A kéz zsibbadásának okai és kezelési lehetőségei éjszaka

A zsibbadás egy rendkívül kellemetlen érzés, amely bár nem jár közvetlen fájdalommal, visszatérő jellege jelentősen megnehezítheti a mindennapokat. A zsibbadás egy spontán érzékzavar, amelynek számos kiváltó oka lehet, ezért legyen szó kéz- vagy lábzsibbadásról, fontos, hogy gyakori tünetek esetén mihamarabb szakorvosi segítséget kérjünk.

A zsibbadás bizsergő érzését az idegek sérülése, összenyomódása vagy az adott testrészben csökkent véráramlás okozhatja. Az esetek nagy százalékában a zsibbadás csupán átmeneti jellegű, például a túl sokáig keresztbe tett lábak vagy egy rossz alvási pozíció miatt, és hamar elmúlik.

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak.

Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja.

Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések.

A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. A zsibbadás jellemzően nem vészhelyzetre utal, bár komoly ok is állhat a háttérben. Ha például csak az egyik oldalon jelentkezik, és emellett az adott oldalon érzészavar, az arc ugyanazon oldalának „leesése”, beszédzavar, zavart gondolkodás is mutatkozik, akár stroke is állhat a háttérben, ilyenkor mentőt kell hívni!

Természetesen nem csak ilyen akut és súlyos okok állhatnak az éjszakai kéz- és lábzsibbadás mögött. Ha a kézenfekvő okok kizárhatók, például olyan alvópozíció és matrac, párna választásával, amelyekkel a lehető legkevesebb nyomás hárul az idegekre, akkor a kikérdezésen túl többféle vizsgálatot is érdemes elvégezni, hogy tudjuk, mi okozhatja a panaszt. Alapvetően végig megyünk az olyan neurológiai vizsgálatokon, mint a reflexek, az izomerő és az érzékszervi funkciók felmérése, és azt is fizikailag teszteljük, mindkét oldalán ugyanúgy érzékel-e a beteg.

Szükség lehet továbbá képalkotó- és laborvizsgálatokra is. Az előbbiek közé tartozhat az MRI és a CT, amelyekkel az agyról szerzünk képet, utóbbiakkal ellenőrizhetjük többek közt az elektrolitszinteket, a vesefunkciót, a vércukorszintet, a B12-vitamin és a TSH hormon szintjét is. Mindezek azért fontosak, mert a zsibbadás oka lehet például akár krónikus vesebetegség, B12-vitaminhiány vagy pajzsmirigy alulműködés is, illetve a neuropátia egyik leggyakoribb okozója a cukorbetegség.

A diagnosztizálási folyamat végén nem ritkán az derül ki, hogy neurológiai háttere van a kéz- és lábzsibbadásnak.

Ha megvan a pontos ok, nyilván annak megfelelően kell elrendelni a kezelést, amely sokszor sajnos nem oki, hanem tüneti jellegű. Ez azt jelenti, hogy bizonyos betegségek nem gyógyíthatók, „csak” kezelhetők, szinten tarthatók, tüneteik csökkenthetők, de ennek jelentőségét nem szabad lebecsülni. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy krónikus betegséggel élő személy milyen minőségben éli a napjait és hogy például pihentetően tud-e aludni, vagy ezt is megakadályozzák az éjjelente jelentkező tünetek.

A kéz zsibbadásának típusai és lehetséges okai

A kéz zsibbadás egy nagyon gyakran jelentkező és zavaró tünet. A zsibbadás a legtöbb esetben enyhe formában és csak időnként jelentkezik.

A kéz zsibbadásának egyik fajtája például az is, amikor a kar egyik idegét alvás közben megnyomjuk, ezért zsibbadt kézzel ébredünk. Ilyen zsibbadás az is, amikor hosszas ülés közben - leggyakrabban akkor, amikor keresztbe van téve a lábunk - elzsibbad a lábunk. Ezekben az esetekben a zsibbadás rövid időn belül elmúlik, bármiféle kezelés nélkül.

Azonban gyakori az is, hogy kéz zsibbadása erőteljes és tartós. A zsibbadás mellett ilyenkor gyakran jelentkezik:

• fájdalom
• viszketés
• érzéketlenség
• akár izomsorvadás is.

Ezekben az esetekben a zsibbadás valamilyen idegkárosodás (pl. idegbecsípődés, alagútszindróma) jele. Az ilyen idegkárosodás bekövetkezhet többféle okból:

• traumatikus sérüléstől
• rendszeres megerőltetéstől
• bakteriális vagy vírusos fertőzésről
• különböző mérgezésektől
• és egészrendszeri betegségektől is (pl. cukorbetegség).

Ha a kéz zsibbadás idegkárosodás miatt következik be, azt a szaknyelvben perifériás neuropátiának hívjuk, mivel az agytól és a gerincvelőtől távoli idegek károsodásáról van szó. A perifériás neuropátiáknak több, mint 100 fajtája van. A pontos típus megállapítása fájdalomterapeuta szakorvos feladata. Idővel a perifériás neuropátia rosszabbodhat, amely a mobilitás csökkenését és akár mozgásképtelenséget is okozhat. A betegség a lakosság 5-6%-át érinti.

Nagyon fontos, hogy a kéz zsibbadás tartósodása (több, mint néhány nap folyamatos zsibbadás) esetén gyors szakorvosi segítséget kérjünk. Minél előbb találják meg és veszik megfelelő kezelés alá a zsibbadás okát, annál kisebb az esélye, hogy a károsodás tartós lesz. Ha az idegkárosodásokat nem kezelik megfelelően, akár maradandó idegkárosodás is kialakulhat. Emiatt, ha kéz zsibbadást tapasztal, amely néhány nap alatt nem múlik el, keressen fel fájdalomterapeuta szakorvost, aki megfelelő kivizsgálás után hatékony kezelést tud javasolni.

A kéz zsibbadásának konkrét okai lehetnek:

• Ujjak zsibbadása: Általában hasonló okokból alakul ki, mint a kéz zsibbadása: valamilyen idegi károsodás következtében. Ilyen idegi károsodások lehetnek: nyaki porckorongsérv, agyi idegkárosodás, kézidegek elnyomása. Emellett a tartós betegségek (leggyakrabban cukorbetegség) is okozhatnak ujjzsibbadást.
• Jobb kéz zsibbadás: Oka és kezelése nem különbözik sokban az ujjak és általában a kéz zsibbadásától. A neuropáthiák (idegrendszeri diszfunkció) általában egyszerre csak a test egyik oldalán jelentkeznek.
• Bal kéz zsibbadás: Lényegében pontosan ugyanolyan, mint a jobb kéz zsibbadása: ezt is leggyakrabban neuropátia okozza. A leggyakoribb a perifériás neuropátia, amely a kezek idegkárosodásából fakad. Előfordulhat még cervicalis neuropátia, azaz nyaki neuropátia is, amely leginkább nyaki gerincsérv miatt jelentkezik. Ilyenkor a nyakban a gerincből kilépő, karokba vezető ideg megnyomódik, amely zsibbadással jár. Ilyenkor gyakran nem csak a kéz, hanem az egész kar zsibbad.
• Éjszakai kéz zsibbadás: Ha csak egyszer-egyszer jelentkezik, olyankor legvalószínűbb, hogy alvás közben karunkon feküdve megnyomtunk egy ideget. Ilyenkor a kar mozgatásával a zsibbadás a legtöbb esetben elmúlik. Ha a zsibbadás rendszeressé válik, olyankor az alábbi okok merülhetnek fel: perifériás neuropátia, kézzel végzett nehéz munka - ha sokat dolgoztunk kezünkkel, éjszaka zsibbadást érzékelhetünk. Ez az ínhüvelygyulladás vagy az alagútszindróma korai tünete is lehet.
• Kéz zsibbadás szédüléssel: Oka leggyakrabb vérkeringési probléma. Emellett természetesen előfordulhatnak egyéb okok is. Abban az esetben, ha hirtelen az alábbi tüneteket tapasztalja, azonnal hívjon mentőt, mert agyvérzése lehet: egyoldalú zsibbadás a test több részén (arc, karok, lábak), szédülés, akár ájulás is, beszédzavar, erős fejfájás.

A kéz zsibbadásának okai három nagy csoportra oszthatók:

1. Idegkárosodás miatti kézzsibbadás: Ha az idegek sérülnek, akkor a kéz zsibbadása is előfordulhat.
2. Neurológiai és ortopédiai kórképek okozta kézzsibbadás: Ilyen például a carpal tunnel szindróma, amikor a csuklóban található ideg (a medianus ideg) nyomás alá kerül.
3. Vitaminhiány miatt fellépő kézzsibbadás: Az idegek egészségének megőrzésében legfontosabb vitaminok a B-vitaminok (B1, B6, B12). A B12-vitamin hiánya például vészes vérszegénységhez vezethet, amely gyakran okoz perifériás neuropátiát, így kéz zsibbadást is.
4. Szív- és érrendszeri problémák okozta kézzsibbadás: Bizonyos szív- és érrendszeri megbetegedések okozhatnak kézzsibbadást, például az érelmeszesedés vagy a perifériás artériás betegség.
5. Fertőzéssel kapcsolatos kézzsibbadás: Bizonyos fertőző betegségek is kiválthatnak kézzsibbadást, ugyanis ilyenkor károsodhatnak az idegek.
6. Cukorbetegség miatti kéz zsibbadás: A cukorbetegség a perifériás neuropátia egyik leggyakoribb oka, ezt diabéteszes neuropáthiának nevezzük. A cukorbetegségben szenvedők kétharmadának közepes vagy erős idegkárosodása alakul ki, amely gyakran jár a kéz zsibbadásával. Sok esetben a láb vagy kéz zsibbadás a cukorbetegség első jelei közé tartoznak.
7. Idiopáthiás kéz zsibbadás: Az idopáthiás szó jelentése: ismeretlen eredetű. A kéz zsibbadása az esetek kb. egyharmadában ilyen. Ilyenkor a szakorvos tüneti kezelést tud csak alkalmazni az oki kezelés helyett.
8. Egyéb okok miatti kéz zsibbadás: Idegbecsípődéses szindrómák (alagútszindróma, singcsonti idegbénulás, orsóidegbénulás), egészrendszeri betegségek (veseelégtelenség, májbetegségek, érbetegségek, vérbetegségek, amiloidózis, krónikus gyulladások, hormonális zavarok, daganatos betegségek), alkoholizmus, mérgezés (nehézfémek), autoimmun betegségek (CIDP, Guillain-Barre-szindróma, bőrfarkas, reumatoid artritisz), örökölt betegségek (pl. Charcot-Marie-Tooth betegség), sérülés.

A kéz zsibbadása különböző területeken és eltérő módon jelentkezhet: jelentkezhet csak a jobb vagy csak a bal oldalon, előfordulhat csak az ujj vagy akár az egész kézfej zsibbadása is.

Kezelési lehetőségek

A kéz zsibbadásának kezelése attól függ, hogy mi okozza a tünetet. Ha az ok valamilyen idegrendszeri vagy neurológiai betegség, például kéztőalagút-szindróma, sclerosis multiplex vagy perifériás neuropátia, akkor a kezelési terv az alapbetegség terápiájára irányul.

Egyszerű házi módszerek:

• Meleg vizes borogatás: Serkenti az adott terület vérkeringését, segít ellazítani az izmokat.
• Óvatos masszírozás: Javítja a vérkeringést, jót tesz az izmoknak és az idegeknek.
• Lassú mozgás: Csuklókörzések, ökölbe szorítás, majd ujjak kinyújtása. A kar megemelése is segíthet.

Ha az éjszakai kéz zsibbadás csak véletlenszerűen, egyszer-egyszer jelentkezik, akkor nagy veszélytől nem kell tartania. A zsibbadás legvalószínűbb oka, hogy alvás közben a karján feküdve elnyomott egy ideget, és ez okozza a kellemetlen zsibbadást. Ilyenkor a hirtelen megnövelt plusz munkával szemben fokozatosan célszerű növelni a terhelést.

Az izmok erősítése mellett pedig az alkarban és a kézfejben futó hajlító és feszítő izmok nyújtására és lazítására is érdemes figyelnie. Az izmok arányos terhelése és nyújtása biztosítja a fájdalommentességet.

A szakszerű kezelés általában gyógyszeres kezelést jelent. Idegkárosodás esetén speciális gyógyszerek is léteznek, amelyek segítenek az idegek helyreállításában. Az idegi működés javítására kiegészítő kezelésként a szakorvos vitaminokat is felírhat.

Bizonyos esetekben, ha a zsibbadás oka mozgásszervi fájdalom (pl. gerincsérv, alagútszindróma), olyankor injekciós kezelést is adhat a szakorvos.

Mivel az idegsérülések nem gyógyulnak meg egyik napról a másikra, ezért különböző kiegészítő kezelésekre lehet szükség a fájdalomterapeuta szakorvos felügyelete mellett. Ezek a kiegészítő kezelések általában az alábbiak lehetnek: gyógytorna, fizikoterápia, életmódváltás.

tags: #kisgyerek #keze #zsibbad #ejjel