A hisztériás ájulás és az affektív apnoe gyermekkorban: Amit minden szülőnek tudnia kell

Amikor egy kisgyerek sír, aztán nem vesz levegőt, és elájul, az a szülők számára rendkívül ijesztő, még ha ártalmatlan is. Ez a jelenség az affektív apnoe, amely körülbelül minden huszadik gyerekkel előfordul hat hónapos és öt éves kora között. A gyerekek egy része a roham közben elkékül, más részük elsápad, és vannak, akiknél mindkét fajta előfordul időnként.

Ez az állapot - amely egyébként a gyerekre nézve ártalmatlan - iszonyú a szülőnek, aki általában azt hiszi, a gyerek mindjárt meghal, főleg, ha először találkozik a jelenséggel. Dr. Gyarmati Andrea szerint 2 és 4 éves kor között nem ritka a jelenség. Ebben az időszakban a gyerekek rádöbbennek, hogy saját céljaik, vágyaik és kívánságaik vannak, amelyek gyakran ütközhetnek a felnőttek akaratával.

A gyerek ebben a korban még nem nagyon érdekli, hogy alkalmazkodjon vagy figyelembe vegye a többieket. Célt akar érni, mondhatni bármi áron. Ez nem rosszaság vagy neveletlenség, hanem egyszerűen a saját határait próbálgatja. Két-három éves kor között kezdi el megérteni, hogy a sírás, üvöltés, vagyis a hiszti, olykor célravezető lehet, főleg minél nagyobb közönség előtt.

Mi az affektív apnoe?

Az affektív apnoe a neve annak a jelenségnek, amikor a síró gyerek egyszer csak nem vesz levegőt, majd elájul. Ez a dühroham, dühgörcs orvosi kifejezése, amely azt jelenti, hogy a gyermek érzékeny, ingerlékeny, indulatos lesz valami miatt, és erre reakcióként következik egy légzésszünet. A kifejezés pontos fordítása is "indulati légzésszünet".

A jelenség általában nem veszélyes, mivel nem görcs okozza a légvétel elmaradását, és nem is idegrendszeri megbetegedés, mint az epilepsziánál. A tünet ritkán már újszülött korban is jelentkezhet, de leginkább 6 hónapos és négy éves kor között fordul elő, gyakoriságának csúcsa egy éves kor körül van, ekkor a gyermekek kb. 5%-ánál figyelhető meg.

Az affektív apnoe formái

Az affektív apnoénak különféle formái vannak:

• Sápadt (pallid) forma: Ezt kellemetlen érzelmi hatás (pl. ijedtség) vagy fájdalom inger hatására azonnali eszméletvesztés jellemzi. A sírás hiányozhat, vagy minimális. A gyermek kifejezetten sápadt, bőre nyirkos, szívverése gyakran lelassul. Esetenként megfigyelhető tónusfokozódás, akár végtagrángás és bevizelés is. Ezt a formát gyakrabban tévesen epilepsziás természetűnek diagnosztizálják.
• Kéküléssel járó (cyanotikus) forma: Ez a gyakoribb forma, ahol a gyermek kezdetben igen erősen sír többnyire frusztráció, düh vagy fájdalom miatt, légzése gyorssá és/vagy erőteljessé válik, vagy a kilégzést követően nagyobb szünet után következik a belégzés. Sírás közben a gyermek hirtelen nem vesz levegőt, ami maximum egy percig tart. Ekkor az oxigénhiány okozta változások miatt a bőr elkékülhet vagy elvörösödhet (főként az ajkak körül). Az átmeneti csökkent agyi oxigénellátottság miatt rövid időre a gyermek eszméletét veszti, és akár ebben a formában is jelentkezhet végtagrángás.

Kiváltó okok és mechanizmus

Az affektív apnoe kialakulásának mechanizmusa nem teljesen tisztázott, hátterében több tényező állhat:

• Genetikai hajlam
• Gyermek-szülő kapcsolati zavarok
• Feltételezik az agyi véráramlás csökkenése mellett a megnövekedett mellüregi nyomás következtében kialakult vénás visszaáramlás gátoltságát is.
• Vashiányos vérszegénység is állhat a kialakulása háttérében, ugyanis az alacsony hemoglobin szint hatására csökken a vér oxigénszállító képessége, amely oxigénhiányt eredményezhet az agyban.

Ez a sírós-nem lélegzős állapot erős érzelmi felindultság, fizikai fájdalom vagy félelem következménye. A hiszti közben a kicsi nem képes magától megnyugodni vagy „összeszedni magát”, nem érti, amit mondunk neki, ún. regresszív viselkedést mutat, ami azt jelenti, hogy a másfél-2 éves gyerekünk átmenetileg csak arra képes, mint egy újszülött.

Kivizsgálás és diagnózis

A pontos diagnózis felállításában kulcsfontosságú a részletes anamnézis. A fő cél általában az, hogy el lehessen különíteni a „szokványos” ájulást az életet fenyegető egyéb betegségektől (szívbetegségek, anyagcsere betegségek, epilepszia). Fontos kérdés, hogy volt-e valamilyen provokáló tényező, az étkezési szokások, ismert betegségek vagy gyógyszerek szedése.

A kivizsgálás menete kardiológiai vizsgálatot, EKG-t (szívritmus zavar kizárása érdekében, pl. hosszú QT-szindróma), és laboratóriumi vizsgálatokat (vashiányos vérszegénységre derülhet fény) foglal magában. Epilepsziához semmi köze nincsen, ezért típusos esetben EEG vizsgálat nem szükséges.

Az affektív apnoe lefolyását az különbözteti meg az epilepsziától, hogy minden esetben van egy egyértelmű kiváltó tényező, amelynek során a gyermek általában sírni kezd, és ezt követik a rohamjelenségek.

Ha 6 éves kor alatt történik ájulás tisztázatlan ok mellett (a gyermeknek nincs lázas betegsége, eleget evett, ivott) akkor kardiológiai és/vagy neurológiai kivizsgálás szükséges.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Mindenképpen azonnal mentőt kell hívni, ha egy ilyen roham után a gyerek nem ébred fel és kezd el újra lélegezni, mert ebben az esetben más betegségről van szó. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha ezek a tünetek hirtelen sűrűbben jelentkeznek, a rohamok súlyosbodnak, vagy természetük megváltozik.

Szülőként, ha ilyet tapasztalunk, a roham elmúltával a legfontosabb teendőnk az, hogy kizárjuk, nem valami más, komolyabb betegség okozza-e a tüneteket. A kivizsgálások során kiderülhet, hogy a gyermek valóban affektív apnoés-e, vagy valami más, komolyabb probléma áll a háttérben.

Teendők a roham alatt és után

Amennyiben a gyereknek ilyen ájulós-sírós rohama van, arra kell figyelnünk, hogy ne üthesse meg magát, érdemes lefektetni, és figyelni arra, hogy a fejét/végtagjait ne üthesse be kemény vagy éles dolgokba, ha esetleg görcsöl.

Megelőzésként arra érdemes figyelni, hogy az erre hajlamos gyermekeknél kerüljük azokat a helyzeteket, ahol heves érzelmek (pl. ijedtség), sérülések érhetik. Ilyenkor érdemes a gyermek arcára, szájába közelről, erőteljesen fújni. Hasznos lehet emellett az arc vagy test hideg vízzel való érintkezése, a gyermek megnyugtatása, figyelemelterelés, a dolgok nyugodt ismétlése (pl. vegyél levegőt). Negatív felhangú erős inger alkalmazása nem javasolt (pl. rákiáltás), mivel ezeket az ingereket a gyermek az ijedtséggel, szidással kapcsolhatja össze.

Ha sírás előtt a gyermek beütötte a fejét, a roham oka agyrázkódás lehet, ekkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Hisztikezelés és megelőzés

A hisztit nem szabad hatalmi harcként megélni. Te vagy a felnőtt, aki (elvileg) már képes uralni az érzelmeit, képes vagy megnyugtatni, segíteni neki az érzelmei kezelésében. A szülő türelme, megnyugtató hangja, higgadtsága azt sugározza a gyermek számára, hogy nincs semmi baj, ezért könnyebben megnyugszik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy engedsz az akaratának.

Néhány praktikus tanács a hiszti kezeléséhez és megelőzéséhez:

• Kevesebb visszautasítás: Csökkentsük minimálisra a visszautasítást. Ha folyton rászólnak a gyerekre bármit csinál, ha mindenért helyreigazítják, akkor egyre feszültebb lesz.
• Ismerjük el az érzéseit: Attól, hogy a gyerek még kicsi, az érzelmei lehetnek nagyok. Sokat segíthet az is, ha játékos módon támogatod őt az érzelemkezelésben.
• Maradjunk higgadtak: Igen, neked kell higgadtnak maradnod és nyugalmat sugároznod felé. Ha te is „drámázós” típus vagy, a gyerek is át fogja venni ezt a viselkedést.
• Figyeljünk a fáradtságra és túlingereltségre: A kisgyerekeknél 6 éves korig az érzelmi agy dominálja a viselkedést. Fáradtan, éhesen, szomjasan, túlingereltek (mesenézés, kütyüzés, háttértévé/rádió, mesterséges ingerek), vagy valamilyen nagy kihívás előtt állva könnyebben hisztiznek.
• Rendszeres napirend és elegendő pihenés: Visszaveszel a programokból, beiktatsz pihenőnapokat, ha sok a tennivaló, akkor is betartjátok a gyerek napirendjét és szokott rutinját.
• Megfelelő táplálkozás és folyadékfogyasztás: Oda kell figyelni, hogy egyen és igyon eleget a gyerek. A túl sok édességet evő gyereknek hamar leesik a vércukra és ilyenkor könnyebben kialakul a hiszti.
• Ne erőltessük az önállóságot: Minden gyerek szobatiszta lesz, ha eljön az ideje és ez vonatkozik a többi területre is, amit meg kell tanulnia a kicsinek.

A distressz hisztik száma 2,5 éves korra csökken, 3 éves korra jelentősen csökken, 4 éves kor után pedig már csak elvétve fordulnak elő. Az affektív apnoe az ijesztő klinikai tünetek ellenére is ártalmatlan, nem lesz a későbbi életkorban következménye, valamint az életkor előre haladtával a rohamok spontán ritkulnak, majd megszűnnek.

tags: #kisgyerek #elajul #hiszti