A várandósság során sok édesanya aggódik, hogy kisbabája túl korán jön a világra. Ez az aggodalom nem egyedi, hiszen a koraszülés világszerte komoly kihívást jelent. November 17-én, a koraszülöttek világnapján minden lilába borul, ezzel hívva fel a figyelmet arra, hogy egy koraszülött is élhet teljes, egészséges életet.
Amikor a várandósság rendben zajlik, általában a 40. héten jön világra a baba. A szülések 7-8%-ában azonban a szülés korábban indul be, vagy be kell indítani.
Mi számít koraszülésnek?
Egy kisbaba akkor tekinthető koraszülöttnek, ha a várandósság 37. hete előtt születik. Az esetek több mint felében azonban csupán 1-2 héttel érkeznek korábban a kicsik ennél a 37. hétnél, vagyis a 34-36. héten. Enyhén koraszülött az a kisbaba, aki a terhesség 32-36. hete között jön a világra. Alacsony gesztációs korú babák a 28-31. héten születettek és a 23-27. hetesek. Az extrém koraszülött kategóriába a 22-27. héten született magzatok tartoznak.
A WHO ajánlása szerint Magyarországon a koraszülöttek életben tarthatóságának határa a 24. hét. Ugyanakkor a modern koraszülöttgyógyászat fejlődésével ezeket a határokat már túllépték, és több eset is volt, ahol 500 gramm alatti vagy 24. hétnél fiatalabb terhességből született koraszülöttet sikerült megmenteni.
Az életképesség esélyei
A 24. hét kritikus. Ha a magzat ezidőtájt születik, 40-50% esélye van arra, hogy életben maradjon, sajnos ilyenkor még annyira fejletlenek a babák, hogy igen nagy az esély arra, hogy maradandó károsodást szenvednek. Ha ennél a terhességi hétnél korábban indul be a szülés, azt már vetélésnek tekintik. Ha a kismama túl van a várandósság 25. hetén, a baba esélye megközelíti a 70%-ot, a 27. héten pedig tovább nő.
A koraszülöttek túlélési esélye a születési súllyal arányosan változik:
- 500 gramm alatti magzatok: alig tíz százalékuk marad életben.
- 500-1000 grammosak (extrém, igen-igen kis súlyú koraszülöttek): 45-70 százalék túlélési arány.
- 1000-1500 grammosak (nagyon koraszülött vagy igen kis súlyú koraszülöttek): 86-94 százalék túlélési esély.
- 1500-2500 grammosak (kis súlyú koraszülöttek): 98-100 százalék esély az életben maradásra.
Elmondható tehát, hogy egy 35. hétre született, 2000 grammos koraszülött általában ugyanolyan életkilátásokkal rendelkezik, mint egy időre született, megfelelően érett baba.
A koraszülés okai és előjelei
A korai érkezésnek nagyon sokféle oka lehet, és számos előjele is van annak, ha a baba előbb szeretne a világra jönni.
Előjelek, amelyekre figyelni kell:
- Hüvelyi vérzés
- Alhasi nyomásérzés
- Kismedencei fájdalom (különösen, ha görcsös és hasmenéssel jár)
- Méhösszehúzódások
- A burok megrepedése, magzatvíz elfolyása
Egy győri anyuka, Adrienn elmesélte, hogy az első gyermekénél a 30. héten született a kisfia, Tomi, 1430 gramm súllyal. Egy fertőzés okozta a korai érkezést, de szerencsére Tomi szépen fejlődött, és ma már iskolás, teljesen egészséges.
A megelőzés fontossága
A korábban érkezett babák hatékonyabb megmentéséhez ismerni kell a koraszüléshez vezető okokat, és rendszeres vizsgálatokat kell végezni a várandósság alatt. Nagyon fontos, hogy a várandósságra és a szülésre is fel kell készíteni a szervezetet. Már a fogantatás előtt figyelnie kell a leendő kismamának arra, hogy a saját egészsége rendben legyen. A babatervezéskor már érdemes felkeresni a nőgyógyászt, elvégeztetni minden fontos vizsgálatot, beleértve egy teljes labort is.
Már ekkor javasolt elkezdeni a várandósvitamin szedését, hiszen a folsavra és a többi, gondosan válogatott vitaminra és ásványi anyagra nagy szükség van a felkészülés időszakában is. A kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás mellett a várandósvitaminnal bevitt tápanyagok adják a szervezet számára azt az energiát, ami segít felkészülni a várandósságra és megőrizni az egészséget.
Kulcsfontosságú vitaminok és ásványi anyagok:
- D-vitamin: szerepet játszik a sejtosztódásban, hozzájárul a vér normál kalciumszintjének fenntartásához, az egészséges csontozathoz és az immunrendszer normál működéséhez.
- Folát: az alacsony anyai folátszint a fejlődő magzat velőcső-záródási rendellenessége kialakulásának kockázati tényezője.
- Vas: szintén szerepet játszik a sejtosztódásban.
Emellett elengedhetetlen a dohányzás és az alkohol elhagyása már a fogantatás előtt, valamint az egészséges életmód, a rendszeres mozgás.
Hogyan kerüljük el a koraszülést
A magzat fejlődése a méhen belül
Már-már felfoghatatlan, milyen mértékű fejlődésen megy keresztül egy magzat a terhesség 9 hónapja alatt. Mindössze egyetlen sejtből indulva intenzív ütemben növekszik, egyre differenciáltabb sejtjei, majd szervei, testrészei alakulnak ki. Az embrió csíralemezeiből jön létre a szív, a csontok, a tüdő, fejlődik ki a máj, az érzékszervek, stb.
Érzékelés és mozgás
A 6 hetes orvosi vizsgálat alkalmával már hallható a baba szívverése. 9 hetesen alakulnak aprócska izmai, így képes mozgatni karját és lábát, 15 hetesen már kéz- és lábujjait is meg tudja mozdítani, ujját szájába veszi. A 17-25. héttől a magzat az újszülött teljes mozgáskészletével bír, sőt, egyéni mozgásmintázatok is felfedezhetők. A 18-20. héttől az édesanya is érezheti a baba mozgását, ficánkolását.
Mára már biztosan állítható, hogy a 2. trimeszterre minden érzékszerv működik:
- Tapintás: 7 hetes korban már tapint, a bőrén keresztül érzékeli a rezgéseket, a méhbeli környezetét és saját testét is.
- Ízlelés és szaglás: 15 hetesen ízeket és szagokat érez.
- Hallás: 4 hónaposan hall, a hangokra szívfrekvencia-változással reagál. Az anya hangja hallható a legjobban, melyet a testének rezgései is továbbítanak. Kutatások bizonyítják, hogy a babák már közvetlenül születésük után is képesek elkülöníteni édesanyjuk és édesapjuk hangját.
- Látás: zárt szemhéján keresztül a fényt és a sötétet is észleli. A 26. héttől már a szemét is tudja nyitni, a fény észlelésekor szívritmusa csökken, mozogni kezd.
A magzat az ingereket komplex módon fogja fel, és elraktározza, milyen viselkedési válasszal reagált rájuk. Az ultrahangos vizsgálatok alkalmával jellegzetes arckifejezéseket és gesztusokat, például mosolygást, undort, szomorúságot is megfigyeltek.
Reflexek és tanulás a méhen belül
A legkorábbi reflex (az ún. primitív vagy túlélőreflex) már az 5. terhességi héten kimutatható. Ez a visszahúzódási és megdermedési reflex, ami akkor aktiválódik, ha a baba veszélyt észlel. A 23-24. hétre kialakulnak a fájdalomingert szállító idegpályák, így a magzat arcán már a fájdalom megélése is tükröződhet.
Tudományos vizsgálatok támasztják alá, hogy a csecsemő születésekor veleszületett reflexekkel és tanult ismeretekkel, képességekkel is rendelkezik, melyeket az anyaméhben sajátított el és gyakorolt be. A magzat minden új ingerre felfigyel, és képes megszokni azokat. Kondicionálás során megtanulja, hogy bizonyos helyzetek milyen vegetatív és cselekvéses válasszal járnak. Ilyen például, mikor az anya nyugtató zenét hallgat, amitől a baba is ellazul.
A méhen belüli álmok
A magzat az 5-6. hónaptól kezd álmodni, a REM-fázisra jellemző gyors szemmozgás a 23-24. héten már jellemző. A terhesség 30. hetében igen aluszékony, az alvásidő pedig teljes mértékben álmokkal teli. Izgalmas vizsgálati eredmény, hogy a babák az édesanya álma közben felhagynak a mozgással. Ezek az adottságok, képességek mind hozzájárulnak, hogy az újszülött minél hamarabb és minél gördülékenyebben adaptálódni tudjon környezetéhez.
A koraszülöttek ellátása és a PIC osztály
Amikor a baba korábban születik meg, a védett anyaméhi környezet megszakad, és a kicsi egy új, számára szokatlan világba kerül. Az újszülött intenzív osztályon (PIC - perinatális intenzív centrum, vagy NIC - neonatológiai intenzív centrum) egyszerre sokféle inger éri: fények, hangok, vizsgálatok, gondozási helyzetek, eszközök, amelyek segítik a gyógyulását.
A koraszülött idegrendszere még éretlenebb, így számára a túl sok inger könnyen megterhelő lehet. A PIC dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a babát érő stresszhatásokat a lehetőségekhez képest csökkentsék, ugyanakkor ezek teljesen nem szüntethetők meg.
A baba jelzései és a szülői támogatás
Nagyon sokat segít, ha megértjük, hogy a baba hogyan jelzi, amikor jól van, és hogyan mutatja azt, ha pihenésre vagy kevesebb ingerre van szüksége. Ha felismerjük a baba jelzéseit, könnyebben tudunk hozzá igazodni: mikor érdemes megszólítani, mikor jó óvatosan érinteni, és mikor a legfontosabb az, hogy nyugalmat biztosítsunk neki.
A baba várható viselkedése és jelzései a terhességi kor alapján:
24-25. HÉT:
- Fő feladat: pihenés és stabilitás.
- Érintés: csak a szükséges gondozás idején, határozott, biztonságot adó módon. A simogatás túl sok lehet.
- Stressz jelei: légzésszám és szívverés változása, bőrszínváltozás (kékes, szürkés, sápadt, foltos elszíneződés).
26-27. HÉT:
- Fő feladat: pihenés, növekedés, gyarapodás.
- Kapcsolódás: csendes megfigyelés az inkubátorban, halk beszéd, mesélés vagy éneklés. Kérdezz rá a bőrkontaktusra.
- Stressz jelei: légzésszám és szívverés változása, bőrszínváltozás, grimaszolás, homlokráncolás, karok-lábak csapkodása, ujjak „szétnyílása”, csuklás, ásítás, hirtelen mozdulatok.
28-30. HÉT:
- Stabilizálódás jelei: nyugodt testhelyzet, kéz vagy ujjak szopása, rövid ideig tartó, nyugodt nézelődés, figyelem, szabályosabb szívverés és légzés.
- Pihenésre van szüksége, ha: légzésszám és szívverés változása, bőrszín megváltozása, grimaszolás, csapkodó mozgások, csuklás, ásítás, elhúzódás az érintéstől, remegés, sírás, hirtelen álomba merülés.
31-33. HÉT:
- Kiegyensúlyozottság jelei: éber és csendes, megfigyel, fókuszál, kezei a szájában, ujjait szopogatja, arckifejezése és végtagjai nyugodtak, a hang irányába fordul, szívverése és légzésszáma szabályos.
- Nyugalomra van szüksége, ha: karok-lábak csapkodása, légzésszám vagy szívverés ritmusának megváltozása, homlokráncolás, grimaszolás, csuklás, ásítás, köpködés, hirtelen mozdulatok, elnéz melletted, sírni kezd, hirtelen álomba merül.
34-36. HÉT:
- Anyára váró üzemmód jelei: csendes, éberen figyel, tekintete élénk, érdeklődő, szopja a kezét vagy az ujjait, arckifejezése és végtagjai nyugodtak, a hang irányába fordul, nyalogatja a száját, kidugdossa a nyelvét, ha sír, könnyebben vigasztalható, képes cumit szopogatni, szívverése és légzésszáma szabályos.
- Fáradtság és nyugtalanság jelei: karok-lábak csapkodása, légzésszám vagy szívverésszám megváltozása, homlokráncolás, grimaszolás, háta ívben megfeszül, csuklás, ásítás, köpködés, hirtelen mozdulatok, elnéz melletted, sírni kezd és nehezebben megnyugtatható, hirtelen álomba merül.
Hogyan kerüljük el a koraszülést
A koraszülés hosszú távú hatásai és a követő gondozás
A csecsemőhalálozások 80 százalékáért a koraszülés tehető felelőssé. De az azt túlélőknél is olyan komoly problémák alakulhatnak ki, mint az érzékszervi, értelmi és idegi rendellenességek, fogyatékosság, vagy a figyelemzavar, magatartás- és tanulási problémák.
A koraszülöttek az időre született társaikhoz képesti lemaradásukat csak igen sokára (többnyire óvodás, iskolás korukra) hozzák be. Nagyon sok utókezelésre, rehabilitációra, fejlesztésre szorulnak.
Személyes tapasztalatok
Alexandra Peacock 1994-ben született, 24 hetesen, 538 és fél grammal, 30%-os túlélési eséllyel. Ennek ellenére semmilyen fogyatékossága vagy speciális szükséglete nincs, ami megcáfolja az akkori orvosi hiedelmeket. Egyetlen egészségügyi problémája a kis hallójárataival van, és matematikával vannak nehézségei.
Juliëtte Kamphuis 1980-ban született a 28,5. terhességi héten 1250 grammal. Krónikus tüdőbetegségben (BPD) szenved, ami a koraszülöttsége eredménye. Az ő története is rávilágít, hogy a koraszülésnek felnőttkorig ható következményei lehetnek, amelyeket az orvosoknak is jobban meg kell ismerniük.
Az utógondozás szükségessége
A szülők tapasztalatai arra hívják fel a figyelmet, hogy az utógondozásra 2 éves koron túl is szükség van, az oktatásban jóval több figyelmet kell fordítani a koraszülöttségre, és a felnőtt egészségügyi ellátásban a koraszülöttség felnőttkorig ható következményeit sokkal jobban meg kell ismerni.
A jelenlegi rendszerben gyakran eldöntik a 2 éves gyerekről, hogy jól van vagy nincs jól. Azon gyermekek szüleinek, akik már nincsenek benne a rendszerben, ez egy aggodalmakkal teli időszak. Fontos megértenünk, hogyan befolyásolhatja iskolás korban a gyerekek fejlődését a koraszülöttség, és ezt a tanároknak is figyelembe kell venniük.
A szülés második, kitolási szakasza
A szülés és az azt megelőző vajúdás természetes folyamat, amely általános élettani törvényszerűségek szerint zajlik a terhesség 37-40. hete között. A szülés folyamán a magzat - a méhlepénnyel, a köldökzsinórral és a magzatvízzel együtt - a méhből a külvilágba jut.
A szülés második, kitolási szakasza a méhszáj teljes megnyílásától a magzat megszületéséig tart. Első szülésnél átlagosan 60 perc, másodszor vagy többször szült nők esetében átlagosan 15-30 perc telik el.
A kitolási szakasz vezetése
A szülés előrehaladásával a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy a szülésznő hüvelyi vizsgálattal ellenőrzi a magzat fejének helyzetét. Folyamatosan nyomon követik az anya és a magzat általános állapotát, a magzati szívhangot, a méhösszehúzódások erősségét és gyakoriságát, és a magzat elöl fekvő részének helyzetét.
A fej kigördülése során a szülésznő a méhösszehúzódás ideje alatt gyengéden a magzat fejére helyezi a kezét, hogy szükség esetén lassítsa az előrehaladást - a szülés levezetésének fontos eleme az anya lágyrész-sérüléseinek megelőzése. Ha a hüvely nem tágul ki eléggé, az orvos gátmetszést (epiziotómia) végezhet. Gátmetszésre van szükség akkor is, ha a magzat szívritmusa jelentősen lelassul vagy felgyorsul (distressz), ami azt jelzi, hogy a magzat nem jut elég oxigénhez.
Miután a magzat feje kigördült, a következő 1-2 tolófájással a magzat egész teste könnyedén világra jön. A megszületés után a magzatot az édesanya hasára helyezik, hogy létrejöjjön a bőr-bőr kontaktus a korai kötődés kialakulása érdekében.
A kismama szerepe és a lehetséges szövődmények
Az anya a szülést kísérő szakemberrel - a lehetőségekhez mérten előre egyeztetve - megválaszthatja a kitolási szakasz alatti testhelyzetét. Fontos a szülésfelkészítő tanfolyamon elsajátított légzéstechnika alkalmazása, mely elősegíti mind a saját, mind a magzat megfelelő oxigénellátottságát. Tolófájáskor az orron keresztül vett mély levegővétel után teljes erőből kell préselni, de nagyon fontos, hogy a nyomás a hasból induljon (hasprés). Ha az orvos vagy a szülésznő azt kéri, hogy a gát védelme érdekében ne nyomjon, akkor felszíni, pihegő légzéseket kell végezni.
Lehetséges szövődmények:
- Rendellenes fekvés: medencevégű vagy harántfekvésben lévő magzat esetén császármetszésre lehet szükség.
- Váll elakadása: főként nagyobb méretű csecsemők esetében fordul elő, ekkor különböző műfogásokkal vagy császármetszéssel segítik világra a babát.
- Köldökzsinór előreesése: a köldökzsinór megelőzi a magzatot a szülőcsatornában, ami a magzat vérellátásának megszűnéséhez vezethet, ekkor azonnali beavatkozásra van szükség.