A kisbabák mozgásfejlődése számos kérdést vet fel a szülőkben. Az alábbiakban a leggyakoribb témákat dolgozzuk fel, melyekkel a kismamák hozzám fordulnak, különös tekintettel az ültetésre, a ferdenyakra és az izomgyengeségre.
Az idő előtti ültetés kockázatai
Sok szülő szembesül azzal a dilemmával, hogy vajon mikor ültetheti fel a babáját. Fontos tudni, hogy a gyermek mozgásfejlődésének egy bizonyos szintjére kell eljutnia ahhoz, hogy önállóan is képes legyen ülni. Az a gyermek, aki önállóan is fel tud ülni, annak mozgásfejlődése és izomzata egy olyan szintre jutott, hogy az ülést önállóan tudja kivitelezni.
Ha egy babát felültetnek, mielőtt erre önállóan képes lenne, úgynevezett csontos alátámasztással ül. Gerince megtartja egy ideig, de mivel izomzata nem elég erős, így az ülést görbe háttal teszi (úgynevezett kyphosis). Sajnos ebben az esetben előfordulnak a későbbiekben háti panaszok, például gerincferdülés. Egy 7 hónapos baba, aki még nem ül fel magától, és még átfordulni sem tud, mozgásfejlődése megkésettnek tűnik.
Mit tehetünk a helyes fejlődésért?
Ha a kicsi már ül, akkor a hordozóban sokkal jobb helyen van, de ebben is csak 10-15 percet szabad ültetni. A legjobb lenne egy fekvő bébihinta, mely sokszor hosszú időre leköti a gyermeket és fejlesztő hatása is nagyon nagy.
Ferdenyak és izomtónus-eloszlási zavar
Előfordul, hogy a baba csak az egyik irányba fordítja a fejét, vagy hason fekve csak az egyik oldalra rakja le. Ha átfordítják neki a másik oldalra, pár pillanat után azonnal visszateszi az eredeti pozícióba. Ez aggodalomra adhat okot, különösen, ha háton fekvésből ülésbe húzva nem tartja a fejét.
Mi okozhatja a problémát?
- Egy minimális izomtónus-eloszlási zavar, ami enyhe aszimmetriát okozva, elhúzza a kicsi fejecskéjét az egyik irányba.
- Egy kis izomletapadás az érintett oldalon, ami miatt nem kényelmes számára a fejét a másik oldalra letenni.
A fej emelése ülésbe húzáskor ebben a korban válik látványossá. Ha egyáltalán nem hozza a fejecskéjét, akkor mindenképpen terápia szükséges. Megoldást bizonyos manuális technikák (Pfaffenrot, Dévény SMT) nyújtanak, melyet otthoni aktív tornával is ki lehet egészíteni.
Hipotónia (izomgyengeség)
A hipotónia, vagyis az izomgyengeség kifejezést manapság nagyon sűrűn használják a neurológusok. Fontos azonban odafigyelni a fokozataira. Van ugyanis olyan hipotón gyermek, aki az izomtónus gyengeségével önmaga megküzd, és szépen fejlődik, vannak azonban olyan esetek is, amikor mozgásfejlesztés, manuálterápia (például Dévény SMT) szükséges.
A hipotón izomtónusú gyermek gyakorlatilag egy nagyon laza (balerinatípusú) izomzatú gyermeket jelent. Ők általában lassabban fejlődnek, gyengébbnek tűnnek, lábaikat könnyen spárgába teszik. Ezt a probléma azonban nem az izomzat gyengesége okozza, hanem a központi idegrendszer tónusszabályozó rendszerében létrejött zavar.
Példa hipotóniára:
Egy kisfiú, aki 39. hétre 4000 grammal született, két és fél hónapos kora körül a csípőszűrésen hanyatt fekvésből felhúzásnál nem tudta megtartani a fejét. A neurológus hipotóniásnak (izomgyengeségesnek) diagnosztizálta. Öthónapos korára azonban már hasról hátra nagyon jól forgott, hátról hasra még elég nehézkesen.
Ez a példa is mutatja, hogy a kicsi mozgásfejlődésének üteme egyénenként változó lehet, és a hipotónia mértéke is befolyásolja a fejlődést. Az, hogy a kicsi mozgásfejlődése ilyen jól halad, azt mutatja, talán nem lesz probléma, de a szakemberrel való konzultáció minden esetben javasolt.