A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása 2015 augusztus végén jelent meg, és kisebb változásokat hozott az előző, 1984-ben kiadott 11. kiadáshoz képest. Ezek a változások az akadémiai helyesírás alapelveinek következetesebb alkalmazását célozzák a nyelvfejlődés újabb jelenségeinek leírásában.
Az összetett szavak írásmódja
Egyik jelentős változás, hogy a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű szavakat nem képzőszerű utótagként, hanem utótagként, azaz összetételi tagnak tekintjük. Ezáltal az "sz"-re végződő szavak utolsó betűje nem alkot kettős mássalhangzót az utána következő -szerű képzővel. Például az ésszerű helyett andzszerű, a viaszszerű helyett viaszszerű írásmód érvényesül.
Az idegen szavakat és előtagokat ezután akkor is külön összetételi tagnak tekintjük, ha önállóan nem használatosak, de önállóan használatos utótag járul hozzájuk. Például a biotechnológia szó kételeműnek számít, mert a technológia önmagában is létezik. Ennek megfelelően a biotechnológia-ipar már nem kételemű, hanem háromelemű összetétel, és kötőjellel írandó.
Ha egy eredetileg kötőjellel kapcsolt földrajzi név közterületnévvé válik, akkor azt egybeírjuk, például Ferenc-hegy helyett Ferenchegyi út.
Az idegen szavak végén álló néma betűk vagy szokatlan betűkapcsolatok esetében a kötőjelezés kiterjed az összetételekre is, például lime-likőr, ragtime-koncert.
A már eleve kötőjellel kapcsolt összetételeknél, ahol a kötőjel nem pusztán szótagszámlálási vagy mozgószabályból fakad, újabb szóelem kapcsolása esetén ismételten kötőjelet használunk. Például: A-vitamin-túladagolás, Kossuth-nóta-éneklés.
A toldalékolás és a kötőjel használata
A kettős mássalhangzóra végződő magyar utónevekhez is kötőjellel kapcsoljuk azokat a ragokat, amelyek első betűje megegyezik az előző két mássalhangzóval. Ilyen esetekben a szóelemzés elve érvényesül az egyszerűsítő írásmóddal szemben. Például: Bernadettől helyett Bernadett-től, Mariannal helyett Mariann-nal.
Hosszú mássalhangzóra végződő családnevek és földrajzi nevek hasonlóan toldalékolt alakjai eddig is kötőjellel íródtak, hogy meg lehessen állapítani az eredeti végződést (pl. Széll-lel, Papp-pal, Bükk-kel).
Szótagszámlálás és melléknévképzők
A szótagszámlálás szabályánál az -i melléknévképzőt nem vesszük figyelembe a szótagok számításánál. Ha egy legalább háromelemű összetétel csak az -i képző miatt lépné át a hat szótagot, az nem indokolja kötőjel beszúrását. Például az élelmiszeripari szó hét szótagos, de az -i képző miatt csak a hat szótagos alapszót (élelmiszeripar) vesszük alapul, és a képzővel együtt is egybeírjuk az összetételt.
Mozaikszavak és összetételek
Ha mozaikszóhoz összetételi utótag járul, az akkor is kötőjellel íródik, ha magyarázó jellegű, és nem alkot vele összetételt. Például a PIN-kód esetében az "N" a "number" rövidítése, így a "kód" szó elhagyható lenne, de a szabályzat szerint kötőjellel írjuk.
Tulajdonnevek írásmódja
Az idegen tulajdonnevekben ezután nem lehet nyomdatechnikai okokra hivatkozva elhagyni a mellékjeleket.
A főnév + egyes -ú/-ű képzős melléknevek írásmódjában (hacsak nem konkrét értelemben szerepel az utótagjuk) a különírás helyett az egybeírás érvényesül.
A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők mellé bekerültek a szállodák, a lakóparkok és a nem önálló intézményt alkotó termek is. Ezeknél a tulajdonnévi tagot különírjuk a köznévi tagtól, pl. Sasadliget lakópark, Nádor terem.
Az idegen nevek névkiegészítőjét nagybetűvel írjuk, ha a családnév címszóként vagy más módon kiemelt helyzetben áll. Például, ha az utónév elmarad: De Gaulle, Van Dyck, Von Dyck.
Új szabályként jelent meg a tárgynevek írásmódjának rendezése. A nemzeti ereklyék, hajók, régi mozdonyok, űrjárművek, fegyverek, hangszerek, gyémántok stb. nevének csupa nagy kezdőbetűs írásmódja érvényesül, pl. Szent Korona, Titanic, Lady Blunt (hegedű), Kohinoor (gyémánt).
A csillagok, csillagképek, bolygók, holdak stb. nevének szabályozása kiegészült azzal a típussal, amely köznévi utótagot tartalmaz, és kötőjellel kapcsolódik, pl. Magellán-felhő, Androméda-köd.
Betűrendbe sorolás és egyéb változások
Betűrendbe soroláskor, ha két szó között csak annyi a különbség, hogy az egyik köznév (kisbetűs), a másik pedig tulajdonnév (nagybetűs), akkor az előbbi megelőzi az utóbbit. Tehát például a kisbetűs szűcs előbb következik, mint a nagybetűs Szűcs.
Évszámok esetén kétezer fölött sem használunk kötőjelet, tehát pl. kétezer-tíz forint, azonban kétezertíz elején.
A videó előtagú összetételek esetében is változott a helyesírás, például videokazetta helyett videókazetta, videoklip helyett videóklip.
Sporteredményeknél a két csapat pontszámának elkülönítésére most már nemcsak kettőspont, hanem kötőjel is használható.
A magyar helyesírás szabályai 12. - Változások
A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása számos ponton módosította a korábbi gyakorlatot, célozva a nyelvhasználat pontosítását és egységesítését.
A változások között szerepel az összetett szavak írásmódjának rendezése, különös tekintettel a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű utótagokra, amelyeket mostantól összetételi tagnak tekintünk.
A toldalékolás szabályai is módosultak, különösen a kettős mássalhangzóra végződő utónevek esetében, ahol a ragok kötőjellel kapcsolódnak.
A szótagszámlálás szabályai is finomodtak az -i melléknévképzőt illetően, ami befolyásolja az összetett szavak egybeírását vagy kötőjellel írását.
A mozaikszavakhoz kapcsolódó utótagok írásmódja szintén változott, új szempontokat hozva a magyarázó jellegű kapcsolatok kezelésében.
A tulajdonnevek írásmódja terén is történtnek változások, beleértve az idegen tulajdonnevek mellékjeleinek megőrzését és a közterületnevek egybeírását.
Az új szabályzat kitér a tárgynevek írásmódjára is, egységesítve a nemzeti ereklyék, járművek és egyéb tárgyak nevének nagybetűs írásmódját.
A betűrendbe sorolás szabályai is pontosításra kerültek, különös tekintettel a kis- és nagybetűs előfordulásokra.
A számok írásmódjánál az évszámok esetében megszűnt a kötőjel használata 2000 felett.
A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásában
Az írásjelek formai sajátosságai és használata is részletesebb ismertetést kapott.
A rövidítések listája új elemekkel bővült, segítve a szövegek megértését és egységesítését.
