével is elmondatja, "játszik" vele. Például: "Jaj, nem találom a fülemet. Megvan a fülem! Ilyen nagy fülem van! Ilyen irtó nagy fülem van! Ugye milyen irtó nagy fülem van? Nagyon-nagyon irtó nagy a fülem! A beszédfejlődés természetes menetében beavatkozni hiba lenne. A korai erőszakos késztetés a helyes ejtésre inkább vezet a beszédhangok torzulásához, mintsem a tökéletesítéséhez (főleg az r hang és a sziszegő hangok vannak kitéve e veszélynek), de az ilyen beszédnevelés nem egy esetben dadogást is kiválthat. Nincs ok különösebb aggodalomra, ha a gyermek 3-4 éves korában még nem mondja tisztán a folyamatos beszédben a k, g, l, r, sz, z, c, s, zs, cs, ty, gy, ny, ö, ü hangokat.

Élettani pöszeség esetében többnyire nem szükséges beszédjavítás. A fejlődést azonban célszerű elősegíteni különböző beszédfejlesztő gyakorlatokkal. Óvodásoknál általában elegendőnek bizonyul az anyanyelvi nevelés programjában előírt beszédfejlesztés és az otthoni foglalkozás. Ha a gyermek nem jár óvodába, a szülő sok mesével, énekkel, versek ritmizálásával, ismételgetésével, elsősorban a népi gyermekjátékok felelgetős szövegeivel gyakoroltathatja a beszédet.

Organikus pöszeség

Az organikus pöszeség a beszédszervek fejlődési rendellenességeinek következtében kialakult artikulációs hiba. A beszédszervek sérülései közül a leggyakoribbak a lenőtt nyelvfék, a fognövési rendellenességek, a túlságosan vastag nyelv. Ezeknél sokkal súlyosabb az ajak- és szájpadhasadék (helytelenül sokan még napjainkban is nyúlszáj, farkastorok kifejezéssel említik). A felsorolt szervi eltérések a beszédszervek mozgását is nehezítik vagy torzítják. Jellemző az organikus pöszeségre, hogy a kiejtés keveset javul, a gyermek tehát úgymond "nem növi ki".

A beszédjavítást megelőzően vagy azzal párhuzamosan szükséges a helyes beszéd anatómiai feltételeinek megteremtése. El kell végeztetni tehát bizonyos esetekben a lenőtt nyelvfék fölmetszését, szükség szerint a fogszabályozást, feltétlenül az ajak- és szájpadhasadék műtéti korrekcióját. Az organikus pöszeség azonban az orvosi beavatkozás ellenére sem szűnik meg logopédiai kezelés nélkül. Rendszeres és kitartó logopédiai munkával, sok otthoni kiegészítő foglalkozással viszont teljes, maradandó javulás érhető el. Ez az egyik magyarázata annak, hogy az organikus pösze gyermek az életkor előrehaladásával - különösen iskolás korban - főleg az olvasás-írás megtanulásának nehézségeiből fakadóan gátlásossá válhat.

Funkcionális pöszeség

A funkcionális pöszeség egyik legfőbb jellemzője, hogy a beszédszervek épek, s ugyancsak ép vagy igen könnyen fejleszthető ezek mozgása is. A funkcionális pöszeséget a jól képzett logopédus aránylag könnyen, gyorsan javítja ki. Éppen e - viszonylag gyors - fejleszthetőség következménye, hogy a funkcionálisan pösze gyermeknél nem alakul ki általában sem kisebbségi érzés, sem pedig beszédhiba tudata. A funkcionális pöszeség javításának optimális ideje éppen ezért az 5-6 éves kor.

A beszédproblémák lehetséges okai

A beszédzavaroknak többféle oka lehet:

• Kommunikáció hiánya: A leggyakoribb ok az, hogy a felnőttek részéről hiányzik a megfelelő nyelvi inger - ha a gyermek olyan környezetben nő fel, ahol kevés a kommunikáció, vagy túlzottan támaszkodik a televízióra és a tabletre, a nyelvi fejlődés könnyen késlekedhet. Az, hogy a gyerekek sok tévét néznek, és a szülőkkel keveset beszélgetnek, elmaradnak azok a gyakorló terepek, amelyek lehetőséget adnak a beszéd csiszolására.
• Genetikai tényezők: A beszédzavaroknak genetikai alapja is lehet, de ez nem jelenti azt, hogy legyintsünk a problémára azzal a kifogással, hogy „rám ütött a gyerek“.
• Egészségi állapot: Fontosak továbbá az egészségi állapot, például a hallásproblémák, légúti gondok, tartósan megnagyobbodott orrmandulák stb. Komolyabb problémát jelenthetnek a beszédszervi rendellenességek. Ez elsősorban a koraszülött gyerekeket érinti, de az érett újszülötteknél is jelentkezhetnek.
• Szervi eltérések: A leggyakoribb okok organikus problémákra vezethetők vissza, ami azt jelenti, hogy valamelyik hangképző szervnek (ajak, nyelv, fogak) nem tökéletes az állapota, renyhesége, hibája okozza a hibás betűejtést, szóképzést. De ide tartoznak a nagyothallással és az agyi sérülésekkel kapcsolatos beszédhibák is.
• Idegrendszeri fejlődési zavar: Lassúbb agyi érés, szülés előtti, szülés közbeni, szülés utáni sérülés, öröklött beszédgyengeség, ingerszegény környezet.
• Szoptatás hossza: A beszédhibák kialakulására befolyással van a szoptatás hossza is. A szoptatás nagyon nagymértékben “erősíti” a beszédizomzatot, tehát már szoptatással segítjük a helyes hangképzés feltételeinek kialakulását.

Különleges esetek: R hang kialakulása

Az r hang kialakulásának feltétele az artikulációs izomzat megfelelő fejlettsége. A legkésőbb kialakuló hangok közé tartozik. Beszédszervi izmok megfelelő működése mellett az r hang 4,5-5 éves korra kialakul. Az egyik leggyakoribb beszédhiba az r hang j vagy l hanggal való helyettesítése. Ha 4,5-5 éves korra nem alakul ki ez a hang, akkor mindenképpen logopédiai beavatkozást igényel az r hang kialakítása, fejlesztése. Arra szokták kérni az 5 éves gyermekek szüleit, hogy ha eddig nem alakult ki az r hang, akkor azt otthon ne erőltessék! Bízzák szakemberre, ugyanis a sok sikertelen erőlködés miatt gyakran alakul ki a torokban ejtett r hang, mely a mi anyanyelvünkben hibás hangképzésnek minősül. A nem megfelelő helyen képzett hang helyett a nyelvhegyi r -t kialakítani nagyon nehéz feladat.

A szülő szerepe a gyermek beszédfejlődésében: hogyan kommunikáljunk helyesen?

A szülő a gyermek fő és legfontosabb kommunikációs partnere - a mindennapi kapcsolódáson keresztül ismeri meg a gyermek a nyelvet, és tanulja meg aktívan használni. Kommunikációkor használjunk világos, kifejező és kissé lassabb beszédtempót. A szavakat ejtsük helyesen, hogy a gyermek megfelelő mintát kapjon.

A legtöbbet azzal segítünk, ha nyitott kérdéseket teszünk fel („Mit fogunk most csinálni?”), és elegendő időt hagyunk a válaszra. Hallgassuk aktívan, és jelezzük, hogy őszintén érdekel bennünket a vele folytatott kommunikáció.

Kerüljük a gyakori hibákat, például a „selypítést” vagy a helytelen gyermeki kiejtés utánzását. Ne szakítsuk félbe a gyermeket, amikor beszél, és ne büntessük, ha rosszul fejezi ki magát. Ehelyett türelmesen ismételjük a helyes kiejtést, és értékeljünk minden próbálkozást. Guggoljunk le hozzá, hogy lássa az ajkunkat, a nyelvünk helyzetét és így is mondogassuk a szavakat, mondatokat.

Nagyon fontos, hogy a Mi ez? és a Miért? korszakban a gyermek kérdéseire mindig válaszoljunk! Kerüljük a dajkanyelvet és a gügyögést, és a gyermek előtt tisztán helyesen képezzük a hangokat! Ha a gyermek pöszén mond ki egy-egy szót, akkor mi helyesen ejtve ismételjük meg. A helyes ejtést ne erőltessük! Elég, ha a környezete tisztán, helyesen beszél.

A szülő szerepe roppant fontos, segítőkésznek kell lenniük. Például a rendszeres meseolvasással, a személyes beszélgetésekkel, hogy a gyerek fejlődjön. Amennyiben észleli, baj van, érthetően, nyugodtan szóljon a gyermekhez, egyszerű közléseket használjon. Következetes, könnyen behatárolható napirendet biztosítson, ez segíti a gyermek számára a könnyű eligazodást. A nap folyamán a különböző tevékenységek során (öltözködés, mosakodás, játék, stb.) igyekezzen minél többet beszélni, adjon hangokat, akár dalokkal tegye színesebbé ezeket a közös időtöltéseket.

Lényeges, hogy a szülő minél többet meséljen, verseket, mondókákat tanítson, valamint folyamatosan azt éreztesse, hogy ösztönözni szeretne, támogatást akar nyújtani a nehézségek leküzdéséhez.

Gyakorlati játékok és tevékenységek a beszéd fejlesztésére

A kisebbek számára ideálisak az egyszerű mondókák, versikék és ritmusos dalok - segítik a szókincs, a memória és az artikuláció fejlődését. A nagyobb gyermekeket vonjuk be mesék és történetek elmesélésébe, beszélgessünk a könyvekben lévő képekről.

A mindennapi tevékenységek - például az öltözködés, a fürdés vagy a bevásárlás - közben kommentáljuk a lépéseket és a helyzetet („most felvesszük a zöld sapkát”, „tejet teszünk a kosárba”). Így egyszerű, gyakorlati szavakat tanítunk, és segítjük az összefüggések megértését.

Olvassunk fel rendszeresen a gyermeknek, és engedjük, hogy leírja a könyvekben látott képeket. Tegyünk fel kérdéseket a képekről, és bátorítsuk a részletek leírására.

Olyan szójátékok, mint a „Találd ki, mi van a dobozban?”, az egyszerű, hanghatásokkal kiegészített kirakók, vagy az állathangok utánzása bevált, beszédfejlődést támogató játékok már egészen kicsi korban is.

Milyen típusú játékok alkalmasak a beszéd fejlesztésére?

A jól megválasztott játékok közvetlenül befolyásolják a gyermek beszédfejlődését. Elsősorban az interaktív és edukatív játékokat érdemes előnyben részesíteni, amelyek támogatják a kreativitást és a kommunikációt (formabedobók, hangos kirakók, egyszerű történeteket tartalmazó könyvek, plüssállatok).

Nagyon hatékonyak a képes kártyák, az egyszerű építőkockákkal vagy építőkészletekkel való játék. Segíthet egy gyerekrajztábla is - a gyermek megpróbálja megnevezni, amit rajzol.

Ezzel szemben különösen kevéssé megfelelőek azok a játékok, amelyek a gyermek helyett passzívan „kommunikálnak” (tabletek, telefonok, olyan játékok, amelyek pusztán hangot játszanak le interakció nélkül).

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha az az érzése, hogy gyermeke beszédfejlődése megkésett, keressen fel egy logopédust, aki pontosan megnevezi a problémát. A logopédus látogatásának halogatása az idő előrehaladtával nem csak beszédzavarokhoz, de nagyobb problémákhoz is vezethet. A gyerekek gyakran csúfolják, kiközösítik a beszédhibás egyént, sőt komolyabb esetekben az ilyen gyerkőc zaklatás tárgya lehet. Az emberek többsége a beszédzavarok alatt általában a hagyományos beszédhibákat érti, de ebbe a csoportba tartozik a dadogás, hadarás vagy a megkésett beszédfejlődés is. Az enyhébb kiejtési zavarok esetében előfordul, hogy a logopédus a beszéd- és a nyelvi készségek fejlesztésében, fejlődésében tud segítséget nyújtani.

A pöszeséget a szakember első hallásra diagnosztizálja. A szülő természetesen észreveszi, hogy gyermeke rosszul, "furcsán" beszél. Az óvodában logopédusok segítik a gyermekek beszédfejlődését. Jelenleg a megyei, kerületi pedagógiai szakszolgálatok tagintézményei biztosítják az óvodában a logopédiai ellátást. Ha egy hároméves óvodás nem vagy alig beszél, akkor az óvodában ellátást biztosító logopédus foglalkozik heti rendszerességgel a gyermekkel. Minden 5. életévét betöltött gyermekkel kötelező egy ún. logopédiai alapvizsgálatot elvégezni, függetlenül attól, hogy beszédhibás-e vagy sem. Az alapvizsgálatot egy nyelvi fejlettséget vizsgáló teszttel végzi a szakember, mely a beszédzavart, a nyelvi zavart és az olvasás/írászavar kockázatát állapítja meg, illetve zárja ki. Az alapvizsgálat mellett szűrővizsgálatokat is végeznek a logopédusok. Ilyen például a diszlexia-előrejelző gyorsteszttel végzett szűrés. Az alapvizsgálat és a szűrés alapján kiderül, hogy ki az a gyermek, akinek logopédiai fejlesztésre van szüksége. Azok a gyermekek, akik logopédiai ellátást igényelnek, azok egy részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálaton vesznek részt, abban az esetben, ha a szülő írásban beleegyezett a vizsgálat végzésébe. Az ötévesek alapvizsgálatához és a szűrésekhez a szülő beleegyezése nem kell, mert ezeket jogszabály kötelezően elvégzendő feladatként írja elő.

A logopédiai foglalkozásokat követően gyakran házi feladatokat kapnak a gyermekek, így a szülő segítségével otthon is lehet/kell gyakorolni. A közös játékok, a családi beszédgyakorlatok felgyorsíthatják a fejlődési folyamatot. Ám nem lehet elégszer leszögezni: a szakember segítsége elengedhetetlen! Az artikulációs terápia során megtanítják a gyermeknek hogyan kell az ajkakat, az állkapcsot, a nyelvet helyesen mozgatni. Nagy türelemmel, folyamatos ismétlésekkel, de végig törekedve a jó hangulat megtartására sajátíttatják el a megfelelő hangképzést.

Beszédfejlődési tévhitek és az iskolakezdés

A szülők körében több tévhit is él, például hogy „a fiúk később kezdenek beszélni”, vagy hogy „a gyermek beszéde magától rendeződik”. A problémák figyelmen kívül hagyása ritkán vezet megoldáshoz, sőt tovább is mélyülhetnek. Ne higgyünk a tévhiteknek, és a felmerülő gondokat mindig beszéljük meg szakemberrel.

Természetesen az az ideális, ha a gyermek beszédhibája az iskolakezdésre megszűnik. Beszédhiba a pöszeség és a dadogás, hadarás, orrhangzós beszéd, hogy csak a legismertebbeket említsük. Vannak olyan beszédhibák, nyelvi zavarok, amik nem javulnak meg nagycsoportos korban. Ilyenkor a beszédhiba súlyossága, a gyermek beszédstátusza alapján tesz/tehet javaslatot a logopédus, a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága az iskolai tanulmányok megkezdésére illetve halasztására. Például ha a dadogás 7-8 éves kor előtt kezdődik, kialakulása sok esetben a beiskolázással esik egybe. Ez esetben nem javasolja a szakember a gyermek iskolakezdésének elhalasztását. Pöszeség esetében más a helyzet. A pöszeség általában logopédus segítségével nagycsoport végére megszűnik. Van, amikor 1-2 hang kialakítása, spontán beszédben való alkalmazása tanulási nehézség kialakulása nélkül 1. osztályban folytatható, illetve befejezhető. Ha a pöszeség egy súlyos nyelvi zavar egyik tünete, akkor a diszlexia, diszgráfia, vagyis olvasás-, írászavar kialakulásának veszélye miatt ajánlják az iskolakezdés elhalasztását.

tags: #kisgyermekek #barmilyen #hangot #kepesek #kiejteni