Amikor egy kisbabánál vér jelenik meg a köpetben vagy a székletben, az minden szülő számára ijesztő lehet. Fontos azonban tudni, hogy számos oka lehet ennek a jelenségnek, és nem minden esetben jelez súlyos problémát. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a lehetséges okokat, a szükséges vizsgálatokat és a teendőket.
Véres orrváladék és köpet csecsemőknél
Egy 14 hónapos baba orrából hetek óta úgy jön ki bizonyos anyag, hogy alvadt vagy friss vérrel van elegyedve. A szobákban padlószőnyeg van, de rendszeresen porszívózzák nagy teljesítményű porszívóval. Hipoallergén mosó- és mosogatószert használnak.
Lehetséges okok
- Vírusfertőzés: Egy vírusfertőzés során az orrnyálkahártya erei érzékenyebbekké válhatnak, könnyebben megpattannak.
- Száraz levegő: Az orrvérzést okozhatja az is, ha túl száraz a szobában a levegő, az kiszárítja az orrnyálkahártyát és orrvérzést indukálhat.
- Orrpiszkálás: Oka lehet még, ha a baba piszkálja az orrát, felsérti azt. Ezek a leggyakoribb okok.
- Allergia: Allergiára az ő korában semmi esetre sem gondolnánk.
- Reflux: Reflux esetén a bukás zöld vagy sárga, esetleg véres is lehet. Az elszíneződést az epét tartalmazó váladék, illetve a nyelőcső nyálkahártyájának sérülése okozhatja.
- Tüdő eredetű okok: A tüdő szövetét, vagy érrendszerét érintő elváltozásai is állhatnak a véres köpet hátterében, mint például bakteriális vagy vírus eredetű tüdőgyulladás, hörgőgyulladás. Ritkán gomba is okozhatja (aspergilloma).
- Idegentest: Főleg gyermekkorban jelentkező véres köpet esetén gondolni kell rá, hogy véletlenül légutakba került idegenanyag is felsértheti a hörgő nyálkahártyáját.
Teendők véres orrváladék esetén
- Érdemes tengervizes orrcseppet használni.
- Ha szívják a kicsi orrváladékát, akkor azt óvatosan tegyék.
- Szellőztessenek gyakran.
- Ha továbbra sem múlik, érdemes egy fül-orr-gégésznek megmutatni a kicsit.
Mi a haemoptoe?
Gyakori orvosi kifejezés a haemoptoe, amiről akkor beszélünk, ha nagyobb mennyiségű habos, világos vörös vérköpés jelentkezik, mely gyakran köhögési ingerrel jár együtt. Leggyakrabban haemoptoet tüdődaganat, bronchiectasia és tbc esetén jelentkezik nagyobb mennyiségben. Nem olyan gyakran, de tüdőtályog, sarcoidosis, cystas fibrosis tünetei között is lehet a haemoptoe.
Véres széklet csecsemőknél
Nagy riadalmat kelt a szülőben, ha a pelenkán véres, vagy nyálkás székletet lát. A problémát azonnal jelezni kell a védőnőnek és a gyerekorvosnak, főként, ha a baba láthatóan nincs jól, mert a véres széklet néha súlyos állapotot is jelezhet.
Lehetséges okok
- Gyomor- és bélrendszeri fertőzés: A véres, nyálkás széklet gyomor- és bélrendszeri fertőzést is jelezhet. A tettes általában a Salmonella, Shigella vagy E.coli baktérium. A kórokozó jelenlétére utal, ha a csecsemőnél hasmenés, haspuffadás, hasfájás is jelentkezik, magas láza is lehet. Súlyos vírusos, ill. bakteriális fertőzés is okozhatja.
- Ételérzékenység/allergia: Véres székletet bizonyos ételekkel szembeni érzékenység is okozhat. Leggyakoribb kiváltó okai a tejben lévő fehérjék, így akár már az anyatejes, vagy tápszeres időszakban is jelentkezhetnek a tünetek, de később más ételek is okozhatják. (Anyatejes babáknál azért, mert az allergizáló fehérjék az anyatejjel a csecsemő szervezetébe is átjutnak.)
- Végbélrepedés (fissura): A végbél területén sok kis ér található, a túl kemény széklet távozása közben pedig ezt könnyen felsértheti. A vérzést ilyen esetben ez a sérülés okozza. Az így keletkezett apró sebek kezelés nélkül könnyen gyógyulnak.
- Invagináció: Az invagináció egy ritka, főként fiúknál, 5-9 hónapos korban jelentkező kórkép, melynek során a bél egy szakasza begyűrődik, az érintett bélszakaszban futó vénák elzáródnak. Minderre az elhúzódó hasfájás, véres, málnazselé szerű széklet, sírás, nyugtalanság hívja fel a figyelmet.
- Anyai vér lenyelése: Szoptatott csecsemőknél gyakori, hogy az édesanya mellbimbója kirepedezik, vérzik, így a gyermek vért nyelhet. A vér a baba emésztőrendszerébe kerül és a beleiben átalakulva kapja a fekete vagy vörös színét.
- Egyéb emésztőrendszeri problémák: Nyelőcső betegségei (nyálkahártya sérülése, nyelőcsődaganat, vénás tágulat), a gyomor betegségei (gyulladása, fekélye, daganata) is okozhatnak véres székletet.
- Gyógyszerek: Vannak olyan gyógyszerek, amelyek fokozzák a vérzékenységet, vagy csökkentik a trombocyták számát, mely szintén a vérzést segíti elő.
Teendők véres széklet esetén
- Ha a baba betegnek tűnik, sok vért hány, rendszeresen bukik tápszeres etetés után, vagy sugárban hány, azonnal vigyük orvoshoz!
- Ha a vérzés okaként fertőzés merül fel, a kiszáradást meg kell előzni.
- Tápszeres etetés esetén a tápszer cseréjével, vagy az ahhoz, vagy az anyatejhez kevert sűrítővel is csökkenteni lehet a bukások számát.
- Ha a gyermek széklete nem rendszeres, erőlködik, gyakran fáj a hasa, puffadt, akkor érdemes konzultálni a gyermekorvossal.
Mi az a vérvétel?
Vizsgálatok és kezelés
A véres köpet vagy széklet nem egyértelmű tünet, számos betegség okozhatja. Az ok kiderítése orvosi feladat. Először is a vérzés forrását kell tisztázni, amelyhez szükséges egy alapos kórtörténet felállítása, fizikális vizsgálat, illetve képalkotó eszközök alkalmazása.
Diagnosztikai lépések
- Fizikális vizsgálat és kórtörténet: A vérköpés körülményeit, illetve a köpet milyenségét és mennyiségét, valamint az egyéb kísérő tüneteket is figyelembe kell venni.
- Képalkotó vizsgálatok:
- Mellkasröntgen.
- Mellkas CT-vizsgálat (például a tüdőembólia kizárása érdekében).
- Hörgőtükrözés: A vérzés forrásának keresésére, illetve csillapítására.
- Gyomortükrözés.
- Laboratóriumi vizsgálatok: A D-dimer érték, a trombocytaszám, az INR- és a vérgázértékek informálisak lehetnek. Vérből elvégzett allergia vizsgálattal ki lehet mutatni, hogy pontosan mi okozza a tüneteket.
- Széklettenyésztés: Bakteriális fertőzés kizárására.
- Kardiológiai kivizsgálás: Ha a pontos vérzés forrása nem található, akkor teljes körű kardiológiai kivizsgálásra is szükség van.
- Sebészeti vizsgálat: Fissurák felderítésére.
Kezelési lehetőségek
- Vérhígító alkalmazása: A D-dimer-érték emelkedése tüdőembóliára ad gyanút, ilyenkor elengedhetetlen vérhígító alkalmazása.
- Hörgőtükrözéses vérzéscsillapítás: Nagy mennyiségű vérköpés esetén, ha bizonyosan a tüdőből származik a vérzés.
- Gyógyszeres vérzéscsillapítás: Kisebb vérzést gyógyszeresen is lehet csillapítani.
- Diéta: Ételallergia vagy -érzékenység esetén.
- Sebészeti beavatkozás: Invagináció esetén, ha a beöntés nem hoz megoldást.
- Folyadékpótlás és oxigénadás: Súlyos esetekben, kórházi körülmények között.
Vérvétel csecsemőknél
“Az egészségügyi személyzetnek is könnyebb a dolga, ha a babával egy szülő is jelen van, és tapasztalataink szerint a szülők is nyugodtabbak, amikor maguk is látják, mi történik a gyermekükkel, jelen lehetnek és nyugtathatják a kicsit” - számol be a gyakorlatról dr. Kövér Anna, a Panoráma Poliklinika csecsemő és gyermekgyógyász szakorvosa. A szoptatott csecsemőket pedig vérvételkor, vérvétel közben is lehet szoptatni, ezzel csökkentve az esetleges stresszhatásokat.
Sok esetben a vérvételhez nincs szükség arra, hogy a babát éhgyomorra vigyük, ezért Kövér doktornő javasolja is a szülőknek, hogy a beutaló orvostól kérdezzenek rá, szabad-e ennie a babának a vérvételt megelőzően. Amennyiben szabad őt etetni, célszerű jóllakottan vinni a kicsit a vérvételre.
“Magát a vérvételt pici babák esetében gyakran a fejbőrvénából végzik el” - magyarázza a folyamatot dr.Kövér Anna. “Ez a módszer ugyan ijesztőnek tűnhet a laikus szülő számára, azonban a babának ez a vérvételi eljárás jár a lehető legkevesebb fájdalommal, mert a fejbőrvéna egy kifejezetten jól látható vénás út, a bőr saját vénája. Azt a szülők nem is tudják, hogy sok baba el is alszik az ilyen típusú vérvételek közben” - siet a szülők megnyugtatására a gyermekgyógyász. A leggyakoribb tehát picik esetében ez a típusú vérvétel, de emellett a kézfejből is szoktak vért venni, valamint, ha ezek egyike sem bizonyulna jó útnak, a könyökhajlatból is vehető vér, ahogyan az a felnőtteknél megszokott.
“Amikor végtagból veszünk vért, elkerülhetetlen, hogy rögzíteni kelljen a baba kezeit, amit a szülők nehezen élnek meg” - osztja meg tapasztalatait Kövér doktornő.
A vérveszteség minimalizálása koraszülötteknél
Az átlagos teljes keringő vérmennyiség egy koraszülött baba esetén körülbelül 70 ml/kg. Az extrém koraszülött babák teljes keringő vérmennyisége körülbelül megegyezik egy dupla eszpresszó mennyiségével. Fontos megjegyezni, hogy az igen korán érkező babák vérvételek miatti összes vérvesztése meghaladhatja a keringő vérmennyiségük 50%-át az első 4 élethétben.
A vérvételből származó fizikai és érzelmi fájdalmat - a lehető legnagyobb mértékben - meg kellene előzni, különösen a koraszülött babák esetében, akik nem tudják szavakkal jelezni a fájdalmukat. Nagyobb figyelmet kell fordítani azon nagy jelentőségű stratégiák megvalósítására, melyek a vér megtartására irányulnak, ideértve a késleltetett köldökzsinór-ellátást és a sérülékeny koraszülött babák vérveszteségének minimalizálását.
Az orvosi vizsgálatok okozta vérveszteségeket csökkenthetjük, amennyiben speciálisan koraszülött/újszülött babák számára készült mini csövekbe veszünk vért a vizsgálatokhoz, vagy bőrön keresztül küldött fényvillanás segítségével, vérvétel nélkül vizsgálunk (pl. sárgaságot). A legfontosabb azonban, hogy a vérveszteség csökkenthető a laboratóriumi tesztek számának minimalizálásával.