1945. május 8-án 22.43-kor a náci Németország megadta magát. Közép-európai idő szerint május 8-án 23.01-kor, moszkvai idő szerint május 9-én 01.01-kor Európában véget ért a második világháború. Május 9-e a Győzelem Napja. Ez a nap a fasizmus feletti győzelem napja. Európa-szerte minden kétséget kizáróan Oroszországban ünneplik a legnagyobb keretek között, az év legfontosabb katonai parádéjával a május 9-ét.
A második világháború európai befejezésének emléknapját számos európai országban május 8-án ünneplik, míg az egykori Szovjetunióban május 9-én. Ez a két dátum a nyugati és keleti országok emlékezetpolitikájában egy törésvonalat hordoz magában.
A Győzelem Napjának történelmi háttere
Adolf Hitler 1945. április 30-án követett el öngyilkosságot, és ekkor már mindenki számára világos volt, hogy nem fog sokáig tartani a háború Európában. Joszif V. Sztálin, a Szovjetunió vezetője keleti irányból nagy sebességgel nyomult Berlin felé, és csak teljes, feltétel nélküli és azonnali megadást akart elfogadni. Nyugati szövetségesei kevésbé voltak válogatósak. Hitler végső politikai akarata Karl Dönitz német főtengernagyot jelölte ki államfőnek, aki pár nappal a Führer halála után részleges kapitulációt ajánlott fel. Ezt Churchill habozás nélkül elfogadta. Ez volt az első, a német csapatok feltétel nélküli megadásáról szóló dokumentum, amit május 4-én a szövetségesek részéről Bernard Law Montgomery angol tábornagy írt alá.
Sztálint feldühítette a részleges kapituláció híre, ami tovább táplálta már létező paranoiáját nyugati szövetségeseivel szemben. Ezt tetézte az is, hogy míg a szovjetek ellen a végsőkig harcoltak a németek, addig tömegesen adták fel magukat a nyugatiaknak. Így nem csoda, hogy Sztálin őrjöngött, mikor meghallotta, hogy Eisenhower főparancsnok május 7-én a franciaországi Reimsben elfogadta a német erők feltétel nélküli teljes megadását. A kedélyek csillapítására és Sztálin kedvéért került sor egy harmadik ceremóniára Berlinben - a náci Németország szívében - május 8-án. Ez aznap 23:01-kor lépett életbe, ami már május 9-re esett moszkvai idő szerint.
Az amerikai és a szovjet csapatok 1945. április 25-én találkoztak az Elbánál. Öt nap múlva, április 30-án pedig a Berlint ostromló szovjet erők elfoglalták a Reichstagot, ezen a napon lett Adolf Hitler öngyilkos. A Győzelem Napját megelőző napon, május 8-án a III. Birodalom kapitulált, és ezen a nevezetes napon a német haderő feltétel nélkül megadta magát, vagyis letette a fegyvert. Május 9-én a szovjet hadsereg elérte Prágát, az európai hadszíntéren ekkor ért véget a második világháború. Jó öreg kontinensünk talán legborzalmasabb időszaka zárult le 1945. május 9-én. Az európai országok lakóinak többsége felszabadult vagy legalább megszabadult az évek óta kínzó rossztól. A túlélők tudták, hogy a halottaik nem támadnak fel, és hogy semmiféle jólétet nem fog hozni az ezután következő időszak, de nem ropogtak a fegyverek, nem volt már ellenség, és nem volt már háború. Lehetett termelni, építeni, alkotni, tervezni, ÉLNI.
A Szovjetunió szerepe a győzelemben
A német fasizmus legyőzésében a legnagyobb terhet a Szovjetunió vállalta. A Nagy Honvédő háború (1941-1945) a második világháború 1941-ben, a Barbarossa hadművelettel, tehát náci Németország Szovjetunió ellenes offenzívájával elkezdődő időszakára utal. 1941 - 1945 között a Szovjetunió 27 millió emberéletet vesztett a nácik elleni háborúban (több mint az akkori népességének a 15%-a). Május 9-e a szovjet nép, a szovjet gazdaság, a szovjet hadsereg győzelme volt Németország felett. A Szovjetunió győzelme a szocialista rendszer fölényét is bizonyította az európai tőkés rendszerekkel szemben.
A Győzelem Napja győzelem a kapitalizmus felett. A fasizmus a tőkés rendszer fegyvere volt az 1929-es világválság következményeinek felszámolására. A tőke a fasizmus bevetésével kívánta megakadályozni, hogy Európa népei a tőkés rend ellen forduljanak. A német és a nemzetközi tőke ezért Hitler mellé állt, és segítette hatalomra jutni a fasisztákat. A tőke tudta, hogy jönni fog a zsidók tömeges megsemmisítése, mert Hitler könyve ezt is világossá tette.
A Győzelem Napja: a világháború vége és az ukrán háború - Somkuti Bálint | Hetek Originals
A Győzelem Napja Oroszországban napjainkban
Az elmúlt hetek Oroszországban ünnepi készülődéssel teltek, ugyanis Moszkva május 9-én tartja a Nagy Honvédő háború emléknapját. A nagy háború emléke korábban is fontos szerepet játszott az orosz emlékezetpolitikában, ám a putyini időszakban az orosz nemzeti identitás fundamentumává vált. Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett készülnek Oroszországban az idei Győzelem napjára, az emléknapra, melyen a náci Németország felett aratott 1945-ös győzelmet ünneplik.
Szentpétervár és Moszkva is a karácsonyi díszeknél sokkal komolyabb ünnepi öltözetet kapott a mostani emléknapra. A nagyvárosok parkjaiban május 9-én rengeteg korhű, II. világháborús szovjet tankot és egyéb harci járművet lehet látni. Minthogy a tankon és az autón is látszik, a szovjet szimbolika szerves része az ünnepségnek, rengeteg ember lobogtat egyik kezében orosz a másik kezében pedig szovjet zászlót. Néhány évvel ezelőtt legalább az állami dekoráció elválasztotta a szovjet és orosz szimbólumokat, de újabban a szimbólumok teljesen összekeverednek.
Katonai parádé és a "Halhatatlan Ezred"
Míg a híres-hírhedt Vörös téren megtartott katonai parádé nem nyitott az átlagember számára, Moszkva többi közterén rengeteg program elérhető az ünneplőknek. A legnagyobb eseményre, a Halhatatlan Ezred (Бессмертный полк) felvonulásra idén a szervezők több mint egy millió résztvevőt vártak. A felvonulók nagy többsége a háborúban meghalt vagy harcolt ősei képeit lobogtatva vonult végig Moszkva utcáin. A hangos tömeg zászlókat lengetett ’Oroszország’ és ’hurrá’ kiáltások közepette.
Fontos változás idén, hogy elmarad a Halhatatlan Ezred moszkvai felvonulása. Ez alapvetően egy alulról jövő kezdeményezésként indult 2011-ben: mivel évről évre egyre kevesebb világháborút megjárt veterán vett részt a Győzelmi napi felvonulásokon, helyettük a gyerekek és unokák kezdték el hordozni a meghalt rokonuk fényképét a felvonulásokon, ám az eseményt hamar elfoglalta a politika, és egy idő után már Putyin is ott menetelt a rokonok között. A Wall Street Journal újságírójának elemzők azt pedzegették, hogy ennek nem feltétlenül biztonsági okai voltak, inkább a szervezők nem akarták kockáztatni, hogy bármi ne az előzetes forgatókönyvek szerint alakuljon majd kedden.
A moszkvai polgármesteri hivatal név nélkül nyilatkozó tisztviselője pedig arról beszélt a lapnak, hogy olyan idegesség előzi meg az idei ünnepséget, melyhez hasonlót még sosem tapasztalt. Az azonban fel sem merült, hogy lefújják a felvonulást, hiszen ez rendkívül fontos esemény Putyin számára, ráadásul lehetőség, hogy erőt mutasson belföldön. "Putyin számára messze ez a legfontosabb esemény az évben. Az egész legitimációját ebből a felvonulásból származtatja, magát a náci Németországot legyőző hadsereg közvetlen utódjaként beállítva" - mondta el Andrei Kolesnikov, a moszkvai elemzőközpont, a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa.
Az orosz-ukrán háború árnyékában
Az Ukrajna ellen indított háború már a tavalyi május 9-ei felvonulásoknak is rendkívüli körítést adott: hetekkel az esemény előtt még sokan arra számítottak, hogy Putyin majd a győzelmet jelentheti itt be, és véget is érhet a háború, majd amikor látszott, hogy az orosz villámháborús tervek összeomlottak, akkor felmerült, hogy az orosz államfő tömeges mozgósítást hirdethet. Végül ez sem történt meg, Putyin az óriási Z-betűk előtt parádézó katonák felvonulása után korábban már sokszor hangoztatott érveivel próbálta igazolni az Ukrajna ellen indított támadást, alapvetően a Nyugatot hibáztatva a történtekért.
Az elmúlt napokban az ukrán és balti-állam ellenesség érezhetően megerősödött a fővárosban. A Halhatatlan Ezred felvonulásának szervezői figyelmeztettek, hogy nácik, közöttük ukrán nácik esetleg megzavarhatják a menetet. Május 8-án pedig tüntetést szerveztek az észt nagykövetség előtt. A főleg fiatalokból álló demonstrálók azt kiabálták, hogy Észtország (azzal, hogy Ukrajnát támogatja) a nácik oldalára állt.
Kicsit másképp ugyan, de az ünnepi készülődésbe a magyarságot is belekeverték. Mihail Dron, az „Új Karélia" tveri regionális közszervezet elnöke levélben fordult a Magyar Köztársaság oroszországi nagykövetéhez, azt kérve, hogy Magyarország foglalja el Kárpátalját. Dron azt írta, hogy attól tart, a káoszba süllyedő Ukrajna esetleg etnikai tisztogatást tartana a Kárpátaljai magyarság körében. A karélok úgy vélik, hogy a magyar állam biztonságot és „rendet” teremthet „Szent István koronájának eme ősi földjén” (Kárpátalján). A levél második fele a Trianoni nemzeti tragédia leírását tartalmazza, és lényegében arra szólít fel, hogy ideje a magyaroknak a kezébe venniük a dolgokat és ’igazságot’ szolgáltatniuk maguknak. A levél ezzel a mondattal fejeződik be: „A seb, amelyet a trianoni békeszerződés ejtett Magyarországon még nem gyógyult be, és aligha gyógyul be, amíg Magyarország újjá nem születik történelmi határain belül.”
Szentpétervár forgalmas történelmi központjában, az Ermitázs palotakomplexum felé vezető úton az Orosz Honvédelmi Minisztérium és az Orosz Hadsereg Információs Központjának kiállítása is hozzájárult az ünnepi öltözethez. A fotók 25 gyermek arcképét mutatják, akik a szakadár területeken az ukrán hadsereg bombázásától szenvednek. A képeken lebombázott épületek és szétlőtt gyermekjátékok, babák is láthatóak - az utolsó kép, ami lezárja az utcai kiállítást azt írja „’hagyjátok, hogy mindig legyenek anyák, hagyjátok, hogy mindig legyek én’ - Donbasz gyermekei”. A kiállítás nagyjából össze is foglalja, hogy azon orosz állampolgárok, akikhez csak a központi propaganda jut el, mit tudnak a háborúról: csak úgy, mint a Szovjetunió vörös hadserege, amely nagy emberáldozatok árán mentette meg Európát a nácizmustól, most az orosz hadsereg az ukrán hadicsapásoktól szenvedő, orosz anyanyelvű gyerekeket szabadítja fel.
A Győzelem Napja: a világháború vége és az ukrán háború - Somkuti Bálint | Hetek Originals
Az ukrán válasz
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben bejelentette, hogy Ukrajnában a jövőben május 8-a lesz a Győzelem napja, hasonlóan Európa számos országához: a náci Németország feltétel nélküli megadását kimondó dokumentumot ugyanis eredetileg 1945. május 7-én írták alá, és közép-európai idő szerint május 8-án 23.01-kor lépett életbe. Ekkor viszont Moszkvában már május 9-e volt, így a Szovjetunióban, majd az utódállamokban 9-ére esett az ünnep. Zelenszkij a beszédében Putyin Oroszországát Hitler Németországához hasonlította, és arról beszélt, hogy a Kreml a nácikhoz hasonlóan pusztít és akar rabszolgasorba taszítani másokat, de nem fognak sikerrel járni. Az ukrán elnök által beterjesztett törvénymódosítás nyomán a jövőben Ukrajnában május 8-a lesz az emlékezés és a győzelem napja, míg május 9-e Európa napja lesz.
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter hangsúlyozta: Oroszország elveszítette az erkölcsi jogot ahhoz, hogy megünnepelje a második világháború végét, mert megszegte az ENSZ Alapokmányát, amely tiltja az agressziót. Emmanuel Macron francia elnök emlékeztetett, az Európai Unió példátlan szankciókat fogadott el, hogy „elapassza a háborút finanszírozó orosz forrásokat”, továbbá kivételes támogatást mozgósított humanitárius, gazdasági és politikai célok megvalósítására. Hozzátette: továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és az ukrán népet. Az EU bővítésével kapcsolatban Emmanuel Macron azt mondta, Ukrajnát Európa már most a szívében hordozza.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is kénytelen volt egy óvóhelyre vonulni az odesszai látogatása során. A tárgyalásokhoz Volodimir Zelenkszij ukrán elnök is csatlakozott online Kijevből.