Kisbaba fogzás sorrendje és a tünetek enyhítése

Az első fog megjelenése nagy esemény egy baba életében, de a fogzás sajnos nem mindig zökkenőmentes, a később előtörő fogak esetében sem. Az első gyermekes szülők sokszor megriadnak a tünetektől, vagy nem tudják, hogyan segítsenek gyermeküknek átvészelni ezt az időszakot. Minél többet tud a szülő a folyamatról, annál jobban gyermeke segítségére lehet, hogy közösen átvészeljék az ezzel járó nehézségeket.

Mikor kezdődik a fogzás és milyen sorrendben bújnak elő a tejfogak?

A tejfogak csírái már a magzati lét időszakában megjelennek: a 10. terhességi hét alatt fejlődnek ki a tejfogcsírák, majd a 16. héten a maradandó őrlőcsírák, és a 20. hetet követően a többi fogcsíra alakul ki. A tejfogak fejlődése a fogantatás utáni 6-7 héten (!) kezdődik és kb. a terhesség 6. hónapjáig befejeződik, bár bizonyos további változások (mineralizáció, gyökérfejlődés) még a gyermek 3-4. életévéig is eltart. A terhesség alatt az anyát érő hatások, például láz, anyagcsere betegség, vitaminhiány hatással lehetnek a fogak fejlődésére is, s zománcfejlődési rendellenesség formájában manifesztálódhatnak.

A baba fogzás kezdete általában 4-7 hónapos korban kezdődik, de az első fogak jellemzően a 6. hónapban jelennek meg. Azonban az első tejfog felbukkanása a szájüregben nagyjából a 6. hónap környékén történik a babánál. Körülbelül 5 hónapos eltérés még teljesen átlagosnak tekinthető a folyamatban. A statisztikák szerint a legtöbb babánál ekkor bukkan elő az első tejfog. Azzal sincs gond, ha már 4 hónapos korában kibújik az első foga, s az is rendben van, ha már foggal születik, vagy 1 évesen jelenik meg az első fogacska.

A fogzás sorrendje nem kőbevésett dolog, így ne tekintsünk rá úgy, mintha kötelező érvényű lenne az időrend betartása minden babára nézve. Pár babának már nagyon korán beindulnak, másoknak meg egy éves koráig szinte egy foguk sincs, majd egyszerre törnek a felszínre a fogacskák. Általában az alsó fogacskák előbb jelennek meg, mint a felsők, és párban érkeznek. A lányoknál egy picit hamarabb beindulhat a folyamat, de 2,5-3 éves koráig a legtöbb kisgyerek átesik rajta.

A fogak megjelenése általában párosával történik, középről indulva és folyamatosan haladva hátra. A fogak előtörése szimmetrikusan történik, azaz a bal és jobb oldalon ugyanazon típusú fogak egyszerre törik át a fogínyt. A Nemours KidsHealth írása szerint a metszőfogak jönnek elő elsőnek, amiket az elülső őrlőfogak követnek. Utánuk jönnek a szemfogak, majd a hátsó őrlőfogak.

A tejfogak előtörésének sorrendje és átlagos ideje

• Alsó középső metszőfog: 6-10. hónap
• Felső középső metszőfog: 7-12. hónap
• Alsó oldalsó metszőfog: 7-16. hónap
• Felső oldalsó metszőfog: 9-13. hónap
• Alsó első őrlőfog: 12-18. hónap
• Felső első őrlőfog: 13-19. hónap
• Alsó szemfog: 16-23. hónap
• Felső szemfog: 16-22. hónap
• Alsó második őrlőfog: 20-31. hónap
• Felső második őrlőfog: 25-33. hónap

3 éves korra rendszerint mind a 20 tejfog megjelenik: a metsző- és a szemfogak, valamint a kisőrlők.

Fogáttörési rendellenességek

Vannak olyan esetek, amikor a fogzás nem a megszokott módon zajlik.

• Dens neonatalis / nataliss: Van, aki foggal születik, róluk mondják, hogy táltosok. Ma is különlegesnek számítanak, bár a jelenség nem is olyan ritka, mint gondolnánk. Legtöbbször az alsó metszőfogakat érinti a rendellenesség. Ha zavarja a szoptatást, vagy annyira mozog, hogy fennáll annak a veszélye, hogy kimozdul és belélegezve a gyermek tüdejébe kerül, eltávolításra kerül.
• Korai fogáttörés: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval hamarabb törnek elő.
• Késői fogáttörés: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval később törnek elő. Gyakoribb koraszülött, illetve alacsony Apgar-értékkel született gyermekek esetében.
• Nehezített fogzás: Nehezített fogzásról beszélünk, amikor a fogzás az átlagosnál jobban megviseli a csecsemőt. Az ínye vörös, duzzadt, s a baba rendkívül nyűgös. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb babát jobban megviseli a hátsó fogak előtörése, mint az elsőké.

A baba fogzás tünetei és azok enyhítése

A baba fogzás a fogcsírák növekedését jelenti. A fogcsírák növekedése viszkető érzést kelt, ami zavarja a babát, de fájdalmat is okozhat neki. Az első fogak kibukkanása sok babánál szinte tünetmentes, viszont ahogy jönnek a hátsó fogacskák, amik nagyobb felületen törik át egyszerre a baba ínyét, úgy lesz a fogzás is egyre fájdalmasabb neki.

A leggyakoribb tünetek

• Fokozott nyáltermelés: Az egyik leggyakoribb tünet fogzáskor, hogy fokozottabb a nyáltermelődés, ami miatt köhögés és náthára hasonlító tünetek is felléphetnek. A nyálmirigyek extrém munkájának eredményeként nő a kiválasztott nyál mennyisége, melyet a baba nem győz nyelni, megállás nélkül folyik a szájából, átnedvesíti a ruháit. Megjelenhet irritáció is az áll területén, amely úgyszintén a fokozott nyáltermelődésnek köszönhető.
• Ínyduzzanat és érzékenység: Az íny fogzáskor sokkal érzékenyebbé válik, megduzzad (főként a nagyőrlők és az első fogak környékén). Időnként látni az előbújó fogak előtt fehér elváltozást az ínyen. Ez sem zavarja a babát, és nincs is vele teendőd.
• Rágás, harapdálás: Harapással és rágcsálással igyekszik a baba a fogzást kísérő kellemetlenségeket csillapítani. A baba minden, a kezébe kerülő tárgyat igyekszik felhasználni.
• Nyugtalanság, rossz alvás: Nyugtalanság, rossz alvás kíséri általában a fogzást. Mivel a fogak nagy része valószínűleg akkor bújik elő, amikor a babád még nem tud beszélni, ezért nem tudja neked elmondani, hogy fáj valamije, csak a közérzetéből következtethetsz rá.
• Étvágytalanság: Ha épp akut fázisban van a fogzás, akkor gyakori, hogy a baba kevesebbet eszik, vagy épp elutasítja a szilárd ételt, amit korábban már önállóan, jóízűen tudott fogyasztani.
• Sírás: A fájdalomnak a legfélreérthetetlenebb jele.
• Fül- és arcfájdalom: A fájdalom kisugározhat az arcra és a fülre, ezért ezeket a területeket gyakran dörzsölgetheti.
• Hasmenés és kipirosodott popsi: Sok szülő beszámol a fogzást kísérő hasmenésről. Ennek legfőbb oka, a rágással, harapdálással a szervezetbe juttatott kórokozók, melyek fertőzést idéznek elő. A sok lenyelt nyál a székletet is lazítja, ami viszont kicsípheti a popót.
• Hőemelkedés: A fogzást enyhe láz is kísérheti, ám ha hosszabban 38 fok fölé emelkedik a hőmérő, akkor feltehetőleg már nem a fogzás a ludas, ilyenkor keressük fel a gyerekorvost. A hazai és külföldi orvosok azonban hangsúlyozzák, hogy a láz nem a fogzás tünete. Legrosszabb esetben is maximum egy kis hőemelkedésre lehet számítani, de a fogzás miatt nem szabad, hogy a baba hőmérséklete 38°C felé kússzon.

Tévhitek a fogzással kapcsolatban

Egyes források szerint a hasmenés és a vizes orrfolyás nem tipikus tünete a baba fogzásnak. Sokkal inkább arról van szó, hogy a baba fogzás időszaka egybeesik a hozzátáplálás megkezdésével, és a baba érzékeny emésztése még hasmenéssel reagál az új dolgokra. A vizes orrfolyás egyébként legtöbbször hamar elmúlik, de zavarhatja a babát alvás közben. A hasmenést mindig érdemes komolyan venni. Gyakori tévhit, hogy a baba fogzás lázzal jár. A hazai és külföldi orvosok azonban hangsúlyozzák, hogy a láz nem a fogzás tünete. Legrosszabb esetben is maximum egy kis hőemelkedésre lehet számítani, de a fogzás miatt nem szabad, hogy a baba hőmérséklete 38°C felé kússzon.

Hogyan segíthetünk a babának a fogzás alatt?

A fogzó baba megnyugtatására, a tünetek enyhítésére számos módszer létezik. Célszerű az enyhébb megoldásokkal kezdeni, hogy ha nem muszáj, akkor ne juttassunk rögtön fájdalomcsillapítót a csecsemő szervezetébe. A lényeg azonban az, hogy a fogzás idejére sem hagyhatjuk abba a szájüreg tisztítását.

Bevált módszerek a fájdalom enyhítésére

• Hűthető rágókák: A kicsik sokszor ösztönösen rágják az öklüket ilyenkor. Rágható és hűthető dolgokat adjunk a kezükbe, mint például a lehűtött fogzási karikák. A hűthető rágókák még hatékonyabban tudják enyhíteni a kellemetlen érzést a baba ínyén. Érdemes lehűteni a rágókát (sima hűtőben, nem mélyhűtőben!), mert a hideg rágcsálása csökkenti a fájdalmat. Szintén jót tesz keményebb dolgok, alma, répa, kiflivég, kenyérhéj rágcsálása a fogzás tüneteinek enyhítésében.
• Íny masszírozása: A panaszt okozó részek óvatos masszírozása is segíthet. Az ujj fogkefét kifejezetten a legapróbbaknak találták ki. A szülőként könnyen az ujjunkra húzhatjuk, és fogdörzsölő részével óvatosan masszírozhatjuk a baba ínyét.
• Gyógynövényes gélek: Léteznek különböző gyógynövény alapú, hűsítő hatású gélek, amelyeket a baba ínyére lehet kenni.
  • Osa fogíny gél: kamilla, szegfűszeg, zsálya, borsmenta és propolisz tartalmú; hűsít és nyugtatja az ínyt.
  • Dologél fogínynyugtató gél: valeriana, kamilla és propolisz tartalmú.
• Érzéstelenítő gélek: Nagyobb fájdalom esetén alkalmazhatunk olyan zselét illetve gél állagú készítményt (pl. Dentinox), mely helyi érzéstelenítőt tartalmaz (lidocain), ezért maximum napi 3x alkalmazható.
• Fájdalomcsillapítók: Kisgyermekeknek az ibuprofen (pl. Nurofen) illetve paracetamol (pl. Panadol) tartalmú szuszpenziók ajánlottak, szigorúan a használati utasításnak, illetve a gyerekorvos tanácsainak megfelelően.
• Testi kontaktus: A napközbeni nyűgösségen sokszor segíthet, ha anya-apa minél többet az ölébe veszi, és megdédelgeti.
• Nyálkendő: A száj körüli nyálat rendszeresen itassuk fel a baba nyakába kötött nyálkendővel, ami a ruhácskáját is megóvja a nyálfoltoktól.
• Étkezés, folyadékpótlás: Az étvágytalanság ellenére kínáljuk gyakorta könnyedebb, lazább állagú ételekkel a babát (levesek, főzelékek, darált husi), de ne stresszeljünk rá, ha nem eszik annyit, mint általában.
• Bőrápolás: Kezeljük a száj környékét valamilyen természetes alap és hatóanyagú védő, ápoló krémmel, mint például körömvirág vagy aloe hatóanyagú krém.
• Kézmosás és játékfertőtlenítés: A gyerekek sokszor a saját öklüket harapdálják, miközben a földön kúsznak másznak, tehát nem árt szappannal és vízzel sűrűbben megmosni a kezüket, a szájba vett játékokat pedig rendszeresen fertőtleníteni kell a gyomorfertőzés elkerülése érdekében.

A tejfogak ápolása és a szájhigiénia

Az első fogak kibújásának pillanatától szülőként nagy a felelősség, hogy mivel és hogyan itatjuk és etetjük a kicsiket. Cumisüvegből történő itatásra csak tiszta „babavizet”, vagy szűrt vizet használjunk. A cukros babateákat, gyümölcsleveket kerüljük el. Ásványvizeket kerüljük, mivel ásványianyag tartalma nem a baba szervezetéhez van kalibrálva. A baba megnyugtatására soha, semmilyen körülmény között ne adjunk cukorba vagy mézbe mártott cumit.

Minden étkezés után - még a mellről való táplálás esetén is - a fogatlan szájat töröljük át pelenkával, s amint előbújnak az első fogak erre fokozottan figyeljünk. Ha már van kibújt foga a picinek, akkor a fogzás fájdalmai ellenére sem szabad abbahagyni a fogmosást. A reggeli és esti fogmosás már az első tejfogaknál is elengedhetetlen. Az első fogkefe és fogkrém kiválasztásában pedig a gyermekfogorvos szívesen ellátja tanáccsal a hozzá forduló szülőket. Amikor pedig már kibújtak az első fogak, de legkésőbb a kisbaba 1 éves korában érdemes az első látogatást is megejteni a fogorvosnál.

Óvodás korban az arc csontjai és az állkapocs is folyamatosan nőnek, ezzel teremtve helyet a majdani 32 maradandó fognak. A fogváltás 5-7 éves korban kezdődik, de fontos azt tudni, hogy a tejfogak cserélődnek, viszont melléjük 12 új fog, a nagyőrlők és a bölcsességfogak is kibújnak. Érdemes már a legelső időszakban, az első fogacskák megjelenésével együtt elkezdeni megtanítani gyermekünknek a fogtisztítás folyamatát. Emellett nem árt, ha a fogváltás folyamatát végigkíséri egy fogorvos, aki az esetlegesen fellépő gondokat mielőbb fel tudja fedezni és meg is tudja oldani, szükség esetén pedig a fogszabályozást elkezdeni.

tags: #kisbaba #fogzas #sorrend