A kisbaba feje tetején lüktető kutacs: aggodalomra okot adó jel vagy normális jelenség?

Amikor az első napokban a kezünkbe vesszük az újszülöttet, minden apró mozdulatát, minden bőrfelületét áhítattal és némi félelemmel vegyes óvatossággal figyeljük. A kisbaba feje tetején lüktető, puha terület, amelyet a népnyelv oly találóan csak a feje lágyának nevez, gyakran az aggodalmak középpontjába kerül.

Ez a különleges anatómiai sajátosság nem hiba a természet gépezetében, hanem az egyik legpraktikusabb megoldás, amely segíti az élet kezdetét és az agy rohamos fejlődését. Bár ma már valószínűleg senki nincs, aki komolyan venné a 18. század népszerű áltudományos mozgalmát, a frenológiát, de azért érdekességképpen érdemes megemlíteni, hogy néhány száz évvel ezelőtt komoly tudósok is elhitték: a koponyán található bizonyos "agyi dudorokból" lehet következtetni valaki értelmi képességeire.

A szülők számára a kutacs érintése kezdetben ijesztő lehet, hiszen úgy tűnik, mintha a baba agyát semmi sem védené azon a ponton. Valójában egy rendkívül erős, rugalmas kötőszöveti hártya feszül ezen a területen, amely sokkal ellenállóbb, mint azt elsőre gondolnánk.

Mi is az a kutacs valójában?

Az újszülöttek koponyája még nem teljesen zárult össze: a fejen található lágy rész, a kutacs kétéves kor táján tűnik el végleg. Ez a biológiai „tágulási tartály” teszi lehetővé, hogy a koponyacsontok a szülés során egymásra csússzanak, megkönnyítve az áthaladást a szülőcsatornán. Összesen 6 kutacs található egy kisbaba fején. A hátsó kutacsok általában fél éves korra becsontosodnak. A kutacsok puha részek, membrán fedi őket, és ott találhatók, ahol a koponya fő csontjai még nem nőttek össze. A fontanella tapintásra puha, így a baba feje könnyen alkalmazkodik a szülőcsatorhához, és teret biztosít a koponyának a növekedéshez és a gyorsan fejlődő agynak, különösen az első év során.

A legtöbb szülő ismeri a nagy, a fej tetején található puha részt, de ez nem az egyetlen kutacs. Az elülső (nagy) kutacs a fej tetején, gyémánt alakú. Mivel a kutacsok puha részek, a szülők természetesen óvatosak, amikor hozzájuk érnek. A koponyacsontok a baba fejlődése során addig nem záródnak, amíg az agy és a fej növekedése zajlik.

A kutacsok típusai és elhelyezkedése

Kevesen tudják, de az újszülöttek nem csupán egyetlen kutaccsal jönnek a világra, bár a köznyelvben leginkább az elülső kutacsot (nagykutacsot) emlegetjük. Valójában hat ilyen lágy terület található a csecsemő koponyáján, amelyek a különböző koponyacsontok találkozásánál helyezkednek el.

• Elülső (nagy) kutacs (fonticulus anterior): A legismertebb, ez a fejtető elülső részén, rombusz alakban helyezkedik el. Mérete születéskor igen változatos lehet, általában 2 és 5 centiméter között mozog, de az sem ritka, ha ennél valamivel kisebb vagy nagyobb. Az újszülött kisbabák kutacsának normál mérete általában 2,5 és 3,8 centiméter között van átmérőben. Az átlagos méret körülbelül 2,5-2,7 centiméter, azonban egészséges kisbabáknál a méret változó lehet.
• Hátsó (kis) kutacs (fonticulus posterior): A fej hátsó részén, a nyakszirtnél található, és háromszög alakú. Ez sokkal hamarabb, gyakran már a születés utáni második-harmadik hónapban záródik, sőt, egyes babáknál már születéskor is alig tapintható.

A koponyacsontok közötti varratok (suturae) szintén fontos szerepet játszanak; ezek a vékony, rostos szövetek kötik össze a csontlemezeket. Amíg a kutacsok tágasabb „ablakok”, addig a varratok finomabb vonalak mentén engedik a tágulást.

A kutacsok funkciói

A kutacsok létezése két fő célt szolgál:

1. A szülési folyamat megkönnyítése: A szülőcsatornán való áthaladás során a baba feje hatalmas nyomásnak van kitéve. Ha a koponya egyetlen fix csontból állna, az áthaladás szinte lehetetlen lenne, vagy súlyos sérüléseket okozna mind az anyának, mind a gyermeknek. Gyakran látni, hogy az újszülöttek feje közvetlenül a szülés után kissé csúcsos vagy aszimmetrikus, ami ijesztő lehet az édesanyák számára. Ez a jelenség azonban teljesen természetes, és éppen a kutacsok rugalmasságának köszönhető. Néhány napon belül a csontok visszarendeződnek az eredeti helyükre, és a fej felveszi szép, kerek formáját.
2. Az agy növekedésének biztosítása: Az emberi agy az élet első évében hihetetlen sebességgel fejlődik, tömege megduplázódik, sőt meg is triplázódhat. A csontos koponya csak akkor tudná követni ezt a tágulást, ha folyamatosan nőne belülről kifelé, de a kutacsok sokkal gyorsabb és rugalmasabb megoldást kínálnak.

Ezen felül a kutacs diagnosztikai ablakot is jelent az orvosok számára. Az ultrahangvizsgálatok (koponya UH) ezen a lágy területen keresztül végezhetők el a legpontosabban, mivel a csont visszaverné a hanghullámokat.

Mikor záródnak a kutacsok?

A szülők körében az egyik leggyakoribb kérdés, hogy mikorra kell a kutacsnak teljesen bezáródnia. Fontos leszögezni, hogy a feje lágyának beforrása nem egyetlen pillanat műve, hanem egy lassú, fokozatos folyamat, ahol a lágy, membránszerű szövetet lassan felváltja a csontszövet.

• A kiskutacs, amely hátul található, általában a 6. és 8. hét között záródik le. Sokszor a szülők észre sem veszik ezt, mert eleve kicsi volt, és a haj növekedése is elfedheti.
• A nagykutacs záródása sokkal tágabb határok között mozog. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb babánál a 9. és 18. hónap között következik be a teljes csontosodás. Ugyanakkor teljesen normálisnak tekinthető, ha egy 7 hónapos baba kutacsa már alig tapintható, és az is, ha egy 22 hónapos gyermeknek még mindig van egy apró, puha pont a feje tetején.

A statisztikák szerint a babák körülbelül 1 százalékánál már 3 hónapos korban bezárul a nagykutacs, míg közel 40 százalékuknál ez csak a 15. hónap után. A záródás folyamatát nem szabad siettetni, és nem is kell aggódni, ha lassúnak tűnik. Az orvosi vizsgálatok során a gyermekorvos mindig méri a fejkörfogatot is. Amíg a fejkörfogat a görbének megfelelően növekszik, addig a kutacs mérete másodlagos kérdés.

A kutacs gondozása és vizsgálata

A puha részek a baba fején sok újdonsült szülőt megijesztenek, de a kutacs gondozása egyáltalán nem bonyolult. Nem igényel különleges kezelést, a formáját, méretét, puhaságát és záródását a gyermekorvos minden vizsgálatnál ellenőrzi. A mindennapi tevékenységek: fej mosása, haj kifésülése, sapka felhelyezése nem ártanak a kutacsnak. A mindennapi tevékenységek, mint a hajmosás, a fésülés vagy a gyengéd puszilgatás, semmilyen veszélyt nem jelentenek.

A koszmó gyakran éppen a kutacs környékén jelenik meg először, mert a szülők óvatosságból kevésbé dörzsölik ott a bőrt. Ha fehér vagy sárgás pikkelyeket látunk, azokat érdemes babaolajos kezeléssel és puha kefével finoman eltávolítani. Ne féljünk a fésű használatától sem, a puha sörtéjű babakefe nem tud áthatolni a védőrétegen.

A biztonságérzet növelése érdekében érdemes tudni, hogy a kutacsot fedő réteg több rétegből áll: a bőrön és a bőr alatti kötőszöveten kívül ott van még a kemény agyhártya (dura mater) is. Ez egy vastag, rostos lemez, amely mechanikai védelmet nyújt. Tehát egy véletlen érintés, egy nagyobb testvér kíváncsi ujja vagy a kisbaba saját hadonászó keze nem fog sérülést okozni az agyszövetben.

Amire viszont érdemes figyelni, az az időjárás elleni védelem. Mivel a kutacs mentén a hőszigetelés gyengébb, a babák feje gyorsabban lehűlhet hidegben, és gyorsabban felmelegedhet a tűző napon. Télen a puha sapka elengedhetetlen, nyáron pedig a könnyű, szellős pamutkalap védi a feje lágyát a közvetlen napsugárzástól.

Az első év során a védőnői és orvosi látogatások állandó részét képezi a kutacs tapintással történő ellenőrzése, ami nem véletlen. A szakemberek ilyenkor nemcsak a méretét, hanem a feszülését és a környező csontok állapotát is vizsgálják.

A kutacs állapota mint jelzőrendszer

A kutacs állapota olyan, mint egy barométer: jelzi a szervezet belső állapotát. Alapesetben a kutacs a csontok szintjében helyezkedik el, vagy csak minimálisan van alatta, és puha tapintású. Ha a baba függőleges helyzetben van, természetes, hogy kissé homorúnak tűnik, míg fekvő helyzetben vagy sírás közben simábbá válik.

• Behorpadt kutacs: Ha behorpadt, szomjúságot, folyadékhiányt jelez. Főként nyáron, nagy melegben érdemes erre odafigyelni. Ha a kutacs látványosan mélyebben helyezkedik el a koponyacsontoknál, és ehhez egyéb tünetek is társulnak - például kevesebb pisis pelenka, száraz szájnyálkahártya, bágyadtság vagy könnyek nélküli sírás -, azonnal orvoshoz kell fordulni. A baba több okból is vízhiányos lehet, leggyakrabban a szoptatás vagy táplálás nehézségei, hasmenés, hányás, láz vagy a túlmelegedés okozhatja. Ez nemcsak a nyári hónapokban fordulhat elő, hanem akkor is, ha a lakás túl meleg.
• Kidomborodó, feszes kutacs: Ha feszes, vagy nagyon kidudorodik, jelezhet betegséget. A kidomborodó, feszes kutacs ezzel ellentétben a koponyán belüli nyomás megnövekedésére utalhat. Ha a kutacs feszül, keménynek érződik és kiemelkedik a csontok síkjából, az orvosi vészhelyzetet jelenthet. Ez előfordulhat agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás vagy más fertőzések esetén. Fontos megjegyezni, hogy erőteljes sírás vagy erőlködés közben a kutacs átmenetileg kidomborodhat, de amint a baba megnyugszik, vissza kell térnie a normál állapotába.
• Pulzáló kutacs: Néha a szülők megijednek a lüktető kutacstól. Ez azonban az esetek döntő többségében teljesen normális jelenség. Mivel a csont ezen a ponton hiányzik, egyszerűen látjuk az alatta futó erek lüktetését, ami szinkronban van a baba szívverésével. A pulzáló kutacs teljesen normális.

A D-vitamin szerepe és a kutacs záródása

Magyarországon az egységes szakmai protokoll szerint minden csecsemőnek D-vitamin pótlást kell kapnia a születéstől kezdve legalább egyéves korig, de gyakran a második év végéig is javasolják. Ennek egyik legfőbb oka éppen a csontrendszer, és ezen belül a koponya csontosodási folyamatának támogatása. Ha a szervezetben kevés a D-vitamin, a csontosodás lelassul, a kutacsok tágak maradnak, a koponyacsontok pedig puhává, benyomhatóvá válhatnak (ezt nevezik kraniotabesnek). Régebben ezt az állapotot angolkórnak hívták, de a modern vitaminpótlásnak köszönhetően ma már ritkán találkozunk súlyos formáival.

A szülők gyakran aggódnak, hogy ha túl sok D-vitamint adnak, a kutacs túl korán záródik be, ami akadályozza az agy növekedését. A tudományos kutatások azonban azt mutatják, hogy a D-vitamin túladagolása és a korai kutacszáródás között nincs közvetlen okozati összefüggés a normál adagolás mellett. A kutacs záródása sokkal inkább genetikai és alkati kérdés. Érdemes odafigyelni a vitamin adagolásának módjára is. A zsírban oldódó vitamint célszerű az esti vagy reggeli etetésnél, egy kanál anyatejbe vagy tápszerbe cseppentve beadni, hogy a felszívódása optimális legyen. A csecsemő D vitamin státusza az első 6-8 hétben függ a méhlepényből nyert D vitamintól. Anyától kapott D vitamin raktárak a születést követően kb. a 8. hétre ürülnek ki, onnantól az étrendből napfényből és táplálék kiegészítőkből nyerik. Azt azonban fontos szem előtt tartani, hogy nagyon sok tápszerben van D vitamin, míg az anyatejben kevés fordul elő! (Az Egyesült Államokban minden tápszerhez hozzáadják literenként a 400 NE D-vitamint).

Mikor indokolt a szakorvosi vizsgálat?

Bár a határok tágak, vannak olyan esetek, amikor a szakember alaposabb kivizsgálást rendel el:

• Túl korai záródás (craniosynostosis): Ritka, két-háromezer babából egyet érintő, de komoly rendellenesség a koponyavarratok idő előtti elcsontosodása. Akkor ad okot aggodalomra, ha az egy vagy több koponyavarrat idő előtti elcsontosodásával jár együtt. Ilyenkor a koponya nem tud szimmetrikusan tágulni, ami a fej deformitásához vezethet. Az elsődleges (vera) mikrokefália általában örökletes, ilyenkor elégtelen mennyiségű agysejt képződés figyelhető meg. Elsődleges mikrokefália esetén keskeny a homlok, csúcsos a koponya, súlyos magatartászavar és epilepszia kíséri a betegséget. Bár ismerik a betegség genetikus hátterét, de a méhen belüli felismerés nehéz, általában csak születés után derül ki a probléma.
• Késői záródás: Hátterében is állhatnak különféle okok. A leggyakoribb a már említett D-vitamin hiány, de okozhatja pajzsmirigy-alulműködés vagy bizonyos genetikai szindrómák is. Fontos tudni, hogy a nagyobb méretű fejjel született babáknak (makrokefália) gyakran a kutacsuk is nagyobb, és később is záródik.

Léteznek olyan esetek is, amikor a kutacs már nem tapintható, de a csontok még nem forrtak össze teljesen, csak szorosan illeszkednek. Ilyenkor az orvos azt mondja, hogy a kutacs résnyire nyitott. Ez egy ideális állapot a késő csecsemőkorban, mert még biztosít némi rugalmasságot, de már kellő védelmet is nyújt. A legfontosabb mutató mindig a fejkörfogat-növekedési görbe (percentilis görbe), amelyet a kiskönyvben vezetnek.

A fejforma alakulása és a fektetés

Az újszülöttek koponyája még nagyon puha, így alakul is. A csecsemő feje könnyen deformálódik, mert a koponya szerkezete igen képlékeny. Lapos fej a rossz fektetés miatt alakul ki. Sok szülő a bölcsőhaláltól való félelmében nem fekteti hasra babáját, melynek következménye a hetek alatt kialakult ellaposodás, asszimetria. A kicsit ellaposodott fej ártalmatlan, de az agykoponya fokozott ellaposodása nem teszi lehetővé, hogy az agy normálisan tudjon fejlődni a koponyán belül. Vannak, akik egyenesen sebészeti megoldásokat sürgetnek ebben az esetben, mások speciális sisakot adnak a babákra, így kezelik a problémát.

Természetes úton világra jött újszülöttek koponyája - az esetek nagy részében - csúcsos formát vesz fel. Szerencsére a magzat fej csontozata lágy, rugalmas, ezért a szülőcsatornán történő áthaladáskor a magzati életben még kerek fejforma kicsit lelapul, keskenyebb, hosszabb lesz, ami szülés közben csökkenti az elakadás veszélyét.

A csecsemők közel fele olyan mértékig előnyben részesíti valamelyik oldalát alvás közben, hogy a koponyája asszimetrikusan belapul. A jelenség jórészt ártalmatlan, de nem túl esztétikus. Egyes kutatások szerint a belapult fej akár fejlődési lemaradáshoz is vezethet, ám ezzel nem mindenki ért egyet.

Helyes fektetési pózok

Az, hogy a csecsemő háton vagy hason fektetése a helyes, sokat vitatkoznak, de azért a háton fekvés győzedelmeskedik. Természetesen a háton alvás jelentősen csökkenti a hirtelen csecsemőhalál kockázatát, ugyanakkor növeli a fejlaposodás, azaz a plagiocefália valószínűségét. Hogy elkerüld a hosszabb ideig tartó nyomást a baba fejének egy adott területén, napközben gyakran változtasd a testhelyzetét.

Ideális esetben szép kerek, de előfordulhat, hogy az egyik oldalon kicsit laposabb vagy ferdébb. Ezt mindenképpen vedd figyelembe az altatásnál. Ezért eleinte többet feküdjön a kerekebb felén, hogy szimmetrikus legyen a bucija. De rendszeresen forgatnod is kell az újszülöttet az ágyában. "Nyomás alatt" ugyanis nem növekednek és erősödnek megfelelően a koponyacsontok. Ez a veszély a kisfiúknál fokozottabban fennáll, mint a kislányoknál, hiszen az ő fejük általában nehezebb.

Napközben a hasára fektetve is leteheted, de tartsd szemmel, hogy ne fúrja a fejét a matracba, mert megfulladhat. Az egészen kicsiknek még ugyanis gyenge a nyakuk, nem tudják megfelelően forgatni a fejüket. Ha mindenképpen a hason fekvés mellett teszed le a voksodat, akkor kókuszrostból készült matracot vegyetek a kiságyba, ne szivacsot. A kókuszmatrac rostjai ugyanis ritkábbak, akkor is kap levegőt a bébi, ha belefúrja az arcát.

Ne felejtsd el rendszeresen megfordítani a babát az ágyban! A kicsi napról napra kíváncsibb, szívesen nézelődik a rácsos ágyból. Ehhez pedig ugye elfordítja a fejét. Ha azonban sokáig egy irányba néz, az bizony meglátszik majd a buksiján. Lyukas baba párna, amin a fej lapos része nem ér a matratcra, így nincs nyomás rajta és lehetősége van kerekedni.

Sok szülő panaszkodik, hogy gyermeke nem szeret hason lenni. Ebben az esetben próbáld megkedveltetni vele az így eltöltött időt! Feküdj te is hasra, szembe vele vagy mellé, játsszatok így.

A megrázott baba szindróma veszélyei

Egy magyar bébiszitter Angliában halálra rázott egy 10 hónapos csecsemőt. A megrázott baba szindróma tipikusan akkor alakul ki, amikor a hosszú ideje vígasztalhatatlanul síró csecsemő miatt elveszíti a szülő (tipikusan apák) a türelmüket, felveszik, majd megrázzák a gyermeket: hagyd már abba a sírááááást! Ez az ártalmatlannak tűnő rázás életveszélyes a baba számára. Testéhez képest óriási a feje (olyan, mintha nekünk kb. 40 kilós fejünk lenne), gyengék a nyakizmai, szakadékonyak az agyi vénák, a rázáskor pedig az agy ide-oda csapódik a koponyában, amik együttesen könnyen agyvérzéshez vezethetnek. A rázás után aluszékonyság, ingerlékenység, etetési nehézség, hányás, sápadtság, görcs, kóma, vakság, halál jelentkezhet.

A Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont igazgatója, Dr. Rudas Gábor évente mintegy öt hasonló esettel találkozik, de ez szerinte csak a jéghegy csúcsa. "Ha valaki egyszer megrázta a gyermekét, általában megteszi többször is. A vérömleny nem feltétlenül okoz azonnali klinikai tüneteket, a felnőttek gyakran nem is sejtik, milyen súlyos sérülést okoztak a babának. Amikor végül mégis hozzánk kerül a baba, az MR vizsgálat során azt látjuk, hogy az agy mindkét oldalán különböző idejű vérzések vannak, meg tudjuk mondani, milyen rétegekben van a vérzés, és az mennyire friss, és azt is, hogy az agyállományban milyen károsodás lépett fel."

Az egy évesnél fiatalabb csecsemők között a bántalmazás a második leggyakoribb halálok, a baba rázása pedig a 0-3 éves korú gyermekeket érintő leggyakoribb bántalmazási forma. Általában a szülők - vagy a gondozók - idegességükben, tehetetlenségükben kontrollt vesztve rázzák meg a vigasztalhatatlanul síró kisbabát anélkül, hogy tisztában lennének a következményekkel, de előfordul olyan eset is, hogy durva játéktól, levegőbe dobálástól szenved agykárosodást a gyermek. Egy kanadai felmérés szerint a babák ötöde belehalt a gyakran csak néhány másodperces rázásba, a túlélők több mint fele idegrendszeri károsodást szenvedett, 65 százalékuk látássérülést.

A megrázott csecsemő szindróma a leggyakoribb halálok a traumás fejsérülések között, az USA-ban évente 1200-1400 gyerek sérüléséért illetve haláláért felelős a National Center on Shaken Baby Syndrome szervezet szerint. Mivel a Shaken Baby Szindróma, azaz megrázott gyermek szindróma általában semmiféle látható sérüléssel, töréssel nem jár, ezért ritkán gyanakszanak bántalmazásra. Az egyetlen külső jel a feszülő kutacs lehet, hiszen az agyban mindent kitölt a vér.

E mellett az MR vizsgálat megmutathatja az agyhártya alatti vérzéseket, valamint az agyödémát, míg a szemfenékvizsgálatból kiderül, hogy a retina erei is bevéreztek-e. Ha bármi duzzanatot, kidudorodást vagy zúzódást veszel észre a szemek körül vagy a fülek mögött, az akár agyrázkódás jele is lehet. Érdemes figyelni arra, ha a baba nem hagyja abba a sírást, nem eszik, hány, görcsöl, rohamot kap, vérzik a füle vagy az orra, esetleg más folyadék távozik, vagy nehezen ébred fel a szunyókálás után.

Gyakran ismételt kérdések a kutaccsal kapcsolatban

1. Fáj-e a babának, ha megérintem a kutacsát? Egyáltalán nem. A kutacs érintése ugyanolyan érzés a számára, mint a fej bármely más pontjának megsimogatása.
2. Miért lüktet néha olyan látványosan a kutacs? A lüktetés teljesen természetes jelenség: az alatta futó erekben áramló vér pulzálását látjuk. Mivel a csont ezen a ponton hiányzik, a lüktetés szabadon átadódik a lágy szöveteknek.
3. Okozhat-e gondot, ha túl hamar, már féléves kor előtt bezárul? A korai záródás önmagában nem feltétlenül jelent bajt, de mindenképpen orvosi ellenőrzést igényel. A legfontosabb mutató ilyenkor a fejkörfogat növekedése: amíg az agy tud tágulni és a fej körfogata nő, addig a kutacs záródása nem akadályozza a fejlődést.
4. Kell-e a lakásban sapkát adni a babára a kutacs védelmében? Átlagos szobahőmérsékleten (20-22 fok) nincs szükség benti sapkára. Bár a kutacsnál vékonyabb a szigetelés, a baba teste képes fenntartani a megfelelő hőmérsékletet.
5. Mi a teendő, ha a baba véletlenül beüti a fejét a kutacsánál? Bár a kutacs ijesztően puhának tűnik, a védőhártya rendkívül erős. Egy kisebb koccanás, például egy játékkal való ütődés nem okoz agyi sérülést.
6. Befolyásolja-e a D-vitamin elhagyása a kutacs benövését? Igen, de negatív irányban. A D-vitamin hiánya lassítja a csontosodást, így a kutacs a kelleténél tovább maradhat nyitva, és a szélei puhává válhatnak.
7. Miért mondják, hogy a beesett kutacs veszélyes? A beesett kutacs a szervezet folyadékhiányának, azaz a kiszáradásnak az egyik leggyorsabban jelentkező fizikai tünete.

Ne feledd, bármilyen kérdésed van, bátran kérhetsz tanácsot a védőnőtől vagy a gyermekorvostól. Ők szívesen segítenek, és mindent elmagyaráznak, amire kíváncsi vagy - az altatással kapcsolatban is. Ráadásul az ő szakértő véleményük alapja, hogy ismerik a kisbabád egészségi állapotát, továbbá azokat az esetleges öröklődő betegségeket, amelyek a kicsit érinthetik. Amennyiben bármilyen eltérésre gyanú van, érdemes egyből szakemberhez fordulni.

Kérj tanácsot!

Fontos a rendszeres védőnői státusz, ahol a baba kutacsának méretét, illetve a mellkas és fejkörfogat arányának változását nyomon követi szakember, és ha bármilyen eltérés van időben tovább tudja irányítani további vizsgálatokra. Rendkívül fontos a korai észrevétel, hiszen amikor elkezd záródni idő előtt az elülső kutacs, babákkal foglalkozó FDM terapeuta kézzel végzett fogásokkal tudja segíteni, ennek a folyamatnak a lassulását, de csakis addig amíg nem történik meg a teljes bezáródás.

tags: #kisbaba #feje #teteje #pulzal