Egy gyermek érkezése a szülei életének minden területére hatással van: anyagi szempontból is nagy változásokat hoz, főleg az első pár hónap, év, amíg az anyuka - vagy most már egyre gyakrabban az apuka - otthon van a babával. A terhességgel a gyermeket váró nő és családja is megváltozott élethelyzetbe kerül. Többek között át kell gondolni a család költségvetését.
A családalapítás súlyos anyagi terhet róhat a leendő szülőkre, ugyanakkor a társadalom számára is fontos lépést jelent, éppen ezért az állam próbál kedvező feltételeket biztosítani a gyermeket vállaló és nevelő szülők számára.
Az így kieső összeg pótlására számos állami juttatás érhető el, ezek részletei és feltételei között azonban nem könnyű eligazodni. Ebben segít a HOLD Alapkezelő HOLD podcastja, amiben két pénzügyi szakértő, Kun-Welsz Edit és Karácsony Tamás portfóliókezelők közérthetően és egyszerűen magyarázzák el, hogy milyen lehetőségek állnak a friss szülők rendelkezésére.
Csecsemőgondozási díj (CSED)
Az egészségbiztosítás keretein belül az anya jövedelemkiesésének pótlására szolgál a terhességi gyermekágyi segély (TGYS), más néven csecsemőgondozási díj (CSED). A CSED a szülési szabadság időtartama alatti jövedelemkiesés pótlására hivatott. Mind a TGYS, mind a GYED biztosítási jogviszonyt feltételez az igénybevétel során.
A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A Munka törvénykönyve értelmében, a terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A CSED a szülési szabadság időtartamára jár, ami 24 hét, azaz 168 nap.
A CSED összege az édesanya korábbi fizetésétől függ: a számításkor az illetékes szerv az igénylés napja előtti 180 nap fizetésének átlagát nézi. A terhességi-gyermekágyi segély a jövedelem napi átlagának 70%-a. Az egy napra jutó jövedelem 70 százaléka adja az ellátás napi összegét. Főszabály szerint a terhességi-gyermekágyi segély összegének alapjául szolgáló jövedelem napi átlagát a táppénzre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
A csed után csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, járulékot viszont nem, így előfordulhat, hogy az összege nagyobb lesz az anya korábbi nettó fizetésénél.
Az ellátást írásban (nyilatkozat kitöltésével) kell igényelni a biztosított foglalkoztatójánál. A nyilatkozat mellé a gyermek születési anyakönyvi kivonat másolatát is csatolni kell, amennyiben az már kiállításra került. A CSED-et van lehetőség utólag igényelni, azonban a visszamenőleges igény legfeljebb 6 hónap lehet, azaz az igénylést a 6. hónap első napjáig be kell nyújtani. Fontos feltétel, hogy a CSED folyósítása idején az ellátásban részesülő nem folytathat keresőtevékenységet.
Ki kaphat CSED-et?
- Az anya helyett jogosult lehet CSED ellátásra (Ebtv. 40. § (1) bekezdés):
- ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik.
- a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szül.
Gyermekgondozási díj (GYED)
Miután lejár a CSED folyósításának időszaka, a két szülő közül az egyikük igényelheti a gyermekgondozási díjat (GYED), ami nagyjából másfél évig kapható, a gyerek kétéves koráig.
A gyermekgondozási díj a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70%-a. A CSED-del ellentétben a GYED-nek van maximális összege, ami a minimálbérhez igazodik: ez jelenleg bruttó 373 520 forint. A GYED maximálisan megállapítható összege igazodik a mindenkori minimálbérhez, így legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet.
A GYED összegéből a személyi jövedelemadó-előleg, és a nyugdíjjárulék is levonásra kerül. A GYED-re vonatkozó részletes szabályok a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 40-42./D § szakaszaiban, valamint a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm. rendeletben találhatók.
A szülő anyától eltérő más jogosultak által igénybevett GYED esetén a jogosultság kezdetét megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2 éves koráig folyósítható.
GYED és bölcsőde
Felmerül a kérdés: Hogyan maradjon meg a kecske és a káposzta is, azaz kapjon gyedet az anyuka, és közben a bölcsibe is járhasson a gyerek?
Jeles napok a bölcsődében KÖNYV betekintő
Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
A gyermekgondozást segítő ellátás annyiban kilóg a sorból, hogy nincsen feltétele annak, hogy a kérvényező megkapja. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 éves korától a 8. életév betöltéséig jár.
A GYES-t az igényelheti, aki családi pótlékra is jogosult.
Anyasági támogatás
Ezeken felül pedig van még az úgynevezett anyasági támogatás, ami egy egyszeri, egyösszegű juttatás az édesanyának a szülés után. Feltétele, hogy a várandósság alatt legalább négy alkalommal részt vegyen terhesgondozáson (koraszülés esetén egy alkalom).
Az anyasági támogatás egy fix összegű, egyszeri állami támogatás. Az összege megegyezik a szociális vetítési alap 225 százalékával, ami jelenleg 64 125 forint, ikrek esetén pedig a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 százalékával egyezik meg, ami 85 500 forint. A támogatást az igénylő lakóhelye szerinti illetékes járási hivatalnál kell igényelni egy formanyomtatvány kitöltésével.
Családi pótlék
A családi pótléknak két része van:
- Nevelési ellátás: ami a gyerek születésétől a tankötelezetté válásáig tart, ezután pedig
- Iskoláztatási támogatás: ami a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.
Szabadságok és adókedvezmények apáknak és anyáknak
Apai szabadság
Régebben a gyerek születése után az édesapák 5 nap szabadságot kaptak, most azonban további 5 nap áll rendelkezésükre, amit legfeljebb két részletben vehetnek ki a gyerek két hónapos koráig.
Szülői szabadság
A szülői szabadság szerint a gyerek hároméves koráig összesen 44 nap szabadság illeti meg mindkét szülőt, fejenként és gyerekenként. A feltétele csupán annyi, hogy a munkavállaló szülő több mint egy éve dolgozzon az adott munkahelyén, és 15 nappal a szabadság kivétele előtt jelentse be a munkáltatójánál, hogy szabadságra megy: ekkor a felettese köteles elengedni a munkavállalóját a szülői szabadságra.
Adókedvezmények édesanyáknak
Egy édesanya kétféle esetben kaphat teljes szja-mentességet:
- ha 4 vagy több gyereket nevel, és családi pótlékra jogosult, vagy
- ha már elmúlt 25 éves, de még nem töltötte be a 30. életévét.
Utóbbi esetben 2024-ben havi bruttó 576 601 forint jövedelemig jár az szja-mentesség, és a fizetendő adót maximum 86 490 forinttal csökkenti - ezt a munkáltatónál kell elintéznie a jogosultnak. Illetve a 30 év alatti édesanyáknak van egy olyan lehetőségük is, hogy ha a gyerekük a tanulmányaik alatt, vagy a diploma megszerzését követő két évben születik, és van diákhitelük, akkor a Diákhitel Központ a teljes tartozásukat elengedi.
Passzív jogon igényelhető ellátások
A biztosítási jogviszony megszűnésekor sokszor felmerül az a kérdés, hogy úgynevezett passzív jogon hogyan kaphat-e a Magyarországon élő személy egészségügyi szolgáltatást, csecsemő-, és gyermekgondozási díjat, és szerezhet-e a majdani nyugellátásához további szolgálati időt?
TB támogatott egészségügyi szolgáltatás
A TB támogatott egészségügyi szolgáltatásba tartozik többek között a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan nyújtott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátás. Ha a biztosítási jogviszony megszűnt, akkor egy ideig még passzív jogon kaphat tb támogatott egészségügyi szolgáltatást a volt biztosított. A jogviszony megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt.
Ha valaki például egy éven át munkaviszonyban állt és munkaviszonya augusztus 31-én megszűnt, és nem lesz másik jogviszonyban biztosított, továbbá nem tartozik a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.-ben) foglalt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, akkor augusztus 31-ét követő 45. napot követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Ugyancsak a fentiek szerint, azaz a 45. napot követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha a jogosultság megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál ugyan rövidebb volt, de ezt megelőző jogosultság 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és két jogosultság között 30 napnál kevesebb idő telt el. Azaz, ha a megszűnt munkaviszony 20 napig állt fenn, de ezt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban állt az érintett személy és a két munkaviszony között (azaz a megszűnés és az új munkaviszony létrejötte között) 30 napnál kevesebb idő telt el, akkor a 20 napos munkaviszony megszűnését követően a 45. napot követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
A fentiektől eltérő szabályt kell alkalmazni akkor, ha az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság 45 napnál rövidebb volt. Például a munkavállaló első munkaviszonya 25 napig állt, és az a próbaidő alatt megszüntetésre került, akkor a megszüntetés után a 25. napot követően kell fizetni.
A fenti feltételek megléte esetén a természetes személy köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az adóhivatalnak, amelyet tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni. Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti.
Passzív jogon igényelhető gyermekgondozási díj
A biztosítási jogviszony megszűnését követően is megállapítható a gyermekgondozási díj. Ehhez az alábbi négy előfeltétel szükséges:
- A biztosítási jogviszony megszűnését követően 42 napon belül szül.
- A biztosítási jogviszony megszűnését követően baleseti táppénz folyósításának ideje alatt szül.
- A baleseti táppénz folyósításának megszűnését követő 28 napon belül szül.
- A biztosítási jogviszony megszűnését követően egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (például: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, nyugdíjszerű ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, időskorúak járadéka, álláskeresési támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj).
Megállapodás nyugellátásra
A Tbj. alapján megállapodás köthető nyugellátásra. Biztosítási jogviszony hiányában szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre megállapodást köthet a Tbj. szerint belföldinek minősülő nagykorú természetes személy, aki még nem saját jogú nyugdíjas. A megállapodást 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet megkötni, amelynek az alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de minimum a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér.
Megjegyzés: Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, akkor a minimálbér változása esetén a megállapodás alapján fizetendő 22 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.
A fenti megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, azaz utólag kell megfizetni. Figyelni kell arra, hogy az esedékes havi befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését eredményezi. A megállapodást a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál lehet megkötni.