Az emberi agy egy csodálatosan összetett szerv, mely két fő részből áll: a jobb és bal agyféltekéből. Fejlődése már a magzati korban elkezdődik, és egészen a húszas évek közepéig tart. Bár a két agyfélteke eltérő módon üzemel és különböző funkciókért felelős, valójában valamilyen szinten folyamatosan kommunikálnak egymással, és együtt dolgoznak a különböző szituációk megoldásában. Akkor működnek optimálisan, ha összehangoltak.

A bal és jobb agyfélteke működése
Régóta beépült a köztudatba a tény, hogy a két agyféltekénk eltérő módon üzemel. A bal agyféltekénk felelős a logikus, racionális, analitikus gondolkodásért, a nyelvért, az írásért, az olvasásért és a matematikai képességekért. A bal féltekénkkel beszélünk, írunk, olvasunk és számolunk, elemzünk és érvelünk. Ezzel szemben a jobb agyfélteke a kreatívabb, képzelőerőt igénylő, holisztikus gondolkodásért, a művészetért, a térbeli tájékozódásért és az érzelmekért felel. A jobb agyféltekénkkel éljük át az érzelmeket, rajzolunk, hallgatjuk és élvezzük a zenét, látjuk meg az összefüggéseket, használjuk az intuíciónkat.
Az agyféltekék közötti aszimmetria még fizikai síkon is jelen van, hiszen a bal oldali félteke hátsó része szélesebb, míg a jobb féltekének az elülső része a terjedelmesebb. Az agyféltekék aszimmetrikus működésének evolúciós előnyei is vannak, hiszen már a gerinceseknél megfigyelhetjük a két agyfélteke eltérő szakosodását a különböző feladatokra. Például a madarak bal agyféltekéje felel olyan szűkített figyelmet igénylő tevékenységekért, mint a magok gyűjtögetése, míg a jobb félteke ez idő alatt a környezetet figyeli, így az ellenséges, veszélyes ingerek vagy a fajtársak felismerését teszi lehetővé.

Tévhitek és valóság az agyféltekék dominanciájáról
Bár valóban léteznek különbségek a két agyfélteke működése között, sok tévhit is kering ezzel kapcsolatban. Az a kijelentés például, hogy a nők többnyire jobb agyfélteke dominánsak, a férfiak viszont a bal agyféltekéjüket használják túlnyomóan, leegyszerűsítő, és a komolyabb kutatások vajmi kevés bizonyítékot szolgáltatnak a hitelességére. Egy 2006-os amerikai kutatásból például az derült ki, hogy a nőknél nagyobb bilaterális aktivitás mutatkozott, amikor egy kommunikációs feladatot kellett megoldaniuk, viszont a férfiaknál jobban összekapcsolódtak a két agyi féltekében lévő központok, amikor egy térbeli vizualizációs feladatot végeztek.
Az sem feltétlenül igaz, hogy egyes „képességek” csak az egyik vagy a másik agyféltekében leltek otthonra. A legtöbb feladat során, amellyel nap mint nap szembesülünk, mindkét agyféltekénk részt vesz az észlelés, kiértékelés, érzelmi válaszadás és viselkedés irányításában. Különösen igaz ez a komplexebb tevékenységek esetében. Például, a kommunikáció sem köthető kizárólag a bal agyféltekéhez, hiába van itt több jól körülhatárolható beszédközpont, hiszen a jobb félteke funkciói - például a hangsúly és a beszéd ritmusának elemzése - nélkülözhetetlen a kapcsolatteremtéshez és társalgáshoz.
Az agyfélteke dominancia ráadásul napközben is változik. Az agyi féltekék dominanciája is váltakozik, többnyire egy 3-4 órás ciklus mentén. Ez a ciklikus változás úgy tűnik, hogy összefüggésben lehet az orrciklusok változásával, amelyek szintén egy 3-4 órás mintázatot mutatnak.
Két-agyfélteke technikája
Az agy vízszintes felosztása
Az agy működéséről szólva nemcsak függőleges, hanem vízszintes „felosztást” is megkülönböztetnek már a legújabb kutatások szerint. Az agy alsó részei, mint például az agytörzs és a limbikus rendszer, felelősek az alapvető létfenntartási funkciókért, reflexekért, az erős elemi érzelmekért. Ezek az agyterületek elsőként fejlődnek ki a gyermekeknél, és létfontosságúak a túlélés szempontjából. Ezek a területek irányítják például a légzést, a szívverést, az emésztést, felelősek a veszélyek felismeréséért és az azonnali reakciókért.
A felső agyterületek, melynek egy nagyon fontos része a homloklebeny, felelősek a magasabb rendű gondolkodásért, a tanulásért. Ezek a területek irányítják a problémamegoldást, a döntéshozatalt, az érzelmek és a viselkedés tudatos kontrollálását, valamint a tervezést és a célok elérését. Ahogy a gyermekek nőnek, egyre inkább a felső agyterületeikre támaszkodnak a bonyolultabb feladatok elvégzésében.
Egy egyszerű tevékenység, például egy történet meghallgatása is mindegyik féltekét igénybe veszi: a bal agyfélteke feldolgozza a nyelvet és a szavakat, míg a jobb agyfélteke a történet érzelmi és vizuális elemeit értelmezi. Azért, hogy megjegyezzük a hallottakat és tanuljunk belőle, már a felső területek felelősek.
Az agyféltekék összehangolásának jelentősége
Az agyféltekék összehangolt munkája nemcsak a kognitív képességek javulásához vezet, hanem hozzájárul az érzelmi intelligencia és a mozgáskoordináció fejlesztéséhez is. A keresztcsatornák, amelyek az agy két féltekéjét összekötő idegrostok (corpus callosum) hálózata, lehetővé teszik az információ áramlását a bal és a jobb agyfélteke között. Ez az összeköttetés elengedhetetlen az agy összehangolt funkcionálásához, a harmonikus életvezetéshez. A keresztcsatornák megfelelő működése kulcsfontosságú a kognitív és motoros funkciók integrálásában.

Gyakorlatok az agyféltekék összehangolására gyermekeknél
Minden tanulási folyamathoz szükség van a test felezővonalát átlépő, keresztező mozgásokra. Egyszerű gyakorlatokkal is lehet aktívan ösztönözni a két agyfélteke összehangolását. Segítik a mozgáskoordináció, a koncentrációs és problémamegoldó készség erősödését.
Szülőként az a feladatunk, hogy biztosítsuk azokat a játékos tapasztalatszerzési lehetőségeket, amelyek az agy valamennyi részét kellően megdolgoztatják. Ezt különféle tevékenységekkel érhetjük el. Például a gyermeket bevonhatjuk olyan játékokba, amelyek egyszerre igénylik valamennyi terület erőteljes működését. Ilyen lehet például a mese kitalálása, a történetírás, vagy a táncos, énekes, tornás játékok, amelyek a ritmus és dallam mellett tartalmaznak különböző mozgásokat, átgondolni való játék elemeket.
Konkrét gyakorlatok
- Vonalkövetés tükörképben: Egyszerre, egy időben két kézzel történő vonalkövetés, amikor a két kéznek teljesen együtt kell mozognia.
- Zongorázó ujjak: Mindkét kéz az asztalon, az ujjak egy-egy színes pontot érintenek. Behangoláskor sorban, egyesével felemeli és leteszi az ujjait a gyermek. A két kéz azonos ujjai egyszerre mozduljanak!
- Kezek versenye: Egy kockás lapon két különböző színű tollal „versenyeztetjük” a két kezet. Rajzoljon a gyermek egy sorba öt nagyon egyszerű, egyforma ábrát (iksz, kör, háromszög, relációjel, csillag…).
- Fekvő nyolcasok: Rajzoljon a gyermek az „író kezével” nagy fekvő nyolcasokat, lehet papírra vagy a levegőbe. Folyamatos mozdulattal, egy vonallal történjen a rajzolás. Fél perc leteltével a másik kezével folytassa, de az ellenkező irányba.
- Dupla rajz: Mindkét kezébe fogjon íróeszközt a gyermek, és egyszerre rajzolja le ugyanazt (például házat, napot, nyilat, fejet, szívet…). Olyan mintákat válasszunk, amelyek középpontosan vagy tengelyesen szimmetrikus ábrák.
- Mandala rajzolás: Nagyobb gyerekek ritmusosan ismétlődő egyszerű mintákat rajzolhatnak. Segítségükre lehet a körző, illetve a körlap átlóinak meghajtott vonala.
- Tükörjáték: A gyermek szemben áll a kivetített képekkel, és úgy utánozza mindegyiket sorban, mintha a tükörképe lenne.
- Ököl - él - tenyér: Gyermeke végezzen váltogatva 3 mozdulatot: szorítsa ökölbe a kezét, tegye az élét az asztalra, tegye le a tenyerét.
- Elefánt: Gyermeke álljon fel és enyhén hajlítsa be a térdét, döntse a fejét a vállára, nyújtsa előre a kezét, és húzzon nyolcasokat vele a levegőben - középről az óramutató járásával ellentétes irányba.

A mozgásfejlődés és a testközépvonal jelentősége
A jobb-bal irányok tudatosulásához a mozgásfejlesztés, a keresztező mozdulatok gyakorlatai adják az alapot. A testközépvonal egy képzeletbeli vonal, amely a testet függőlegesen két egyenlő félre osztja, elválasztva a bal és jobb oldalt. Az első 3-4 évben a testünk két oldala szimmetrikusan fejlődik: pl. kúszás-mászás esetében mindkét oldalunkat azonosan használjuk. Azonban iskolába lépésre ezt a gátat fel kell oldani, ami a két testfelünket elválasztja, mivel fennmaradása az írás-olvasás során is problémát mutathat: pl. nem tudja végig követni a sort, a fecskevonal írása nehezített stb.
Megállapították, hogy azok a gyerekek, akik spontán tapssal kísérnek dalokat - az óraközi szünetekben -, szebben és jobban írnak, illetve kevesebb helyesírási hibát vétenek. Továbbá könnyebben beilleszkednek a közösségbe, illetve megelőzhetőek tanulási zavarok: például a diszlexia, diszkalkulia.
Két-agyfélteke technikája
A NeuroTorna és a neurogimnasztika
A NeuroTorna olyan mozgásos gyakorlatokból álló fejlesztő módszer, amelyet kifejezetten az agyféltekék és agyrészek közötti kapcsolat erősítésére dolgoztak ki. Az ember edzheti a testét - végezhetünk fizikai gyakorlatokat, mehetünk konditerembe, kezdhetjük a reggelt futással. Azonban az agy „edzése” pont ennyire fontos, és az agy fejlesztésének számos módja van. A neurofiziológusok rengeteg kutatást végeztek és megállapították, hogy bizonyos testmozgások befolyásolják az agy állapotát. Ezért, ha speciálisan kiválasztott gyakorlatokat végzünk, azokkal az agy fejleszthető.
A neuro-gimnasztika egy olyan gyakorlatsor, amelynek célja az agy természetes mechanizmusainak aktiválása fizikai mozgások végrehajtásával. Becslések szerint a világ lakosságának mindössze 10%-a használja komolyabban a jobb „kreatív” agyféltekét, míg a többségnek a bal „logikai” féltekéje messze aktívabb. De az is bebizonyosodott, hogy a maximális szellemi fejlődést csak a két agyfélteke egyidejű, összehangolt munkájával lehet elérni.
Az agyfejlődés egyéb aspektusai
Az emberi agy aszimmetriáit már az egyiptomiak is ismerték. Az agy fejlődése már a magzati korban elkezdődik, és egészen a húszas évek közepéig tart. Az agyféltekék összehangolásának hatékonyságát számos kutatás és tudományos vizsgálat támasztja alá. Az idegtudományi kutatások azt mutatják, hogy a keresztirányú és koordinációs gyakorlatok serkentik az agyféltekét összekötő idegrostokat, ami növeli a két agyfélteke közötti kommunikációt.
Érdekességek az agyfejlődésről
| Életkor/jelenség | Leírás |
|---|---|
| Gyermekkori amnézia | A legtöbb ember nem emlékszik 3 éves kora előtti időszakra. A hippokampusz érése ekkor teszi lehetővé a felnőtt típusú hosszú távú memóriát. |
| Agy mérete | A baba agya az első évben a felnőtt agy méretének 60 százalékát teszi ki. Nagyjából az óvodás kor végére éri el a felnőtt agy méretét. |
| Tárgyállandóság | A baba 8 hónapos korában alakul ki. Ekkor tanulja meg a kicsi, hogy akkor is létezik egy tárgy, amit látott, ha épp nem látja. |
| Hangpreferencia | A babák inkább a női, magas hangot preferálják. |
| Anyanyelv ritmusa | Az újszülöttek az anyanyelvük ritmusát előnyben részesítik. |
| Agyi aszimmetria (nemek között) | A fiúk agya aszimmetrikusabb a két agyféltekét tekintve, mint a lányoké. Az agyi folyamatok közben a lányok agyféltekéi sokkal összehangoltabban képesek dolgozni. |
| Agy súlya | Teljes testtömegük 10 százalékát teszi ki az agyuk a babáknak, ez az arány felnőtt korra lecsökken 2 százalékra. |
tags: #kisgyerek #jobb #bal #agyfelteke