A fulladás az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb baleset a kisgyermekkorban, mely a WHO adatai szerint a legtöbb gyermekfulladásos eset 1 és 4 éves kor között következik be. Ezeknek a baleseteknek a kétharmada otthon, a saját medencében történik. A vízbefulladás leggyakrabban az öt év alatti gyermekeknél fordul elő, őket ugyanis számos olyan veszélyforrás fenyegeti, amik szinte minden háztartásban megtalálhatók. A fürdőkád, egy vízzel teli vödör, kertes házban pedig a medence, a kerti vízgyűjtő, vagy a halastó okozhat tragédiát. Fontos tehát a biztonságos otthon kialakítása, amihez a folyamatos felügyelet is hozzátartozik, a legtöbb otthoni fulladásos gyerekbalesetet ugyanis akkor következik be, amikor a szülő csak egy pillanatra nem figyel.
A fulladás életveszélyes állapot, amikor a levegő tüdőbe áramlása részben vagy teljesen elakad, akadályba ütközik, és légzési nehézséghez vezet. Az agy oxigén nélkül csak néhány percig képes működni, ezért ha a légutak bármilyen okból elzáródnak, akkor egészségügyi vészhelyzetről van szó. Ha a környezetében fulladás jeleit mutató személy tartózkodik, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A fulladás főbb tünetei
A légcső részleges vagy teljes elzáródására, azaz fulladásra utal, ha az illető személy:
- a torkát fogja, markolja (ez a fulladás általános jele);
- köhög, zihál vagy öklendezik;
- szemmel láthatóan légzési, nyelési nehézségei vannak;
- sípoló, hörgő hangot hallat;
- képtelen beszélni vagy hangot kiadni;
- nem távozik levegő az orrából és a szájából;
- elkékül az ajka, az arca, a fülcimpája vagy a körme;
- rémült, esetleg tudatzavaros állapotban van;
- elveszíti az eszméletét.
Csecsemőknél nem feltétlenül van egyértelmű jele a légúti akadálynak, ezért különösen fontos a fokozott figyelem.
Vízi balesetek megelőzése és a fulladás veszélyei
Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész, gyermektraumatológus szerint a vízi balesetek kapcsán külön kell választani a medencés baleseteket az élővízben történt balesetektől, ugyanis mindkettő másfajta veszélyeket rejteget. A statisztikák szerint a balesetek kétharmada medencében történik.
Medencék és otthoni vizek
Fontos, hogy a négy éves kor alatti gyerekeket még egyetlen pillanatra se hagyják magukra a fürdőkádban, kerti medencében. A medence letakarása pedig ne egy ponyva legyen, mert az nem védi meg, ha beleesik a gyerek. A szakértő azt javasolja, hogy már úszni tudó kisgyermeken is legyen karúszó, és természetesen soha ne engedjük be egyedül vagy más gyerekekkel a vízbe, mindig legyünk mellette.
Egyszerű szabály, hogy a csecsemőt egyéves koráig fürdetéskor maximum olyan mélységű vízbe tegyék, amiből fekvő helyzetben is kiér a száj- és orrnyílása, négyéves koráig ne hagyják felügyelet nélkül a fürdőkádban, gyermekmedencében pedig mindig legyen rajta karúszó vagy úszógumi.
A legtöbb baleset úgy történik, hogy beesik egy játék és utána akar ugrani. A szakértő hozzáteszi, hogy a gyereknek azt is meg kell tanulnia, hogy tud létra vagy lépcső nélkül kimászni a medencéből. Ha felrúgja magát, akkor tud segítségért kiáltani. A másik, amit érdemes megtanítani, az pedig az, hogy tudjon körbe forogni 360 fokot. Így tud orientálódni, hogy merre kiabáljon.
Természetes vizek és a búvárreflex
A természetes vizek is számtalan veszélyt rejthetnek. Mindegy, hogy tó, tenger, vagy folyó, az élővíz az mozgóvíz. Mielőtt strandolni indulnánk, fontos tudnunk, hogy milyen vízzel állunk szemben, vagyis mennyire mély és milyen a sodrása.
Dr. Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi Betegambulanciájának főorvosa felhívja a figyelmet: "Ha fel van hevülve a testünk, és az arcunkat a vízbeugráskor nagyon hideg víz éri, akkor búvárreflex alakulhat ki, ami szívritmus zavart okoz. Hozzáteszi, hogy mindezt azzal tudjuk megelőzni, hogy mielőtt bemegyünk a vízbe, megmossuk vagy lefröcsköljük az arcunkat vízzel."
A gyerekek sokkal érzékenyebbek a fertőzésekre, ezért a szakértő azt javasolja, hogy őket csak kiváló minőségű élővizekbe vigyük. Magyarországon a vizek minőségét az Országos Közegészségügyi Intézet ellenőrzi. Érdemes körülnézni a homokban is, hogy vannak-e benne üvegszilánkok vagy más veszélyes hulladék. A strandokon meg van határozva, hogy hány havonta kell cserélni a homokot, ezért csak olyan helyre ajánlott menni, amelyik nem elhagyatott, hanem folyamatosan karbantartják.
A balesetek nagy része azért történik, mert túl mélyre merészkedik a család a vízben. Ha nem vagyunk biztosak az úszástudásunkban, akkor ne menjünk mély vízbe, főleg ne gyerekkel. Ugyanez igaz akkor is, ha vízibiciklivel vagy gumimatraccal indulunk be a vízbe. Vízibiciklin, csónakon hatéves korig (ha nem tud úszni, később is) mindig adjanak mentőmellényt a gyerekre, aki csak felnőtt felügyelettel fürdőzzön.
A kamaszokat az uszodában, strandon, de leginkább a természetes vizekben érheti baleset. Fontos, hogy akinek ilyen korú gyermeke van, világosítsa fel: csak abban az esetben vállalkozzon csónakázásra, vízibiciklizésre, ha biztos úszó, ellenkező esetben viseljen mentőmellényt és semmi esetre se fogyasszon alkoholt, mielőtt a vízbe menne.
FOLYADÉKFOGYASZTÁS - EZ TÖRTÉNIK HA KEVÉS FOLYADÉKOT ISZOL!
A fulladás megtévesztő csendje
A vízbe fulladás megtévesztően csöndes esemény. Az a fröcskölés, drámai sikítozás, kiabálás, amit a filmekben láthatunk, ritka a való életben. A fuldoklás nem jár feltűnő csapkodással és segítségért kiabálással, ahogy elképzeljük. Szervezetünk ösztönös reakcióval válaszol a valós vagy érzékelt vízbe fulladásra. Az átlagosan 750 gyermek közül, akik idén vízbe fognak fulladni (USA adatok), körülbelül 375 gyermek 25 méternél közelebb lesz a szüleihez vagy más felnőtthöz. Ezen felnőttek 10%-a végig fogja nézni, amint megfulladnak, nem is sejtve, mi történik.
Néhány ritka esetet leszámítva, a fuldokló képtelen segítséget hívni. Légzőrendszerünk a légzésre van rendelve, a beszéd csak másodlagos, ráépült funkciója. A fuldokló szája nincs elég ideig a felszín fölött, hogy lélegezni is és kiáltani is tudjon. A fuldokló nem tud integetni. Testét az ösztönös fulladási reakció alatt végig függőlegesen tartja a vízben, de nem feltétlenül tapos a lábával.
Ez nem azt jelenti, hogy aki csapkod és segítségért kiabál, nincs veszélyben! Valószínűleg pánikba esett. A pánikreakció jelei nem mindig mutatkoznak a fulladáskor jelentkező ösztönös reakció előtt, a pánik időtartama általában nem hosszú, és az ösztönös reakciótól eltérően ekkor az áldozatok még tudnak segédkezni saját megmentésükben.
Ha hajózás közben egy társunk vízbe esett, de úgy tűnik, jól van, nem szabad ezt biztosra vennünk. Néha pont az a legnyilvánvalóbb jele annak, hogy valaki fuldoklik, hogy nem tűnik úgy, mintha fuldokolna, csak tapossa a vizet, és a hajó felé néz. Hogy győződjünk meg róla? Kiáltsunk oda neki, hogy jól van-e. Ha tud válaszolni, valószínűleg minden rendben.
Félrenyelés és légúti elzáródás megelőzése
A fulladásveszély, a légutak elzáródása az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb baleset a kisgyermekkorban. A három év alattiaknál apró tárgyak félrenyelése okozhat tragédiát. A játékokon egyrészt feltüntetik, hogy hány éves kortól ajánlott, de amúgy is lehetőleg csak olyasmit adjanak a piciknek, ami nem fér bele a szájukba.
Mivel a kisgyermekek gyakran úgy ismerkednek a világgal, hogy egyes tárgyakat a szájukba vesznek, náluk a leggyakoribb a félrenyelés. Veszélyt jelenthet számukra minden apró tárgy, kemény ételdarab - például cukorka vagy nyers alma -, pénzérme, játék vagy kavics. A fulladásveszély csökkentésében a minőségi felügyelet a legfontosabb. Ez nem azt jelenti, hogy folyamatosan a gyermekre bámulunk, hanem azt, hogy tudatában vagyunk a potenciális kockázatoknak, és nem hagyjuk a gyermeket egyedül, amikor eszik, vagy apró tárgyakkal játszik.
A fulladásveszély másik nagy forrása a játékok és a háztartási apróságok. Általános szabály, hogy minden olyan tárgy, ami belefér egy kb. 3,17 cm átmérőjű hengerbe (ez nagyjából egy 100 Ft-os érme átmérője), fulladásveszélyes a 3 éves kor alatti gyermekek számára. Ez a méret megegyezik egy kisgyermek légcsövének méretével. Mindig figyeljünk a játékok korosztályi besorolására.
Fulladásveszélyes ételek
A légcső (trachea) szűkebb és puhább, mint egy felnőtté. Ráadásul a légcső és a nyelőcső (oesophagus) egymáshoz nagyon közel helyezkednek el. Bármi, ami ebbe a méretbe belefér, és rugalmas, kerek, vagy nehezen rágható, komoly veszélyt jelent. Különösen figyelni kell az alak és a textúra kombinációjára.
- Virsli és kolbászfélék: Kerek, rugalmas textúrájuk tökéletesen illeszkedik a légcsőbe, mint egy dugó.
- Szőlő és cseresznye/meggy: Kerek formájuk miatt könnyen elzárhatják a légutat.
- Kemény cukorkák, pattogatott kukorica és egész dió- vagy mogyorófélék.
A puha, ragadós ételek is problémát okozhatnak. Gondoljunk csak a marshmallow-ra, a gumicukorra vagy a puha kenyérbélre. Ezek a szájban könnyen összetömörödhetnek, és egyetlen masszív dugóként zárhatják el a légutat.
Az étkezés közben bekövetkező fulladás kockázatának csökkentése érdekében a gyermek sose egyen fekve vagy szaladgálva, csakis ülve! Az ételt apró darabokra kell vágni, és rendszeresen figyelmeztetni kell a gyermeket az alapos rágásra. Étkezés, a falat rágása közben nem szabad beszélni, mert ez is növelheti a félrenyelés kockázatát. Ötéves korig kerülendő a gyermek fulladásveszélyes ételekkel, például diófélékkel etetése.
Életkornak megfelelő ételek és játékok
Az ételt kicsi darabokban kapják, és semmiképp ne adjanak nekik apró magvakat, mert könnyedén megakadhatnak a torkukon. Emellett a szülők tanítsák meg a gyermekeket arra, hogy evés közben ne játsszanak, játék közben pedig ne egyenek. A gyermek lehetőleg nyugodt körülmények között egyen (pl. autóban, az utcán ne).
Életkornak megfelelő játékok (az apró részekből álló játékok - pl. lego - a kisebbekre nézve nagyon veszélyesek lehetnek) Otthonában az apró tárgyakat tegye olyan helyre, ahol a gyermek nem éri el.
A fulladásos balesetek jelentős része akkor történik, amikor a kisebb testvér hozzáfér a nagyobb testvér játékaihoz vagy ételéhez. Egy 5 éves gyermeknek szánt apró Lego darab vagy egy kemény cukorka halálos lehet a 18 hónapos testvér számára.
Továbbá, a kis érmék, ékszerek (pl. fülbevalók), lufik rendkívül veszélyesek. A felfújatlan vagy kipukkant lufi darabok rugalmasak, és ha a gyermek félrenyeli, szorosan rátapadnak a légcső falára, ami megnehezíti a eltávolításukat.
Teendők fulladásos vészhelyzet esetén
Ha a gyermek elkékül, elernyed vagy eszméletét veszti, azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést. A fulladás és a vízi balesetek ellátása nem egyszemélyes. A gyerektraumatológus azt javasolja, hogy kiabáljunk segítségért.
Légúti akadály eltávolítása csecsemőknél
Ha csecsemő nyelt félre, akkor fektesse az alkarjára, feje lógjon enyhén lefelé és határozottan mérjen öt ütést a hátára a lapockák között. Ha nem sikerül eltávolítani a tárgyat, akkor ezt követően fordítsa a hátára, és a szegycsont alsó harmadánál, két ujjal határozottan nyomja be a mellkast nagyjából a harmadával, szintén öt alkalommal. Semmi esetre se lógassák fejjel lefelé és ne rázzák a csecsemőt, mert ezzel nyaki gerinc- és agysérülést okozhatnak.
A Heimlich-fogás alkalmazása TILOS csecsemők esetében, mivel komoly belső sérüléseket okozhatunk a még fejletlen bordáknak és belső szerveknek.
Légúti akadály eltávolítása kisgyermeknél (1 éves kor felett)
A kisgyermekeknél is hasonló a technika: fektesse a térdére úgy, hogy hasa a combján legyen, feje enyhén lógjon lefelé, majd mérjen határozott ütéseket a lapockái közé. Ha a háti ütések nem bizonyultak elegendőnek, és a gyermek továbbra is fuldoklik, de még eszméleténél van, akkor egy év alatti gyermekünket fektessük a hátára, és a szegycsont alsó harmadánál nyomjuk össze ötször a mellkast. Ezt hasi lökésnek nevezzük.
Ha a gyermek már elmúlt egy éves, de még mindig nagyon kicsi (pl. egy sovány, 14 hónapos totyogó), és nem tudunk stabilan állni mögötte, térdeljünk le mögé. Ha a Heimlich-fogás túlságosan nagy erőt igényelne, vagy ha a hasi lökés nem tűnik megfelelőnek, alkalmazhatjuk a hátütések technikáját is, de kiegészítve a mellkasi lökések helyett a hasi lökésekkel.
Nagyobb gyermek esetében álljunk vagy térdeljünk mögé, nyúljunk át karjai alatt, és egyik összeszorított öklünket helyezzük a szegycsontja és a köldöke közötti területre (a has közepére). Másik kezünkkel fogjuk meg az öklünket és egy határozott mozdulattal rántsuk azt befelé és felfelé. Az első két lépést ismételjük addig, amíg a félrenyelt falat nem távozik, vagy a gyermek eszméletét nem veszíti.
Fontos tudni, hogy enyhébb esetekben vagy sikeres újraélesztés után is szükséges a néhány napos kórházi megfigyelés, kezelés. Előfordulhat ugyanis, hogy úgy tűnik, rendben van a gyerek, de néhány órával az alámerülést követően rosszabbodik az állapota. Ilyenkor a tüdőben vizenyősség alakul ki, ami akár végzetes is lehet.
FOLYADÉKFOGYASZTÁS - EZ TÖRTÉNIK HA KEVÉS FOLYADÉKOT ISZOL!
Újraélesztés és további teendők
Ha a gyermek eszméletét veszti, azonnal fektesd kemény talajra. Ez a kritikus pont, amikor a légút elzáródás kezelése átmegy újraélesztésbe (CPR). Ha a gyermek nem, vagy nem jól lélegzik, nem reagál az ingerekre, tehát nincs eszméleténél, meg kell kezdeni az újraélesztést. A laikus újraélesztés technikájáról a szülők már a legtöbb kórházban kaphatnak felvilágosítást, de az Országos Mentőszolgálat diszpécsere telefonon keresztül is tud segíteni, amíg megérkezik a mentő.
Gyerekek és felnőttek esetében is 30 mellkaskompressziót, majd 2 befújást kell alkalmazni, de ha nem gyakorlottak, akkor csak mellkaskompressziót végezzenek. Kisebb gyerekeknél a kétkezes technika egykezes lehet, csecsemőknél pedig ezt két újjal végezzék. Fontos, hogy az újraélesztés közben, minden befúvás előtt nézzünk bele a gyermek szájába, hátha időközben láthatóvá vált a légutakat elzáró idegen test. Ebben az esetben próbáljuk meg eltávolítani azt.
Ha egyedül vagyunk, akkor csak a lehető legrövidebb időre függesszük fel az újraélesztési folyamatot, ideális esetben csak addig, amíg beengedjük a segítségünkre érkezőket.
A sikeres beavatkozás első feltétele a szülői lélekjelenlét.
- Értékeld a légzést: Képes-e a gyermek köhögni, sírni, beszélni?
- Hívj segítséget: Ha a gyermek nem kap levegőt, és nem tudsz egyedül megbirkózni a helyzettel, vagy ha a beavatkozás sikertelen, kérj meg valakit, hogy hívja a mentőket (112 vagy 104 Magyarországon).
Gyakori hibák és tévhitek
A pánik gyakran helytelen reakciókra ösztönöz, amelyek sajnos többet árthatnak, mint használnak. Ez a leggyakoribb hiba. Ha a szülő pánikolva benyúl a gyermek szájába, de nem látja az idegen testet, nagy az esélye annak, hogy a tárgyat még mélyebbre tolja a légcsőbe. Ezt hívják vak ujjmozdulatnak. A csecsemők rázása súlyos agysérülést okozhat (rázkott csecsemő szindróma). Bár a szándék az idegen test kimozdítása, a rázás nem megfelelő technika. Ha a légutak részlegesen vagy teljesen elzáródtak, a folyadék adása (víz, tej, stb.) csak ront a helyzeten.
Fulladás és félrenyelés típusai
Fulladásnak nevezünk minden olyan eseményt, amikor a gyermek vízbe (vagy más folyadékba) alámerülve légzészavart, oxigénhiányt szenved el. A tünetek súlyosságát és a fulladás kimenetelét az alámerülés időtartama, a víz hőmérséklete és esetleges szennyező anyagok jelenléte, a gyermek alapbetegsége(i) és a fulladást megelőző tudatmódosító szerek (alkohol, kábítószer) használata befolyásolja.
Száraz fulladás és nedves fulladás
Száraz fulladás akkor alakulhat ki, ha a légútba kerülő folyadék vagy egyéb anyag következtében a gége reflexes összezáródása vagy duzzanata következik be. Ezt létrehozhatja víz, de akár félrenyelt irritáló anyag (pl. ecet, citromlé) vagy gőzök, gázok (pl. klórgáz) is. A tüdő ilyenkor „száraz” marad, viszont a gázcsere zavart szenved, tehát hirtelen kialakuló oxigénhiány, fulladás és következményes szervkárosodás, majd halál állhat be. Téves az a nézet, hogy a strandon benyelt a gyermek, majd otthon száraz fulladás áldozata lett. Ugyanis a gége reflexes elzáródása akut probléma, nem órákkal később manifesztálódik!
A nedves formánál - ami az elmerülések többségében jelentkezik -, a tüdőt elönti a víz, melynek oka, hogy az elmerülést követő oxigénhiány egy reflexes mély belégzést indít a víz alatt, mellyel a tüdő elárasztódik a vízzel és emiatt következik be a fulladás.
Ahol otthon, órákkal, napokkal később jelentkezett a légzészavar, a félrenyelt víz okozta gyulladás eredményezte a panaszokat és a szülők vagy nem észlelték, vagy elbagatelizálták a történteket.
Félrenyelés és öklendezés különbsége
Az öklendezés (gag reflex) a nyelési folyamat természetes része, különösen a csecsemőknél, amikor szilárd ételeket kezdenek enni. Ez egy reflex, ami megakadályozza, hogy az étel túl mélyre kerüljön a torokban. A gyermek ilyenkor hangot ad ki, kipirul, de képes levegőt venni. A fulladás viszont csendes, a gyermek nem tud köhögni, sírni, vagy hangot adni, és az arca kékülni kezd.
Fontos tudnivalók és felkészülés
A fulladásveszély egy valós kockázat, de a felkészültségünk a legnagyobb fegyver ellene. A gyermekbiztonság egy folyamatosan fejlődő terület, és a szülőknek naprakésznek kell lenniük a legújabb ajánlásokkal kapcsolatban. A gyermekek ösztönösen felfedezők, és a balesetek elkerülhetetlenek. De ha tudjuk, hogyan kell helyesen reagálni, a baleset nem kell, hogy tragédiává váljon.
A laikus újraélesztés technikájáról a szülők már a legtöbb kórházban kaphatnak felvilágosítást, de az Országos Mentőszolgálat diszpécsere telefonon keresztül is tud segíteni, amíg megérkezik a mentő.
Az elsősegély tanfolyamok (különösen a babákra és gyermekekre fókuszáló képzések) lehetővé teszik, hogy gyakoroljunk bábuval, megtapasztaljuk a Heimlich-fogás helyes erejét és technikáját, és begyakoroljuk az 5-5 szabályt. A tanfolyamok során nem csak a fulladást, hanem a lázgörcsöt, égési sérüléseket és a csecsemő újraélesztést is megtanuljuk.
tags: #kisgyerek #fulladt #a #hullammedence