A közúti forgalomban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan nem tudják, mire szolgál az úgynevezett nappali menetfény. Ezeket a sofőröket más autósok rendszerint kíméletlenül ostorozzák a közösségi felületek kommentjeiben, rávilágítva arra, hogy a menetfény teljesen más, mint a tompított fényszóró. A menetfény - szakszerű és hivatalos nevén: nappali menetjelző lámpa - a nevéből adódóan a gépjárművek nappali kivilágítására, helyzetének megjelölésére szolgál. A nappali menetjelző lámpáknak a közúti közlekedés biztonságára gyakorolt közvetlen hatása jelentős.
Nappali menetjelző lámpa (DRL = Daytime Running Light) olyan menetirányban előre néző lámpát jelent, amelynek rendeltetése a járművet jobban láthatóvá tenni nappali vezetés közben.
Miért fontos a nappali menetjelző lámpa?
Nem csak borult időben, hanem napsütésben is igaz, hogy jóval később veszünk észre egy velünk szemben kivilágítatlanul közlekedő gépkocsit, mint egy kivilágítottat. A helyzet összehasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb például fasor, illetve erdős terület mellett haladva, ahol napsütésben a fényes és az árnyékos területek rendkívül sűrűn váltják egymást, ami nem csak az emberi szemet fárasztja, hanem összemossa a háttérrel, azaz lényegében felismerhetetlenné teszi a szemből érkező járműveket.
Bizonyított tény, hogy az emberi szem egy kivilágított járművet mindig hamarabb észrevesz egy kivilágítatlannál. Az autóbalesetet szenvedett emberek 50%-a (az útkereszteződésben balesetet szenvedetteknek akár 80%-a is) állítja, hogy egyáltalán nem látták a másik járművet, vagy nem vették azt észre időben. A nappali menetfényt használókat határozottan jobban lehet látni.
Egy EU tanulmány szerint évente több mint egymillió biztosítási baleset elkerülhető Európában a nappali menetfény használatával.
A nappali menetfény és a tompított fényszóró közötti különbségek
A nappali menetjelző lámpák legfontosabb ismérvei, hogy csak színtelen (fehér) fényt bocsáthatnak ki, továbbá a tompított fényszóróhoz képest gyengébb a fényerejük, ezáltal nem arra szolgálnak, hogy a jármű előtti útfelületet megvilágítsák, hanem hogy a jármű helyzetét jelezzék más közlekedők felé. Hasonlóan fontos ismérv - amit sajnos sokan nem tudnak - hogy kizárólag előre bocsátanak ki fényt, hátra azonban nem.
Nappali menetjelző lámpa hiányában, mintegy lehetséges helyettesítőként, a tompított fényszórót kell bekapcsolni, mely azonban nem jelzőlámpa, hanem útmegvilágító berendezés. A tompított fényszórók éjszakai közlekedésre lettek kitalálva, miszerint az előttünk álló út megvilágítása a cél. Ellentétben a nappali menetfény kialakításánál, ahol a láthatóságon van a hangsúly. Ennek a fényforrásnak a célja az éjjel élesen látható, világosban életmentő fénysugarak megteremtése.
A gépkocsi „kivilágítása” a felső képen tompított fényszóróval, az alsó képen nappali menetjelző lámpával látható.
A KRESZ elsőként a nappali menetjelző lámpát említi, mivel e lámpák „rendeltetése a járművet jobban láthatóvá tenni nappali vezetés közben.” Ezért a lámpák minden szempontból kizárólag a meghatározott rendeltetésnek megfelelően kerülnek kialakításra.
A nappali menetfényre vonatkozó szabályozás Magyarországon és az EU-ban
A Bizottság 98/2008/EK irányelvének (2) bekezdése a közúti közlekedésbiztonság fokozása érdekében, a gépjárművek láthatóságának javítása okán bevezette a járművek nappali menetjelző lámpával történő felszerelésének kötelezettségét. Ha e kötelezettség az M1 és N1 kategóriájú járművekre vonatkozóan 2011. február 7-i hatállyal, a többi járműkategóriára vonatkozóan 2012. augusztus 7-i hatállyal nem teljesül, akkor az EK tagállamai visszautasítják az EK típusjóváhagyás, illetve nemzeti típusjóváhagyás megadását az új típusú járművekre.
Azaz a fenti dátumok után jóváhagyott és gyártott kizárólag új típusú gépkocsikon vált/válik kötelezővé a nappali menetjelző lámpa alkalmazása. A jelenleg gyártott, EK típusjóváhagyással már rendelkező, illetve már forgalomba helyezett járműveken nem kötelező, de alkalmazható.
A 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 5. §-a módosította a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 55/B. § (3) bekezdésének előírásait. Ennek következményeként egybehangzóak az ENSZ-EGB 48. számú Előírás és a nemzeti szabályozás nappali menetjelző lámpára vonatkozó követelményei.
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 44. § (8) bekezdése lehetővé teszi a nappali menetjelző lámpa használatát:
- „Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocsit nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval, … nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.”
Jelenleg Magyarországon lakott területen kívül kötelező a tompított fény vagy a DRL, a nappali menetfény használata.
Nappali menetjelző, vagy tompított fényszóró??
Az ENSZ-EGB 87. számú előírás
Az EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMŰVEK NAPPALI MENETJELZŐ LÁMPÁINAK JÓVÁHAGYÁSÁRA tárgyú ENSZ-EGB 87. számú Előírás (87.R.) 2.1. pontja szerint:
- „Nappali menetjelző lámpa olyan menetirányban előre néző lámpát jelent, amelynek rendeltetése a járművet jobban láthatóvá tenni nappali vezetés közben.”
Az ENSZ-EGB 48. számú előírás
Az EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMŰVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA A VILÁGÍTÓ ÉS FÉNYJELZŐ KÉSZÜLÉKEK BEÉPÍTÉSE SZEMPONTJÁBÓL tárgyú ENSZ-EGB 48. számú Előírás (48. R) az alábbiakat tartalmazza az elektromos kapcsolásra vonatkozóan:
6.19.7. Elektromos kapcsolás
- 6.19.7.1. A nappali menetlámpák automatikusan legyenek bekapcsolva, ha a motort elindító és/vagy leállító berendezés olyan állásban van, amely lehetővé teszi a motor működését. Azonban a nappali lámpák kikapcsolt állapotban maradhatnak miközben az automatikus váltó parkoló vagy üres állásban van, mialatt a rögzítőfék be van kapcsolva, vagy miután a vezérlőrendszert aktivizálták, de a járművet először hozták mozgásba.
- A nappali menetlámpák automatikusan legyenek kikapcsolva, amikor az első ködlámpákat vagy fényszórókat bekapcsolják, kivéve azt az esetet, ha az utóbbiakat arra használják, hogy felvillanó figyelmeztető jelzéseket adjanak.
- Emellett az 5.11. bekezdésben említett lámpák nincsenek bekapcsolva, amikor a nappali menetlámpák bekapcsolt állapotban vannak.
5.11. … az első és a hátsó helyzetjelző lámpákat, a hátsó körvonaljelző lámpákat (ha vannak), az oldaljelző lámpákat (ha vannak), és a hátsó rendszerszámtábla megvilágító lámpát…”.
A 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet módosításai
A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (MR.) az elektromos kapcsolásra vonatkozó 55/B. § (3) bekezdés korábban az alábbiakat tartalmazta:
- „A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy csak a helyzetjelző lámpákkal együtt legyenek bekapcsolhatók, de - kivéve a 42. § (5) bekezdése szerinti esetet - automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor a fényszórókat bekapcsolják.”
Mint látható, a helyzetjelző lámpák egyidejű bekapcsolása tekintetében az MR. előírása eltért a 48. R.-ben előírtaktól. Ez az ellentmondás a nappali menetjelző lámpák utólagos felszerelésekor az elektromos kapcsolást tekintve bizonytalanságot okozott. Ennek eredményeként kétféle bekötést is alkalmaztak (helyzetjelző lámpákkal együtt, helyzetjelző lámpák nélkül).
Az ellentmondás feloldása okán a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 5. §-a az alábbiakat rendeli.
5. § Az MR. 55/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
- „(3) A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpa automatikusan bekapcsolódjon, ha a motorindító kapcsoló a motor indítására kész állapotában van, de - kivéve a 42. § (5) bekezdése szerinti esetet - automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor a fényszórókat bekapcsolják.”
A módosítás megszüntette a 48. R. és az MR. előírásai között az elektromos kapcsolás tekintetében fennállt különbözőséget. Tehát „a helyzetjelző lámpákkal együtt legyenek bekapcsolhatók” kitétel törlése egyértelműen azt jelenti, hogy a nappali menetjelző lámpák bekapcsolásával egyidejűleg a helyzetjelző, méretjelző, valamint a rendszám-megvilágító lámpák nem világítanak.
Megjegyzendő, hogy a fényszórók meghatározás az útmegvilágító fényszórók bármelyikére vonatkozik, azaz tompított fényszóróra, vagy távolsági fényszóróra, vagy akár a ködfényszóróra. A meghatározott kivétel esete, pedig nem más, mint a távolsági fényszóró un. R., valamint az MR. jelenlegi előírásaitól?
Hazánkban még üzemelhetnek egykor északi országok piacára készült gépkocsik, melyek gyárilag alkalmazott lámpáinak elektromos kapcsolása a jelenlegitől eltérő, de azt a jármű gyártója az egykori előírásoknak megfelelően tervezte. Ezek elektromos bekötését nem kell megváltoztatni. Ugyancsak nem kell megváltoztatni azoknak az utólag felszerelt lámpáknak az elektromos bekötését, melyeket még a fent hivatkozott módosítás előtt, az MR. egykori előírásainak megfelelően alkalmaztak a járművön.
A fenti esetekben azért nem szükséges a kapcsolási módozat megváltoztatása, mert azok egykori nemzetközi vagy nemzeti előírásoknak megfelelően készültek. Azonban a módosítás után felszerelt lámpa kapcsolási módja csak a jelen előírások szerinti lehet. Megjegyzendő, hogy az MR. módosítását megelőzően utólag felszerelt lámpa korábbi kapcsolási módozatának önkéntes megváltoztatása - a módosított szabályozás szerint (automatikus bekapcsolódás, helyzetjelző lámpák nélkül) - lehetséges.
A nappali menetfény műszaki feltételei
A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 55/A §-a alapján: „A gépjárművet fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával. A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.”
A rendelet 55/B §-a nappali menetjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek sorában meghatározza, hogy gépjárműre csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni (ez az utólagos beszerelések esetében a műszaki vizsgán akár gondot is jelenthet).
A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy automatikusan bekapcsoljanak, amikor a jármű motorját beindítják. A rendelet szerint automatikusan ki kell kapcsolniuk, amikor a fényszórókat bekapcsolják.
Jóváhagyási jel felépítése
Minden olyan lámpán, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott típusnak, fel kell tüntetni a jelölést. A jelölésnek és jeleknek eltávolíthatatlannak és jól olvashatónak kell lenniük az után is, hogy a lámpát a járműbe beépítették.
A jóváhagyási jelnek a következőket kell tartalmaznia:
- a nemzetközi jóváhagyási jel, amely a következőkből áll: egy kör, benne az "E" betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma;
- a jóváhagyási szám;
- az "RL" kiegészítő jel;
Általános követelmények
- Mindegyik lámpának meg kell felelnie az alábbi szakaszokban előírt követelményeknek.
- A nappali menetjelző lámpákat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a szokásos használat mellett fellépő rezgések ellenére kielégítően ellássák feladatukat, és megőrizzék ezen előírás szerinti jellemzőiket.
Fényerő
- Az egyes lámpák által kibocsátott fény erejének legalább 400 cd-nak kell lennie a vonatkoztatási tengely mentén.
- egyik olyan irányból se haladja meg az 1200 cd-t, ahonnan a lámpa látható.
Látszólagos felület
- A látszólagos felület mérete a lámpa vonatkoztatási tengelyének irányából nézve nem lehet 25 cm2-nél kisebb, illetve 200 cm2-nél nagyobb.
A kibocsátott fény színe
- A kibocsátott fénynek fehérnek kell lennie.
Utólagos beszerelés
Akinek nincs DRL-lel felszerelve az autója, annak sincs semmi oka az aggodalomra, hiszen ezeket az általában LED-fényforrással működő lámpákat akár utólag is be lehet szerelni az autókba. Menetfényt utólag is fel lehet szerelni.
A nappali menetjelző lámpákkal nem rendelkező gépkocsikra a vonatkozó előírások alkalmazásával a lámpa utólag felszerelhető.
Ha helyesen szereltük be a kiegészítőt, a DRL az autó elindítása után automatikusan felkapcsol, a helyzetjelző vagy a tompított fényszóró felkapcsolásával pedig automatikusan lekapcsol. Vannak olyan DRL-ek is, amelyek akár DRL/DPL módban is működhetnek, ezek általában a felére veszik a fényerőt, ha a tompított fényszórót vagy a helyzetjelzőt is felkapcsolnánk.
A kettős funkciójú lámpákat (DPL és DRL is egyben) csak úgy lehet beszerelni, hogy a DPL funkciójuk nem működik, tehát a DRL teljesen lekapcsol a tompított fényszóró felkapcsolásakor.
Mint már említettük, a DRL utólag is beszerelhető a tetszőleges autóba, ehhez nem kell más, minthogy az adott lámpatest minden szabványnak és kritériumnak megfeleljen. A lámpán szerepelnie kell AZ RL jelölésnek (ez jelöli azt, hogy nappali menetfényről van szó), továbbá kell, hogy legyen rajta egy bekarikázott E betű az országkóddal, és szerepeljen rajta a lámpa jóváhagyási száma is. Ha a fenti tulajdonságokkal rendelkezik tehát a lámpa, melyet megvásároltunk, nincs is további dolgunk, mint a beszereléséről gondoskodni. Elég, ha ezeknek a kritériumoknak megfelel a lámpa, nincs szükség semmi másra a szabályos beszereléséhez.
Elhelyezési szabályok
A szabványokon kívül nem árt odafigyelnünk a távolságokra, a KRESZ ezt úgy szabja meg, hogy a lámpa minimum 25 centiméterre legyen a földtől, a gépkocsi széle ne legyen 40 centiméternél távolabb, a két lámpa között pedig legyen legalább 60 centiméter távolság. Ha ezekre odafigyeltünk, a DRL beszerelése után nem kell további figyelmet szentelni annak helyes működtetésére, hiszen magától is helyesen működik, ha szabályosan van beszerelve.
A gyárilag DRL menetfénnyel szerelt autókban a legkülönbözőbb módon kerül elhelyezésre a dolog. Külön LED sorokkal vagy fényszórókba, ködlámpákba integrált fényforrásokkal.
A nappali menetfény előnyei
- Közlekedésbiztonság növelése: A nappali menetfény használatával a járművek jobban láthatóvá válnak, csökkentve a balesetek kockázatát.
- Energiatakarékosság: A LED-es nappali menetfények kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos tompított fényszórók.
- Környezetvédelem: A kevesebb energiafogyasztás csökkenti a károsanyag-kibocsátást.
A kulcsszó a környezet és az energiatakarékosság. Jellemzően 80W és 170W között van az autók világításának fogyasztása, ezzel ellentétben a ledes nappali menetfények beérik mindössze 10-15W. Így az állapítható meg, hogy 6-700W megtermeléséhez szükséges üzemanyagot kell elégetni.
Mint már feljebb említettük egy LED-es menetjelző lámpa 10-15W-ot fogyaszt, ellenben a hagyományos halogén lámpákkal, amik akár 140-180W fogyasztást is igényelhetnek. Fontos továbbá azt is figyelembe vennünk, hogy a ledes világítás magasabb élettartammal is bír, hiszen jól viseli a ki-bekapcsolást az izzókkal ellentétben. Xenonnal vagy emelt fényerejű izzókkal szerelt autóknál kiváltképpen ajánljuk a nappali menetfény beszerelését, mivel a drága izzók cseréje lényegesen drágább, mint maga a nappali menetfény.