A gyermekek szervezete folyamatosan növekszik és változik, ezért számos tápanyagra és ásványi anyagra van szüksége. A növekedés során a szervezet magas vasfelhasználása következtében a vasraktárak rohamosan ürülhetnek, így fontos, hogy ezek pótlásra kerüljenek. Mivel a vashiány egy állapot csupán, melynek kezelése egyszerű, ám ha a teljes raktár kiürül, a szervezet nem képes előállítani az oxigén szállításáért felelős hemoglobint, és vérszegénység alakulhat ki.
Az első és legfontosabb, hogy a szülők tudják: gyermekkorban viszonylag gyakori a vérszegénység (anémia), ezért nincs ok ijedtségre, ha kiderül, hogy ez áll fenn a gyermeknél. A vérszegénység a vörösvértestek számának (haematocrit=Htk %) vagy haemoglobin tartalmának (Hgl, g/l) csökkenése. A szakemberek szerint a vérszegénység nem tekinthető betegségnek, sokkal inkább tünetként kell rá gondolni, ami arra irányítja az orvosok figyelmét, hogy valami megváltozott a szervezetben.
Mi okozhat hiányállapotokat gyermekkorban?
A mikrotápanyaghiányok hátterében nemcsak az alacsony tápanyagbevitel, hanem egyéb - gyakran rejtett - tényezők is meghúzódhatnak. A pontos okok felismerése kulcsfontosságú, hogy a gyermek időben megkapja a megfelelő ellátást. Három fő okot lehet megemlíteni:
- Keveset viszünk be belőle.
- Többet veszítünk el, mint amennyit bevittünk.
- Megnövekszik a vasszükséglete a szervezetnek.
Az emberi szervezet a vasat önmaga nem képes előállítani, így ezt külső forrásból kell pótolni. A növekedés, a növekvő sportteljesítmény, illetve a műtét mind-mind a vasraktárak kiürüléséhez vezethet, hiszen ilyenkor az átlagosnál nagyobb mértékben használja fel a szervezet.
A gyermekkori vérszegénység leggyakoribb okai
Az esetek jelentős többségében vas-hiány miatt alakul ki vérszegénység (anémia). Hiánybetegségek, felszívódási zavar, vérvesztés, a vérképzés zavarai és a vörösvértestek szétesése egyaránt okozhatnak vérszegénységet. A háttérben rejlő ok felderítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő kezelést alkalmazhassuk.
A vashiány továbbra is az egyik leggyakoribb táplálkozási probléma a kisgyermekek körében, annak ellenére, hogy a megelőzés és az egészségügyi oktatás terén jelentős előrelépések történtek. A 6. és 36. élethónap közötti időszak különösen magas kockázattal jár, mivel a növekedés üteme gyakran meghaladja a táplálkozásból fedezhető szükségletet. Európában gyakorisága jelentősen ingadozik, és többek között a társadalmi-gazdasági státusztól, a táplálkozási módtól (anyatej, tehéntej, tápszer), a régiótól és a szervezet gyulladásos állapotától függ. Érdekes módon nemcsak az alultápláltság, hanem a túlsúly és az elhízás is növeli a hiány kockázatát. Ez összefüggésben áll a krónikus gyulladással és a hepcidin túltermelésével, amely korlátozza a vas felszívódását és felszabadulását a szövetekből.
Életkori sajátosságok a vashiány kialakulásában
- Csecsemőkor: A gyermekkori vérszegénység leggyakoribb előfordulása hat és nyolc hetes korra tehető, ilyenkor ún. fiziológiás vérszegénységről beszélünk, lényegében természetes folyamat. Oka, hogy az újszülött a születést követően egy oxigénben dúsabb közegbe érkezett, és a vérképzése, oxigén szállítása átalakul. Ebben az életkorban figyelemfelkeltő lehet és beavatkozásra adhat okot, ha a gyermek 1 hónaposan már sápadt, vérszegénységnek megfelelő tüneteket produkál (irritábilis, aluszékony, rosszul etethető), illetve ha elhúzódóan sárga. 3 és 6 hónapos korban a vashiány lesz a következő „feladat”, amivel a csecsemőknek szembe kell nézniük és vérszegénységet eredményezhet náluk. A csecsemő első hónapjaiban kb. 0,3 mg napi vasbevitelt igényel, ekkor még a szervezet vasraktárai és a bevitel fedezi a szükségletet. 3-4 hónapos korra kiürülnek a vasraktárak, a magzati korból maradt vértestek lecserélődnek, a csontvelő áttér a felnőtt vérképzésre, nő a gyermek és vele együtt a vértérfogat is.
- Serdülőkor: Bizonyos életkorokban és helyzetekben fokozódik a szervezet vasigénye, emiatt például a csecsemők, a serdülő lányok, és bizonyos szélsőséges étrendet folytató gyermekek kiemelt figyelmet érdemelnek. A serdülőkor gyors növekedéssel és fokozott vasigénnyel jár, amit a szervezetnek étrendből kellene pótolnia. Lányoknál a menstruációs vérveszteség tovább növeli a vashiány kialakulásának kockázatát.
Egyéb okok, amelyek vashiányhoz vezethetnek
- Egysíkú táplálkozás, válogatós evés: Ha a gyermek étrendje tartósan csak néhány, tápanyagban szegény élelmiszerre korlátozódik, az könnyen vashiányhoz, cinkhiányhoz és vitaminhiányhoz vezethet. Különösen gyakori ez a tészta, péksütemény, tejtermék dominálta étkezéseknél, ahol hiányoznak a húsok, zöldségek és gabonafélék.
- Speciális étrendek kockázatai (vegán, laktózmentes): A vegán vagy laktózmentes diéták során több létfontosságú tápanyag - például B12, vas, kalcium - bevitele is korlátozott lehet, ha nem történik tudatos pótlás. A növényi alapú étrend, amely tele van vas felszívódását gátló anyagokkal (például fitinsav, polifenolok), szintén súlyosbíthatja ezt az állapotot. Ezek az étrendek csak orvosi vagy dietetikusi felügyelet mellett biztonságosak gyermekkorban.
- Felszívódási zavarok (pl. cöliákia, Crohn): Bizonyos bélbetegségek akadályozzák a tápanyagok felszívódását, így akkor is hiányállapot alakulhat ki, ha a gyermek egyébként megfelelően étkezik. A cöliákia vagy Crohn-betegség hosszú távon vérszegénységhez és fejlődési elmaradáshoz vezethet. Lisztérzékenység is fenntarthat vashiányos vérszegénységet, hiszen ekkor a vas nem tud megfelelő mértékben felszívódni, ez a gyanú akkor merül fel, ha vaskezelések mellet folyamatosan, vagy vaskezelést követően újból fennáll a vashiányos vérszegénység.
- Krónikus betegségek: Bizonyos krónikus betegségek, gyulladásos állapotok szintén befolyásolhatják a vas felszívódását és hasznosulását.
A vashiány tünetei gyermekeknél
A vashiány az egyik leggyakoribb mikrotápanyaghiány gyermekkorban, és gyakran csak akkor derül rá fény, amikor már több, látható tünet is megjelenik. A panaszok nem mindig egyértelműek, ezért érdemes minden apró változásra odafigyelni, különösen akkor, ha azok huzamosabb ideig fennállnak. A gyermekek fejlődő szervezete rendkívül érzékeny a tápanyagellátottságra. A mikrotápanyagok - mint a vas, cink, B12-vitamin, D-vitamin vagy folsav - elengedhetetlenek a megfelelő testi és szellemi fejlődéshez. Ha ezekből hiány lép fel, azt a szervezet különféle tünetekkel jelzi.
A gyermekkori vérszegénység tünetei, jelei:
- Sápadt bőr, világosabb ajkak és fogíny: Nagyobb gyermekek esetében külső jelek lehetnek: a fakó bőr, állandó sápadtság és a hajhullás is. Csecsemőkorban a legjellemzőbb tünetek között említendő a nem megfelelő súlygyarapodás, stagnálás vagy esetleges súlyvesztés, illetve a mozgékonyság hiánya.
- Fáradékonyság, gyengeség, állóképesség hiánya, iskolai teljesítmény romlása: Ezen kívül jellemző még gyermekek esetében a fáradékonyság, szédülés, fizikai képesség csökkenése, alultápláltság, fejfájás, a szellemi képesség és koncentráció képesség romlása mind-mind a vashiány tünetei lehetnek. Az állandó kimerültség és az agyi oxigénhiány hatással van a hangulatra, így a gyermek gyakrabban lehet nyugtalan, dacos vagy sírós.
- Étvágytalanság és ebből adódó soványság: Egyes gyermekeknél pica tünetei, azaz rendellenes étvágy is jelentkezhet.
- Immunvédelem csökkenése, fogékonyság a fertőzésekre: A vashiányos szervezet immunrendszere gyengébben reagál a kórokozókra, ezért a gyermek hajlamosabb lesz különféle betegségekre. A gyerek gyakrabban betegszik meg, a nátha és torokfájás nehezebben gyógyul, és rövid időn belül újra visszatérhet.
- Szapora szívverés, szívzörej: Némely esetben szaporább szívverés és szívzörej is hallható.
- Lemaradás a növekedésben: A testi növekedés lelassulhat, a gyermek alacsonyabb vagy vékonyabb lehet a kortársainál.
- Gyakori fejfájás, szélsőséges esetben ájulás.
- Koncentrációs problémák, alvászavar: A gyermek figyelme könnyen elkalandozik, nem tud tartósan egy feladatra összpontosítani, iskolai teljesítménye romolhat. A nyugtalan, töredezett alvás, gyakori éjszakai ébredések vagy nehéz elalvás a vas szint csökkenésének következménye lehet.
- Légszomj: Már kisebb fizikai megterhelés - például lépcsőzés vagy futás - során is nehézlégzés jelentkezhet, mert a szervezet nem kap elég oxigént.
- Köröm- és hajproblémák: A körmök elvékonyodhatnak, könnyen törnek, néha homorúvá (kanál alakúvá) is válhatnak. A hajszálak elgyengülnek, fokozott hajhullás figyelhető meg, különösen fésülés vagy hajmosás során.
A vas hiánya ráadásul nemcsak önmagában okoz tüneteket, hanem fokozhatja más hiányállapotok kialakulásának esélyét is, mivel a legyengült szervezet a többi tápanyag felszívását és hasznosítását sem tudja hatékonyan elvégezni. Hosszú távon ez egy ördögi körhöz vezethet, ahol a vashiány már nem elszigetelt probléma, hanem egy összetettebb anyagcserezavar részévé válik.
A vashiány diagnózisa és vizsgálatok
Amennyiben a szülőben a fent leírt panaszok, gyermekei tünetei alapján felmerül a vérszegénység lehetősége, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. A hiányállapotok pontos diagnózisa több lépésből álló kivizsgálást igényel, amelynek célja nemcsak a tünetek hátterében álló hiány felismerése, hanem annak okának feltárása is. A vizsgálatok típusa mindig a gyermek panaszaihoz, életkorához és táplálkozási szokásaihoz igazodik.
Gyermekgyógyászati alapvizsgálat
A gyermekgyógyászati alapvizsgálat során az orvos először részletesen kikérdezi a szülőt a gyermek étkezési szokásairól, korábbi betegségeiről, emésztési panaszairól és - serdülő lányok esetében - a menstruációról is. Ezután következik a fizikális vizsgálat, amely során megfigyelik a testsúlyt, testmagasságot, bőr- és nyálkahártyák színét, köröm- és hajállapotot, izomtónust, valamint a gyermek általános viselkedését és koncentrációját.
Laborvizsgálatok
A laborvizsgálatok segítenek objektív képet kapni a szervezet tápanyag-ellátottságáról és a sejtek működéséről. Egy részletesebb laborvizsgálat segítséget nyújt a gyermekorvosnak abban, hogy lássa, milyen irányban kell elindulnia az ok felderítéséhez és a megfelelő kezelés megtervezéséhez. Kiegészítve a beteg tüneteivel, és a vizsgálat során tapasztalt eltérésekkel, a laborvizsgálat segít eldönteni, hogy valóban vérszegénység áll-e a látott kép hátterében. Illetve, ha így van, milyen mechanizmussal alakult ki.
- Teljes vérkép: Kimutatja a vérszegénységet, gyulladást vagy fertőzést. Vashiány gyanúja esetén alapvető laboratóriumi vizsgálatok elvégzése ajánlott, amelyek elsősorban a hemoglobin (Hb) koncentrációját mérik, ami lehetővé teszi az anémia jelenlétének kimutatását, azonban nem elegendő a vashiány mint annak okának megerősítéséhez. Gyermekkorban a leggyakoribb vérszegénység, az úgynevezett vashiányos vérszegénység. Erre jellemző, hogy alacsony a gyermek hemoglobin szintje, kisebbek a vörösvérsejtek (a vérképben ez alacsony MCV-értékként jelentkezik).
- Ferritin szint: A vasraktárak telítettségének megbízható jelzője. A nevével ellentétben a szérum vas vizsgálata önmagában nem sokra jó. A vasraktárak megítélésére, vashiány diagnózisára a ferritin nevű molekula vizsgálata a legjobb. A helyzetet kicsit bonyolítja, hogy ez ún. akut fázis fehérje, ami azt jelenti, hogy betegségek esetén jelentősen megemelkedik ennek is a szintje (így kaphatunk „hamis eredményt”, mérhetünk látszólag normális ferritin szintet úgy, hogy valójában súlyos vashiány van - csak a betegség miatt lett átmenetileg normális a ferritin szintje). Ezért csak akkor javasolt levenni a vért, ha a vizsgálat előtti 1 hétben nem volt komolyabb lázzal járó betegség.
- CRP szint: A gyakorlatban célszerű a ferritinnel együtt a CRP szintet is nézni, hiszen ha az magasabb (valamilyen fertőzés, akár tünetmentesen zajlik), akkor a ferritin szintje sem lesz értékelhető (pontosabban ha alacsony, az biztosan rossz, de ha normális vagy magas, akkor ismételni kell a vizsgálatot).
- B12- és folsavszint: Fontos a vérképzés és az idegrendszer működésének értékeléséhez.
- D-vitamin szint: Segít megítélni a csontanyagcsere és immunrendszer állapotát.
- Kalcium, cink, magnézium: Hiányuk izomgörcsöket, hajhullást vagy fáradékonyságot okozhat.
A laborvizsgálat elvégzése szempontjából fontos tudni, hogy aktuálisan zajló fertőzések mellett fals eredményeket kaphatunk a szervezet vas-szintjét illetően, így a vizsgálatot minimum a lezajlott fertőzéshez képest 2 héttel később érdemes elvégezni. Ami hányásnál a B6-vitamin, allergiánál a kalcium, az vashiány esetén a szérum vas vizsgálata önmagában. Mindegyik egy széles körben elterjedt téves gyakorlat, tévhit hazánkban. A beutalók során rendszeresen ütközünk abba a problémába, hogy a szakorvostól kapott beutalón vashiány a kérdés, és csak szérum vasat kér az orvos.
További szakorvosi vizsgálatok
Ha a laborvizsgálatok eltérést mutatnak, vagy a tünetek alapján felszívódási vagy hormonális zavar gyanúja merül fel, szükség lehet további szakorvosi vizsgálatokra. A gyermekgasztroenterológus feltárja, van-e cöliákia, enzimhiány vagy gyulladásos bélbetegség, míg az endokrinológus hormonális eltérések nyomát vizsgálja, különösen növekedési elmaradás vagy anyagcserezavar esetén. A thalassemia, a vérszegénységnek egy speciális, genetikailag öröklődő formája. Ilyenkor a vörösvérsejtekben lévő egyik fehérje termelődése nem megfelelő. Az orvosban ennek gyanúja akkor merül fel, ha a betegnél időnként jelentkeznek „besárgulások” (ezek laboreltéréseket is okoznak), esetleg nagyobb májat vagy lépet tapint, a vérképben jellegzetes eltérést lát (normális vörösvérsejt szám mellett, nagyon alacsony (<60 fl) MCV-érték), vérkenet vizsgálat során a vörösvérsejtek alakja sajátos.
Hogyan kezelhető a vashiány és más hiányállapotok?
A hiányállapotok kezelése mindig a kiváltó ok figyelembevételével, személyre szabott módon történik. A terápia célja nem csupán a tünetek enyhítése, hanem a szervezet tápanyag-raktárainak feltöltése és a normál működés helyreállítása.
Diétás tanácsadás, étrend módosítása
A táplálkozás optimalizálása az első és legfontosabb lépés a mikrotápanyaghiány kezelésében. Fontos tudni, hogy a kezeletlen vashiány nem csak átmeneti kellemetlenségeket okozhat, hanem hosszú távú következményekkel is járhat gyermeked fejlődésére és egészségére nézve. Az alacsonyabb jövedelmű országokban kettős dúsítású sót és vas-kiegészítéssel ellátott edényeket is alkalmaznak mérsékelt hatékonyságú népességi intézkedésként. Amennyiben a fenti módszereket nem elegendőek, a gyermekorvos pontos tervet készít a vashiány kezelésére. Fontos, hogy kövesd az orvos tanácsait, és ne hagyd abba a kezelést anélkül, hogy konzultálnál vele - még akkor sem, ha a tünetek menet közben javulnának.
A megelőzésben nagyon fontos a helyes táplálkozás. 4-6 hónapos kor között indul a hozzátáplálás, amivel orvosolható a vashiány, érdemes a kezdeti lépések után olyan élelmiszereket is bevezetni a baba étrendjébe, ami természetes forrásból fedezi a vasszükségletet. Mindemellett fontos a természetes vas-forrásként szereplő ételek fogyasztása is. Ilyenek például a máj, hüvelyesek, spenót, cékla, tojássárgája, de a brokkoli, lencse és még az étcsokoládé is alkalmas a vas pótlására étkezéssel. A megfelelő bevitelen túl, egyes körülmények segítik, mások zavarják a bevitt vas felszívódását.
A C-vitamin nagyban segíti a vas felszívódását a szervezetben, amit a bogyós gyümölcsök tartalmaznak a legnagyobb mértékben. Míg a C-vitamin, és az abban gazdag táplálékok a felszívódást potencírozzák, addig például a túlzott tehéntej fogyasztás a vas felszívódása ellen dolgozik. A tehéntej korai - 1 éves kor alatti - nagy mennyiségű (napi 4dl-t meghaladó mértékű) fogyasztása egyértelműen megnöveli a vashiány kialakulásának veszélyét, mivel a kalcium gátolja a vas felszívódását. Anyatej hiányában ezért kizárólag a gyermek életkorának megfelelő tápszert, tejpótló italt adjunk helyette. Időnként minden gyereknek vannak kedvenc fogásai, ám ha hosszabb ideje válogatós és csak pár ételt fogyaszt, akkor az egyoldalú táplálkozás miatt bárkinél kialakulhat tápanyag-, így vashiány is. Ilyen esetben szükség lehet a vas kiegészítő adására. Fontos, hogy az életkornak megfelelő mennyiségben adagoljuk a készítményt, a szükséges dózist meghaladó mennyiség adása káros lehet.
A vas bevitelén túlmenően az elem anyagcseréjéhez néhány vitamin is kulcsfontosságú: C-vitamin javítja a nem hem vas felszívódását és oldható komplexeket képez, míg a B-vitaminok - piridoxin (B6), folsav (B9) és kobalamin (B12) - elengedhetetlenek a normális eritropoézishez.
A Floradix Kräuterblut szirup illetve a Floradix Floravital szirup táplálékkiegészítő szerves kötésű vasat, B1-, B2-, B6-, B12- és C-vitaminokat tartalmaz, melyek hozzájárulhatnak a fáradtság és a kimerültség csökkentéséhez, valamint részt vesznek a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. Ezenkívül a vas, valamint a B6- és a B12-vitaminok hozzájárulhatnak a normál vörösvértest- és hemoglobin képződéshez. A Floradix Floravital szirup nem tartalmaz alkoholt, tartósítószert, mesterséges színező- és aromaanyagokat, laktózmentes, élesztőmentes, gluténmentes, vegetáriánusok és vegánok számára is alkalmas.
Gyógyszeres kezelés, infúziós terápia
Az vashiányból eredő vérszegénység az esetek jelentős többségében vas-hiány miatt alakul ki, mely legalább 3 hónapon keresztül szedett vas-pótlással rendezhető. Amennyiben a gyermeknek tünetei vannak, fáradékony, étvágytalan, emelkedett a pulzusa, sápadt, aluszékony, elmarad a súlyfejlődése, vérvizsgálatot követően (vérkép és vasanyagcsere vizsgálatok) vas és folsav pótlás szükséges. A vas felszívódását segíti a C-vitamin együttes adagolása és rontja pl. a teával való beadás. A vashiány kezelése minimum 3 hónap, nem elég a vas vérszintet normalizálni, a raktárakat is fel kell tölteni! Vaspótlás: szájon keresztüli ferro-szulfát vas (II)-szulfát hatóanyagú vaskészítménnyel 3 mg/kg dózisban.
A gyermekek vas hiányának és a vas hiányából eredő vérszegénységnek a jelenlegi terápiás megközelítése elsősorban a vas orális kiegészítésén alapul, leggyakrabban vas-szulfát formájában, amely hatékony, de viszonylag gyakran okoz mellékhatásokat a gyomor-bél traktusban. Az alternatívák, mint például a polimaltóz-komplexek és a vas-bisglicinát, jobb tolerálhatósággal rendelkeznek, bár a nagyobb hatékonyságukat alátámasztó bizonyítékok korlátozottak. A hatékony és biztonságos adag általában néhány mg/kg testsúly/nap, wobei a 3 hónapnál rövidebb kezelések eredményezik a legnagyobb hemoglobin-növekedést, míg a hosszabb (6 hónapnál hosszabb) kezelések hatékonyabban pótolják a vas-készleteket. Fontos megjegyezni, hogy az adagot egyénileg kell meghatározni. Ígéretes lehetőség a laktoferrin, amely javítja a hematológiai paramétereket alacsonyabb mellékhatás-kockázattal. Ezenkívül vizsgálják a kiegészítő beavatkozásokat, mint például a probiotikumok és prebiotikumok.
Ha vashiány van, csak elkezdik szedni a vasat, de nem kontrollálják megfelelően. Vashiányos vérszegénység (alacsonyabb hemoglobinszint) esetén 4 hét múlva javasolt a vérkép kontroll elvégzése (súlyos vérszegénység esetén lehet 2 hét után is), ez idő alatt legalább 10 g/l mértékben kell emelkedni a hemoglobinszintnek. Ha nem reagál jól a gyermek a vaspótlásra, át kell gondolni az alábbiakat: biztos, hogy jó volt a diagnózis?
Kontrollvizsgálatok, utánkövetés
A kezelés sikerességének nyomon követése érdekében rendszeres kontrollvizsgálatokra van szükség, hogy a laborértékek és a tünetek alapján korrigálható legyen a terápia.
- Labor ellenőrzés: Jellemzően 4-8 hetente történik vérvétel, amelyen követhető a hemoglobin, ferritin, D-vitamin vagy B12 szint változása.
- Tüneti javulás nyomon követése: A szülő beszámolói alapján az orvos értékeli, javult-e a gyermek energiaszintje, étvágya, viselkedése, iskolai teljesítménye.
A hiányállapotok hosszú távú hatásai
A hosszan fennálló hiányállapotok komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethetnek, különösen a korai fejlődési szakaszban. Krónikus fáradtság: A tápanyaghiány miatt a sejtek energiaszintje alacsony marad, emiatt a gyermek folyamatosan kimerültnek tűnhet. Immunrendszeri gyengeség: A hiányállapotok csökkentik a védekezőképességet, ami gyakori betegségekhez, elhúzódó gyógyuláshoz vezet. Fejlődési elmaradás: A testi növekedés lelassulhat, a gyermek alacsonyabb vagy vékonyabb lehet a kortársainál, és a szellemi képességek is visszamaradhatnak.
Vizsgálatok szerint az élet korai szakaszában kialakult vashiány komoly következményekkel járhat: a csecsemőkorukban súlyos vashiányos vérszegénységgel kezelt gyerekeknek később számolási és írási nehézségei, figyelemzavar és beilleszkedési problémáik voltak. Mivel a vashiány kedvezőtlenül hat a mozgás- és a szellemi fejlődésre, ezért a szülők általában akkor kezdenek gyanakodni, amikor a gyermeknél tartós fáradékonyságot, izomgyengeséget és a súlyfejlődés megtorpanását észlelik. A nagymértékű és hosszabb ideje fennálló korábbi vashiányos állapot tehát évek múlva is hátrányt jelent a gyerekek számára, ezért nagyon fontos megelőzni, illetve a kialakult vashiányt a lehető leghamarabb felismerni és kezelni.
Az agy fejlődése csecsemőkorban a legerőteljesebb, az idegek megfelelő kialakulásához csecsemő- és kisgyermekkorban szükség van a napi 0,6-1,2mg/kg vas bevitelére. Fontos tudni, hogy súlyos korai vashiány esetén a szervezetben létrejött negatív hatásokat megszüntetni nem tudjuk a vas pótlásával, csak a további károsodásokat lehet így megelőzni. A súlyos következményeket azonban megelőzhetjük, ha idejében kezeltetjük a vashiányt. A Pediatrics folyóiratban megjelent korábbi vizsgálat szerint, azok a 12-23 hónap közötti csecsemők, akiknél a vashiányos vérszegénység enyhébb formában jelentkezett és 3 hónapon belül kezelték, semmiféle maradandó károsodást nem szenvedtek el.