Kisbér (németül: Beer) város Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járás székhelye. Közlekedésföldrajzi szempontból optimális környezetben fekszik, kulcsfontosságú területen helyezkedik el.
Itt találkozik egymással a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főút, a Komáromtól Kisbérig húzódó 13-as főút és a Tatabánya-Pápa közti útvonal. A városban keresztezik egymást Komárom-Székesfehérvár, Pápa-Tatabánya vasúti szárnyvonalak is. A város autóbusszal is jól megközelíthető, a Városház téren, a Penny áruház mellett üzemel a város autóbusz-állomása, ahol számos helyközi és távolsági járat is megáll.
Földrajzi adottságok és természeti környezet
Területének földrajzi alakzata a patakvölgyekkel szabdalt síkság. A város határát keleten a Kethelyi-ér, középütt a Török Bálint-ere és a Kutere-patak, nyugaton a Feketevíz-ér szeli át. A patakok felduzzasztásával festői szépségű halastavak keletkeztek: ilyen a Batthyány-tó, a Nagy-tó, a Kőmalom-tó, a Kismalom-tó és a Nádasi-tavak.
Felszínalkotó kőzet az agyagmárga, ami homokkal, kavicssal, lösszel keveredik. Éghajlata nedves kontinentális jellegű, uralkodó szélirány nyugat-északnyugati. Évi középhőmérséklete 9,7 °C. A Bakony lombos erdeinek egy része, mint Nagybéri-, a Hántai-, az Ágazati-és a Saliházi-erdő, a település belterületéig nyúlik le. A faállomány nagy része cser-, tölgy- és gyertyánfa. Az erdők igen gazdagok vadállományban, ezért a térség a vadászok kedvelt szórakozóhelyei közé tartozik.
Történelmi háttér
Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik. A Móri-árok, mint a kelet-nyugat irányt meghatározó összekötő útvonal fontos szerepet töltött be a térség történetében, így ezen a területen az őskor késő szakaszától kezdve szinte minden emberi kultúra nyoma megtalálható. Az első írásos feljegyzések 1277-ből ismertek, melyek Beyr néven említik a települést.
A 18. században a Batthyány család birtokába került. 1853-ban Ferenc József császár itt alapította meg a helyi lótenyésztést és a kisbéri királyi ménest. A város a világháború utáni időkig a magyar lótenyésztés fellegvára volt. Az itteni ménesben tenyésztették ki a híres kisbéri félvért.
1874. március 17-én a ménesben született a „verhetetlen csodakanca,” Kincsem és 1960. február 14-én pedig Imperiál, a 20. század legjobb tenyésztésű magyar versenylova. Platty József százados Kisbér LE színeiben az 1936-os olimpián Sellő nevű lovával bronzérmet szerzett.
Épített örökség
A település barokk stílusú műemlék római katolikus temploma 1783-ban épült. Gyönyörű késő barokk főoltárát és copf stílusú gazdagon díszített szószékét 1788-ban készítették. A Magyar Királyi Lovardát 1858-ban gróf Batthyány Kázmér építtette a Batthyány-kastéllyal szemben.
| Látnivaló | Építés éve / Jellegzetessége |
|---|---|
| Római katolikus templom | 1783, barokk stílus |
| Magyar Királyi Lovarda | 1858, Batthyány Kázmér építtette |
| Városház tér | 2021-2022-ben megújult főtér |
A 2022-es adatok alapján a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak. A városban pezsgő kulturális és társadalmi élet zajlik, amelyhez a múlt öröksége és a modern fejlesztések egyaránt hozzájárulnak.