A csecsemő ínyápolásának fontossága és a fogzás tudnivalói

A fogzás időszaka bizony megterhelő lehet nemcsak a babának, de az egész család számára is. Az első fogak megjelenése mindig nagy öröm: ha ez egyáltalán lehetséges, a kisbabánk mosolya még cukibb lesz a két kikandikáló fogacskával. Viszont mire eljut a baba odáig, hogy mind a 20 tejfog ott sorakozzon egymás mellett, azt bizony sokszor megszenvedi - a szülőkkel együtt. Az egészséges fogak könnyebb és egészségesebb életet jelentenek. A szülők a megfelelő ápolással nagymértékben képesek hozzájárulni a gyerekfogak egészségéhez - mindez már a csecsemők ínyénél kezdődik, az első fogak megjelenése előtt.

A tejfogak fejlődése a fogantatás utáni 6-7 héten (!) kezdődik és kb. a terhesség 6. hónapjáig befejeződik, bár bizonyos további változások (mineralizáció, gyökérfejlődés) még a gyermek 3-4. életévéig is eltart. A terhesség alatt az anyát érő hatások, például láz, anyagcsere betegség, vitaminhiány hatással lehetnek a fogak fejlődésére is, s zománcfejlődési rendellenesség formájában manifesztálódhatnak.

Mikor kezdődik a fogzás?

Az, hogy a kisbabának mikor nőnek ki a fogai, teljesen babafüggő. Pár babának már nagyon korán beindulnak, másoknak meg egy éves koráig szinte egy foguk sincs, majd egyszerre törnek a felszínre a fogacskák. Az első fogak többnyire hat hónapos korban bújnak ki, de van, akinél már három hónapos korban előbújnak. Előfordulnak olyan esetek is, amikor a baba már egy-két foggal a szájában születik. Másrészről teljesen rendben van, ha a baba első fogai csak egyéves kora után jelennek meg. Általában az alsó fogacskák előbb jelennek meg, mint a felsők, és párban érkeznek. A lányoknál egy picit hamarabb beindulhat a folyamat, de 2,5-3 éves koráig a legtöbb kisgyerek átesik rajta.

Az első fogak kibújásának ideje és sorrendje gyermekenként nagyon változó. A fogzás sorrendje nem kőbevésett dolog, így ne tekintsünk rá úgy, mintha kötelező érvényű lenne az időrend betartása minden babára nézve. Elsőként leggyakrabban az alsó metszőfogak bújnak ki, őket a felső metszőfogak követik, utolsóként pedig az őrlőfogak törnek át.

A tejfogak kibújásának átlagos sorrendje és ideje:

• Alsó középső metszőfog: 6-10 hónapos kor
• Felső középső metszőfog: 7-12 hónapos kor
• Alsó oldalsó metszőfog: 7-16 hónapos kor
• Felső oldalsó metszőfog: 9-13 hónapos kor
• Alsó első őrlőfog: 12-18 hónapos kor
• Felső első őrlőfog: 13-19 hónapos kor
• Alsó szemfog: 16-23 hónapos kor
• Felső szemfog: 16-22 hónapos kor
• Alsó második őrlőfog: 20-31 hónapos kor
• Felső második őrlőfog: 25-33 hónapos kor

A baba fogzás tünetei és enyhítésük

A baba fogzás tünetei először nem feltétlenül egyértelműek, főleg első gyerekes szülők számára, de ahogy egyre kellemetlenebb lesz szegény picinek az érzés, úgy lesz egyértelmű a számodra is, hogy mi állhat a tünetek hátterében. Az első fogak kibukkanása sok babánál szinte tünetmentes, viszont ahogy jönnek a hátsó fogacskák, amik nagyobb felületen törik át egyszerre a baba ínyét, úgy lesz a fogzás is egyre fájdalmasabb neki. A fogzás időszaka némelyik babát jobban, másokat kevésbé visel meg.

Gyakori tünetek:

• Fokozott nyáltermelés: Ha arra leszel figyelmes, hogy egy pár kilós kis baba-Niagarát tartasz a kezedben, akkor kezdhetsz gyanakodni. A túlnyáladzás, a nyűgösség és sírás a fogzást kimerítővé tehetik a babák és a szülők számára egyaránt.
• Hasmenés, piros popsi: Fogzáskor ez is gyakori, épp az előző pont miatt. A sok lenyelt nyál a székletet is lazítja, ami viszont kicsípheti a popót. Ha a kicsi széklete nem bűzös, nyálkás, akkor lehet a fogzás miatt. Ilyenkor fokozott a nyálelválasztás, és ez okozza a gyakoribb székletürítést. Az időtartama változó szokott lenni, lehet, hogy csak néhány napig tart, lehet, hogy egy kicsit tovább, amíg a fog ki nem jön.
• A baba mindent megrág: A rágás sokszor enyhíti a fogzásnál az íny kellemetlen, feszítő érzését, ezért a baba minden, a kezébe kerülő tárgyat igyekszik felhasználni.
• Hőemelkedés, láz: A fogzást enyhe láz is kísérheti, ám ha hosszabban 38 fok fölé emelkedik a hőmérő, akkor feltehetőleg már nem a fogzás a ludas, ilyenkor keressük fel a gyerekorvost.
• Nyugtalanság, gyakori éjszakai megébredés: Mivel a fogak nagy része valószínűleg akkor bújik elő, amikor a babád még nem tud beszélni, ezért nem tudja neked elmondani, hogy fáj valamije, csak a közérzetéből következtethetsz rá. A babák ilyenkor nyugtalanok, nehezen alszanak el, éjjel többször megébrednek.
• Étvágytalanság: Ha épp akut fázisban van a fogzás, akkor gyakori, hogy a baba kevesebbet eszik, vagy épp elutasítja a szilárd ételt, amit korábban már önállóan, jóízűen tudott fogyasztani.
• Sírás: A fájdalomnak a legfélreérthetetlenebb jele.
• Átmeneti ínygyulladás: Az áttörő fognál átmeneti ínygyulladás is jelentkezhet.

Házi és gyógyszertári praktikák fogzás esetén:

Célszerű az enyhébb megoldásokkal kezdeni, hogy ha nem muszáj, akkor ne juttassunk rögtön fájdalomcsillapítót a csecsemő szervezetébe.

• Rágóka: Ha már szegény baba úgyis kínjában mindent megrágcsál, akkor enyhítsük ezen a késztetésén olyan rágókával, amit kifejezetten erre terveztek, strapabíró és gyerekbarát anyagokból. A hűthető rágókák még hatékonyabban tudják enyhíteni a kellemetlen érzést a baba ínyén. Fontos, hogy a rágókát sima hűtőben, nem mélyhűtőben hűtsük le!
• Testi kontaktus: A napközbeni nyűgösségen sokszor segíthet, ha anya-apa minél többet az ölébe veszi, és megdédelgeti.
• Fájdalomcsillapító: Ha a baba már nagyon küzd a fájdalommal, akkor érdemes ezt is bevetni, ugyancsak szigorúan a használati utasításnak, illetve a gyerekorvos tanácsainak megfelelően. Kisgyermekeknek az ibuprofen (pl. Nurofen) illetve paracetamol (pl. Panadol) tartalmú szuszpenziók ajánlottak.
• Nyálkendő: A száj körüli nyálat rendszeresen itassuk fel a baba nyakába kötött nyálkendővel, ami a ruhácskáját is megóvja a nyálfoltoktól.
• Étkezés, folyadékpótlás: Az étvágytalanság ellenére kínáljuk gyakorta könnyedebb, lazább állagú ételekkel a babát (levesek, főzelékek, darált husi), de ne stresszeljünk rá, ha nem eszik annyit, mint általában. Pótoljuk az elveszett folyadékot.
• Íny masszírozása: A babák pozitívan reagálnak a panaszt okozó részek óvatos masszírozására. Használjunk tiszta ujjat vagy nedves gézt a masszírozáshoz.
• Hideg kanál vagy hűtött rágóka: Egy hideg kanál vagy hűtött - de nem fagyasztott - rágóka megnyugtathatja a baba ínyét.
• Gél és ínyecsetelő: Kaphatóak olyan gélek és ínyecsetelők, amelyek enyhítik a fogzási fájdalmat. Az Osa fogíny gél kamillát, szegfűszeget, zsályát, borsmentát és propoliszt tartalmaz, hűsít és nyugtatja az ínyt. A Dologél fogínynyugtató gél valerianát, kamillát és propoliszt tartalmaz. A Dentinox helyi érzéstelenítőt (lidocain) tartalmaz, ezért maximum napi 3x alkalmazható.

A fogáttörési zavarok

Sajnos a természet nem könnyítette meg a kisbabák dolgát a fogzással. Ahogy véget ér a hasfájós korszak, rögtön kezdődik a fogzás. Az is előfordul, hogy a fogzás nem zökkenőmentes, és fogáttörési zavarok jelentkeznek.

• Natális fog: A foggal született csecsemők régen táltosok voltak. Ma is különlegesnek számítanak, bár a jelenség nem is olyan ritka, mint gondolnánk. Ha zavarja a szoptatást, vagy annyira mozog, hogy fennáll annak a veszélye, hogy kimozdul és belélegezve a gyermek tüdejébe kerül, eltávolításra kerül. Legtöbbször az alsó metszőfogakat érinti a rendellenesség.
• Neonatális fog: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval hamarabb törnek elő.
• Késői fogzás: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval később törnek elő. Gyakoribb koraszülött illetve alacsony Apgar-értékkel született gyermekek esetében.
• Nehezített fogzás: Nehezített fogzásról beszélünk, amikor a fogzás az átlagosnál jobban megviseli a csecsemőt. Az ínye vörös, duzzadt, s a baba rendkívül nyűgös. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb babát jobban megviseli a hátsó fogak előtörése, mint az elsőké.
• Erupciós ciszta vagy hematóma: Az áttörő fog körül ciszta látható. Ha az ezt tartalmazó hajszálerek megpattannak, hematómává, „vérrel telítetté” válik. Legtöbbször a hátsó fogak esetében találkozunk vele, de nem kizárt, hogy elöl lévő tejfog áttörése közben is megjelenik.

A csecsemők fogínyének és fogainak ápolása

Már kezdetektől nagy figyelmet kell szentelnünk a baba szájhigiéniájára, hiszen ők káros baktériumok nélkül születnek meg. A fogszuvasodást előidéző foglepedék-baktériumok elszaporodásának megelőzéséért a gyermekfogorvosok és gyermekorvosok különösen ajánlják, hogy az anyák etetés után a csecsemők ínyét rendszeresen tisztítsák nedves törlőkendővel. Az íny alapos tisztítást és felkészítést igényel az első „lakók” beköltözésére.

Már fogzás előtt is figyelmet kell fordítani a helyes szájápolásra. Minden szoptatás, de különösen az éjszakai etetés után érdemes az ínyt alaposan megtisztítani. Az anyatej sok cukrot tartalmaz, ami lepedék képződéséhez vezet, hasonló problémát okozhat a tápszerrel való etetés is.

Fogzás előtti ínyápolás:

Újszülöttek és csecsemők esetében, amikor még a fogacskák nem bújtak ki, elegendő egy a mutatóujjra húzott nedves, pamut anyag, mint például a textilpelenka, mellyel gyengéden áttörölhetjük a baba ínyét. Ezt a műveletet két okból is érdemes etetések után elvégezni, az egyik a szájban megtelepedő baktériumok eltávolítása. A másik ok pedig, hogy a fogzás időszakában az íny masszírozása enyhíti a kellemetlen érzést a babának. Naponta kétszer töröljük át a baba ínyét egy puha, tiszta ruhával - reggeli után és lefekvés előtt.

Az első fogak ápolása:

Amint kibújtak a fogacskák, ideje elkezdeni az ápolásukat. Így a gyerkőcöd is hamar hozzászokik ahhoz, hogy a fogápolásra a mindennapi rutin részeként tekintsen. Ha már van kibújt foga a picinek, akkor a fogzás fájdalmai ellenére sem szabad abbahagyni a fogmosást. Amikor megjelennek az első fogak, használjunk egy kis, puha sörtéjű fogkefét, és naponta kétszer tisztítsuk meg vele a kis fogakat.

• Fogkefe: Az első fogak megjelenésekor váltsunk puhasörtéjű fogkefére, amiből szintén kapható ujjra húzható változat vagy hagyományos fajta is. Körkörös mozdulatokkal mossuk meg a baba fogait és ínyét. Válasszunk puhasörtéjű, a gyermek által is könnyen megfogható nyelű fogkefét. Kíméletes puhaságának köszönhetően a TePe Mini baba fogkefe használatát ajánljuk, amely az első fogak megjelenését követően azonnal alkalmazható.
• Fogkrém: 1,5 éves kortól használhatunk a gyermek korának megfelelő fogkrémet is. Célszerű ízesített, cukormentes fogkrémet választani, hogy a gyermekkel ─ a kellemes íz által ─ megkedveltessük a műveletet. Amíg a gyermek meg nem tanulja kiköpni - körülbelül 2-3 éves korában - használjunk egy rizsszem méretű foltot fluoridos fogkrémből. Abban az esetben, ha még megvan az esélye, hogy gyermeke lenyeli a fogkrémet, a hidroxiapatit tartalmú Apadent Kids fogkrém használatát javasoljuk. Hasonló termék a fluoridmentes Buccotherm BIO erdei gyümölcs ízű fogkrém. Nagyobb gyerekek már bátran használhatják a biztonságos fluroidtartalommal rendelkező fogkrémeket.
• Technika: Fokozatosan növelve az időtartamot, törekedjünk a 2 perces fogmosásra. Tanítsuk a totyogókat az önálló fogápolásra, úgy, hogy először a gyermek mosson fogat, utána pedig a szülő mossa meg neki alaposabban. Legyünk mellette, és segítsünk neki elsajátítani a helyes mozdulatokat. A gyermek fogkeféjét is ─ akárcsak a sajátunkat ─ 3 havonta cseréljük le. Érdemes megtanulni valamilyen fogmosódalt, amely ösztönzőleg hat a gyerkőcökre. Ha már a gyermek megtanulja vízzel öblögetni a száját, és kiköpni a fogkrémes vizet, akkor használhatunk fluoridos fogkrémet is.

A cumisüveg-szindróma megelőzése:

A cumisüveg-szindróma a gyermekek 15 százalékánál fordul elő, és súlyos, gyorsan kialakuló fogszuvasodást okoz a babák fogain. Megelőzése érdekében soha ne fektessük le úgy a babát, hogy tápszert vagy cukros folyadékot, például gyümölcslét tartalmazó üveget adunk a szájába. A fogszuvasodás kialakulásának esélye egyenes arányban áll azzal, hogy hányszor érintkeznek a fogak édes élelmiszerekkel, italokkal (a bébiétel is tartalmaz cukrot.)

Táplálkozás és fogfejlődés

A gyermek fogainak megfelelő fejlődése és egészségének megőrzése összetett kérdés. A fogazat állapota több mindentől függhet, például a táplálkozástól, a vitaminok és ásványianyagok bevitelének mennyiségétől, a genetikától. Ahhoz, hogy az íny és a fogacskák épek és egészségesek legyenek, már akkor gondoskodni kell róluk, amikor még a fogak a kanyarban sincsenek. Itt elsősorban a megfelelő táplálkozásra gondolok, hiszen a csontok és fogak fejlődéséhez változatos étrendre, változatos vitamin és ásványianyag bevitelre van szükség.

Fontos vitaminok és ásványi anyagok:

• Kalcium: A csontok és a fogak megfelelő felépítéséhez szükséges ásványianyag.
• Fluor: A megfelelő mennyiségű fluor megvéd a fogszuvasodástól úgy, hogy a fogba épülve védi a fogzománcot, és nem engedi elszaporodni a baktériumokat a szájban.
• Foszfor: Fontos alkotóeleme a csontoknak és a fogaknak, akárcsak a kalcium.
• A-vitamin: Segít az ínyszövetek és a fogzománc egészségének fenntartásában.
• K-vitamin: Hiánya vérzést okozhat a szájüregben.

Gyermekfogorvos látogatás

Minél hamarabb megismerkedik a fogorvosi székkel, és megszokja a doktor bácsit vagy a doktor nénit, annál pozitívabb lesz a hozzáállása a jövőben. Az orvos emellett jó tanácsokkal látja el Önt a gyermek fogápolását és a szuvasodás megelőzését illetően. Az első fogorvosi látogatásra az első életévében vigyük el gyermekünket. 3 éves kortól pedig ajánlott legalább évente meglátogatni a gyermekfogorvost egy általános vizsgálatra.

tags: #csecsemo #iny #apols